"A világegyetem határfeltétele az, hogy nincs határa. Más szavakkal az euklideszi téridő egy vég nélküli zárt felület, mint a Föld felszíne. Mondhatjuk, hogy a képzeletbeli és a valós idő a Déli-sarkon kezdődik, ami egy olyan pont a téridőben, ahol a normál fizika törvényei érvényesek. Nincs semmi a Déli-Sarktól délre, tehát nem volt semmi az ősrobbanás előtt." - St. Hawking mondta egykoron egy rádióadásban ezt.
Mekkora hablatyolás!!! Ha nincs a világegyetemnek határa, akkor TÁGULNI SEM nagyon van minek. Déli-Sarktól délebbre meg sima körkörös érvelés. Hófehérkénél már nincs Hófehérkébb. Vagy a petitio principii-nél sincs már petitio principiibb !!! Azaz a körkörös érvelési hibánál már nincs körkörösebb érvelési hiba.
Azaz az apologéták egyáltalán nem észszerűek, nem is értelmesek, hanem pont az ellentettjei. Irracionálisak és illogikusak (esztelenek), továbbá nagyon erősen áltudományosak. Vagy ha árnyaltabban és ironikusan akarunk fogalmazni, akkor 'tudományosak a maguk módján'.
ÖrömHír a "gyógyulni" és okosodni vágyóknak: Ateizmus cenzúra nélkül privát fb csoportban, csak vendégként indítottam, egy bejegyzésem alatt, az apologéták pölö; Hermiasz, Hieropoliszi Apollinariosz, Jusztin, Miltiadesz, Pellai Ariszton, Alexandriai Kelemen, Arnobius, Ireneus, Minucius Felix, Tertullianus Quadratus, Szárdeszi, Értelmes Hit, Kálvinista Apologetika, Prédikátorok, PapiFrankó ... stb parasztvakításait leleplező és ellenszerüket megtanító gyorstalpalót. Ide naplózom a lényeget, nagyon vázlatszerűen átmásolással. Továbbá, mivel ez egy általános emberi tudás, természetesen bárki szabadon felhasználhatja. Hivatkoznia sem fontos rám.
-Elkezdem és tudományfilozófiai stílusban. A most megjelent Trükkös Mém című e-könyvem is abban íródott, ami felfedi Isten racionális, vagy tudományos meghatározását. Némi humorral azért persze, hogy unalmas ne legyen. Mert a téma önmagában az. Egyébként Susan Blackmore-nak és Darrel Ray-nek is tetszett a könyvemből angolra lefordított első fejezet. Mára már körülbelül 10 magyar mellett, olasz, holland, amerikai, kanadai, japán .... könyv értékesítő helyeken is beszerezhető. Továbbá egy magyar pszichológiai szakkiadó is oda van érte, ők az egészért, csak éppen ugye még ha erősen érinti is, de ez alapjaiban nem pszichológia. Bár már a közben megírt felvezetésem és két kiegészítő fejezetem miatt az. Jöhet az első kérdés, ha van, ha nincs akkor anélkül kezdem el némi várakozás után.
- Csapjunk bele és az oktatás kezdődjön egy majdnem Nobel-díjas tudóssal, aki Einsteint is korrepetálta matematikából Gödellel. Zárt és nem zárt, azaz nyitott logikai rendszerek. (???!!!) Kurt Gödel csak azért nem kapott matematika Nobel-díjat, mert Nobel a matematikát, nagyon helyesen nem tekintette tudománynak. Mert nem is az, csak segédtudomány. /// Tehát ez egy állítás: "Ha Gödel híres tétele igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kell lennie, ami azt jelenti, hogy hibás és önellentmondásos, NEM TELJES!!!" - nos ez az állítás igaz, vagy sem?
-Nos az apologéták legnagyobb trükkje a definíciókkal/ meghatározásokkal való bűvészkedés, szemfényvesztés, az ateistáké meg az, hogy ezt nem veszik jellemzően észre. Az apologéták felvisznek Anzelmhez hasonlóan "Isten" meghatározásként egy ökörséget és azt mondják/ írják aztán, hogy ezt nem lehet vitatni és a további logikai lánc meg jó és helyes. Ezt még a logikához valójában nem értő filozófusok, bölcsészek némelyike is szamár módjára lebólogatja, hogy igaz. -pedig nem.
- Bizonyára tudhatjátok, mert illene tudnotok, Orosz László volt egyetemi docensnek és Boldogkői Zsolt akadémikusnak is, hogy a definícióknak több fajtájuk van. Formális és reális definíció. A formális definíciók, mint a matematikában is tanította a középiskolai tanárom, hogy miért éppen az, a helyes válasz annyi volt, hogy csak. Viszont a reális definíciók azok bizony állítások, amelyeket így vitatni is lehet és igaz, vagy hamis voltuk is eldönthető. A reális definíció szerkezete;
"Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens"
- A reális definíció az nem axióma. "Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság"- azaz dogma.
- A reális definiálás tehát egyben egy tudományos bizonyítási eljárás is.
