Nyitotta:van itt ez a kérdés, 2014.10.20 08:21 |
Hozzászólások: 286 | Hozzászólók: 58
A Communtiy of Democracies (magyarul: Demokráciák Közössége) nevű nemzetközi szervezet 2000-ben alakult. A szervezet Varsóban kezdte meg a működését, a nyitó találkozón 106 ország képviselője vett részt, ők dolgozták ki a Varsói Nyilatkozatot, ami több demokratikus értéket rögzít és célként nevezi meg a demokráciák közötti együttműködés fokozását. Erre jött létre a Demokráciák Közössége, ami azóta is a Varsói Nyilatkozat alapján működik és a szervezet gyűlésein csak olyan állam vehet részt, amely megfelel a Varsói Nyilatkozat demokráciakritériumainak.
Most az USA kezdeményezésére a Közösség eljárást indított annak érdekében, hogy Magyarországot kizárhassák a szervezetből...
Most egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amelyben az elnökünk hatszor beszélt Vlagyimir Putyinnal, de egyetlen rossz szava nem volt hozzá. A NATO-t a szétesés veszélye fenyegeti, mert a tagjai nem biztosak benne, hogy számíthatnak ránk. És látjuk mi minden történt Belarusztól kezdve, Lengyelországon át Magyarországig, hogy az önkényuralmi rendszerek tündökölnek újra a világban
Ebből is látszik, hogy a demokrata világban mindenki tisztában van Orbán illiberális rendszerének valódi természetével. Szégyen, hogy mindenhol a diktatúrák közé sorolnak minket a vámpírkormány tettei miatt.
European justice commissioner Vera Jourova on Monday (10 April) called on civil society to stand up to prime minister Viktor Orban's right-wing government and his broader efforts to create an illiberal democracy.
I can tell you my fear in Hungary is that there are efforts to decrease the power and the influence of the civil society as such and decrease the political pluralism, which is my opinion," she said.
Ám ahogy korábbi írásunkban már tételesen kifejtettük, a legújabb keletű fenekedésnek még annyi alapja sincs, mint a Soros elleni (tartalmában egyébként eredendően részben indokolt) fellépésnek. Vegyük sorjában.
– Régóta tudható, hogy készülőben van az ENSZ iránymutatása a migrációval, illetve a menekültkérdéssel kapcsolatban. A jelenség világméretű kezelésének szükségességét 2016 szeptemberében az úgynevezett New York-i nyilatkozat szögezte le, s a megállapodás létrejöttének 2018-at jelölte meg.
mivel Magyarország az EU tagja, és ezért tiszteletben kell tartania annak törvényeit. „A CEU elleni támadás nem egyszerűen egyetlen felsőoktatási intézményről szól, hanem az egyetemek és a liberális demokrácia elleni támadás. Ha most nem állunk ki, Lengyelországban és más államokban is hasonló intézkedésekkel fogunk találkozni hamarosan” – írja. Mudde szerint
itt az idő véget vetni annak, hogy tolerálják Orbánt.
A harmadik Orbán-kormány félidejére a vörös vonal átlépése napi rutinná, ugrálókötelezéssé vált, és már fel sem fogjuk, pontosan mit is látunk. Pedig jó lenne tudatosítani, hogy ami most vasárnap este történt, megint a vörös vonal átlépése. 2016-ban csak a népszavazás intézményét kétszer erőszakolták meg. Először az NVI-nél a kopaszokkal, másodszor a kvótareferendum érvénytelenségének semmibe vételével. Mert a Fidesz népszavazása érvénytelen lett, tehát a választópolgárok döntése alapján a parlamentnek nem kell törvényt alkotnia a feltett kérdésben.
Csakhogy vasárnap délután Gulyás Gergely még bőven az urnazárás és a szavazatok összeszámlálása előtt kijelentette, hogy a jogi érvényességtől függetlenül a népszavazás politikailag igenis érvényes lesz. Gulyás egyébként jogász. Majd pár óra múlva következett maga Orbán Viktor, mellesleg szintén jogász. Annak ellenére, hogy pár nappal korábban még azt állította egy interjúban, hogy a népszavazás ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább,
rögtön kiderült, a jogi érvényessége semmit nem számít a következő lépésnél, és végül csak bejelentett egy új alkotmánymódosítást.
