Az MSZP feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen kémkedés és más állam elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt "a Matolcsy György jegybankelnök által nyilvánosságra hozott puccskísérlettel" összefüggésben - közölte az ellenzéki párt pénteken.
A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy mindenféle nagyzolás nélkül állíthatom, a világ jön és tőlünk tanulja ennek a logikáját
Furcsa programmal állt elő Semjén Zsolt. A Magyar Vadászati Védegylet elnökeként levelet írt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, s ebben többek között madarak újravadászhatóságának engedélyezése és ragadozók gyérítése mellett védett fajok elejthetőségét javasolta. A nyilvánosságra került levél nyomán nem késett a tiltakozás sem.
Matolcsy arra is megadja a választ, hogy mi teheti Magyarországot alkalmassá a közvetítő szerepre:
a belső politikai kiszámíthatóság,
regionális szövetségek (V4, Szerbia),
nagyhatalmakkal fenntartott „párhuzamos” együttműködések (lehet, hogy így a kormány oroszbarát politikájára utalt, amit a fideszes politikusok ma már inkább letagadnak),
Sorra hagyják ott a pályát karrierük csúcsán levő, középkorú bírók, de a legtöbben bezárkóznak a tárgyalóterembe, és hallgatnak, amíg nem esik személyes bántódásuk. Közben vannak, akik sosem látott módon szembeszálltak a törvénytelenségeken kapott Handó Tündével. Hova vezet ez, és mi járhat manapság a bírók fejében?
A jegybankelnök szerint a főváros messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól és saját képességeitől és lehetőségeitől is. Felvázolta, hogy változtatna ezen. A "Budapest-dilemmáról" ír a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Matolcsy György, aki szerint a fővárost fel kellene osztani több kisebb területre, és 600 ezerre kell csökkenteni a lakosságát, hogy fejlődőképesebb legyen a jövőben. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ugyanis Budapestet egyfajta kettősség jellemzi: "egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége".
Parragh László kamarai elnök - aki számos más nem feltétlenül posztjához illő témában is megnyilvánult - és Matolcsy korábbi beosztottja, Nagy Márton is odaszúrt a jegybankelnöknek. A kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot, az építőanyagpiac megnyugodott. Kiderült, hogy a házasulandók zöme az állami pénzért teszi, a turkálókkal nem fogjuk megmenteni a bolygót és hogy rekordot döntött a belföldi turizmus a nyáron. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyar nyelv nem csupán a kultúrpolitika ügye, különleges erőforrásként tekinthet rá a gazdaságpolitika is – írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu oldalon megjelent elemzésében. A téma egyébként nagy kedvence Matolcsynak, legutóbb néhány hete elemezte ugyanezt.
Matolcsy György szerint a nyelvben rejlő értékek új kezdeményezésekre ösztönözhetnek, ha azokat egy hasonlóan gazdag, állandó mozgásban lévő, innovatív gazdaságpolitika segít kibontakoztatni. Mindezt azért is szükségesnek tartja, mert a magyarok értékrendjéhez hozzátartozik a verseny, megbecsülik a munkát, a tudást, és fontosnak tartják a vállalkozás lehetőségét.
Nos, miután tegnap mindenki kiröhögte magát Matolcsy mester újabb halandzsáján, amely miatt valóban kezdek érte aggódni – súlyosbodhat az állapota, mostanság hetente vannak ilyen rohamai – vizsgáljuk talán meg azt is, mit írt, hátha csak a különös fogalmazás, az írásban gyakorlatlan szerző sutasága tévesztett meg minket és nem is akkora hülyeség, amit írt.
Matolcsy éppen most akar szingapur lenni amikor 2 hónapra lezárták az országot mert 2 hét alatt majdnem 100x nott a fertozttek szam! MAJDNEM SZÁZSZOROSÁRA!
A jegybankelnök egy konferencián Eurázsia egységéről és egy jövőbeli, közös, aranyalapú eurázsiai kriptovaluta létrehozásáról beszélt. E tervet először a kipcsakok vezére vetette fel, és manapság Oroszország, illetve Kína akarja innovatív pénzügyi eszközökkel megtörni az amerikai dollár nemzetközi hegemóniáját.
Új közös eurázsiai pénz jöhet a jövőben, úgy sejtjük, hogy ez digitális lesz, és az aranynak és az elektromos áramnak is része lesz benne, mondta Matolcsy György az MNB által szervezett budapesti Eurázsia Fórumon szerdán.
Az Origo.hu története nemcsak a magyar emberek számára érdekes és tanulságos, hanem figyelmeztető jele annak, hogy világszerte átalakulóban vannak a demokratikus normák - írta cikkében a New York Times. A cikk egyik szerzője Novák Benjamin - aki az azóta már megszűnt Budapest Beacon munkatársa volt, a másik Patrick Kingsley, utóbbit 2015-ben az év újságírójának választottak Nagy-Britanniában.
Az írás szerint Magyarország, pontosabban az Orbán Viktor vezette kormányok 2010 óta élen járnak annak bemutatásában, hogyan lehet kiüresíteni a jogállam működéséhez szükséges fékek és egyensúlyok rendszerét, különösképpen visszavágni egy kritikus szint alá a független médiát.
A cikk azt állítja, hogy az Origo kiadója azért került a Matolcsy-családhoz, mert a kormány egyes szereplői informális találkozókon annyit nyomasztották a portált korábban tulajdonló Magyar Telekomot, míg a német hátterű cég végül engedett. Felidézik Orbán Viktor elhíresült szeptemberi, az EP-ben elhangzott kijelentését: "Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk". (Az Európai Parlamentben erre kinevették Orbánt.)
...itt van még egy minden egyes karakterében hazug, forrás nélküli, a hihetőség leghalványabb látszatára sem ügyelő, egészen nevetséges propagandacikk, ami azt akarja elhitetni a Fidesz egyik fontos választói csoportjával, hogy Vona Gábor egyik nyuggerező Facebook-bejegyzésének hatására szabályos pogromok indultak el az országban a rettegő nyugdíjasok ellen. Mindezt olyan kitalált sztorikkal, kamuforrásokkal és fantasztikus, soha élő ember által nem használt, az íróasztalnál kitalált gyalázkodásokkal fűszerezve, hogy olyat még tényleg nem láttál.