Egy jó tanács, ha elfogadjátok: minél többet beszélgessetek cigányul! Saját oktatóval, vagy tanfolyami kereteken belül, ki ahogyan akarja, de sajnos nagyon nem elég, ha az ember ismeri a szavakat. Saját tapasztalatból írom, hogy a szavakkal elég jól álltam, de amikor a vizsgán az élő beszélgetésre került a sor, leblokkoltam, és még azokat a szavakat is elfelejtettem, amiket tudtam, nem beszélve a nyelvtanról. Sikerült a vizsgám, de sokkal jobban is teljesíthettem volna, ha sokkal többet beszélgetek. Magán tanárom volt, ezer százalékig meg voltam vele elégedve, és csak ezt csinálnám másképp. UTÓLAG jöttem erre rá.
A vizsgákon maximálisan korrektül ment minden. A szóbelin a hallgatásos résznél sem lehetett semmibe sem belekötni. CD-ről ment a hanganyag, és teljesen érhető volt. A beszélgetős részen, a makogásom ellenére is a jószándék vezette a vizsgáztatókat. Nem azt akarták tudni, hogy mit nem tudok, hanem azt erősítették, amit igen.
Szívesen segítek,ha gondolod! Úgyan én a myloveitaly hanganyagát meghallgattam, de az nem fog neked segíteni!
A vizsgán sajnos nem ilyen szöveget hallgatsz.
Sokan azt hiszik, hogy a nyelvünk nehéz, pedig NEM! Csak szélhámosoktól nem szabad tanulni!
Én sok éve készítek fel országosan embereket és nem szeretem ha olyanok tanítják a cigány nyelvet akik maguk is tanulták!Beszélek hozzájuk cigányul és azt mondják, váltsunk már magyar nyelvre mert azt neki még lekell fordítania magába!
De azért elhitetik másokkal ők a legjobbak,ez nem így van! A másik véglet aki cigány és sok pénzt lát és nem tud megtanítani szinte semmire! EZ NEM ÉN VAGYOK!( Lelkiismeretesen tanitok és van olyan amikor lusták a tanitványaim felhívom őket és kérem a házit!)
Jól gondold meg kihez mész tanulni és mit kapsz a pénzedért!
Sziasztok! Mindenkinek ajánlom, hogy a skype-n ne tanuljatok!
Úgy nem lesz nyelvvizsgátok!
Ha már muszáj tanulni, csak anyanyelvi oktatótól tanuljatok, és ne attól, aki maga is tanulta a cigány nyelvet! Szívesen válaszolók a kérdésekre, ha valakit igazán érdekel a tanulás!
Bár nem tőlem kérdezted, de én pl. az érettségi hanganyagok közül szoktam válogatni (oktatas.hu), de ha valaki tud mást is, akkor én is szívesen fogadom :)
Lovári nyelvből készülők nyelvvizsgázni. Tudnál nekem küldeni lovári hanganyagot, esetleg kidolgozott témaköröket. Ha ismersz olyan oldalt ahonnan le tudok tölteni hanganyagot az is megfelel nekem.
Egy kis segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik a lovári nyelvet tanulják.
Nekem nagy segítséget nyújtott az angol nyelv tanulásakor a Doulingo program, így próbltam keresni olyan app-ot, amin saját magamnak szerkeszthetem meg a saját "doulingomat". Tapasztalatom szerint az interaktív, többféle módon tanulás nagyon megtudja gyorsítani a tanulást. Mivel lovári nyelvből nincs, vagy csak nagyon kevés ilyen szótanuló program, szókártya, flashcard létezik, így én most elkészítettem egy 2074 szóból álló szókártyát a QUIZLET.COMoldalon. A keresőbe ha beírjátok, hogy LOVÁRI SZAVAK, akkor ki kell dobjon 3 kártyacsomagot LINNN13 felhasználótól. Lehet, hogy hiányos, lehet, hogy van benne hiba is, amiért elnézést kérek, de gyakorlásnak, tanulásnak szerintem nagyon nagy segítség lehet.
Egy-két héten belül igyekszem elkészíteni egy-két csomag mondatkártyát is, amiben már egész mondatokat tanulhatunk a fenti módon. Remélem ezzel tudok segíteni azoknak, akik most tanulják a lovári nyelvet!