2016-ban azért a népszavazás intézményét erőszakolták meg kétszer, mert idén épp népszavaztunk. Következőnek, legkésőbb 2018-ban azonban már parlamenti választás jön, a főszereplők és hajlamaik változatlanok lesznek. Ahogy a migránsoknak állítólag a természetében van, hogy erőszakoskodjanak az asszonyainkkal és a lányainkkal, úgy a tapasztalatok azt mutatják, választások esetében meg a fideszes politikusokkal nem árt vigyáznunk.
Kössünk kompromisszumot - aki ki akarja záratni magát annak teljesüljön a vágya, aki maradni szeretne az pedig maradhasson. Mindenki örülhet, oszt jónapot :-)
Magyarországot ma nem engednék felvenni az EU-ba - írja a volt NATO-főtitkár
2016. 5. 4. 14:33|Közélet
A Fidesz, ahogy a lengyel Jog és Igazságosság párt, a nemzeti szuverenitás védelmének ürügyén erodálja a demokratikus berendezkedést és a jogállamiságot - írta a volt NATO-főtitkár.
Vajon azért dobta be Orbán a kvóta-népszavazást, hogy elterelje a figyelmet a választási iroda előtti balhéról? Hogy lehettek annyira bénák, hogy a fideszes-fradis szálakat ilyen könnyű volt megtalálni? Megmutatjuk, miről beszélgettek cikkírás közben az újságíróink. Debütál az Index Slackchat! Tovább »
Miután a második világháborúban Európa-szerte több millió civilt likvidáltak haláltáborokban, több millió katona halt értelmetlen halált a fasizmus és a nácizmus miatt, a központi hatlamak veresége egy új korszak kezdetét jelentette. Fasizmusról, autoriter közép-európai államfőkről, nemzeti radikalizmusról hallani sem akartak többet az emberek. Ezt a hangulatot igyekezte meglovagolni a szovjet bolsevizmus, persze sikertelenül. Mivel a kommunista pártok a választásokon rendre leszerepeltek Magyarországon, a felszabadító=megszálló szovjet csapatok vezetősége folyamatosan belepiszkált a kormányalakításokba, és rendre nagykoalíciós kormányok alakultak, amikben a legfontosabb minisztériumokat a kommunisták kapták. 1945-1949 között az összes olyan dolog, ami a kommunizmus jelképe lett később (üzemek államosítása, iskolák államosítása, bankok államosítása, kötelező TSZ-esítés, padlássöprés, internálás Recskre, a Hortobágyra és még messzebbre, stb.) szabályos parlamenti szavazásokon emelkedett törvényerőre. A parlamentben királyságot visszaállítani akaró régi arcok, polgári demokráciát akaró képviselők és természetesen kommunisták is voltak.
1948-ban, amikor egy jól irányzott törvénnyel a "Rákosi"-rendszert tulajdonképpen bebetonozták, nem szűnt meg a demokrácia. Ha jogilag közelítünk a dologhoz persze. Pusztán annyi történt, hogy az ellenzék kulcsembereit elvitte a fekete autó. (VAGY GYILKOSOK BARATAI ALLJAK UTJAT az embernek)
A választójog szélesebb volt, mint Franciaországban, vagy Nagy Britanniában.
(lam itt lehet meg alkotmány ellenes kérdésekről is nepszavazni, Nugaton ez elkepzelhetetlen lenne)
És hiába keressük a történelemkönyvekben, sehol sem fogjuk találni Rákosi Mátyás örökös diktátorrá, főtitkárrá, vagy miniszterelnökké választását. Formailag teljesen demokratikus volt.
1945-48 között a Magyar Kommunista Párt főtitkára volt, ebbéli minőségében menedzselte riválisai félreállítását (a kisgazdák és a kommerek között egyaránt). Ebben az időben taktikai okokból egy másik kommunista párt is volt, a Magyar Dolgozók Pártja. 1948-53 között pedig ennek volt a főtitkára. 1953-56 között pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára volt. Szóval ott volt a közelben, de nem találjuk ott az államfők sorában (ekkor az un. Elnöki Tanács elnöke volt az államfő), a kormányfők között is csak Dobi Istvánt (1948-1952) követi 1952-53 között, aztán erre a posztra sem tért már vissza. Mégis, mindezek ellenére, ki vonná kétségbe, hogy a Rákosi-korszak a magyar történelem legsötétebb diktatúrája volt?
