az Országgyűlés környezetvédelmib bizottságának 2001. november 23-án, pénteken megtartott nyílt vitanapjáról
Téma:
Géntechnológia a mezőgazdaságban
a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény végrehajtása helyzetének, a hazai géntechnológiai szabályozás lehetséges fejlesztési irányainak és eszközeinek megismertetése és megvitatása, különös tekintettel a tudományos vitákra, a nemzetközi gazdasági és jogi környezetből fakadó következményekre
Az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) megbízásából külföldi laboratóriumokban végzett termék-vizsgálatok egy szalámifajta esetében mutatták ki, hogy a töltőanyagként használt szójafehérje egy része bizony módosított növényből származik. Igaz, az idegen fehérje csak elenyésző, 0,2%-os arányban volt jelen. Ez jóval alatta marad a törvény által előírt 1%-os küszöbértéknek, így termék jelölése sem kötelező. Nem tudjuk azonban, hogy egyedi esetről, véletlen keveredésről vagy szélesebb körben elterjedt problémáról van-e szó, és azt sem, hogy ez milyen következményekkel járhat. A húsipar szakmai szervezeteitől tájékoztatást sajnos megkereséseink ellenére sem kaptunk. Azt viszont tudjuk, hogy Magyarország évente több tízezer tonna szóját importál, részben a géntechnológián alapuló mezőgazdaság fellegvárából, az Egyesült Államokból. Ennek túlnyomó részét ugyan állati takarmányként hasznosítják, de kisebb részben emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is bekerül.
Nemcsak élelmiszereink, hanem a külföldről származó vetőmagok esetében is fennáll a genetikai "szennyezés" veszélye. Több jelzés érkezett már arról, hogy különböző, nemesítésre szánt magtételek vizsgálata pozitív eredménnyel járt, azaz kimutatható volt bennük idegen gén. A megismételt tesztek azonban nem erősítették meg ezeket az eredményeket csak remélni tudjuk, hogy jelentéktelen véletlenekről van szó, és a probléma a jövőben sem öld nagyobb méreteket.
A genetikailag módosított növényeket (és a belőlük készült élelmiszereket) övező, folytatódó bizonytalanság miatt világszerte változnak, szigorodnak a szabályozási rendszerek is. Az Európai Unió az év első felében fogadta el a genetikailag módosított szervezetek kibocsátásáról szóló direktíva jelentős újdonságokat hozó módosítását (2001/18), és további jogszabályok megalkotása is várható, pl. az alapanyagoknak és összetevőknek a teljes feldolgozási láncon keresztül való nyomon követésére vonatkozóan. A magyar törvényhozásnak is meg kellene fontolnia, hogy milyen irányban fejleszti tovább a géntechnológiai törvényt, gondoskodik-e a fenti problémák jövőbeli kiküszöböléséről, pl. a módosított és nem módosított növények határozottabb elkülönítése illetve a kockázatelemzés kiterjesztése révén.
Idézem az FVM által az OGY KÖrnyeztvédelmi Bizottsága részére készített tájékoztatóját (ügyiratszám 43.002/2/2001 --- november 12-i dátummal)
"A legsúlyosabb eset ez évben fordult elő.Egy állami elismerésre bejelentett, az OMMI által harmadik évben vizsgált kukorica gyomirtószer ellenállónak bizonyult. Ennek összes területe a 200 méteres izolációs távolságon belül található más kukoricákkal együtt mintegy 130 hektárt tesz ki. Az OMMI bejelentésére elrendeltük a cég költségére a kísérleti területek megsemmisítését. Előírtuk, hogy a cég (ADVANTA Kft.) az izolációba tarozó egyéb területekről saját költségére köteles a mintegy 1200 tonna kukoricát felvásárolni, és elkülönített helyre betárolni. Az OMMI a betárolt kukoricát zár alá helyezi, majd a laboratóriumi vizsgálat után lehet dönteni a megsemmisítésről vagy a export célú engedélyezésről vagy a hazai takarmányozási célú felhasználásról, amennyiben a szennyezettség 1% alatt marad."