Most kezdek ismerkedni a lovári nyelvvel. Esetleg tanárt/ tanfolyamot megbízható forrásból tudnátok ajánlani? (Budapest). Könyveket, segédanyagot is szívesen fogadok. Emellett bármilyen hasznos infót. előre is köszönöm. (linda1@gmail.hu). Szép napot!
Valaki kérdezte Mezei Jánosné Rózsikát, hogy milyen tanár. Nála tanultam. Nagyon kemény anyanyelvi oktató. Mindent megtesz a sikeres vizsgáért. Kiváló anyagai vannak. Délelőtt is oktat, hétvégén is. Csak ajánlani tudom.
Le cine gelinetar ando vesh. Sar zhan, zhan, kothe resline kaj sas jekh cini kolyiba. Kodi kolyiba ramaslyi sas, ke kolyibaki gradyija anda chokivo sas. O raklo kothe nashlas kaj e kolyiba, haj cipisardas la raklyake:
-Av aba Lina, dikh kathe, soj kadal?
-Zhav aba, vi me kamav te dikhav soj kothe.
Vi e Lina kothe zhalas pasha o kher, haj xalas vi voj anda chokivo. Sar xan, avri avilas anda kolyiba jekh zhungalyi choxaji. Kasavi zhungalyi sas, le shavora darajline latar. E choxaji kothe zhalas kaj le shavora, haj duma das lenge guglos.
-Jaj shavale! De bokhale san. Kothar aviline mande?
-Ame dural avilam, chi zhanas ame te zhas khere, ke ratyi si, haj daras ame le tunyarikostar.
-Aventar andre, ande muri kolyiba, vi andre si but fajno shavorengo xamasko, adyvinalo kolako, khuvdo kolako, haj inke but frukturi si. Aventar andre tromanes.
Haj le shavora andre geline kaj beshlas e choxaji. Inke darajline, de e raklyi xutyildas le raklesko vast, haj o cino majtromano avlas.
E raklyi lyindrali sas, vi o raklo, haj tele pashjile po pato, so sas ande kolyibako kolco. Kana avlas e detehara, e choxaji cipisardas pe cinen.
-Ushtyen opre, ushtyen, zhantar butyi te keren pe avlina, si kothe shilava, lapata, koshnica haj vedra. Kon chi kerel butyi, chi lel xamasko.
Le shavora kerdine e butyi, haj kana avilas e ratyi, e choxaji chi das len xaben pe ratyate. De duma das lenge:
-Chi kerdine lashi butyi, kade chi dav tumenge xamasko. Majd tehara, te keren butyi majbut.
Le shavora tele pashjile bokhales. O cino raklo rovelas, vi e raklyi ande briga sas. Chi birisardine te soven, sorro ratyi gindijas pes, sar trubujas kathar te nashen.
Kana e choxaji gelastar, le shavora xutyildine jekhavresko vast, haj avri nashline anda kolyiba, anda vesh, zhikaj khere.
Khere apol sas bari lossh. Le shavorengi dej, haj o dad ande baro gindo sas, kon ingerdas le shavoren, so shaj si lenca? E mama ande lossh asvajlas, kana le shavore khere resline. Chi jekh vorba chi zhaneles te del avri.
-Kaj sanas muri raklyi? – pushlas e mama latar, kana peski vorba avilas.
-Mama, ame somas kothe, kaj sas jekh cini kolyiba, kaj beshel e choxaji. Darajlam latar, haj kana voj gelastar kherestar ando foro, ame nashlam kothar.
Lina és Péter
Az erdő végén lakott egy család. Volt ott apa és anya, és egy fiú és egy lány. A lányt hívták Linának, a fiút hívták Péternek.
Péter egyszer mondta a lánynak:
-Lina gyere velem az erdőbe, szedjünk gombákat és virágokat.
-Jól van, testvérem mehetek veled, ahogy te akarod.
A kicsik elmentek az erdőbe. Ahogy mentek, mentek, oda érkeztek, ahol volt egy kicsi kunyhó. Ez a kunyhó csodálatos volt. Mert a kunyhónak a lépcsője csokiból volt. A fiú odaszaladt a kunyhóhoz és kiabált a lánynak.
-Gyere már Lina nézz ide mik ezek.
