Há én meg aszittem, hogy te má úgy meg vagy önvalósulva, hogy a legöregebb sas is megnyajja a tíz körmit, ha felülsz a hátára!!!
Nállunk még a lekkfijjatalabb sasnak se ülhetek fő a hátára, mer ezek hátrafelé is tudnak hányni.:(
Különben minálunk is vannak ijjen sasok, csak azokat griffmadárnak híjják, és apokrif Grimm- meg Andersen-írásokba vannak benne.:)))))
Nékünk is vannak ijjen történetink, kálendárijum ez a zegész világ abbő a szempontbó:
"...Én hamar ki is nyitottam, mire ő bément, és a szoba közepén a földre cuppantotta a zsákmányt, ami egy irgalmatlan szárnyas volt. - Dög megegye vadállatot! - mondta megenyhülve, és úgy szuszogott, mintha nyomasztó lidérctől szabadult volna hirtelen. Ezt nem is csodáltam, mert akkora csúf madarat, mint a zsákmány, még álmomban sem láttam soha. Akkora karmai voltak, hogy sírgödröt áshatott volna azokkal; s hát még a szája! Ahogy ott ült, egy kicsit megeresztett szárnyakkal, a ház földjén, a fejét forgatva és a szemeit villogtatva, még embernek is iszonyodni lehetett tőle.
És akkor, ha ezt helyettesíted be a történetbe, mint "öreg" sas, akkor ez jelenthet akár tanítómestert is, és egyből ott vagyunk Buddhánál, mikor azt mondja: öld meg a Buddhát. A végeredmény ugyanaz, meg kell szabadulni a kötődéstől... csak ez egy másik fajta kötődést jelent.
És akkor lehet tovább ragozni, hogy miért emlékezhet valakire egy "öreg" sas... mert lehet nem is látta... ebben az életében még...
Az én nyakamon semmiféle világvége nincsen, én még nem vagyok kész a zönmekkvalósításomma, ne rohannyá má annyira....:)
Amúgy minden nap 8 és 10 között fel szok nézni, ha ráérek és nem fosik a macska ippeg, akkó szívesen üldöszlek egy kört, majd figyelem má mék totyikba kujtorokksz, oszt zavargászlak má egy kicsit.:)
Én ezt másképpen látom. Az öreg kifejezést a hinduk kétféle értelemben alkalmazzák(vrddha). Az egyik, amit mi is ismerünk többnyire, hogy valaki megöregszik testiekben. A másik "öreg" lehet a fiatal is, aki testiekben fiatal, de szellemi bölcsességben igen "vén". A bibliai Atyát is nem azért lehet gondolni, hogy nem az Isten, mert öregnek van jellemezve, hanem mert a mennyben lakozik. Az a személy, aki a Legöregebb, és a lelki világban lakozik, Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége.
Ha megfigyeled a Biblia teremtéstörténetét, akkor az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kiterjedését találod az elején két részletben:
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
(az Isten lelke a Paramátmá kiterjedése[Szent Lélek])
És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
(Itt pedig az Úr Visnu hozza létre Brahmát, az univerzum Ősattyát, aki a felső bolygórendszer mennyei bolygóján lakozik.)
És mindeközben az Istenség Legfelsőbb Személyisége nem mozdul eredeti lakhelyéről, a lelki világból...
Az öreg sas kifejezés olyan szempontból is érdekes, hogy az öregszik meg, aki halandó. Bár Istenre is mongyák, hogy öreg Isten, de Ő öröktől fogva van. A sas esetében az öreg a vágyakra s a ragaszkodásra is utal, amitől az embernek meg kell tudni szabadulni, hogy elérje a megszabadulást. Ha a sas korára vonatkozna az öreg kifejezés, akkor a remete vár egy kicsit, amíg a sasmadár meghal, aztán utána megszabadul ő is. Csakhogy a ragaszkodás nem hal csak úgy meg magától. Azt az embernek meg kell ,,ölni".
Ne aggóggyá, még csinálok egy rakat nicket és behozom a lemaradást, ledógozom aszt is, ami a szekularizácijó mijatt kiesett.:P Nehogymá hiányérzetetek legyen.:)
Remélem, az utóbbi, mer akkor útlevelet neki, oszt gyühet ejrópába keresztényüldözni, mer így nem lesz meg az üldözéskvótánk, ha mindenki csak lazsál!!!
Há odaférni odafér, de az meg csalás. Mer nem mindegy, hogy magától rakja össze hogy távozni tuggyon, vagy beül Visnu mellé, oszt úgyis mekkhal az energetikaji különbség mijatt. Dejaz csalás kérem ticctelette....
Amékrő én beszélek, aszt igen. A lentebbi történet sasáró azé kértem vóna idézetet, hogy meg tuggyam állapítani, most akkó szimbolikusan Garuda, vagy csak egy halandó sasrú van szó...
Lenne ety kereszkérdésem. Monnyuk ... tegyük fő... a jézuska nem kerók közzé születik, hanem a hinduk közzé Indijába, vagy az iszlámba, akkó mi lesz véletek? Haja indijaijak megtaníccsák néki rendesen a Védákat, akkó lőttek a zeggyéletnek, a kizárólagosságnak, meg egy rakat dogmát lehet felejtősözni.
Hun van az írva a biblijába, hogy aki újra eljön, az a Jézuska lesz, hiszen anno a Zillés vót előző életibe is(aszonta), tehát akárkicsodának is híhattyák most. Mint mondottam vót má több nyikkemmel ezelőtt, szerintem má ki is csinátátok (mer boszorgánynak hittétek), vagy a zsidók tették el láb alól, hogy revansot vegyenek.:)
Én mostan itten asztat biszonygatom a "jézuskának"(ha mégis jönne), vagy akárminek is szülessék ide le, hogy amit régen tudott, aszt mán manapság sokan sokkal jobban tuggyák, mer vót idejük tájékozódni, nem jöttem, láttam, visszamennéket jáccot pár év alatt, a lényegi dógok meg elsikkattak ... a biblijáncsbó is.
Én így készülök a Jézuska sokadik eljövetelére, mer igérgetik má annyiszor, oszt szerintem jött is, mer jelek azok vótak, csak ki is nyírták pontannyiszor.:)
Úgy tűnik, úgy köll fölkészülni Jézus második eljövetelére, hogy egy védikus turistatérképpel a kezünkben keresünk egy meghalni kívánkozó remetét, akinek baja van egy sassal. Eztet a sasot is megkeressük, a remetét a hátára ültetjük, megtanítjuk fülig érő szájjal mosolyogni, a sast meg kiképezzük keresztényüldözésre.
Vagy valamit nem jól értettem? :))))))))))))))))))