Az FVM tájékoztatása szerint a gyomirtószeres teszt alapján a minta több mint30%-a (!) volt "génszennyezett".
Az Advantával tavaly sok gont volt Nyugat- európában...
Emellett volt már pozitív eredmény egy Franciaországból beohzott hibridkukoricánál is.
Az ETK által az idén végeztetett tesztekben is volt génszenyezett (pl. egy szalámi mitában)...
A világban termesztett szója 2/3-a génpiskált, így nagy valószínűséggel az amerikából vagy kanadából importál szójában is találhatnánk génszennyezést...
Itt szépen elvitatkozunk bioetikai kérdésekről, de:
1. van-e arra vonatkozó mindközönségesen hozzáférhető információ arról, hogy az importált vetőmagok génkezeltek-e vagy sem?
2. ugyanez a kérdés élelmiszerek esetében
Szóval van egy olyan érzésem, hogy a kutya ugat, a karaván (a pénzes kereskedőkkel) halad.
Egy mexikói eset nyomán a tudósokban megfogalmazódott a félelem, hogy a laboratóriumi körülmények között genetikusan módosított növények (gmo) esetleg olyan előnyre tesznek szert természetes társaikkal szemben, amelyek hosszú távon azok kiszorításához és a biodiverzitás leszűküléséhez vezetnek olvasható a CNN tudományos szakportál oldalán.
VG-ÖSSZEFOGLALÓ
A génkezelt növények gazdasági haszna miatt szerintük nem érdemes az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságát veszélybe sodorni. A biodiverzitás, azaz a növények sokfélesége ugyanis természetes biztosítékként működik a különböző növénybetegségekkel és klímaváltozásokkal szemben. Bár egyes növényeket károsan érint az új hatás, a sokféleség révén megvan a remény, hogy akad olyan is, amely számára a változás kedvező, vagy legalábbis semleges. Ezt a rendszerlogikát az utóbbi évtizedekben már sok támadás érte az ember tevékenysége nyomán. A mexikói Oaxaca kukoricamezőn talált lelet ezen sorozat újabb állomását jelentheti.
A hat szemet tartalmazó mintából négynél találtak olyan genetikai elváltozást, amely korábban csak laboratóriumi kísérleteknél volt megfigyelhető. Ezen belül kettőnél kifejezetten olyan DNS módosulásokat tapasztaltak, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint csak biomérnöki beavatkozás révén jöhetnek létre. A felfedezés annál meglepőbb, mert Mexikó 1998-ban moratóriumot vezetett be a kukorica genetikai módosítására és azt megelőzően is a legközelebbi, kormányzat által jóváhagyott kísérleti mező legalább 60 mérföldre van a mostani mintavétel helyszínétől. A tudósok nem tudják megállapítani, hogy a módosított DNS-ek pontosan honnan erednek, azonban szakértők az egész ügy lehetséges magyarázatának tartják, hogy kutatási célra félretett, korábbi kormányzati tartalékokat osztottak ki az étkezési búza termelői között.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a kukorica pollenje aránylag nehéz és ráadásul rövid életű, tehát természetes úton aligha termékenyíthet meg földrajzilag ilyen távol lévő bibéket. Az ügy mindenesetre kellő súlyú ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a genetikailag kezelt növények újabb veszélyeire. Korábbi föltevések szerint ugyanis az ilyen élelmiszerek akár az emberi szaporodásra is kedvezőtlen hatással lehetnek, és most egyre több tudós gondolja úgy, hogy a módszer elterjedésével végérvényes és visszafordíthatatlan folyamatok vehetik kezdetüket az élővilágban. Mivel jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik a gmo-k elváltozásainak teljes körű kiszűrése, az engedélyezéshez minél körültekintőbb vizsgálatokra és a hosszú távú szempontok mérlegelésére van szükség.
"Sztem itt nem arról van szó hogy fáj_e a növényeknek hanem hogy nekünk fog_e fájni amikor használjuk meg megesszük meg tudomsén mit csinálunk azzal a szerencsétlen növénnyel. "
Van vagy milliard ember a foldon akik vagy ehenhalnak vagy lehet fajni fog nekik.
