'Megegyezett tehát White leírása a valósággal? Egyértelműen nem."
Olyan szempontból igen, hogy a prófétanyanya korában még kevesebb holdját ismerték a gázóriásoknal, azt se tudva, hogy ezek gázóriások, és a prófétanyanya régebbi adatokból puskázott.
Én simán el tudom képzelni, hogy te nem tartod valószínűnek,
de ettől még Reisinger is azt mondja.
De vigyázzunk, vigyázzunk ha te azzal érvelsz hogy valamit nem tartasz valószínűnek
Hiszen te még azt sem tartod valószínűnek hogy az óceánok felszíne görbül
Elég döbbennetes volt, amikor egy Földről készült fotót másoltak ide be a vitapartnereid, amire te azt mondtad, hogy a Földet le se lehet fotózni mert nem lehet elég távol menni tőle.
És az is hasonlóan vicces volt, amikor a Napot margaréta alakúnak hirdetted.
James White is hivatkozik később erre az esetre a "Szó a kicsiny nyájhoz" c. írásában, megemlítve a Jupiter és a Szaturnusz nevét.
Két oldallal később Loughborough leírja az esetet, amelyben Ellen White elmondta, mit látott, és a bolygók azonosítását Bates kapitány végezte el. Ugyanez az eset szerepel részletesebben leírva Ellen White korai írásai között, a hivatalos honlapon[3].
"Mrs. White, amíg látomásban volt, elkezdett beszélni a csillagokról, szemléletes leírást adva a színes, fényes ragyogású övekről, amelyek keresztül haladtak a bolygó felszíne felett, és hozzátette: 'Látok négy holdat.'
'Oh', mondta az idősebb Bates, 'látja a Jupitert!' Tett néhány mozdulatot, mintha átutazott volna az űrön, majd elkezdett leírást adni övekről és gyűrűkről, ezek folyamatosan változó szépségéről, és azt mondta: 'Látok hét holdat.'
Az idősebb Bates felkiáltott: 'A Szaturnuszt írja le!'
A következő az Uránusz volt, hat holddal..."
Mi történt tehát ezen az összejövetelen? White-nak látomása volt, amelyben bolygókat látott, és elmondta, mit lát. A jelen lévő Bates kapitány a leírás alapján azonosította a bolygókat, a Jupitert, a Szaturnuszt és az Uránuszt. Ezt az azonosítást Ellen White hallgatólagosan jóváhagyta, illetve férje is említi későbbi munkájában. Ellen White azt is elmondta, hogy az egyik bolygónak (a levél alapján nem egyértelmű, hogy a Jupiternek vagy a Szaturnusznak) lakói is vannak, humanoidok, azaz az emberhez hasonlóak, csak méltóságteljesebbek, mint az emberek, mivel abba a világba nem tört be a bűn.
A bolygók a következők voltak:
- a Jupiter négy holddal,
- a Szaturnusz hét holddal,
- az Uránusz hat holddal.
Mint azt korábban láttuk, ha a próféta az Úrtól kap látomást és az ő nevében szól, amit lát, annak meg kell egyeznie a valósággal. Mi a helyzet tehát ezekkel a bolygókkal?
Mindhárom bolygó az ún. gázóriások közé tartozik.
"A Jupiter felső légköre atomszám szerint 93% hidrogénből és 7% héliumból áll, molekulaszám szerint 86% hidrogénből és 13% héliumból. Mivel a héliumatom négyszer nagyobb tömegű, mint a hidrogénatom, az összetétel változik, ha a tömegarányt nézzük. Ez alapján a légkör 75%-a hidrogén, 24%-a hélium, 1%-a más elem. A bolygó belseje sűrűbb anyagot tartalmaz, nagyjából 71% hidrogént, 24% héliumot és 5%-a más elemeket. A légkör nyomokban tartalmaz metánt, vizet, ammóniát és szilícium alapú összetevőket. Található még szén, etán, hidrogén-szulfid, neon, oxigén és kén. A légkör külső rétege tartalmaz fagyott ammóniakristályt is. Infravörös és ultraibolya mérésekkel benzolt és más szénhidrogént is kimutattak.
