ilyeneket 7-8 évente írnak. ez nem ilyen egyszerű. meg akkora kuatatás sincs mögötte, a rák és az AIDS kutatás élvez prioritást mert társadalmi szinten azok a fontosabbak (sajnos)
Kísérleti patkányoknál sikeres volt az a műtét, amelyben a nyaki gerincsérülést áthidaló idegszakasszal helyreállították rekeszizmuk működését, így az állatok újra képesek voltak lélegezni. A technikát emberen még nem próbálták ki.
A negyedik nyakcsigolya feletti sérülés mindenképpen megszakítja a légzést. A pácienst ilyenkor lélegeztető gépre kell kötni, ami visszatérő légúti fertőzések veszélyét hordozza.
Normál, sérülés nélküli helyzetben a légzés ritmusát és mélységét az agytörzsben lévő idegsejtek automatikus módon szabályozzák. Ahhoz, hogy ezt a feladatot a szóban forgó neuronok végrehajthassák, specializálódott motoros idegsejteket irányítanak, amelyek a harmadik és a hatodik nyakcsigolya között találhatók. Utóbbi idegsejtek közvetítésével húzódik össze és lazul el a rekeszizom, így megtelik levegővel, majd kiürül a tüdő.
Jerry Silver kutatásvezető, az ohiói Case Western Reverse egyetem orvosi karának munkatársa csoportjával új műtéti eljárást dolgozott ki e kulcsfontosságú nyaki területen lévő károsodás áthidalására.
hirdetés
A kísérleti állatok gerincvelőjében a kettes nyakcsigolyánál sérülést okoztak, így a rekeszizom egyik fele megbénult. Ezt követően a rágcsáló lábából származó perifériás ideg egy kis szakaszát ültették be áthidalásként, a sérülés előtti és utáni ponthoz illesztve két végét. A kutatók azt remélték, hogy az áthidaló perifériás idegszálon növekedésnek indulhatnak a rekeszizmot irányító idegsejtek elősejtjei. Ehhez a graftként használt idegszálat a beültetés előtt megfelelő enzimekkel is kezelték mindkét végén.
Három hónap elteltével azt tapasztalták, hogy a légzési funkció 80-100 százaléka helyreállt a megműtött állatoknál.
"A legelső alkalommal mutattuk meg, hogy a hosszú távú regeneráció teljes mértékben helyreállíthatja a légzőrendszer funkcióját" - tudatta közleményében Silver. Az eredményt a Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmányban ismertették a kutatók.
Nanocsövekben fejlődik az új idegrost Gerincvelősérültek reménye lehet Kórházas filmekben sokszor látjuk, hogyan szólítják fel a balesetest, mozgassa a lábát. Ha nem sikerül, alapos a gyanú, hogy megszakadt a gerincvelő, ami az alsó végtagok végleges bénulásával egyenlő. Dr. Szenczi Tóth Károly| Népszabadság
Ahhoz, hogy a végtag újra mozogjon, valamiképp összeköttetést kell teremteni a kettévágott gerincvelő két része közt, azaz a kritikus folytonossági hiányt működő idegszövettel át kell hidalni. Ez mindmáig sikertelen próbálkozás maradt. Olasz kutatók most patkánykísérletben kisméretű, úgynevezett nanotechnikával előállított csövek beültetésével próbálkoznak, ezekben növekednek aztán az új idegsejtek. Az első eredmények rendkívül biztatóak.
Fabrizio Gelain és munkatársai a Milan-Bicocca egyetemen az élő szervezetben automatikusan lebomló, speciális műanyagból olyan 2-3 milliméter hosszú és fél milliméter átmérőjű hajszálcsöveket konstruáltak, amik a gerincvelőben utat szabnak a sérülést átívelő új idegszövet növekedésének. A munkacsoport közleménye az Amerikai Kémiai Társaság lapjában ez év elején látott napvilágot.