Afrikaban szerintem csakis genkezelt novenyekkel lehet +oldani a taplalast, hisz par (100) even belul nem igen varhato gazdasagi felviragzas arrafele.
"Inkább valahogy azt mondanám maradjanak ott ahol vannak mert nem is alkalmasak olyasmire hogy mi fölhasználjuk őket bérmire is. Nekik totálisan más a testfelépítésük mint nekünk. "
Lehet nem tudod, hogy majdnem minden gyogyszert ugy fejlesztenek ki, hogy kozben allatokon ( ha jol tom leggyakrabban patkany, eger) probalgatjak oket. Illetoleg a pszichologiai eredmenyek eleg nagy resze is annak koszonheto, hogy tudtak allatokon kiserletezni. Persze necces dolog, hogy pld basic kondicionalas vizsgalatnal kismillioszor aramutik szerencsetlen patkanyt vagy hasonszorut, de megeri szerintem. Az azert megis csak problemasabb lenne ha embereken kiserleteznenek mert hat ugye mas nem nagyon van, babon nem lehet tanulast vizsgalni...
hátigen hja az igazságnak több oldala van. az tuti hogy én is unatkoznék nonstop egy erdő közepén. nálam az mindíg egy nagy dilemma, itt lakni /p/ vagy vidéken. az a baj hogy már túl sokan vagyunk ezen a Földön és így esély sincsen arra hogy valahogy lazuljonak a dolgok, a tömeg agressziót szül/:virágot algernonnak asszem abban voltakilyen állatkísérletek patkányokkal akiket összezártak de nem tuti hogy abba volt lukas az agyam./
Ma a betondzsungelek mélyén él egy eszméletlenül naiv és nosztalgikus elképzelés a természetről. Ez tényleg annak a következménye hogy eltávolodtunk tőle. Ha nem így lenne, akkor fel sem merülnének "bioetikai" kérdések. A természet arról szól hogy bármit megtehetsz mindenki mással. Ölj vagy megölnek. Nem pedig arról hogy valaki megteremtette a földi paradicsomot az embernek és minden bajunk abból van hogy ezt a tökélyt elrontottuk. A természet nem érted van, vagy bármiért, hanem egy komplex rendszer amiben minden szereplő azt teszi ami neki jó. És nem azt ami Neked jó, hacsak nem manipulálod úgy hogy ez így legyen. A búzaföldön sem azért terem búza mert a bölcs természet így rendelte, hanem mert jött a paraszt, megszántotta a földet, bevetette előzőleg csávázott vetőmaggal, stb. Csak ez itt Pesten nem mindig, mindenkinek jut eszébe.
Azért ha egy hangyára rálépsz az nem ugyanaz minthogyha kísérletezgetsz vele. De nekemnincsenek etikai vagy milyen gondjaim azzal ha megölsz egy állatot. Inkább valahogy azt mondanám maradjanak ott ahol vannak mert nem is alkalmasak olyasmire hogy mi fölhasználjuk őket bérmire is. Nekik totálisan más a testfelépítésük mint nekünk. Én pölö nem iszom tejet mert azt nem nekem találtaki a tehén hanem a borjának. Ha-:::.
lehet felreertettelek kedves viola, ha nem:
az szerintem nyilvanvalo, hogy az emberi eletet tobbre tartjuk, mint az allatit. Marcsak onzesbol is:) de komolyan szerintem megengedhetoek az effajta kiserletek, ha ezekkel emberi eleteket lehet megmenteni. Gondolom hallottal mar vallasrol, ahol emberek nem furdenek peldaul merhogy azzal megolnek a tetveiket, bolhaikat, egyeb gusztustalansagaikat. Azert mert van iyen, azert igazuk van? Vagy mégis félreértettelek:)
Sztem itt nem arról van szó hogy fáj_e a növényeknek hanem hogy nekünk fog_e fájni amikor használjuk meg megesszük meg tudomsén mit csinálunk azzal a szerencsétlen növénnyel. ha csinlunk egy növénnyel valamit pl megfőzzük akkor már eleve egy kicsit meghal nem?
a húsokról nem nyilatkozok vegetátiánus vagyok és az éllatokat csak ott szeretem ahol megteremtette a magasságos. nem ugy persze az embert amelyiknek jobb volna ketrecben. ha . á dehogy.