Színképelemzés alapján a Szaturnuszról úgy tudjuk, hogy összetétele hasonló a Jupiteréhez. A másik két gázóriásnak, az Uránusznak és a Neptunusznak viszonylag kevesebb hidrogénje és héliuma van. Helyszíni mérések hiánya miatt a nehezebb elemek pontos gyakorisága a Jupiteren túli bolygóknál nem ismert."[4]
Egyik bolygónak sincs szilárd felszíne, így emberhez hasonló lakói – egyéb okokon túl - már csak ezért sem lehetnek.
A holdak száma a tudomány mai állása szerint:
- Jupiter: 67 hold,
- Szaturnusz: 61 hold,
- Uránusz: 27 hold.
Megegyezett tehát White leírása a valósággal? Egyértelműen nem.
Ellen White a Bizonyságtételek 1. kötetében, majd később, az Életünk és munkánk c. önéletírásában megemlíti Bates kapitányt, aki kételkedett White szolgálatában, ám a prófétanő egy látomása meggyőzte arról, hogy el kell fogadnia őt, mint Isten szócsövét, küldöttét. Ellen így számol be az eseményről:
Néhány hónappal menyegzőnk után férjemmel a Topsham-i értekezletre utaztunk (Maine állam), ahol Bates vén is jelen volt. Akkoriban nem egészen hitte, hogy látomásaim Istentől származnak. Ez az összejövetel igen érdekes volt. Isten Lelke nyugodott meg rajtam, s első ízben láttam a többi bolygót. Mindjárt el is mondtam, amit láttam. Bates vén megkérdezte, hogy tanultam-e csillagászatot? Megmondtam neki, hogy nem emlékszem, hogy valaha lett volna csillagászatról szóló könyv a kezemben. Így szólt: "Ez az Úrtól van." Soha azelőtt nem láttam oly felszabadultnak és boldognak. Arca mennyei fénytől ragyogott, és hatalmas tanítással szólt a gyülekezethez. {BT1 §11.11}
George R. Knight: Ellen Gould White élete és szolgálata c. könyvében így ír erről az esetről: "A fordulópont 1846 novemberében egy topsham-i (Maine állam) látomás után következett be Bates számára. Abban a látomásban Ellen White csillagászati információkat közölt, amit emberileg egyáltalán nem tudhatott. Bates, az egykori tengerész, aki továbbra is foglalkozott a csillagászattal, a látomás után rákérdezett Ellen White e területen való jártasságára. Látva, hogy Ellen elég rosszul informált, azt a következtetést vonta le, hogy valóban Isten tudatta vele a tényeket a legfrissebb csillagászati ismeretek szerint. E tapasztalat után már erősen hitt Ellen White szolgálatában." (Advent Kiadó Budapest, 2000. 30. oldal)
Az alkalom bizonyos részletei fennmaradtak Loughborough könyvében[2], a Nagy Második Advent Mozgalom c. munkájában. Itt egy bizonyos Mrs. Truesdail levelét idézi a 260-261. oldalon. A hölgy levele így szól: "White testvérnőnek nagyon gyenge volt az egészsége, és miközben imák hangzottak el, az Isten Lelke nyugodott rajtunk. Hamar rájöttünk, hogy nem érzékeli a földi dolgokat. Ez volt az első látása a bolygók világáról. Miután fennhangon megszámlálta a Jupiter holdjait, majd nem sokkal később Szaturnuszéit, adott egy szép leírást az utóbbi gyűrűiről. Azután azt mondta: "A lakossága magas, méltóságteljes emberekből áll, ellentétben a Föld lakosságával. A bűnt nem fogadták be itt . ' Egyértelmű volt, látva Bates mosolygó arcát, hogy a látomások forrásai iránt való kétségei hamar elhagyták őt. Tudtuk, hogy Bates kapitány nagy szerelmese volt a csillagászatnak, mivel kérésünkre gyakran azonosította az égitesteket. Amikor White testvérnő válaszolt a kérdéseire a látás után, és elmondta, hogy ő soha nem tanult, vagy szerzett más módon tudást ebben a tárgyban, Bates tele volt örömmel és boldogsággal. Méltatta az Istent, és kifejezte meggyőződését, hogy ez után a bolygókra vonatkozó látás után többé nem fog kételkedni. "- (Mrs. Truesdail levele január 27, 1891)
James White is hivatkozik később erre az esetre a "Szó a kicsiny nyájhoz" c. írásában, megemlítve a Jupiter és a Szaturnusz nevét.