Tudnivaló, ha a gerincvelő teljes átmérőjében megszakad (ezt haránt léziónak nevezzük), ott helyben hegszövet és folyadékkal teli üregek sokasága keletkezik. Ezek a növekedésnek induló idegrostok útjába állnak, és az áthidalás leküzdhetetlen akadályát képezik. A kutatók az apró műanyag csövecskéket növekedést serkentő hormonokkal, és más speciális anyagokkal előkezelték, ezután helyezték őket kötegben a haránt lézió helyére. A könnyebb megértésért képzeljünk magunk elé egy csomag, fémdrótjától megfosztott hétköznapi villanyvezetéket.
Hat hónapos várakozás után megtörtént az áttörés, a bénult végtagok életre keltek, a hátsó lábukat addig ügygyel-bajjal vonszoló állatok újra jártak. A szövettani vizsgálat is bizonyította, a mesterséges hajszálcsövekbe, illetve azok közé is idegrostok nőttek, sőt tápláló vérerek és más, az egészségessel azonos struktúrák is kifejlődtek. Ami nagyon fontos, a gerincvelő fel- és leszálló mozgató idegpályáiban mérhető elektromos aktivitás jelent meg. Egyértelmű tehát, hogy tényleges anatómiai és funkcionális regenerációról van szó. John Prestley, londoni sejtbiológus-professzor kiemelte, a regeneráció nemcsak eredményes, de az idesejtnövekedés kifejezetten gyors és biológiai értelemben összehangolt volt.
Korábban mások már próbálkoztak különféle, az idegrost növekedését segítő mikroeszközzel, de rendre kudarcot vallottak, funkcionáló áthidalást nem tudtak létrehozni, azaz a beültetett eszköz szó szerint (nemcsak tudományos értelemben) zsákutcának bizonyult. Mivel Fabrizio Gelain nanocsövecskéinek viszont a „másik” végén is túlnőnek az idegsejtek, ez a mostani kísérlet kétségtelen siker.
A módszer további kutatása és részletes kidolgozása még hátravan, de a kísérletes adatok eredményei nagyon is reménytkeltőek. Minden okunk megvan azt feltételezni, nincs messze az emberi kipróbálás sem.
Rettenetes tragédia, amikor gerincsérülés következtében valaki tolószékbe kényszerül. A kutatók a gyógyítás lehetőségét nemcsak a divatos és valóban sokat ígérő őssejtkísérletektől, hanem egy eredetileg rákkezelésre használt gyógyszertől és egy speciális antitesttől is várják.
Népszabadság| 2011. február 3. |
A kisebb, részleges idegsejtszakadások talán gyógyíthatók lesznek
A gerincvelői harántlézió (szakadás) ez idáig megfordíthatatlan állapotnak bizonyult. Ha a gerincoszlop sérült, és a benne futó, fél méter hosszú, rengeteg „drótot” tartalmazó idegvezeték megszakadt, akkor az alatta lévő testrészek lebénultak. A helyzet azért (volt) reménytelen, mert az idegek nem vagy alig regenerálódnak. Nem úgy, mint például a megújulásra képes bőr, az összeforró csont vagy számos belső szerv, például a máj, amely szintén nagy „öngyógyító” képességgel rendelkezik.
A gerincvelőről sajnos ez nem mondható el, aminek, némileg leegyszerűsítve, három, az idegsejtek regenerálódását magyarázó kórélettani okát találták meg a neurobiológusok.
A gerincsérülés nemcsak az idegszövetet, hanem azt a parányi csövecskékből, ún. mikrotubulusokból álló vázat is szétszakítja, amelyben az idegsejtnyúlványok, az axonok futnak, illetve amelybe sérülést követően mintegy belenőhetnének.
A szakadás helyén vaskos, durva hegszövet alakul ki, amely egyszerűen útját állja a finom idegsejtek újbóli terjeszkedésének.