-Megyek már. Én is akarom látni, mi van ott.
Lina is odament a ház mellé és ő is evett a csokiból. Ahogy ettek kijött a kunyhóból egy csúnya boszorkány. Olyan csúnya volt, hogy a gyerekek féltek tőle. A boszorkány odament a gyerekekhez és beszélt nekik édesen.
-Jaj gyerekek, de éhesek vagytok. Honnan jöttetek hozzám?
-Mi messziről jöttünk, mi nem tudunk haza menni, mert este van, és mi félünk a sötétségtől.
-Gyertek be az én kunyhómba, bent is van sok finom, gyerek ennivaló, mézeskalács, fonott kalács és még sok gyümölcs. Gyertek be bátran.
És a gyerekek bementek, ahol lakott a boszorkány. Még féltek, de lány megfogta a fiúnak a kezét és a kicsi bátrabb lett. A lány álmos volt, a fiú is, és lefeküdtek az ágyra ami volt a ház sarkában. Mikor eljött a reggel a boszorkány kiabált a kicsikre.
-Felkelni, felkelni, menjetek, dolgozni az udvarra. Van ott seprű, lapát, kosár és vödör. Aki nem dolgozik, nem kap enni.
A gyerekek dolgoztak, és amikor eljött az este a boszorkány nem adott nekik vacsorát. De szót adott nekik.
-Nem dolgoztatok jól, így nem adok nektek ennivalót, majd holnap dolgozzatok többet.
A gyerekek lefeküdtek éhesen. A kicsi fiú sírt, a lány is szomorú volt. Nem bírtak aludni, egész éjjel gondolkodtak, hogy kellene onnan elszökni.
Reggel a boszorkány azt mondta: - Én megyek a városba, vásárolok ennivalót a kutyáknak, ti itt maradtok és dolgozzatok.
Amikor a boszorkány elment, a gyerekek megfogták egymás kezét és kiszaladtak a kunyhóból, az erdőből, hazáig.
Otthon nagy volt az öröm. A gyerekek anyja és apja nagy gondban voltak, ki vitte el a gyerekeket, mi lehet velük. A mama örömében sírt, mikor a gyereket hazaérkeztek. Egy szót sem tudott kimondani.
-Hol voltál lányom? - kérdezte az anya tőle, mikor az ő szava megjött.
-Mama mi ott voltunk, ahol volt egy kicsi kunyhó, ahol lakik a boszorkány. Féltünk, tőle és mikor ő elment hazulról a városba, megszöktünk onnan.
Trajilas ande-kh gav jekh zurales chorro rom, kaske kattyi but shavora sas, sar la khangerake shimijakura. Le shavora sa rovenas kathar e bokh, de o rom chi zhanelas te del lenge xamasko. Vi lesko per chingardas. E romnyi bishaldas peske romes pala xamasko. O rom brigas zhalas peske po drom, chi kodi chi zhanglas te kerel. Gindisardas pes jekh, las pes, haj gelas kaj o barvalo manush te mangel xamasko.
-Te del o Del lasho dyes, haj but baxt thaj zor thaj sastyipe
-So kames more?
-Dragi raja tyo baripe! Sunusar mure bokhale cine shavoren, de lenge cerra xamasko, ke meren bokhatar! Te trubuj tele butyarav lengi ahor.
-Zhatar kathar, khandino rom, te na dikhav tut! – cipisardas pe les o barvalo manush, haj andre phandadas o vudar angla o rom.
O bibaxtalo rom bara brigasa zhalas majdur, haj majzurales das chingar lesko per. Sar gelas po drom khere, jekhar kothe reslas kaj sas jekh shuki xajing. Andre dikhlas ande xajing, haj akharakerdas le benges.
-Raja tyo bengora! Av avri anda phuv, haj zhutisar man!
O beng na pa but avri avilas anda xajing, haj phendas le romeske:
-So si roma? Soj tyo bajo?
-Somas kaj o barvalo manush, manglom lestar xamasko, de chi das mange.
-Mishtoj roma! Av manca kaj o barvalo manush, de t’aves godyaver, so phenes, ke bajo avla pe tut – phendas o beng le chorre manusheske.
Soldujzhene gelinetar kaj le barvale manushesko kher. Lasho baxtalo dyes dine les.