Jópofa cikk olvasható az idexen! A kopaszemberes népszavazásos témáról ötletelnek a cikkírók , és egy ponton az autoriterségről gondolkoznak, nagyjából azzal a kicsengéssel, hogy végülis nem autoriter a rendszer, ha nagyon objektívan nézzük.
Sosem fogom elfelejteni a[...] Bővebben!Tovább »
Miután több hosszú és egyre véresedő polgárháborúban a Római Köztársaság irányítását autoriter politikusok és hadverzérek igyekeztek maguknál tartani, megváltásként hatott Octavianus totális győzelme Antonius felett Actiumnál Kr.e. 31-ben. Sulla rémuralma, Catilina összeesküvése a szenátus ellen és Caesar egyeduralmi rendszere után senki sem hitte már, hogy valaha visszaáll a köztársaság békés időszaka. Octavianus mégis megadta ezt Rómának: visszaállította a szenátus nimbuszát, a törvények uralmát, a papság békéjét, és még sorolhatnánk. Apró különbség volt csupán, hogy a szenátusban név szerinti szavazás volt, és mindig ő szavazott elsőnek (hogy az utána jövők tisztában legyenek a széliránnyal). Az is apró különbség volt, hogy a papság élére is ő állt, és consulsága nem járt le kétévente. A köztársaság intézményrendszere érintetlen volt. Autoriter volt-e Octavianus? Vagy ismertebb nevén Augustus császár?
Eddig nagyon utáltam a kopaszokat, de be kell látnom, hogy vannak jó kopaszok is:)))) Persze nem árt, ha 1ben kigyúrtak is!!!!! Fő, hogy megmarad 5milliárd Ft:))))))
A vasárnapi zárva tartás megvédése biztos, hogy nem ér meg annyit, hogy Moldova és Ukrajna szintjére süllyedjenek a közállapotaink.
Szóval semmi köze a Fidesznek ehhez. Próbáljunk kapaszkodni ebbe a szalmaszálba, mert ha mégsem így lenne, az egészen dermesztő perspektívát nyitna meg. Olyan perspektívát, aminek végén Moldova, Ukrajna és Belorusszia látszik, és a közélet ügyeinek olyan elintézési módja, amit senki nem akarhat. Ez nem jobboldaliság vagy baloldaliság kérdése, ez maga a közös minimum, amin 1990 óta az ország léte nyugszik: a demokrácia és jogállam.
Jogállamban nem állják el kopasz emberek a Nemzeti Választási Iroda ajtaját, hogy ne lehessen beadni egy ellenzéki kezdeményezést, ami kellemetlen a kormánynak. Mindegy, milyen szörnyű alak Nyakó István, aki a szocialisták kérdését odavitte, és mindegy, hogy maguk a szocialisták milyen társaság. Jogállamban végső soron lehetséges az embereknek eldönteni, akarják-e hogy zárva legyenek az üzletek vasárnap vagy sem. És ha a kormány nem tudja meggyőzni a választókat, hogy a zárva tartás remek dolog, és ha elegen érdeklődnek egyáltalán a kérdés iránt, akkor azt egyszerűen tudomásul kell venni.
Eddig csak adminisztratív eszközökkel, most már erőszakkal akadályozták meg a népszavazást a vasárnapi zárva tartásról. A kormány éveket nyerhet a mai akcióval, ami a Btk.-ba ütközhet. Tovább »
Egy osztrák bíróság döntött egy menekült afgán nő és gyermekei ügyében. A határozat szerint egyiküket sem lehet visszaküldeni Magyarországra. A bíróság szerint ugyanis Magyarországon jelenleg nem biztonságosak a feltételek a menekültek számára. Fennáll a veszély, hogy Magyarországon nem tartják be az európai emberjogi egyezményt, és a menekültnek embertelen és megalázó bánásmódban lehet részük. A nő 2014-ben Magyarországon adott be menedékjogi kérelmet, de továbbutazott Ausztriába. A Dublin III. rendelet alapján a menedékjogi kérelmeket abban az uniós országban kell elbírálni, ahol azt először benyújtották. A bíróság szóvivője hangsúlyozta: egyedi esetről van szó, de ez az ítélet más bíróságok számára is irányadó lehet. Korábban írtunk arról, hogy hasonló ítéleteket hoztak német bíróságok is. (Die Presse)
Topsztoriként foglalkozik a röszkei ételosztással a CNN, de a BBC News nyitóoldalán is a magyarországi menekülthelyzet szerepel. A The Guardian is a kiemelt hírek közé emelte a sztorit.