Hmm... Amikor alapos ellenőrzés, felügyelet, mi1más mellett növényekkel manipulálnak az szerintem nem gáz. Mondhatni a növényeknek úgyis mindegy. Az állatokkal szerintem egész más helyzet, nekik vannak érzéseik, érzelmeik. Nekik lehet kurva szar is, amit velük csinálnak. Ha tudományos állatkisérletről van szó, akkor ok, de ha arról, hogy kétszer akkora pld. teheneket nevelnek azért, hogy jobb legyen szegény paraszt profitkilátása akkor az hányinger szvsz. Zabáljon mindenki szóját meg babot, ha nincs jobb.
Emberek klónozása pedig egyenesen értelmetlen dolognak tűnik. A beültetések nekem jobban tetszenek.
Sziasztok mindenki. Szeretnék hozzászólni mégpedig absolute ellentáborából a génmanipulációnak. Nem értek sokat az egészhez de nekem semilyen szinten nem jön be ami mesterséges. Valahogy az a tapasztalom hogy soha sem olyan jó az ami mű. Nincs olyan komplex és emberbarát érzete mint annak ami természetes. Gondolom ez egy meglehetősen általános nézetnek tűnik, de tapasztalatból beszélek. Most egy kicsit talán messzi pédával fogok jönni: a kozmetikumok: melyeknek a legnagyobb része valahogy át van alakítva, "manipulálva" van. Valahogy mintha kivették volna belőle azt ami a lényeg: a természet határtalanságát.
Hat persze, hogy nem sutgetjuk a kihalasat az ellenzoknek, mar csak azert sem mert a fo ervuk, hogy igy (genmanipulalas) csokken a biodiverzitas es ezt mar csak azert sem vagyunk hajlandoak elosegiteni;-)
Ez az ugy is olyan, mint Bos-Nagymaros, szamai kerdes nem pedig politikai, csak ugye az a kerdes, hogy melyik szakma hivatott a kerdes eldontesere;-)
Szoval a dolog szerintem ugy nez, ki, hogy kell, hogy ezt az uj technikat is alkalmazzuk, de az is teny, hogy a leheto legszigorubban ellenorizni kell mindent. Az viszont teny (mint mar eddig is mondtam), hogy ahogy van az nem jo, egy kapa a dologhoz nem eleg, ja es mar nagyon regen nem jo, az ahogy van (kb azota hogy az ember eloszor hozzanyult a foldhoz, de azt hogy nincs jol legalabb az egyiptomi saskajarasok ota eszre kellett volna venni;-))
Ja.
Eljenek a kutatok.
kivancsi volnek az idezet szerzojere, en Ernster Laszlotol hallottam par eve Pesten egy eloadasan, de nem emlekszem hogy kihez kototte. Egyebkent volt egy jo abraja is, ahol egy uj elmeletet elfogado nagy laboratoriumok szama volt feltuntetve az idoben. Ahol az illesztett egyenes metszette a 100 % ot, abban az evben kapott az elmelet szerzoje Nobeldijat ;-)))
Egyetértek pontjaiddal, valamint a hozzájuk biggyesztett mottóval is - feltéve, hogy az ellentábor kihalását nem segítjük direkt módon is elő...
A probléma a géntechnológiával lényegében ugyanaz, mint a forradalmi újdonságokkal általában. Fantasztikus távlatokat és veszélyeket nyit meg egyszerre és egyre több kényszer tol minket bevezetése felé. Ezért a tétlen várakozás eredménytelen, nem old meg semmit. De az sem jó, ha egyszerűen csak megpróbáljuk a régi (ráadásul nem is túlságosan bevált) módszereket használni. Újítani kell. Minthogy a probléma eredendően tudományos jellegű, az ötletekkel is elsősorban a kutatóknak kell előállniuk. A politikusok részéről maximum az várható, hogy a teljesen kidolgozott javaslatokra igent, vagy nemet mondjanak.