-Lashoj tyo dyes te del o Del barvale manusha!
-Lasho dyes vi tumen. Sostar roden man opre? – pushlas o barvalo manush xolyarnyikos.
-Kodi phendom le romeske, hoj trin doripe dav les. Vi tut dav te kames, trin dorura te kerav.
-Me atunchi sagda dujvar kattyi mangav, so mangel o rom! – phendas o xanyzhvalo barvalo manush.
-Ashundan more? So tu manges, o barvalo manush dujvar kattyi lel mandar.
-Roma! Soj tyo dujto mangipe, akanak majmishto gindisar tu !
-Raja bengora! Muro dujto mangipe kodi, de man jekh gonosa somnakaj! - phendas sigo o
rom.
-Mishtoj roma! – phendas o beng leske – Kathej jekh gono somnakaj, haj tuke le barvaleske dujvar kattyi phirel vi anda somnakaj.
Kana o rom dikhlas, le duj gonenca somnakaj, aba ando gindo pelas. So te mangel po trito le bengestar. Po but, po but kodi avri phenel:
-Raja tyo bengora! Baro kamos te mangav tutar.
-Phen manusha, so kames po trito mandar?
-Mangos tut, le avri muri jekh jakh!
O beng baro dikhlas pe kado interesno pushelipe, haj kadi phendas:
-Mishtoj more! Avri lav tyi jekh jakh, haj le barvaleske sa le duj.
A gazdagnak kétszer annyi
Élt egy faluban egy nagyon szegény cigány, kinek annyi gyereke volt, mint a templomban az egerek. A gyerekek mind sírtak az éhségtől, de a cigány nerm tudott nekik ennivalót adni. Az ő hasa is korgott. Az asszony küldte az urát ennivaló után. A cigány bánatosan ment magának az úton, azt sem tudta mit csináljon. Gondolt egyet, fogta magát és elment a gazdag emberhez kérni ennivalót.
-Adjon Isten jó napot, meg szerencsét, meg erőt meg egészséget!
-Mit akarsz cigány
-Drága nagy uram! Sajnáld meg éhes gyerekeimet, adj nekik egy kevés ennivalót, mert meghalnak az éhségtől!
-Menj innen büdös cigány, ne is lássalak téged! –kiabált rá a gazdag ember, és becsapta az ajtót a cigány előtt.
A szerencsétlen cigány bánatosan ment tovább, és mégerősebben korgott a hasa.
Amint ment az úton haza, egyszer odaért jekh száraz kúthoz. Belenézett a kútba, és hívogatta az ördögöt:
-Ördög uraság! Gyere ki a földből, és segíts nekem!
Az ördög nemsokára kijött a kútból, és mondta a cigánynak:
-Mi van cigány? Mi a bajod?
-Voltam a gazdag embernél, kértem tőle ennivalót, de nem adott.
-Jól van cigány. Gyere velem a gazdag emberhez, de okos legyél, mit mondassz, mert bajod lesz – mondta az ördög a cigánynak.
Mindktten mentek a gazdag ember házához. Jó szerencsés napot adtak neki.
-Jó napot adjon Isten gazdag ember!
-Jó napot nektek is. Miért kerestetek fel? – kérdezte a gazdag ember mérgesen.
-Azt mondtam a cigánynak, hogy három kivánságot adok neki. neked is adok, ha akarod, három kívánságot.
-Én akkor mindig kétszer annyit kérek, amit kér a cigány! – mondta az irigy gazdag ember.
-Hallottad cigány! Amit te kérsz, a gazdag emnber kétszer annyit kap tőlem.
-Igen úgy akarom! – mondta a gazdag ember.
-Cigány! Mi az első kérésed, jól gondold meg!
-Ördög uraság! Kérek először egy zacskó ezüstöt.
-Jól van cigány, It van, neked gazdag ember kétszer annyi, két zacskóval ezüst.
Cigány, mi a második kérésed, most jobban gondold meg.
-Ördög uraság! A második kérésem az, adj egy zsákkal aranyat. – mondta gyorsan a cigány.
-Jól van cigány! – mondta az ördög. – Itt van egy zsák arany, és neked gazdagnak kétszer annyi jár aranyból is.