Ráadásul a gerinc sérült idegpályái köré olyan fehérjemolekulák „gyülekeznek”, amelyek biokémiai úton megakadályozzák az idegsejtek regenerálódását és újbóli növekedését.
Az idegszövet helyreállításának első két akadályát a híres német Max Planck Intézet kutatóinak – egyelőre csak állatkísérletekben – sikerült kiiktatniuk, méghozzá egy a rák gyógyításában már két évtizede sikerrel használt szerrel. Frank Bradke a Science nevű szaklapban ismertette először német, amerikai és holland kutatókkal közösen végzett állatkísérleteit. Gerincsérült kísérleti patkányoknak egy paclitaxel hatóanyagú kemoterápiás gyógyszert adtak. Az eredetileg a tiszafa kérgéből nyert anyagot, más daganatellenes szerekkel kombinálva, elsősorban petefészekés mellrák gyógyítására használják. A gyógyszernek, mint minden rákellenes szernek, komoly, elsősorban vérképző szervi mellékhatásai lehetnek. A kísérleti patkányoknál azonban ez a veszély nem állt fent, mert a daganatoknál használt dózisnak csak a töredékét kellett beadni ahhoz, hogy az előzetesen mesterségesen és részlegesen károsított idegfunkció helyreálljon, regenerálódjon.
A videofelvételek nagyon meggyőzőek voltak. A labirintusban vízszintesen elhelyezett létrán a gerincsérült állatok nehézkesen, ügyetlenül közlekedtek, és a lábaik gyakran belecsúsztak a létrafokokba. Ám miután a gerincsérülés helyére beépítették a paclitaxelt folyamatosan adagoló gyógyszerpumpát, a patkányok ismét ügyesen szaladgáltak a kísérleti terepen. A boncolás aztán kimutatta, hogy a szer valóban helyreállította az idegsejtek vázát, az axonok ismét tudtak benne terjeszkedni, valamint azt, hogy a szer meggátolta a sérült idegszál végét elbarikádozó hegszövet képződését is.
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // -->
A kísérletet különösen lelkesen üdvözölte Martin Schwab, a zürichi egyetem kutatója, ami érthető. Ő ugyanis a bénulás harmadik komponensét, tehát a sérült idegsejtek újbóli növekedését megakadályozó fehérjéket semlegesítette sikerrel, egy általa kifejlesztett antitest segítségével. Az anyagot közvetlenül a liquorba, azaz a gerincvelőt körbevevő gerincvelői folyadékba fecskendezte, és a beavatkozást követően szintén regenerálódott a sérült idegszövet. Schwabe most azt reméli, hogy a két szer együttes adásával még hatékonyabbak lehetnek.
Ám a Der Spiegelnek nyilatkozó mindkét tudós igen óvatos. Hangsúlyozzák, hogy a gyógyszerek még kísérleti stádiumban vannak, és csoda azért ezektől sem várható. A legsúlyosabb eseteknél, amikor a gerincsérülés komplett, vagy egy-két centiméternél nagyobb területre terjed ki az idegszövet roncsolódása, már nem igazán várható javulás. Ám a kisebb, részleges idegsejtszakadások reményeik szerint előbb-utóbb meggyógyíthatók lesznek.
Elindult a humán embrionális őssejtkezelés első klinikai kipróbálásaMTI2010.10.12. kedd 09:46Amerikai orvosok megkezdték a humán embrionális őssejtekkel való kezelés első klinikai tesztjeit egy gerincsérült páciensen - jelentette be hétfőn az eljárást kidolgozó Geron biotechnológiai cég.
A betegen az úttörőnek számító kezelést tulajdonképpen már pénteken megkezdték a Geron humán embrionális őssejteket tartalmazó injekciójának beadásával. A klinikai tesztben az eljárás biztonságosságát kísérik figyelemmel, valamint azt, hogy a páciens mennyire hatékonyan nyeri vissza érzékelését és mozgásképességét.
