Jól mondod, dobáláskor toronymagasan az elem érintkezőinek forrasztásait éri a legnagyobb erőhatás... egyébként is, először mindig a tápfeszt célszerű ellenőrizni;)
A led esetében egy használaton kívüli, de működő távból kiforrasztottam a led-et és rápöttyintettem a hibás távra. (igaz, a régit nem forrasztottam ki). De az nem segített.
Holnap törlök, forrasztok és mérek. Amit tudok persze.
Akkor szinte biztos, hogy forrasztási kontakthiba, esetleg mégis vezetősáv. Nem akarom elkiabálni, de a PIC hibája valószínűtlen... egyébként nem az ára, hanem a programjának pótlása lenne gond.
Multiméterrel mérd meg az elemtartó két végénél, ahol a panelba csatlakozok a két pólus hogy ott meg van e a feszültség (3V).
Ill. jó ötlet átforrasztani az összes forr.pontot, valamint alkoholos szálat nem eresztő kendővel áttörölni a NYÁK érintkezőit és a nyomógombsor azon felét ami kontaktál a NYÁK panellel.
Ha ezek nem segítenek akkor lehet hogy az IC döglött vagy esetleg az infra LED.
Biztos ami biztos alapon forraszd át a PIC lábait; ha van szkópod, ellenőrizd az OSC láb jelét, ha nincs, akkor az oda kötött RC tagot, de miután az IC is lehet hibás, szkóp hiányában csak vaktában lehet hibára lövöldözni: vezetősávok kimérése alkatrészlábtól alkatrészlábig, ...
Cd-játszóm távja úgy néz ki, bedobta a kulcsot. Nem kontaktos, tiszta, elem jó benne. Mobillal kamerázva és az objektívet a kis ledre irányítva nem ad jelet látható módon. (Míg másik távnál bármelyik gombját nyomva villogás látszódik)
Szétszedtem, látható forrasztás-lazulás, törés nincs.
Lenne ötletetek a javítására? Dobok képet is este.
Lemezjátszó? Kb. 2-5% között szokott lenni, ha rövidtávon "elviselhetően" nyávog. Ha nincs szervizkönyv, akkor jobb híján a hallható nyávogásból tudod belőni... végül úgyis az dönt, hogy milyen kapható.
A tűcseréhez vagy hangszedőcseréhez, a tűerő és az antiskating beállításához nem kell különösebb szakértelem, persze minimum átlagos kézügyesség nem árt. Hogy mit érdemes bele venni, arról a lemezjátszós topikban nem egyszer volt szó. Percekig babrálni csak a hangszedőtest beforgatásával (vízszintes letapogatási szög) kell, PL200-hoz megfelel az ismeretterjesztő cikkben mellékelt sablon, pontosan 1:1 arányban kinyomtatva - nincs értelme ágyúval verébre lőni.
szervízt keresek egy NAD 3020-ashoz, az egyik hangkimenet recseg, nem érintkezik rendesen, de totál laikus vagyok, mindenképpen segítség kell, nem tudom magamnak megcsinálni :-(
emellett van egy régi dansk hifi 3535-ös, ezt kaptam, és megválnék tőle, ha valakit érdekel.
szintén kaptam egy pioneer PL-200-as lemezjátszót, amit be kellene állítani és tűcsere is indokolt lehet sztem, de ehhez sem értek.
ezt is meg kellene egy szervízesnek nézni.
eladnék továbbá egy Monaudio zeusz hangfalpárt jó állapotban.
ha valaki tudna segíteni, hogy hova vigyem szervízbe illetve melyik topkban hirdessem meg eladásra, megköszönöm!
Erről ennyit. Jóhangú cuccra érdemes vadászni. Olyanra, amin egyszerűen nincs mit modifikálni. a Jamo sem eladhatatlan, Mono még be is linkelte az egyik népszerűsítő írást;)
A hangváltó tényleg elég drága, de ha nem összeépítve veszi meg, hanem ő rakja össze, akkor sem jön ki olcsóbban. Ezen a hangváltón van 2 db 2,7 millihenrys tekercs, ha ilyen tekercset akarsz venni, akkor sajna 4500 Ft-ba kerül darabja.
A merevítés alapvetően jó és logikus dolog, de nem mindig segít az összképen, basszushiányos dobozoknál könnyen borulhat az egyensúly. Sokkal komolyabb problémák vannak ezzel a Jamoval, és a hifistának -minden ellenkező híreszteléssel szemben- nem az a dolga, hogy megoldja.
Nem mellesleg, amíg a használtpiacon a "valóságos lopás megvenni" árkategóriában rendszeresen bukkannak fel kiemelkedően jól sikerült, jó állapotú dobozok, miért kell a reménytelennel szenvedni? Kinek jó ez?
