Született: Budapest, 1936.02.14.
Csillagjegye: Vízöntő
Felesége: Györgyi
Gyermekei (előző házasságából): Ádám újságíró, Orsolya színésznek készül.
Kedvenc étele: levest levessel eszik, különösen, ha bablevesről van szó
Kedvenc virága: rózsa
Kedvenc sportja: foci (ezt manapság már csak, mint néző imádja, de ő maga is sportol: teniszezik, úszik, tornázik)
Kedvenc tárgya: rádió, zseblámpa
Kedvenc állata: Ami (Amazon), fekete törpeuszkár lány
Kedvenc időtöltése: szőnyegrojt-kiegyenesítés és terítők megigazítása
Legtöbbet játszott darabja: a Jövőre veled ugyanitt. Schütz Ilával mintegy 450-szer adták elő
Szerepálma: királydrámák
Élete főbb állomásai: 1957-61: Színművészeti Főiskola 1961-1990: a miskolci, később a budapesti Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja 1963: a Hattyúdal című sikeres magyar film egyik főszereplője 1968-71: eljátssza a Bors című tévésorozat címszerepét 1991-99: A József Attila Színház tagja (azóta szabadúszó).
Dijai: 1992: Erzsébet-díj, 1998: Kossuth-díj, 1997: a Magyar Köztársaság tiszti keresztje
Alkudozás: Sztankay István imád alkudni. Nemcsak a bazárokban, hanem akár egy cipőboltban is nekiáll "rádumálni" az eladót, hogy adja kevesebbért a lábbelit. Egyszer Olaszországban a fia meglátott egy világítós jojót. A játék nem került túl sokba, de Sztankay alku nélkül nem akarta megvenni. Egy hétig mindennap visszamentek érte, s végül fele áron kapták meg. Ádám egyébként már aznap összetörte.
Bors: Felesége, Györgyi fiatal korában a tévé előtt ült és nézte a Borsot alakító színészt. Egyszer csak odaszólt a mamájának: Anyu, ő lesz a férjem. Györgyi már nagylányként kinyomozta, hogy Sztankay barátnője közelében lakik. A 19 éves ifjú hölgy, ahányszor csak tehette, a színész otthona előtt sétáltatta "véletlenül" a kutyáját. István két és fél hónap után végül megszólította. A beszélgetés elég érdekesen zajlott. Györgyi ugyanis nem akarta, hogy álomlovagja elijedjen attól, hogy magasabb nála, ezért a diskurzus alatt cipősarkát egy kanális rácsa közé dugta.
Foci: Mindig focista szeretett volna lenni, jól is védett, de 18 évesen rá kellett jönnie, hogy nem nőtt bele a kapuba, így a válogatottságtól is elesett.
Munka: Mielőtt színész lett, segédkántorként is dolgozott, volt kifutófiú a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgató a Hídépítőknél, csillés föld alatti építkezéseknél.
Papság: Sztankay István édesapja görög katolikus pap volt. Ez a származás nem volt épp előnyös az ötvenes években, amikor István felvételizett a Színművészeti Főiskolára. Amikor megkérdezték tőle, mi az apja foglalkozása, Sztankay fineszesen csak annyit válaszolt: pásztor. Nem tudta azonban átverni a felvételiztetőket, mert visszakérdeztek és végül be kellett vallania, hogy az édesapja lelkipásztor.
Termet: Egy időben aggasztotta, hogy alacsony. Különösen egy darabban, amelyben hős, férfias férfit kellett alakítania. A rendező, Egri István, félrehívta Sztankayt és megkérdezte, mi zavarja. "Nem vagyok én ehhez kicsi?" - kérdezte a színész. "Ezt nekem mondod?" - kérdezett vissza Egri, aki még Sztankaynál is alacsonyabb volt.
Zseblámpa: Megszállottan gyűjti a rádiókat és a zseblámpákat, több tucatot tart a ház minden zugában. Valamennyi darabját féltve őrzi. Egyszer felesége kocsijában elromlott a belső világítás és kölcsönkérte férje egyik zseblámpáját. "Nekem nincs egy fölösleges sem!" - hangzott a válasz.