Én simán el tudom képzelni, hogy te nem tartod valószínűnek,
de ettől még Reisinger is azt mondja.
De vigyázzunk, vigyázzunk ha te azzal érvelsz hogy valamit nem tartasz valószínűnek
Hiszen te még azt sem tartod valószínűnek hogy az óceánok felszíne görbül
Elég döbbennetes volt, amikor egy Földről készült fotót másoltak ide be a vitapartnereid, amire te azt mondtad, hogy a Földet le se lehet fotózni mert nem lehet elég távol menni tőle.
És az is hasonlóan vicces volt, amikor a Napot margaréta alakúnak hirdetted.
A bizonyságtételekben White foglalkozik a feketék és fehérek viszonyának kérdésével. (A Bizonyságtételek 9. kötete 1909-ben jelent meg).
Ahol sok színes él, a munka egyik akadálya, hogy az ott élő fehérek nem szeretik, ha komoly erőfeszítést teszünk a színesek fölemeléséért. Mikor látják, hogy valaki iskolákat alapít nekik, mikor tanítják őket, hogy önfenntartók legyenek, szakmákat tanuljanak, hogy kényelmes otthonra tehessenek szert, ahelyett, hogy továbbra is kunyhókban lakjanak, akkor fenyegetve látják önző terveiket. Tudják, hogy többé nem alkalmazhatják éhbérért a feketéket. Ez ellenséges magatartást vált ki belőlük. Sértve és megcsalva érzik magukat. Néhányan úgy viselkednek, mintha a rabszolgák fölszabadítása meg sem történt volna. Ez a lelkület egyre erősödik, mivel Isten Lelke fokozatosan eltávozik a földről. Ezért sokfelé lehetetlen megtenni a színesek érdekében ma azt, ami az elmúlt évek folyamán lehetséges volt. {BT9 107.3}
Ha a színesekért végzett munkában meggondolatlan lépéseket tettek, az nem a figyelmeztetés hiánya miatt történt. Ausztráliából, a Csendes Óceán széles vizein át jöttek az óvások, hogy alaposan fontoljunk meg minden lépést; hogy a munkások ne tartsanak politikai szónoklatokat, s hogy semmi esetre sem bátorítsuk a fehérek és színesek egyenlő társadalmi félként való érintkezését. Testvéreink kéréseire válaszolva ezernyolcszázkilencvenötben a Melbourne külvárosában tartott értekezleten szóltam ez ügyről és szorgalmaztam a kellő óvatosságot. Azt mondtam, hogy veszedelmes idők közelednek; hogy az akkor kifejezett nézeteket, hogy mit kellene tennünk a színesekért a hittérítés ágazataiban, a jövőben nem mondhatjuk ki anélkül, hogy veszedelemnek ne tennénk ki életeket. Világosan megmondtam, hogy a színesekért végzett munkát ma másképp kell folytatnunk, mint egyes helyeken az elmúlt években végezték. {BT9 107.7}
A színes lelkészek tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy megértessék népükkel a jelen igazságot. Az idő múlásával és a faji előítélet növekedésével sok helyen csaknem lehetetlenné válik, hogy fehér munkások dolgozzanak a színesekért. Néha a tevékenységüket nem jó szemmel néző fehérek azt állítják, hogy tanításunk célja éket verni az egyházak közé, valamint nehézséget támasztani a szombat kérdésével. Fehér és színes lelkészek hazug kijelentéseket tesznek majd, az ellenségeskedés olyan gondolatait korbácsolva föl az emberekben, hogy készen lesznek pusztítani és ölni. {BT9 107.14}
A pokol hatalmasságai találékonyságuk végső megfeszítésével meg akarják akadályozni a könyörület utolsó üzenetének hirdetését a színesek között. Sátán tevékeny. A lehető legnehezebbé igyekszik tenni az örömhír lelkészeinek és tanítóinak, hogy figyelmen kívül hagyják a fehérek és színesek között fönnálló előítéletet. {BT9 107.15}
Nos, nem ez történt, hanem az előítéletek és az ellenségeskedés enyhülése jött, a feketék a fehérekkel azonos jogokat kaptak, a prófécia ellenkezője következett be."
a bűnös emberen, csak a bűntelen Krisztus tudott segíteni
Reisinger is ezt mondja..."
