Természetes antidepresszáns - nuvialabrelax.hu Ez igazán segített nekem emelheti a hangulatot, és úgy érzi, kevesebb stressz. Nekem van próbált-hoz elkerül használ anti-depresszáns gyógyszerek, és ez egy természetes kiegészítése, hogy működik, és nem okoz mellékhatásokat, hogy.
Nagyon szívesen :) Az előző hozzászólásomban kattints a nevemre, és akkor megnyílik az adatlapom. Ott pedig megtalálod az "e-mail" szót, és csak rákattintasz a "küld" szóra, és máris jöhet az e-mail.
Tisztelt csoporttagok!A Marosvasarhelyi Orvosi es Gyogyszereszeti egyetem utolso eves orvostanhallgatoja vagyok!Az allamvizsga dolgozatom a bipolaris betegek szuloi alkalmassaganak felmeresebol irom!A segitseguket szeretnem kerni egy ezzel kapcsolatos kerdoiv kitolteseben!Lenne e Onok kozott olyan aki segitsegemre lenne ebben?Elore is koszonom a segitseget!Varom valaszukat!Tisztelettel B.REGHINA
Köszönöm, hogy leírtad ezeket a tüneteket. Ezek, így együttesen, elég furcsák. Nem teljesen bipoláris hangulatzavarra utalóak. Hol diagnosztizálták nála, hogy ez a betegsége? Kórházban vagy ambulánsan egy pszichiáter? (természetesen nem kizárt, hogy van bipoláris hangulatzavara, de emellett egészen biztos, hogy van még egyéb más pszichiátriai baja is. Ami azt jelenti, hogy neki nem elég az, ha gyógyszert kap, hanem jó volna egy pszichoterápiás kezelésre is eljárnia. A kettő együtt esetleg javíthatna rajta)
Most milyen gyógyszert szed éppen, amit ő le szeretne tenni? Mi a hatóanyaga vagy a neve?
a gyógyszerszedés aggasztja.reméljük csak gondolatban. mondjuk egyik napról a másikra le sem tudja
tenni magától.nem? sztem azért az orvos nélkül nem meri letenni. de soha nem lehet tudni. inkább maradjon
így mint hogy felpörögrön és letegye. Azt hogy inkább depis arra értettem, hogy milyen típusú bipoláris.
Összességében az elmúlt éveket tekintve. meg nem súlyos, ahogy itt olvastam régebbi hozzászólásokat.
Hála istennek nem olyan vészes dolgai vannak/voltak. Pénzköltés, (pénz nála nem marad meg. Most is van
nagyobb összeg anyukájánál, rábízta nehogy elköltse.) túlzott jókedv, hazudozás, (dolgokat talál ki emberekről,)
nagy önbizalom, szexuális életéről nem tudni,sztem nincs, párjától elvált, de sok évig sehogyse voltak. de aki ránéz/rámosolyog
az szerinte akar tőle valamit. még az orvos is. aztán orrműtét terve, de ezt úgysem meri megtenni. Volt hogy
spirált akart felrakatni, 0 szex mellett, mert hogy jön a változókor. pedig az még elég messze van neki, meg
ez nem indok. aztán meggondolta magát. Irigy, hazudós, smucig,kavarós. De persze ezeket csak az látja aki jobban
megismeri.Amúgy elég óvatos, minden hülye ötletét nem mondja el mindenkinek csak maxszülőnek, testvérnek. Kb. 10 éve mindig másik munkát szeretne, de soha nem váltott. A külföldön megismert arab barátról nem is beszélve. Akihez kiköltözne gyerekestől. mondjuk erről lemondott, mert rájött hogy kivitelezhetetlen.
de még testiség sem volt köztük. Ezek az utóbbi években voltak. Aztán többet a hozzátartozók tudnak.
Amúgy meg rengetegszer rosszkedvű, depis. Sztem az a több.
Igen, ahogy írtam tegnap, ez a hangulatzavar már egészen fiatal korban megnyilvánul, annak ellenére, hogy hivatalosan akkor még nem merik megállapítani (ami valamilyen szinten érhető is)
Az, hogy 18 évesen kórházba került, mert kövérnek érezte magát, lehet a depresszió egyik megnyilvánulása is. (esetleg ő maga erre fogta rá a depressziós időszakban amúgy is megnyilvánuló étvágytalanságot) De lehet egyfajta kényszeres viselkedés is.
Sajnos, a pszichiátriai betegségek között sokszor átfedés van. Egy mániás-depressziós mellesleg lehet még szorongós vagy kényszeres, egy skizofrén szintén lehet szorongós és éppen úgy lehetnek öngyilkossági késztetései, mint egy depressziósnak, stb. Egy odafigyelő szakorvos ki tudja hámozni a sokféle tünetből azt, hogy mi az elsődleges betegsége valakinek. Csak az a probléma, hogy kevés a szakorvos és még kevesebb az, akinek van ideje és energiája igazán odafigyelni a betegre.