Kiindulás képpen azt találnám jónak, ha e kutatásokat államilag pénzelnék, hogy a kutatók ne legyenek rákényszerülve a türelmetlenül pénzéhes magánszektor támogatására (ami félkész dolgok idő előtti megjelenését eredményezhetné).
Nem.
No persze finomabban fogalmazva: a bunozes nem jo pelda mert ez a torvenyi szabalyozas sokkal inkabb az autogyartas es mas ipari folyamatok jogi, szabadalmi szabalyozasahoz hasonlit. Bubu szarkasztikajara ;-) az lehet, de most meg garantalt, hogy annyit szennyezzuk a kornyezetet, hogy mar nem marad ami szaporodjon.
Egy kicsit osszegeznem, hogy en mit is gondolok errol.
1. Az biztos, hogy az emberi populacio mai merete megkoveteli, hogy nagy mennyisegben termeljunk elelmiszereket. Sajna ezt ma gazdasagosan csak monokulturak formajaban tudjuk megvalositani. (ertsd kib*szott nagy buzatablak)
2. Ezek a monokulturak kanaani allapotokat biztositanak minden kartevonek, ezert valahogyan vedekezni kell.
3. Erre manapsag a mindenfele kemikaliak hasznalatosak, amik egeszen biztosan rendkivul kornyezet es fogyaszto karositok, raadasul nagyon dragak.
4. Ez az allapot rossz. Tehat valamit tenni kell. Az egyik ilyen megoldas a gensebeszeti (inkabb genetikai mernoki) beavatkozas.
Ez (marmint a genetikai manipulacio) nyilvanvaloan rejt magaban veszelyeket, meg az is lehet, hogy akkorakat, mint minden mas;-) De az biztos, hogy mint a lehetosegeket altalaban ezt is meg kell vizsgalni es pusztan amiatt, mert nehany felmuvelt kornyezetvedonek ez zsigeri ellenszenvet okoz, meg nem lehet vele nem foglalkozni.
Mellesleg valaki ezt mondta az ilyen kerdesekrol (szabadon):
" Az ritkan fordul elo, hogy egy nezet, amiatt valik elfogadotta, mert a tamogatoi meggyozik az ellenzoit arrol, hogy az jo. Sokkal gyakoribb, hogy az ellenzoik kihalnak es az utanna kovetkezo generacio, mar a kezdetektol tamogatta azt."
Lehet, hogy nem értetelek pontosan, de én bizony nem hiszek abban, hogy egy probléma megnyugtatóan meg volna oldva azáltal, hogy törvényileg meg van oldva. (Ha ugyanis ez igaz volna, akkor talán bűnözés sem lenne.)
Bubu szarkasztikus megjegyzése (09-04-98 1:16 AM) remekül ragadja meg a dolog lényegét. Ugyanis, amihez most készülünk piszkálódni, abból egyetlenegy balul sikerült eset is könnyen lehet katasztrofális (főleg addig, amíg a kezdeti lépéseinket tesszük meg). Ezért nem megfelelő az a hézagosság, ahogy a jogrendszer általában próbálja állni a sarat a bűnözéssel szemben. Mindezt úgy írom, hogy én még maximálisan híve is vagyok a géntechnológiai kutatásoknak.