A kipróbálást az Atlantában (Georgia) lévő Shepherd Központban végzik, ám a kezelt férfi személyét nem fedte fel a kórház szóvivője.
A klinikai teszt 1-es fázisába előreláthatóan tíz pácienst vonnak be összesen, akiknek súlyos sérülését az annak megtörténtét követő 7-14 napon belül kell a Geron GRNOPC1 jelű készítményével kezelni. A kipróbálásban résztvevőket egy éven át követik nyomon, hogy a kezelés biztonságosságáról és hatékonyságáról adatokat gyűjtsenek.
Amennyiben az első csoport páciensnél nem jelentkeznek káros mellékhatások, a biotechnológiai vállalat - tervei szerint - megkéri az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA engedélyét a tesztek kiterjesztésére a gerincsérültek lehető legszélesebb körére, valamint az alkalmazott GRNOPC1-dózis növelésére.
A végső cél, hogy az őssejteket lehetőség szerint közvetlenül a gerincvelő-sérülés helyére fecskendezzék be. A Geron kutatóinak reményei szerint így serkenthető a károsodott idegsejtek újranövekedése, ezzel a páciens érzékelése és mozgásképessége helyreállítható.
A Geron 1999 óta dolgozik humán embrionális őssejtekkel. Mint a vállalat elnöke, Thomas Okarma közleményében emlékeztetett rá, akkoriban több évtizednyi távolságra jósolták a sejtterápia humán klinikai próbáinak engedélyezését.
Okarma szerint a klinikai kipróbálás hétfői elindulása "mérföldkő a humán embrionális őssejtekre alapozott terápiák területén".
A tesztben alkalmazott készítmény az idegrendszer multifunkciós sejtjeinek, az úgynevezett oligodendrocitáknak az elősejtjeit tartalmazza.
A megelőző állatkísérletekben a gerincvelő-sérülés helyére befecskendezett GRNOPC1-ben lévő elősejtek (prekurzor sejtek) a károsodott részhez vándoroltak, és oligodendrocitákká fejlődtek. Ezt követően pedig az idegrostok körüli védőréteg, a mielinburkolat újraképződött, így lehetővé tette, hogy az idegsejtek ismét alkalmasak legyenek az ingerületek közvetítésére.
A világon első alkalommal sikerült beindítani azoknak az idegsejteknek a regenerációját, amelyek a gerincvelő sérülését követően az akaratlagos mozgásokat szabályozzák. Az egereken végzett eljárás új terápiás módszerek kifejlesztését teheti lehetővé a bénulás kezelésében. Forrás: iStockphoto.com Ajánlat
A Zhigang He (Harvard Medical School) vezette kutatócsoport egy olyan molekuláris jelátviteli útvonalat módosított, amely az agykéregből a gerincvelőbe futó idegsejtek megfelelő összeköttetéseinek kialakulásához szükséges. Egészen mostanáig egyetlen kutatásban sem tapasztaltak olyan eredményt, ahol az idegsejtek közötti sérült kapcsolatokat ekkora hatékonysággal sikerült volna regenerálni.
A kutatócsoport a PTEN nevű enzimet távolította el az állatokból. Ez az enzim az mTOR elnevezésű jelátviteli útvonalat szabályozza, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be az idegsejtek (és általában a sejtek) növekedésében. Az mTOR elnevezés a "rapamycin célpontja emlősökben" (mammalian target of rapamycin) rövidítéséből származik: a rapamycinről nemrég kiderült, hogy jelentősen meghosszabbítja a kísérleti egerek élettartamát, ezen kívül olyan klinikai vizsgálatok is folynak vele, ahol a daganatos betegségek kezelésére próbálják használni. Az mTOR fehérje számos folyamatot szabályoz a sejt anyagcseréjében: a fehérje képes például érzékelni, hogy rendelkezésre áll-e a sejtműködéshez szükséges, elegendő mennyiségű tápanyag.Nagy lépés a bénulás kezelése felé
Gerincvelő részleges sérülése folytán a bal vállon a delta izom nem működik és egy vizsgálat kizárta, hogy nem perifériás a sérülés, hanem gerincvelő sérülés. A kérdésem az lenne, hogy műtéti úton megoldható-e a deltaizom működése.