Ezt nem tartom valószínűnek.
Ő is ahhoz az iskolához tartozik,amelyhez Vankó Zsuzsanna, aki a bűnös Jézust
hirdeti. Ezt nem én állítom,hanem itt olvastam róla:
"
Rájöttem, hogy Vankó Zsuzsa Krisztológia tanítása ellentétes a Hetednapi Adventista Egyház Krisztológiájával!
A Keresztény Advent közösség lelki vezetője Vankó Zsuzsa , bár nem ő a hivatalos egyházelnök, egy téves teológiát képvisel.
Veszélyes dolog ez, ugyanis ha hamis képet alkotok Krisztusról, hamis képet fogok lemásolni, és ez szó szerint az életembe kerülhet! Ugyanis az Üdvösségem Áll vagy Bukik azon, hogy mit hiszek Krisztusról. Mit hiszek az Ő természetéről.
Az elmúlt évtizedekben emberek ezrek, ha az evangélizációkat is bele számítom, emberek tízezrei ismerték meg azt a Krisztológiát, ahol Jézus bűnös emberi természetet vett fel, és mi itt a Földön nem lehetünk Krisztusi természet részesei. Mivel soha sem hallottak mást, számukra ez a természetes. És idegen minden olyan elképzelés, ami mást tanít.
Ez a közösség is, ahol barátaim voltak, határozottan vissza utasította az én "téves elképzeléseimet". Ekkor jött a gondolat, hogy az internetet kihasználva világgá kürtölöm, hátha mások nem utasítják el azt ami egyszerű és tiszta.
A lényeg az, hogy Vankó Zsuzsa szerint Jézus Krisztus a bűnös emberi természetet vette fel, és az ember itt a Földön nem is szabadulhat meg a bűnös emberi természettől, csak Jézus Krisztus visszajövetelekor, amikor a testünk elváltozik a trombita szavára. Ez a felfogás népszerű, mert így nem gond, hogy állandóan vétkezünk, hiszen e teológia szerint nincs is más lehetőségünk.
Csak akkor szabadulhatnánk meg a bűnös természetünktől, ha újjá születnénk, és itt a Földön a Krisztusi természet részeseivé válnánk.
emlékezzünk, pl. a következő egyházalapítókról: Mary Baker Eddy (Keresztény Tudomány), Joseph Smith (Utolsó Napok Szentjei), Charles T. Russell (Jehova Tanúi), valamit Emanuel Swedenborg, Anne Lee és Joanna Southcott, akiknek a mozgalmai nem voltak tartósan sikeresek - fontos lenne megvizsgálni az állításait, az életének és a Bibliának a fényében.
1919-ben Dudley M. Canright írta: „Mrs. E. G. White, a Hetedik Napos Adventista Egyház prófétanője, vezetője és fő alapítója azt állította, hogy ő Istentől ihletett ugyanolyan módon, mint a Bibliában a próféták. Az álláspontját magyarázva, azt mondta: „A régi időkben szólt az Isten az emberekhez próféták és apostolok szája által. Ezekben a napokban a Szellemének a bizonyságai által szól hozzájuk,” 1 azaz – rajta keresztül a saját írásaiban. (vö. Zsidó 1: 1-2).
