Tavaly sikerult szerezni egy csucskategorias magnetometert kolcsonbe es azzal cca 1 200 000 m2 teruletet atvizsgalni. Sok erdekes dologjott elo. A gep messze meghaladta a varakozasokat igy iden eppen most beszerzes alatt van egy sajat is a megyei muzeumnak. Ebbol kifolyolag szerintem idenre varhato attores a csataterkutatasban.
Ezekszerint meg az iden megindulnak az asatasok a csatateren. Beertok Gabor 500m2 es asatasrol beszel. Ez szerintem a falunyomot le is fedi demar a kornyeket nem vagy csak akkor ha szellosek lesznek a szelvenyek.
Egy része a lovasával együtt a mocsárba veszett. A csatatéri friss lótetemekből meg vélhetően a győztesek jó kis sülteket csináltak, nem hinném, hogy hagyták volna a húst veszendőbe menni. A toportyánnak, rókának és varjaknak inkább a csontok, zsigerek maradtak. Ne feledjük Szulejmán és a sereg a csatatéren maradt, nem hiszem, hogy a szárazáru készletüket fogyasztották volna, mikor ott volt halmokban a hús.
A videón látható lónak csak annyi köze van a középkori és kora újkori nehézlovasság lovaihoz, hogy ez is ló. A korabeli lovak - mint ahogyan az emberek is - kisebb termetűek voltak. A legnagyobb termetű, robosztus tornalovak voltak a legnagyobbak,
és persze a legdrágábbak is a tenyésztés, kiválasztás, kiképzés miatt. Az áruk miatt még a nemességből is csak a leggazdagabbak engedhették meg
maguknak, de ezeket jellemzően nem is csatákban, hanem tornákon használták. De még ezek is kb. egy mostani átlagos sportló magasságának feleltek meg, ami a lényeg, hogy az átlagos lovaknál erősebbek, robosztusabbak voltak. A nehézlovasság csatalovai is erősebbek voltak az átlagosnál, de nem voltak különösebben nagyobb termetűek, inkább az erő, szívósság és gyorsaság számított, illetve a kezelhetőség. A kutatások jelenlegi állása ez. A régészeti bizonyítékok, a képi és írott források, és a ránk maradt lópáncélok elemzései alapján jutottak erre.
Talan offnak tunhet, de azert teszem be, mert ha az ember megnezi a videot, es elgondolkozik a lo es az ember meretaranyain, akkor talan rajon, hogy mi volt az europai nehezlovassagban a lenyeg, es mitol volt az nehez.
Varga gondolatmenete érzésem szerint a pillanatnyi 1526 augusztusi helyzetre vonatkozik, csak a cikkírónak sikerült ezt is átcsomagolni, legalábbis remélem, hogy így van :) Ha valóban már csak egy döntő csatára játszottunk volna, akkor számos módja lett volna, hogy a nekünk megfelelő helyen és időben, a lehető legtöbb erőt koncentrálva vívjuk meg, 1526-ban ezen feltételek egyke sem volt meg...
A V4 sajnos nagyon beakadt a kutatócsoport egyes tagjainál...
Az első két idézet totális ellentmondás. Most akkor hogyan áll valójában a történeti források feldolgozása?
Így, hogy elmagyaráztad, már kezdem érteni, hogy "az írott források" és a csatára fordított "pénzügyi források" kapcsán mire gondolhatott a cikk szerzője.
Varga gondolatmenete viszont egészen meglepett. Hiszen valóban nem mi kényszerítettük ki a csatát, és egyáltalán nem rajtunk múlott, hogy - 1521 után - nem egy pár évvel korábban, hanem éppen 1526-ban következett be.
Ha a csata vállalását nem a kényszer szülte volna, akkor az áprilisi országgyűlésen megszavazott tolnai gyülekezőhelyen 1526 júliusában már kész seregek várták volna a hadba szálló, Budáról közeledő királyt. Ehhez képest akkor még nem sokan mozdultak meg a nádoron és Szapolyai Györgyön kívül. (Bár utóbbitól jóval több katonát reméltek, és főleg jobban felszereltebbeket...)
"Kedvenc" részedből pedig úgy érzem, megint a V4 szintű összefogás sejlik elő...
Áh, az egész egy zagyvaság. Az újságíró láthatóan nem tudja értelmezni ill. szakmailag megfelelő módon megfogalmazni az újabb eredményeket, ráadásul még az interjúalanyainak is ellentmond időnként.
"A közös munkában a történeti források feldolgozása a legegyszerűbb, hiszen az iratok száma véges, és az elmúlt 150 év levéltárosi, történészi munkái nyomán az írott forrásanyagok jelentős része ismertté vált."
vs. B.Szabó: "mai napig nincs összegyűjtve, feldolgozva a korabeli mozgósításról beszámoló iratanyag. Hiába digitalizálták a levéltári források jó részét, a feladat óriási"
"Az állandó harci készültség felemésztette a Magyar Királyságot, a XVI. század elejére elfogytak a további védekezéshez szükséges belső anyagi és katonai erőforrásai."