2009. november 9., hétfő 13:50 | Frissítve: 3 órája
Miután aprócska műanyagszemcséket fecskendeztek be gerincsérült patkányokba egy kísérleti kezelés során, az állatok visszanyerték mozgásképességüket, és elkerülték a másodlagos idegkárosodást is, amely gyakran követi az ilyen jellegű baleseteket - közölték amerikai kutatók a Nature Nanomedicine című szaklapban.
A kísérleti kezelés részeként vízoldhatóvá tett műanyagszemcséket, úgynevezett kopolimer micellákat alkalmaztak, melyek a sérült idegszálakhoz tapadtak, és megelőzték a gyulladást, amely további károkat okozhat a környező idegekben. A kopolimer micellákat - melyek átmérője mintegy százada a vörösvértestének - már három évtizede alkalmazzák gyógyszerek célba juttatására az orvoslásban. Ji-Xin Cheng, az indianai Purdue Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most egészen új módon használta fel ezeket a részecskéket: a megsérült idegszálakat javították ki segítségükkel.
A micellák kétféle polimerből készülnek; egy víztaszító magból és egy nedvesedő, hidrofil külső rétegből. A gömböcskék a véráramba fecskendezve eljutnak a károsodás helyére, ahol a hidrofil réteg beágyazódik a membrán sérülésébe, mintegy befoltozva azt. A víztaszító mag feladata pedig az, hogy stabilan rögzítse a sebtapaszt. hirdetés
Az állattanulmányokban alkalmazott festett micellák sikeresen eljutottak a sérülés helyére. A kezelés után rövid idővel a patkányok visszanyerték uralmukat mind a négy végtagjuk fölött, a tesztek szerint mérgező hatás nem jelentkezett. A kutatás következő szakaszában azt nézik meg a szakemberek, mi történik, ha a micellákat nem azonnal, hanem a sérülést követő három óra elteltével fecskendezik be a kísérleti állatoknak.
Orvostudomány Bőrsejtekből állítottak elő idegsejteket 2008. augusztus 1. 14:10
Egy tudományos cikk szerint ez lehetőséget teremthet a halálos idegrendszeri betegségben szenvedőknek
Halálos idegrendszeri betegségben szenvedő páciensek bőrsejtjeit alakították át felnőtt őssejtekké, majd azokat idegsejtekké amerikai kutatók. A módszer lehetőséget teremthet egy végzetes kór kezelésére - áll a Science című tudományos folyóirat pénteki számában.
Az összes keletkezett idegsejt genetikailag teljesen azonos a páciensek saját idegsejtjeivel. A laboratóriumi eljárás még távol van az orvosi alkalmazástól, az idegsejteket elpusztító betegség és a kezelésére alkalmas szerek azonban jól tanulmányozhatók az így nyert sejteken.
Az átalakított bőrsejtek egy 82 és 89 éves testvérpártól származnak, akik a Lou Gehrig-kór elnevezésű ritka idegrendszeri betegségben szenvednek. A sejtek sikeres újraprogramozását Kevin Eggan, a Harvard Őssejt Intézetének kutatója és Chris Henderson a Columbia Egyetem munkatársa vezetésével végezték.
A /sérült, vagy/ beteg saját őssejtjei elősegítik a sérült gerincvelő és a periférikus idegrendszer funkcióinak a helyreállítását. Ezek az eredményei az orosz állami orvosi egyetem és az Idegi rehabilitációs klinika specialistái által elvégzett klinikai kísérleteknek.