Mikor a cigány látta a két zsák aranyat, már gondba esett. Mit kérjen harmadikra az ördögtől. Sokára kimondja azt :
-Örgöd uraság! Nagyot szeretnék kérni tőled.
-Mond ember, mit akarsz harmadikra tőlem?
-Kérlek téged, vedd ki az egyik szemem!
Az ördög nagyot nézett ezen az érdekes kérdésen, és azt mondta:
-Jól van cigány. Kiveszem az egyik szemed, és a gazdagnak mind a kettőt!
Varikaj haj varikana, kana inke le rom phirnas pa gaveste pe gaveste, sas jekh barvalo rom, kade busholas Gruja. Kado rom, o Gruja gelastar jekhar pel grastengo foro. Ando foro kasa maladyilas, kasa na, jekhe kavre barvale romesa, le Balishesa. Zurales losshajline jekhavreske. Phenel o Gruja:
-Haj muro dulmutano amal, Balisho. Shunav, ke shukar shej si tu.
-So te phenav tuke. Si man jekh shejori, ba dosta cinorij inke.
-Nono! Me kade ashundom, naj kodi aba kasavi cini shej, sode bershengij?
-Akanak aba deshutrinengi.
-No dikhes, so kames inke? Vi man si jekh shavo, o Tuja, akanak nachilas deshupanzh bershengo. So gindis? Na avlas mishto te jekhavreske avnas? Te kethane dasa le ternes, ch’ekh piko manro chi perlas ando praxo, haj vi ame majpashe avasas karing jekhavreste.
-Shun kathe Gruja. Te perdal avesas amende, dikhesas amara Friminka, haj vorbisas vi laka dasa, me chi phenos tuke, ke naj lasho mure jileske te tela tyiro vast perlas muri shej.
Kana o Gruja khere reslas anda foro, chi avri chi astardas le grasten, de vorta kaj peski romnyi boldas pes:
-Haj romnya! Zhanes kasa maladyilom ando foro?
-Kasa? – pushlas lestar e romnyi.
-Le Balishesa. Haj zhanes ke si les jekh shej?
-Zhanav. – phenel e romnyi.
-No, manglom le Balisheska sha.
-Shun more, haj dilo san? Kaske manglan la?
-Kaske, kaske, kaske? Le Tujaske.
-Devla! So kames kathar kodo shavo, haj inke shavoroj!
-Shavoroj Me hajkam majbaro somas lestar, kana tut lom?
1. Kik találkoztak? 2 pont
2. Miről beszéltek? 4 pont
3. Mit mondott Baliso? 4 pont
4. Mit mondott a feleségének? 5 pont
5. Mit mondott a felesége? 5 pont. .
Gruja és Baliso
Valahol, valamikor, amikor a cigányok jártak faluról falura, volt egy gazdag cigány, úgy hívták Gruja. Ez a cigány, Gruja, elment egyszer a lóvásárba. A vásárban kivel találkozott, kivel nem, egy másik gazdag cigánnyal, Balisoval. Nagyon megörültek egymásnak. Mondja Gruja:
-Én régi barátom, Baliso. Hallom, hogy szép lányod van.
-Mit mondjak neked. Van egy lányom, de elég kicsi még.
-Nono! Én azt hallottam, nem olyan kicsi a lány, hány éves?
-Most már tizenhárom.
-No látod, mit akarsz még? Nekem is van egy fiam, a Tuja, most múlt tizenötéves. Mit goldolsz? Nem jó lenne, ha egymásnak lennének? Ha összeadnánk a fiatalokat, még egy kicsi kenyér sem esne a porba, és mi is közelebb lennénk egymáshoz.
-Halgass ide Gruja. Ha átjönnél hozzánk, meglátnád a mi Friminkánkat, és beszélnél az anyjával is, mert én nem mondanám neked, mert nem jó a szívemnek ha a kezed alá esne a lányom.
Mikor Gruja hazaért a vásárból, még ki sem fogta a lovakat, egyenesen a felesége felé fordult:
-Hej asszony! Tudod kivel találkoztam a vásárban?
-Kivel? – kérdezte tőle az asszony.
-Balisóval. És tudod, hogy van neki egy lánya?
-Tudom – mondta az asszony.
-No, én megkértem Baliso lányát.
-Hallgass te, bolond vagy? Kinek kérted meg?