Ehhez képest legújabban éppen az Jagelló-kor rehabilitációja megy, kiemelve többek között az elsősorban az ország - de pl. C.Tóth tanulmányában még az udvarnak is - anyagi gyarapodását, a katonai erőforrás fogyása meg végképp értelmezhetetlen, max. az erősségekre igaz, a hadrafogható potenciálban még komoly tartalékok is voltak.
A második idézet amit beraktál is a cikkírótól jött, már a fogalmazása is rossz, egyben olvasva ki lehet bogozni, mit is akart írni: "A kutatás egyik fő problémája, hogy az írott források nem feltétlenül a valós eseményeket mutatják be. A Jagelló-kori előírások ugyan részletezték, hogyan kellene festenie a magyar seregnek, de források híján a valós csatamező teljesen másképpen nézett ki." A források híján, az anyagi erőforrást jelent nála, ami nélkül az írott forrásokban fennmaradt hadügyi előírások nem realizálódhattak a csatamezőn. Erről már sokat beszéltünk itt is, röviden: nem igaz, tényleg nem minden realizálódott, de nem elsősorban az anyagiak miatt.
Az első meg tényleg értelmezhetetlen így Vargától, nem mi döntöttünk-világosultunk fel 1526-ban, hanem a törökök indultak meg a nekünk kül- és belpolitikailag és gazdaságilag lehető legrosszabb időpontban, a csata vállalását kizárólag kényszer szülte, nem valami előre eltervezett stratégiai döntés.
De a "kedvenc" részem ez: "A történészek úgy vélik, hogy a jelenlegi kutatások végére nemzetközi szinten is bizonyítani tudják, hogy a mohácsi csata nem csak egy magyar ügy volt, hiszen számos keresztény országból érkeztek katonák, hogy kisegítsék a magyar királyt."
Az ide sem érő cseh kontingenseken kívül mégis kik jöttek segíteni a királyt? Remélem nem a cseh-lengyel-német-délszláv zsoldosokra a gondolunk, mert tőlük még véletlenül sem lesz egy magyar vezetésű nagy nemzetközi - elsősorban közép-európai - összefogás tragikus küzdelme Mohács...
Furcsa idézettel találkoztam, ami nemrég látott napvilágot, és az egyik vezető történész szájából hangzott el.
"1526-ra a magyar politikai elitnek világossá vált, hogy nem tudják tovább feltartóztatni a törököt. [...] A magyar hadvezetés nem akarta tovább halogatni a nyílt ütközetet."
Elég szomorú, ha tényleg csak 1526-ra világosodott meg a magyar politikai elit.
A második mondat pedig olyan értelmet nyer, mintha II. Lajos serege kezdeményezte volna a nyílt ütközetet. Mert már nem bírták kivárni, mikor szenvedhetik el a vereséget. Hogyhogy nem akarta tovább halogatni a csatát a magyar hadvezetés? Szapolyai vajda, Frangepán Kristóf mind azt üzenik a királynak, hogy halassza el, és csak akkor vállalja a harcot, ha már együtt a sereg.
Szerintem, ha a királyon és a magyar eliten múlik, még évszázadokig halogatta volna a nyílt ütközetet. Tomori még a csata előtti napokban is küldöttséget menesztett a szultánhoz, hogy békét kérjen. Szulejmán jóindulattal elutasította a követeket, mondván: MÁR KÉSŐ. ELŐBB KELLETT VOLNA TÁRGYALNI, NEM PEDIG A KÉPZETT CSAUSZÁT BÖRTÖNBE ZÁRNI... Tomori követeinek azért még adott egy-egy kaftánt ajándékba.
"A forrásfeltáró munkák végén teljesebb kép rajzolódhat ki 1526 nyarának országos haderő-mozgósításáról. A kutatás egyik fő problémája, hogy az írott források nem feltétlenül a valós eseményeket mutatják be."
Ilyet is rég hallottam már történésztől. Honnan tudhatjuk, hogy 500 évvel ezelőtt mi volt a valós esemény, ha nem az írott forrásokból??? Nem értem.
A Csepel-sziget környékén sok jó átkelőhely volt. Déli részén Adonynál, Lórévnél (nemhiába az elnevezés!) és Kevénél vagy Kevinél (az Árpád-korban is; majd később, amikor a rác naszádosok költöztek ide, akkor kapta ugye a Ráckeve nevet).
Szapolyai 1527-ben Téténynél loholt át a Dunán, amikor Ferdinánd zsoldosai nyáron már a Bécsi kapunál kopogtattak:):):) Szóval, Tétény se volt rossz átkelőhely.