- A reális definíciót tehát bizonyítani szükséges!!! Nem elégséges, hogy egyszer valaki, valakik úgy találták ki.
- Összegzés: Tehát az apologéták/ hitkomisszárok (+ egyes butuska ateisták) parasztvakítása/ bűvésztrükkje abból áll jellemzően, hogy a formális és reális definíciók közt csiki-csukiznak. Arra építenek, hogy ezt sokan nem veszik észre. Vegyétek tehát észre és kiáltsátok és írjátok ilyenkor ; Ez elvcsúsztatás, körbezárt logika, körkörös logika, körbenforgás, petitio principii, alapkérdéshez folyamodás, circulus vitiosus, ördögi kör, idem per idem ...
Az érvelési hibák tanításának az egyik legfontosabb tantárgynak kellene lennie már általános iskola felsőbb, mondjuk 7-8 osztályaiban és hogy miért nem az, és miért van helyette inkább demagógia azaz hittan tanítás érthető. Mert ha az is tanítva lenne akkor bárki könnyen rájönne, hogy a legtöbb vallás - beleértve ebbe az ateizmust, mint egy sajátságos tagadásvallást is - jelentős részben hazudozás és érvelési hibák tömkelegéből áll csak össze. Persze nem csak arra jönne rá, hanem továbbá igen sok egyéb össztársadalmi szemfényvesztésre is.
Néhány helyen azért tanítják, de ott sem pontosan teljesen és a neten fellelhető anyagok is erősen hiányosak. Például, az ilyen legnépszerűbb angol nyelvű oldalon 24 ilyen főbb hiba van felsorolva, de az arra alapuló magyar nyelvű verzióban már csak 20. Érdekes módon pont a körkörös érvelési hiba is ezen hiányzók közt van, ami a vallások egyik fő hülyítő trükkje.
Tehát az érvelési és gondolkozási hibák felismerése és kiiktatása az egyik fő választóvonal ami a helyes érvelést és gondolkozást elválasztja az önbecsapástól és a mások becsapásától. Azaz népiesebb nyelvezettel a parasztvakításról.
Körülbelül három tucatnyi főbb ilyen intelem van, amit illik és el is kell kerülni, ha valaki logikus, racionális, vagy ezeknél is kicsivel még több például tudományos gondolkozónak akarja magát vallani. Aki érvelési hibákba esik és azt nem javítja, korrigálja, az nem minősülhet tudományosnak, csak max áltudományosnak. .... de inkább kóklernek.
Összeírom tehát egyedi sajátosságokkal és kitérve a hiányzóakra is az érvelési hibákat.
ÖrömHír a "gyógyulni", az okosodni és vágyóknak: Ateizmus cenzúra nélkül privát csoportban, csak vendégként most indítottam, egy bejegyzésem alatt, egy az apologéták pölö; Értelmes Hit, Kálvinista Apologetika ... stb parasztvakításait leleplező és ellenszerüket megtanító gyorstalpalót . //Ide naplózom a lényeget, átmásolással.
Elkezdem és tudományfilozófiai stílusban. A most megjelent Trükküs "Mém" című könyvem is abban íródott. Némi humorral azért persze, hogy unalmas ne legyen. Mert a téma önmagában az. Jöhet az első kérdés, ha van, ha nincs akkor anélkül kezdem el némi várakozás után.
Csapjunk bele és az oktatás kezdődjön egy majdnem Nobel-dijas tudóssal, aki Einsteint is korrepetálta matematikából Gödellel. Zárt és nem zárt logikai rendszerek. (???!!!) Csak azért nem kapott matematika Nobel-dijat, mert Nobel a matemamatikát, nagyon helyesen nem tekintette tudománynak. Mert nem is az, csak segédtudomány. /// Tehát ez egy állítás: "Ha Gödel híres tétele igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kell lennie, ami azt jelenti, hogy hibás és önellentmondásos, NEM TELJES!!!" - nos ez az állítás igaz, vagy sem?
Nos az apologéták legnagyobb trükkje a definíciókkal/ meghatározásokkal való bűvészkedés, szemfényvesztés, az ateistáké meg az, hogy ezt nem veszik jellemzően észre. Az apologéták felvisznek "Istenérvként" egy ökörséget és azt mondják/ írják aztán, hogy ezt nem lehet vitatni és a további logikai lánc meg jó és helyes. Ezt még a logikához valójában nem értő filozófusok, bölcsészek némelyike is szamár módjára lebólogatja, hogy igaz. -pedig nem.
Bizonyára tudhatjátok, mert illene tudnotok, hogy a definícióknak több fajtájuk van. Formális és reális definíció. A formális definíciók, mint a matematikában is tanította a középiskolai tanárom, hogy miért éppen az, a helyes válasz annyi volt, hogy csak. Viszont a reális definíciók azok bizony egy állítások. A reális definíció szerkezete; "Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens"
A reális definíció az nem axióma. "Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság"- azaz dogma.