Azt állította, hogy minden őáltala írt sort, akár cikkekben, levelekben, bizonyságokban, vagy könyvekben, a Szent Szellem diktált neki, és azért azok tévedhetetlennek tekintendők.” 2, 3
A XIX. században, az adventisták azt mondták: „A Bizonyságokhoz való viszonyunk olyan, mint a boltív záróköve. Vedd ki azt, és nincsen logikus megállás, amíg el nem tűnnek az üzenet összes speciális igazságai… Semmi nincs ennél biztosabb, mint az, hogy együvé tartoznak az üzenet és a látomások [Mrs. White-é] – együtt állnak, illetve esnek.” 4
A modern adventista egyház(ak)nak a szempontja talán ennél kicsit enyhébb, mivel mondják, hogy Mrs. White írásai: „egy kis fény, ami a férfiakat és a nőket a nagyobb fényhez vezeti.” Az viszont, hogy ő Istentől ihletett, az 1980 évi dallasi nyilatkozathoz tartozik. Még mindig a „prófécia szellemének” tartják írásait (vö. Jel 19: 10). Ennek okáért, Mark Martin feltételezi, hogy: „Az adventizmus Ellen White visszatükröződése. Ő alakította meg, és az írásainak a vezetésével olyanná tette, mint amilyen ma.” 5
Mivel Ellen White nem volt az egyetlen, aki prófétai szerepet vállalt a XVIII. és XIX. században - emlékezzünk, pl. a következő egyházalapítókról: Mary Baker Eddy (Keresztény Tudomány), Joseph Smith (Utolsó Napok Szentjei), Charles T. Russell (Jehova Tanúi), valamit Emanuel Swedenborg, Anne Lee és Joanna Southcott, akiknek a mozgalmai nem voltak tartósan sikeresek - fontos lenne megvizsgálni az állításait, az életének és a Bibliának a fényében.
AZ EMBER LELKE ÉS A SZELLEME LÉTEZÉSÉT TAGADÓ H.N. ADVENTISTÁK NEM AKARJÁK,HOGY LELKÜK MEGTISZTULJON A SZELLEM ÁLTAL, HOGY UJJÁ SZÜLESSENEK
1.Péter 1:22 Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Szellem által, egymást tiszta szívből, buzgón szeressétek; 23 Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, amely él és megmarad örökké.
1.Péter 2: 5 Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. 6 Azért van meg az Írásban: Ímé, szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban, meg nem szégyenül. 7 Nektek akik hisztek, drága kincs; az engedetleneknek pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett; 8 És: Megütközés köve és botránkozás sziklája lett; akik mivel engedetlenek, megütköznek az Igében, amire rendeltettek is.
A Kísértő szolgájának E.G.White-nek hidegrázása volt,ha valaki az élő egyház létezésére hívta fel a figyelmét.Ő a maga és társai által megszervezett egyházat ismerte el,azokat,akik az élő egyházban
hittek megvetette.
Az E.G. White tanításához ragaszkodó H.N. Adventista prédikátorok sem hisznek a Szentszellemtől való újjászületés szükségességében, és nem akarnak a szentek Eklézsiájához, az élő Eklézsiához tartozni.
Cseri Kálmán református lelkész így jellemzi egyik prédikátorukat:
"
Ez a briliáns előadással szolgálni tudó Reisinger J. veszélyes tévtanítást hirdet, s elveszi ítéletét, amiért Krisztust hozzánk hasonló bűnös természetet hordozó embernek tartja és nevezi. Állítja, hogy amikor Krisztus testet-öltött, a bűnös emberi természetet is felvette magára. Nem látja ez a hamis tanító, hogy a bűnös emberen, csak a bűntelen Krisztus tudott segíteni. Ő bűnt nem ismert, noha bűneink büntetése rajta volt, Isten ráterhelte adósságainkért a megfizetést, s azt tőle elfogadta, Halálával kiegyenlítette Krisztus a tartozásunkat. Ő, az Ige szerint „Hozzánk hasonlóan megkísértetett mindenekben, kivéve a bűnt „és" Ilyen főpap illet minket, SZENT, ÁRTATLAN, SZEPLŐTELEN. Megváltattunk „drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén". A szűztől született „SZENTNEK HIVATIK, ISTEN FIÁNAK", ezen Igéink ismeretében durva tévedésnek hat és igei tájékozatlanságnak a hamis tanító tanítása (2Kor. 5,21 Zsid. 4,15. 7,26. 1Pt.1,19. Lk. 1,35).
Reisinger J. hamis húrokat penget akkor is, amikor olyat állít, hogy az emberben szunnyadnak felébreszthető pozitív vonások, melyeket fel lehet ébreszteni, ha hisszük, hogy ez megtörténhet. A pozitív vágyakba vetett hit felébresztése által történik az újjászületés. Ezt teljes mértékben nélkülözi a Biblia tanítását az újjászületésről. Isten Igéje bennünk nem találhat semmi jót. „Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs aki jót cselekedjék, nincsen csak egy is." (Rm. 3.12.)."
