Mostanában olyan könyvekre vadászom, amikből lehet tanulni valamit a világról, de az adott szakterületet nem szárazon adják le hanem olvasmányosan, a laikusnak is követhetően, és érdekesen. Ilyen pl. Penrose-tól A császár új elméje, vagy John L. Seitz-tól a Global Issues, amiket mostanában olvastam, de biztos sok más példát is lehetne említeni. Tudtok ilyen könyveket ajánlani, amiket olvastatok? Bármilyen terület lehet a szociológiától, a filozófián át, a csillagászatig. Csak az számít, hogy tanulságos legyen (érdemes legyen elolvasni), és olvasmányos (ne szárazon darálja a tudnivalókat).
Gary Gilmore-ról szól, akit 1977-ben kivégeztek gyilkosságért Utah államban. Nem éppen novella és új könyvként elég borsos ára is van, de antikvár könyvként is tökéletes.
Grisham: Az ártatlan ember c. könyvét már említették lentebb, ezt én is csak ajánlani tudom. Nagyon jó könyv.
Egy német nyelvű könyv a kávé- és / vagy kávéházfüggőknek: Birgit Schwaner - K. - M. Westermann: Das Wiener Kaffeehaus.
A kávéról kávéházakról, az abszolutizmusról, a biedermeierrről, a Jugendstilről, kereskedőkről, törökökről, Monarchiáról, művészekről, pincérekről. És egyben Bécs-útikönyv is.
Egyik kedvencem Bánffy Miklós Erdélyi Története. 3 dologról szól, az erdélyi arisztokrácia egy részéről, magánéletéről, és az akkori parlamenti életről, politikai csatározásokról. A lényeg az, hogy valós dolgokat ír le, és nem hiszem, hogy fikciók lennének benne, de a nevek nyilván meg vannak változtatva. Érzékletesen írja le azt amit látott és átélt. Az utolsó 2 oldal pedig nagyon-nagyon elszomorító.
Nekem a Révai kiadás van meg, 1937. A 3 rész címei: Megszámláltattál, És híjjával találtattál, Darabokra szaggattatol.
Ráth-Véghnek nem minden könyve tartozik a legjobban megírtak közé, de az alábbi frissen, fiatalosan íródott a levéltárakból összeszedett régi eseményekről.
Ráth-Végh István: Anektodák furcsaságok Móra kiadó 1958
Megvettem Castelot Napoleon könyvét. Tetszett. Olvasmányos, bár a párbeszédek jó része valószínűleg csak kitalált, de nyilván igazodik az eseményekhez.
A következő 2 könyv érdekes, mert mindennapi eseményeket mond el, noha a szerzők egyéni rálátása szerint. Ha valaki hajlandó "beleélni" magát a történésekbe, még élvezetes is.
Degré Alajos: Visszaemlékezéseim Szépirodalmi kiadó 1983
Saint-Simon herceg: A Napkirály udvarában Szépirodalmi kiadó 1970
Én Castelot könyvét olvastam Napóleonról, az is van vagy hét-nyolcszáz oldal, de elejétől a végéig roppant lebilincselő. Feleki könyvét nem ismerem, de azt hiszem Bonaparte olyan rendkívüli személyiség volt, hogy róla csak valami tehetségtelen író lenne képes unalmas könyvet írni, ezért én azt mondom, róla bátran lehet olvasni szinte mindenkitől. ( Ha valaki tud kivételt, feketelistára a nevét!)
A polcon sorjában most érkeztem el egyik kedvencemhez,
Feleki László: Napoleon, a csodálatos kaland Magvető kiadó 1976
Erre a könyvre szoktam mondogatni, hogy noha számos könyvet írtak már össze a világon Napóleonról és én egyiket sem olvastam, a Feleki könyv mégis a legjobb.
Igaz, hogy nagyon részletesen ír kevésbé érdekes dolgokról, de benne van Napcsi összes csatája és még egyebek az akkori francia történelemből, jóízű szarkazmussal leírva. Igaz, hogy az 1200 oldalnyi anyag bizony nagyon "sűrű", egyből nem nagyon lehet kiolvasni.
Az utóbbi időben olvastam három, nagyon érdekes történelmi témájú könyvet, amely beleillik a topic indító által adott leírásba.
Paléologue: A cárok Oroszországa az I. világháború idején
Az író francia nagykövet volt Miklós idején, a könyv az ő naplóját teszi közzé. Nagyon érdekesen, jó stílusban mutatja be az udvar tagjait, a cárt, cárnét, Raszputyint stb. Intrikák, éles szemű megfigyelések, a történelem és a mindennapok bemutatása.
Albert Speer: Hitler bizalmasa voltam
Ebben a könyvben is - számomra - elsősorban az író által adott személyiségrajzok az érdekesek. Speer jó tollú emlékirat író, aki spandaui fogsága idején írta a könyvet. Első kézből ismerhetjük meg a náci vezetőket, gondolkodásukat. Jól ábrázolja azt a lélektani folyamatot, ahogyan ő maga - az intelligens, tanult, jó családból származó építészmérnök - Hitler hatása alá került és karrierje és bálványa kedvéért kiiktatot a tudatából minden olyan tényt, orra előtt játszódó eseményt, amely erkölcsi kételyeket ébreszthetett volna. A könyv számos, Hitler halálával foglalkozó film, dokumentumfilm forrása volt.
Gitta Sereny: Albert Speer harca az igazsággal
Az előbbi könyv "folytatása". Az írónő éveken át folytatott beszélgetéseket Albert Speerrel kiszabadulása után. Hosszú évek munkájával sikerült rászorítania olyan tények beismerésére, amelyekkel még fenti emlékiratában sem volt képes szembenézni, amelyeket kitörölt a tudatából és amelyek miatt Spandauban felakasztották volna.
Egyetértek, talán sohasem olvastam még egy olyan, az abszolút teljesség illúzióját nyújtó nagymonográfiát, mint amilyen Runciman műve. Hatalmas élmény.
Az számomra is kiderült, hogy nem unalmas adathalmozás, inkább unalmas, terjengős ömlengés. De kinek a pap, kinek a papné :)
Viszont, hogy valami újat is hozzak a topicba, múlt héten elkezdtem olvasni Steven Runciman könyvét a keresztes hadjáratokról. Száz oldal után azt kell mondjam, hihetetlen jó! Igaz, nem egy rövid mű, és elég sok adatot tartalmaz :), de a stílusa nagyon jó, és nem csak leírja az eseményeket, de el is magyarázza, mi hogyan és miért történt. Plusz ad egy körképet a korabeli kereszténységről, az európai lovagvilágról, az európai és közel-keleti politikai viszonyokról, stb. részletes, átfogó, érdekes feldolgozása a témának.
Közben kapcsolódó anyagként metrón olvasgatom Stephen Howarth: a templomosok titka című könyvét. nem annyira jó, és terjedelménél fogva jóval felszínesebb is, viszont ez is olvasmányos, érdekes, már-már ifjúsági irodalom kategória.
Olvasd végig, megtudod. Többek közt attól, amiért a hivatásos hadtörténészek műveinek 95%-a elviselhetetlen: hogy egy percig sem unalmas adathalmozás, óriási áttekintése van nemcsak a téma egészére, hanem gyakorlatilag minden fontos szereplőt bensőségesen ismer --- nem utolsósorban pedig mert tanítani lehetne belőle a híres angol fair-mindednesst: méltányos mindenkihez, nem szapulja a leghülyébbet sem, hanem türelmesen illusztrálja, miért volt hülyeség, amit csinált. Plusz: úgy ír, mint az angyalok. Nem véletlen az a Nobel.
