Tényleg ez az államtitkár titulusa. A "kifejtetés" a kormányzati újbeszél egyik legfrissebb alkotása. Ennek jelentése: 'a magyar tőke külföldön történő befektetése – a profit hazautalásával'.
Az első esetben az üzlet 9:00-tól 17:00-igig, míg a második esetben az üzlet 9:00-tóltól 17:00-igig van nyitva.
Szerintem helyesebbek lennének:
9:00 - 17:00
9:00-tól 17:00-ig
Kicsit off, de szerintem idevág:
8:00 - 16:00 között
Helyesebb lenne: 8:00 és 16:00 között
Meg persze még azon lehetne vitatkozni, hogy az üzlet akkor 8:00-kor még, 16:00-kor pedig már nincs is nyitva. Hasonló eset a Budapest és Eger között közlekedő vonat, ami Budapestet és Egert elvileg nem érinti, vagy legalább is pont a városhatárokon áll meg, ha a 0-s sebességet nem számítjuk közlekedésnek. Nyilván értem, miről van szó, de szerintem a nyelv ilyesfajta helytelen használata némi igénytelenséget tükröz(het).
Ezzel a beszélő azt sugallja, hogy legalább hárman mentek fagyizni (Pisti, beszélő, x), pedig általában csak két emberre gondol az, aki ilyet mond. Szerintem ha két ember lenne, akkor így kellene fogalmazni:
Azt olvastam erről a sorozatról, hogy direkt hergelni akarja a szereplők által a nézőket. Ehhez éppen jól illik egy olyan cím, amely önmagában is megütközést keltő.
Más. Van egy Kőgazdag fiatalok c. sorozat valamelyik adón. Miért kőgazdag, és miért nem dúsgazdag? Előbbi a steinreich tükörfordítása, holott van szép szabatos magyar megfelelője. Már legalább harminc éve hallom, olvasom ezt a kissé irritáló formát. Talán jelentkezik bizonyos áthallás a kőkemény-nyel (~keményen gazdag).
Az Osiris Helyesírás szerint: csiszoltkő-korszak, tehát rövidebben csiszoltkő-kor [AkH 141. b)]. A csiszolt kő kora megfelelő alternatíva lehetne, de a terminus technicusoknál ez a szerkezet nem termékeny, így az utóbbi körülíró birtokos szerkezetnek van valamilyen szakmán kívüli nyelvhasználatot, illetve népszerűsítő irodalmat idéző jellege.
A több minden kifejezésre (ahol a minden szó főnévi használatú) hoz példákat 1981-től a Magyar Történeti Szövegtár korpusza, többek közt Marno Jánostól (1992). Az azonos értelmű több dolog szintagmára korábbról van adat (1805-től), de a kettő gyakorisága a korpuszban azonos. Magam mind a kettőt jónak tartom, illetve lehetőséget látok a fizikai (dolog) és a nem fizikai (minden) faktorok elkülönítésére.
Természetesen a magyarok is használják -ról, -ről ragokat, amikor egyezkednekvalamiről, de amikor megegyeztek abban a valamiben, akkor már a -ban, -ben ragok használata a helyes...
Attól tartok, hogy csak a használóikkal együtt lehetne kigyomlálni ezeket és még más hibás szóhasználatokat is... :( Például a látszik helyett is sajnos egyre elterjedtebben használják még a televíziókban is a látszódik szót. Miért nem jó a sima megfelelője? Azon kívül szerintem még árnyalatnyi különbség is van a jelentésük között (de mondjátok, ha tévedek).
Sajnos a "másabb" is teret nyert (a helyesírási szótárba is bevették :((( ), de akkor kellene lennie a "legmásabb" szónak is, nem? A mást szerintem nem lehetne fokozni, csak jelzővel, pl. nagyon más, egészen más.
Mért kell mindenáron gyötörni szegény magyar nyelvet? Szerintem egyik említett cím sem A ló meghal a madarak kirepülnek c. Kassák-műhöz hasonló avantgárd szösszenet.
Szerintem a "Gerinctelen őslénytani kutatások a Kárpát-Pannon térségben" sokkal egyértelműbben hangzott volna, ha a "Gerinctelenek őslénytani kutatásai..." szavakkal kezdődtek volna, mert követi nyelvünk sajátosságait és így szebb is, és a "gerinctelen" szó helyett használhatták volna a "puhatestüek" kifejezést is...
A „gerinctelen őslénytani kutatás” és a „gerinctelen őslények kutatása” nekem némileg mást jelent. Az utóbbi annyit tesz, hogy kint vagyunk a terepen valamilyen kőbányában és ott keressük a fosszíliákat. Az előbbiben benne van ez a mozzanat is, de ez csak egy eleme annak, hogy tanulmányozzuk a gerinctelen őslények fosszíliáit: a munka nagy része nem a felkutatásuk, hanem a már megtalált fosszíliák elemzése.
Vanna olyan esetek, hogy ha egy ’A B’ jelzős összetétel B tagjához a C jelző járul, akkor az nem tud a két összetevő közé belépni. hogy *(A (C B)) kapcsolat jöjjön létre, hanem csak az összetételt elölről tudja bővíteni. A így létrejött felszíni ’C A B’ szerkezet mélyrétege lehet (C ((A) B)) és ((C A) B) is. A kettősség nem gond, amíg nincs mindkét mélyszerkezet mögött reális fogalom, vagy az adott paradigma keretében az egyik értelmezésnek jelentős túlsúlya van.
Ilyen pl. a ’síugró sánc’ szókapcsolat bővítése a ’két’ számnévvel: a számnév ezen belül a ’sánc’ tagot minősíti, de a *’síugró két sánc’ fordulat nem lehetséges. A bővítéssel kapott ’két síugró sánc’ szókapcsolat a (két ((síugró) sánc) mélyszerkezetnek felel meg, nem pedig a (két síugró) sánc) szerkezetnek. Ez utóbbit a ’két síugró sánca’ kifejezés adná vissza.
Hasonló a ’végállomás’ szókapcsolat bővítése az ’autóbusz’ szóval. Ezt is csak előre tudjuk kapcsolni: ’autóbusz-végállomás’, a *’vég-autóbuszállomás’ agrammatikusnak tűnik. Holott az ’autóbusz-végállomás’ egy olyan ’autóbusz-állomás’, amely a vonal végén van. Tehát nyelvi kombinatorika és felülírja a formális logikát.
A helyesírásban érvényesül az egyszerűsítés elve, és ennek alapján írhatunk ’autóbusz-végállomás’-t a terjengős ’autóbuszoknak való végállomás’ vagy hasonló fordulatok helyett. A ’gerinctelen őslénytani kutatások’ – azon kívül, hogy ezt a szakmában mindenki így mondja – az egyszerűsítés elvének is megfelel. Azt nem mondjuk, hogy ’gerinctelen kutatás’, mert a ’gerinctelen’ jelzőt csak élőlényekre használjuk, elvont fogalmakra nem, így egyértelmű a kifejezés jelentése.