Azt tudnod kell, hogy ha a leírt módosításokat végigcsinálod, akkor a hangfalad valószínűleg szebben, de biztosan halkabban fog szólni, mint előtte. Ne csodálkozz, ha egy kicsit nagyobb hangerőt kell majd ráadni az erősítőre.
Ne törődj az itteni kritikával, az mindig dicséretes, ha valaki javítani akar a meglévő berendezése hangján. Az pont jó, hogy egy ilyen (itt nagyon erősen lenézett) dobozzal kezdesz, mert kis költséggel tudsz tapasztalatot szerezni a témában.
A JAMO 170 elég sok problémával terhelt, ezeken sorban haladva érdemes javítani.
A legnagyobb gond a hangsugárzóval az, hogy a doboz oldalfalai vékony anyagból vannak, azzal kell kezdeni, hogy megerősíted a dobozfalakat. Ha nem erősíted meg, akkor bármilyen jól sikerülne az átalakítás további menete, rezonálni fog a doboz nagyobb hangerőnél, ami eléggé lerontja az élvezeteket. Bonyolultabb, de jobb eredménnyel járó módszer, ha megméred a doboz belméreteit és az OBI-ban vágatsz megfelelő méretű MDF lapokat, amiket sorban a doboz belső oldalfalaira ragasztasz.
Ha nem akarsz ennyit foglalkozni a dologgal, akkor a doboz belsejébe 2 helyen ragassz be merevítőket, amiket legalább 20 x 40 mm-es lécből vágsz le.
Az ittenieknek fogalma sincs arról, hogy a JAMO 170-es hangváltója úgyszólván nemleges, a mélysugárzó előtt egyáltalán nincs semmilyen szűrő, a középsugárzó gyári hangváltója csak 1 db 3,3 mikrofarádos kondenzátorból áll, a magassugárzó pedig kapott 1 db 1 mikrofarádos kondezátor mellett egy párhuzamos kis tekercset is (ami ráadásul rá is van ragasztva a mágnesre, ami eléggé megváltoztatja a tulajdonságait).
Ezen a nagyon alapfokú hangváltón könnyű segíteni, mert akármilyen hangváltó jobb, mint a nemleges hangváltó :-)
Arra azért figyelni kell, hogy nagyon ne térj el a gyári értékektől, tehát háromutas legyen a hangváltó, a váltási frekvenciák pedig nagyjából ott legyenek, ahol a gyár beállította. Az általad kinézett hangváltó háromutas, 650 és 6000 Hz-nél vált, tehát nagy kockázat nincs a beszerelésében.
A hangfalon belüli kábel vastagságára csak ökölszabályok vannak. A bemeneti csatlakozó és a hangváltó között ugyanolyan vastag (többeres) legyen a kábel, mint amivel a hangfalat az erősítőre kötöd, illetve a mélysugárzóhoz is ugyanilyen kábelt vezess. A közép és a magassugárzóhoz tiszta rézből készült, maximum 0,5 mm átmérőjű egyeres (szigetelt) kábellel vidd el a jelet.
Ha beraktad a hangváltót és bekábelezted a dobozt, akkor 50 cm széles géz anyagba csomagolt vattával töltsd fel a doboz szabad részeit, de ne nyomkodd be túl erősen.
Ha ez is megvan, akkor a még meg kell erősíteni a hátlap rögzítését, legalább 6-8 helyen fúrj még bele helyet a rögzítő csavaroknak és ennyivel több csavarral rögzítsd a hátlapot. A hátlap visszacsavarozása előtt szigetelni kell valamivel, a legjobb valami 20 mm széles, 1 mm vastag ablak hőszigetelő szalagot tenni a hátlap alá, amit a visszacsavarozott hátlap jól leszorít, így biztosítva a minél jobb légzárást a doboz belsejében.
Te komolyan elhitted a mekkmestereknek, hogy kábellel pótolható a fejlesztő trehány, nemtörődöm munkája? Esetleg korrigálható a rossz ízlése? Mindezt olcsó pénzért, méterenként párezer forintos, kutyaközönséges "speciálkábelekkel"?
A kábelezésnél a jelútban a homogén szerkezetre kell törekedni, ami azt jelenti, hogy ideális esetben a dobozon belül is ugyanolyan kábelen halad a tovább a jel, mint a dobozig menő hangfalkábel. A váltótól a hangszóróig már nem biztos, hogy ez a legüdvözítőbb, de ez kábelfüggő is - és egy osztállyal feljebb tanítják :)
Az igazán problémás a buherálásodban, hogy a váltócserével belenyúlsz az eredeti, gyári hangképbe - bármilyen is az -, és tudatlanul begyalogolsz az őserdőbe, ahonnan a nagyok sem szoktak kitalálni még iránytűvel sem...