Igen neki is volt már egy kórházi tartózkodás 18 évesen(ma már 40 felett van). Akkor még nem ismertem. Csak úgy mesélték. és most állt össze mindenkinek a kép, hogy az már ez a betegség volt. nem tudom akkor milyen osztályon kezelték.de úgy mondták, hogy
nem akart enni, mert hogy kövérnek látta magát. De gyerek- és serdülőkorában is voltak kisebb dolgai.
Nem, egy pszichiáter nem mondhat ilyet. Főleg nem mondhat ilyet, ha az ismerősöd a leírásod szerinti állapotban van még mindig.
És igen, jól tudod, ez a betegség egész életen át kíséri az embert. (nekem azóta van kisebb-nagyobb hullámzásom, amióta az eszemet tudom, de azt mondta a pszichiáterem, hogy hiába jelentkeznek a tünetek kamaszkor előtt, hivatalosan csak 18 év fölött lehet diagnosztizálni ezt a betegséget)
Ráadásul, ahogy haladnak előre az évek, úgy válhatnak az enyhébb tünetek súlyosabbá, és egyszer csak bekövetkezhet a klasszikus, orvosi szakkönyvekben is leírt tünetekkel járó mánia (vagy depresszió, vagy egymás után mindkettő), és akkor az illető bekerülhet kórházba.
A gyógyszereket pedig nem szabad abbahagyni, főleg akkor nem, ha valaki már volt ezzel a betegségével kórházban. Mert jöhet a visszaesés, és ez nem jó neki sem és a környezetének sem.
A bipoláris hangulatzavaros betegeknek mániás szakaszukban nincsen betegségtudatuk. Tehát, ha ő le akarja tenni a gyógyszert, mert azt mondja, hogy "tök jól van", akkor attól tartok, hogy még mindig mániás szakaszban van. (nem csupán nagyon intelligensnek, hanem minden egyéb dologban is nagyon jónak hiszik magukat a mániás időszakban. Ismertem olyat, aki zseniális üzletembernek képzelte magát, másvalaki óriási színésznek, énekesnek, a világ legjobb nőjének, stb. gondolja magát. Ez a betegség része, sajnos)
Nem tudom, hogy hogyan engedhették ki az illetőt a zárt osztályról, ha még mindig mániás tüneteket produkál? Sokszor az is a gond, hogy a zárt osztályon sem veszik be gyógyszereiket, kiköpik, fiókba dugják, stb., mert meg vannak győződve arról, hogy ők jól vannak, nekik nem kell gyógyszer. Így nem tudnak meggyógyulni.
Minimum 2-3 hét után kezdenek hatni az antimániás gyógyszerek, sajnos, addig semmilyen javulás nem igazán észlelhető.
Nekem is van a környezetemben bipoláris. Az a legfőbb baj vele, hogy sokat hazudozik. De sztem ez a személyisége része. (Két hónapja volt zárt osztályon. Most
azt mondja tök jól van. és 1 hónap múlva le akarja tenni a gyógyszereket. azt mondja ő is hogy intelligensebb az átlagnál, de ha pl. rá sem keresett az interneten a betegségre akkor nem elég intelligens.vagy a szégyen miatt hazudja hogy már nem kell gyógyszer.) Most is hazudik pedig kezelés alatt áll. Ez mi személyiségzavar vagy egyszerűen ilyen?
Bipolárissal csak akkor lehet kiegyensúlyozott közös életet kialakítani, ha kezelteti magát és jó gyógyszereket kap. Ehhez értelemszerűen az is kell, hogy felfogja a saját betegségét, legyen vele tisztában, és akkor se hagyja abba a gyógyszerszedést, ha már jól érzi magát.
A családalapításról annyit, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a bipoláris betegség öröklődik. A szakkönyvek szerint kb. 24 % az esély, hogy valakinek az elsőfokú utódja is bipoláris lesz. Tehát ha valaki egy bipoláristól gyereket szeretne, akkor ezt vegye figyelembe.
Szia! Nagyon nehéz szakemberhez "vinni" őket, ha nem akarják. Nálunk alvási zavar volt a fő probléma (napi 1-2 óra volt csak) - így az volt a fő indok, hogy orvoshoz jussunk. Aztán annak megfigyelésére került kórházba, ahol megkaptuk a bipoláris diagnózist. Ha a lakásban tűzrakás stb... történik és kimennek a hatóságok, akkor ők bevitethetik. De a családtagoknak feltétlenül el kell mondani, hogy milyen tapasztalataik vannak. A környezet elmondásából az orvosnak már tudnia kell, hogy merre induljon a megfelelő diagnózis felállításához.