A prion kerdes, meg az o koze az orokitoanyaghoz az eleg erdekes kerdes, mert pl en azt hiszem, hogy a prion nem az orokitoanyagodhoz nyul, hanem a hozza nagyon hasonlo feherje foldingjat (csomagolodasat) alakitja at olyanna amililyen az ove es igy a korabbi jo feherje is rossz, sot fertozo lesz. De ugye ennek egyelore semmi koze a genmnpulaciohoz. Amit arra mondottam, volt, hogy az antibiotikum rezisztencsa pusztan torvnyi uton megalkadalyozhato,az annyit tesz,hogy: Amikor egy uj gent egy vektor segitsegevel bevisznek a novenybe (barmibe) akkor a trnszformacio sikeresseget ugy vizsgaljak, hogy egy antibiotikum rezisztencia gent is tartalmaz a vektor, mert igy konnyu a szelekcio. No ha kimondjak(marpeig kimondjak), hogy nem lehet szabadfoldi termesztesben olyan genetikailag mdositott novenyt hasznalni ami antibiotikumrezisztencia gent hordoz, akkor ma modszert alkalmaznak es a problema megszunt. Raadasul nemhogy az van kimondva, hogy ilyen szekvencia (DNS darab) nem lehet a manipulalt novenyben, de az is, hogy semmilyen "maradvany" baci,virus darab sem. Szval ez a kerdes nagyon jol es konnyen megoldato. Csak ugye akarni kell. Ne politizaljunk, de az szamit-e vajon tobbet, hogy az ember konzervativ, vagy az hogy hany eves, egy ilyen ugyben? Egy Horn-Kuncze-Peto koru ember barmilyen halado is, ezt a problemat mar nem fogja tudni magaeva tenni, mrt mar befagyott az agya;-)
Ja mellesleg ez az egyetlen dolog (marmintha az ilyen iranyu kutatasokat korlatozna a jelenegi kormany, ami megrendithetne a belejuk vetett bizalmamat;-)
Nem tudom, hogy jól értem-e, amit írtál:
"... nem kizart, hogy egyetlen feherje, egyetlen virus megvaltoztatja az orokito anyag nagyobb reszet."
Ahhoz, hogy egy genetikai változás hatásaiban drámaian jelentős legyen, nem kell, hogy az "orokito anyag nagyobb reszet" érintse. Például az ember és a csimpánz génállománya alig 1 százalékban tér el egymástól. Ne korlátozzuk tehát figyelmünket a mennyiségileg nagyra, hanem figyeljünk oda a picire is.
Vírus:
A vírusok tipikus módszere a gazdasejt örökítő anyagával való babrálás. Ezért egyáltalán nem kivételes, hogy azt meg is változtatja. Nagyon érdekes példa erre, hogy a herpesz vírusának génjei régóta benne szunnyadnak az emberi DNS-ben is!!!
(Amikor a spanyol nátha vírusa után kutatnak, azt azért is teszik, hogy ellessék az egykori vírus veszedelmes szaporodási technikáját. Aligha nem géntechnológiai célokból...)
Fehérjék:
A legtöbb fehérje enzimatikus hatással bír. Egyes fehérjék kimondottan az RNS/DNS kódolásával és átkódolásával kapcsolatos folyamatokat katalizálnak. Ezért hatásuk az örökítő anyagra egyszerűen vitathatatlan.
A kergemarhakór tömegessé válása után bizonyossá vált az is, hogy megfelelő körülmények között, az emésztőrendszerbe jutó fehérjék (pl. prionok) is lehetnek veszélyesek. Nem a konkrét mérgezés miatt (ami triviális), hanem éppen az örökítőanyaggal való kapcsolatuk, illetve sajátságos szaporodásuk miatt!
Szóval az örökítő anyagot számtalan dolog bántja. Mi, tudatos emberek is bántjuk (sugárzások, kemikáliák, stb.). Ezért a géntechnológia megtorpedózása amúgy sem jelentené a (többnyire káros) hatások kiiktatását. Viszont a géntechnológia kifejlesztése lehetővé tenné, hogy végre javíthassunk is a dolgokon.
a torvenyjavaslat emide van:
http://www.mkogy.hu/iromany/04754/0093txt.htm
Majd ha atragtad magad rajta olvasd el az (akkori) ellenzeki modosito inditvanyokat.
Be fogod latni...
A konzervativizmusrol uj Topc nyilt a 'Politikaban'. Javaslom maradjunk itt meg az eredeti temanal.
Genetikabol az en ismereteim mar igencsak elhalvanyultak. Jollehet nem bizonyitott a taplalkozasi lancon vegigmeno valtoztatas, nem kizart, hogy egyetlen feherje, egyetlen virus megvaltoztatja az orokito anyag nagyobb reszet.