-Kinek, kinek, kinek? Tojának.
-Istenem! Mit akarsz attól a gyerektől, hát még gyerek!
-Gyerek? Én talán nagyobb voltam tőle, mikor elvettelek téged?
Inkább ide teszem ki, hogy ne kelljen mindenkinek egyenként elküldeni.
Szövegértés:
Szövegértést ellenőrző feladat
.
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, és annak alapján magyarul válaszoljon a kérdésekre ! A válasz gyakran összetett, vagyis megfogalmazásához a szöveg különböző részeiből szerzett információ szükséges.
1. feladat
La choxanyija petalarindo lohari
Sas jekhar jekh lohari, kon ande Batya beshelas. Voj zurales mishto kerelas butyi, sakon leste phirlas te petalaren, sakon anda sakofalo than. Butzhene kernas leste butyi, sa zurale shave sas.
Vi kado lohari rom sas. Sako dyes jekh shukar surro khuro zhalas leste. Jekhar o lohari phendas:
-Te ashunen pe mande shavorale! Te xutyilas les, haj te rakhisaras pe les petalo!
Phendine le shave leske:
-Sar tu kames!
Kerdine o hurko, te xutyilen les. Vi dopash bersh nachilas, kana zhangline te xutyilen les, haj te petalaren les. Panzh chaso nachile, kana agor sas la butyake, haj o khuro nashlas-tar sigo. Majbut chi avilas palpale. O lohari kade gindisardas pes:
-Majbut chi dikhav le shukare surrone khures! Sostar dom les me petala. Chi avel majbut mande. – pe kodi gindisardas pes. -Sostar chi avel palpale.
Ande kado gav beshlas jekh phuri manushnyi, kon beshlas pe gavesko agor. Phirlas te drabarel, zurales baxtalyi sas. Le rom kodi phendine pa late, hoj shaj si choxanyi, ke sakofalo zhanelas. Vi aba avri phendas, kon kana merela, so avna le romenca. Le rom kodi phendine, kadi manushnyi si choxanyi, zurales xolyajline pe la, haj zurales darajline latar.
E phuri romnyi kodi phendas pa peste, voj chi choxanyij, feri butzhanglyi manushnyi, anda kadi le manusha xanyzhvale pe la.
Jekhar e phuri manushnyi gelastar kherestar, zhikaj but vrama chi dikhline la.
-So shaj si kadala phura manushnyasa? So shaj si? – vorbisardine le rom.
Jekhar la phura manushnyate andre gelas jekh raklyi, haj pushlas latar:
-So si? Kaj sanas?
-Zha-tar mandar! Zhatar mandar, na av andre! – cipisardas e manushnyi, ke darajlas, hoj e raklyi dikhel kothe variso, hoj so si lasa?
E raklyi chi bunusardas le cipipesa, kothe zhalas kaj e manushnyi, kon kothe pashjilas ando pato, ande perina, haj tele hacisardas pa late e perina.
So dikhlas, Devla, so naj ? Petala sas la choxanijake vast, haj lake punre. E raklyi avri nashlas thaj phendas le romenge. Le rom kethane beshline, haj kris kerena pe la.
Pe le beshimasko agor avri phendine le rom, trubuj te phabaren la. Kerdine jekh bari jag pe le gavesko mashkar. Avri cirdine la phura manushnya anda pesko kher, haj opre shutine pe maglya.
Sas ando gav jekh chorri shej, kas e choxanyi sastyardas. Vi voj ashundas e kris, haj kothe zhalas kaj e jag. Kothe reslas angla e maglya, haj kodi cipisardas pe romenge:
-Na azban la phura manushnya, voj lashipeski manushnya si, vi man sastyardas, majmishto sar le sastyara. Voj naj choxanyi, feri bibaxtalyij, kas o lohari petalardas anda xolyi. Kadi manushnyi sas lohareski romnyi, nasules bunusardas lasa, haj e romnyi nashlastar. Akanak kade trajol bibaxtales, petalardos. Te si voj choxanyi, vi ame kodol sam, sakonenge trubuj te phabaren.
Le rom bunusardine so kerdine, muklas la manushnya, haj nashadine le lohares, kon sas o nasul manush.
Kade muntusardas e chorri shej la phura romnyako trajo.