Összegzés: Tehát az apologéták/ hitkomisszárok parasztvakítása/ bűvésztrükkje abból áll jellemzően, hogy a formális és reális definíciók közt csiki-csukiznak. Arra építenek, hogy ezt sokan nem veszik észre. Vegyétek tehát észre és kiáltsátok és írjátok ilyenkor ; Ez elvcsúsztatás, körbezárt logika, körkörös logika, körbenforgás, petitio principii, alapkérdéshez folyamodás, circulus vitiosus, ördögi kör, idem per idem ...
A legnagyobb érvelési hiba az amivel átverik a hitkomisszárok az emberek nagy részét, pedig egyszerű a kivédése. 1. Meg kell kérdezni az adott apologetikai 'gittegylet' vitázó képviselőjétől, hogy határozza meg "Isten"-t! 2. Aztán a válasza után meg kell kérdezni, hogy miért is az "Isten" meghatározása, amit mondott. 3. Észre kell majd venni, hogy "Isten" azért az, mert úgy lett meghatározva. ... és miért lett úgy meghatározva ... mert úgy lett meghatározva és punktum.
"tautológia: Érvelési hiba; önmagával magyarázni ugyanazt." Egy prédikátumkalkulusbeli formula tautológia akkor igaz a formula. Tévesen használja a tautológia jelentését.
Körbenforgás (petitio principii) A körbenforgás ugyan nem egy jellegzetes csúsztatás, de mivel ez is egyfajta szerkezeti hiba, ebben a csoportban foglalkozunk vele. (Egyben az egyik elsőként felismert érvelési hibatípusról van szó.) A körbenforgás azt jelenti, hogy valaki olyan konklúziót szeretne alátámasztani, amely ha rejtetten is, de tulajdonképpen a premisszák között szerepel. Más szóval, amit „bizonyítani” szeretnénk, azt már eleve feltételeztük, és felhasználtuk a „bizonyításban”.
Lássunk erre egy klasszikus példát (a Kis Herceg és az iszákos közti dialógust, ismét nem szó szerint). K: Te mit csinálsz?
I: Iszom.
K: Miért iszol?
I: Hogy felejtsek.
K: Mit akarsz elfelejteni?
I: Azt, hogy szégyellem magam.
K: És miért szégyelled magad?
I: Mert iszom.
Vagyis ha megkérnénk az iszákost, hogy gyűjtse össze az ivás melletti érveket, akkor végső soron az ivás lenne a legfontosabb indok az ivásra. A körbenforgást sajnos általában nem ilyen könnyű felismerni, ugyanis a konklúzió többnyire rejtett premisszaként van „jelen”, vagy valamelyik premissza előfeltételeként, és ennek kimutatása az érv magas fokú átlátását teszi szükségessé.
"Berényi Dénes fizikus is felismerte a következőket: "Azt a merész állítást is megkockáztatom, hogy Isten létét nem is lehet bizonyítani, bármennyire és bármilyen kísérletek is történtek erre az emberiség története folyamán. Nem is lenne Isten, ha a transzcendens Isten beleférne a mi lombikjainkba vagy logikai kategóriáinkba." https://vigilia.hu/regihonlap/2010/7/berenyi.html
Vagyis Isten tulajdonságai a mi értelmünkkel felfoghatatlanok és nem magyarázhatóak semmilyen mai tudományos eszközzel és logikával."
Carnap elvetette azt a naiv elképzelést, hogy a verifikálhatatlan állításoknak nincs jelentésük, ez pedig azt jelenti, hogy szerinte is volt valami baj az értelmesség vagy kognitív jelentés eredeti, pozitivista kritériumával. Ez a probléma nagyon közel esik ahhoz, hogy ki hogyan fogja fel a realizmus vs antirealizmus alapvető kérdéseit.
Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül -részlet
"Tegyük fel példának okáért, hogy valaki egy új szót képez, pl.:"babig", és azt állítja, hogy vannak tárgyak, amelyek babigok és vannak olyanok, amelyek nem. Ha meg akarjuk tudni ennek a szónak a jelentését, akkor az alkalmazási kritériumára fogunk kérdezni: hogy állapítható meg egy konkrét esetben, hogy az adott tárgy babig-e vagy sem? Tegyük fel először is, hogy az illető adós marad a válasszal: azt mondja ugyanis, hogy nincs empirikus ismertetőjegy arra nézve, hogy a tárgy babig-e vagy sem. Ebben az esetben a szó használatát nem tartjuk jogosultnak. Ha az illető, aki használja a szót, ennek ellenére azt mondja, hogy vannak babig és nem-babig dolgok, csak a véges és nyomorúságos emberi értelem számára örök titok marad, hogy melyek a babigok és melyek nem ilyenek, akkor az egészet üres szószaporításnak fogjuk tartani. De talán az illető biztosítani fog minket afelől, hogy ő mégiscsak ért valamit a „babig" szón. Ebből azonban csak azt a pszichológiai tényt tudjuk meg, hogy valamilyen képeket, képzeteket és érzéseket kapcsol a szóhoz. Ezen keresztül azonban a szó még nem nyer jelentést. Ha a szó alkalmazási kritériuma nincs rögzítve, akkor a mondatok, amelyekben előfordul, semmit sem állítanak, hanem csak puszta látszatállítások."