1. Mi történt a csikóval? 4 pont
2. Minek tartották az öregasszonyt? 4 pont
3. Miért tartottak törvényt fölötte? 4 pont
4. Mi volt a törvény? 4 pont
5. Hogyan mentette meg a lány az öregasszonyt? 4 pont
A boszorkányt patkoló kovács
Volt egyszer egy kovács, aki Bátyán lakott, és ő nagyon jól végezte a munkáját, mindenki hozzá járt patkoltatni, mindenki minden helyről. Sokan dolgoztak nála, mind erős fiúk voltak.
Ez a kovács cigány volt. Minden nap egy szép szürke ló ment hozzá. Egyszer a kovács mondta:
-Hallgassatok rám fiúk! Fogjátok meg, és tegyetek rá patkót!
Mondták neki a fiúk:
-Amint akarod!
Hurkot csináltak, hogy megfogják. Fél év is eltelt, amikor meg tudták fogni, hogy megpatkolják. Öt óra telt el, mikor vége volt a munkának, és a csikó hamar elszaladt. Többet nem jött vissza.
A kovács így gondolkozott:
-Többet nem látom a szép szürke csikót! Miért adtam neki patkót. Nem jön többet hozzám. – ezen gondolkodott. -Miért nem jön vissza.
E faluban lakott egy öreg asszony, aki a falu végén lakott. Járt orvosolni, nagyon szerencsés volt. A cigányok azt mondták róla, lehet hogy boszorkány, mert mindenfélét tudott.
Azt is megmondta, ki mikor fog meghalni, mi lesz a cigányokkal.
A cigányok azt mondták, ez az asszony boszorkány, nagyon haragudtak rá, és nagyon féltek tőle.
Az öreg asszony azt mondta magáról, ő nem boszorkány, csak sokattudó asszony, azért irigyek rá az emberek.
Egyszer az öregasszony elment otthonról, sok ideig nem látták. Mi lehet az öregasszonnyal? -Mi lehet vele? –kérdezgették a cigányok.
Egyszer az öregasszonyhoz bement egy kislány és kérdezte tőle:
-Mi van? Hol voltál?
-Menj el tőlem! Menj el tőlem, ne gyere be! –kiáltotta az asszony, mert félt, hogy a lány lát valamit, hogy mi van vele.
A lány nem törődött a kiabálással, odament az asszonyhoz, aki ott feküdt az ágyban, dunnában, és lekapta róla a dunnát.
Mit látott? Istenem, mit nem? Patkó volt a boszorkány kezén, lábán. A lány kiszaladt és elmondta a cigányoknak. A cigányok összeültek, hogy törvényt csináljanak rá.
Az ülés végén kimondták a cigányok, meg kell égetni. Csináltak egy nagy tüzet a falu közepén. Kihúzták a házából az öregasszonyt, és feltették a máglyára.
Volt a faluban egy szegény lány, akit a boszorkány meggyógyított. Ő is hallott a törvényről, és odament a tűzhöz. Odaért a máglyához, és azt mondta a cigányoknak:
-Ne bántsátok az öregasszonyt, ő jó asszony, engem is meggyógyított, jobban mint az orvosok. Ő nem boszorkány, csak szerencsétlen, akit a kovács mérgében megpatkolt. Ez az asszony volt a kovács felesége, rosszul bánt vele, és az asszony elszökött. Most így él szerencsétlenül, megpatkolva. Ha ő boszorkány, mi is azok vagyunk, mindenkit meg kellene patkolni.
A cigányok megbánták amit tettek, elengedték az asszonyt, elzavarták a kovácsot, aki rossz ember volt.
Így mentette meg a szegény lány az öregasszony életét.
1. A csikót akarták megfogni, és meg is fogták, majd megpatkolták
2. Az öregasszonyt boszorkánynak tartották, és meg akarták égetni
3. Azért ültek törvényt fölötte, mert a boszorkányokat meg szokták égetni
4. A boszorkányt máglyán kell elégetni.
5. A lány azt mondta, hogy őt az öregasszony mentette meg, mert az orvosok nem tudták meggyógyítani.
Esetleg ha van még ilyen jól begépelt szöveged a fordítás gyakorlásához,és a szövegértéshez, megköszönném ha elküldenéd!?!? Erre az e-mail címre: buski@freemail.hu