A kísérletben 67 különböző életkorú és különböző gerinc sérül /-t.../ vett részt. A betegeket két csoportra osztották. Tíz beteg - akiknek különböző okokból nem tanácsolták a sejt-terápiát - képezte a kontroll csoportot, ők folytatták a megszokott rehabilitációs kezelésüket. A többi /.../ a rehabilitációs kezelésen felül, legalább két alkalommal injekciót kapott a saját magától származó sejtekből. Ezt megelőzően mind-/.../ kapott bizonyos stimuláló szereket annak érdekében, hogy az a szervezetet nagyobb őssejt termelésre, valamint a csontvelőből a vérbe áramlásra késztesse. A sejteket ezután vérvétellel gyűjtötték, majd lefagyasztották, és felhasználták amikor szükséges volt. Mind /-.../ esetben körülbelül 5 millió sejtet fecskendeztek a gerincbe. A terápiát néhányszor ismételték.
A gerinc sérülései érintik a gerinc velőt magát és a periférikus idegrendszert. Néhány évvel a sérülést követően az idegek elsorvadnak. A szokásos rehabilitációs kezelés ilyenkor nem nyújt segítséget, amint ezt a referencia csoport tagjai most is igazolták - az állapotuk nem változott. Ezzel szemben az őssejt terápia a betegek jelentős részénél (61%) javulást eredményezett. Az izom aktivitás növekedett, a mozgató és érzékelő funkciók felerősödtek.
Az első sejt bevitelt követően a változások még minimálisak voltak, a második bevitel az intenzívebbé váló mozgás terápiával ugyanakkor megtette a hatását. A második őssejt bevitelt követően a betegek többsége képessé vált térden állásra, és mozgásra is bizonyos "go-kart"-ok segítségével. Meg kell jegyezni, hogy ők a legkisebb javulást sem tapasztalták már évek óta.
A bíztató klinikai tapasztalatokat alátámasztották az elektroneuromiográf adatai. Ez lehetővé teszi az idegileg stimulált izmok válaszának mérését. Az őssejt terápiát követően növekedés lépett fel az izomválasz mértékében a perifériális idegek ingerlésének következményeként. Ezek az adatok közvetlen bizonyítékát adják annak, hogy az őssejt terápia elősegíti a sérült gerinc helyreállítását. A kísérletben résztvevők egyet értettek abban, hogy a beteg saját felnőtt őssejtjeinek a beültetése egy biztonságos és hatékony módszer más kezelésekkel összevetve.
a 9 éves Zsófi ... ikertestvérét, Vikit betegsége korlátozza a mozgásban. A család a Kínában végzett őssejtbeültetéstől remél javulást...
– Viki haránt feküdt a szüléskor és különböző komplikációk miatt újra kellett éleszteni – szól az édesanya, Tünde magyarázata, akinek évekbe tellett, mire ki tudta mondani: sérült gyermeke született.
... a Kis-Rábamenti Takarékszövetkezet 589-00057-15046060-as számlaszámán, Samu Viktória gyógykezelésére. Ehhez további segítők, szponzorok, gyermek- és felnőttcsoportok támogatását várják. (Bővebb információ lapunk 96/504-453-as telefonszámán vagy a szülők elérhetőségén: 20/433-6756; 30/668-7282.)
Őssejtkutatás gőzerővel Az őssejtkutatás az egész világon óriási erővel folyik. Megkezdődtek a gyakorlati alkalmazások is – igaz, egyelőre csak a klinikai kísérletek szintjén – a szívizom-, a csont- és a porcszövet, vagy az idegsejtek helyreállítását, újraképzését célzó módszerek bevezetésére. Az őssejteket számos súlyos betegség – leukémia, a rák különböző fajtái, izomsorvadás – kezelésében, gyógyításában már sikerrel használják, s az orvostudomány fejlődésével alkalmazási területe mind szélesebb lesz. Nemrégiben egy 11 éves kisfiú állt talpra ezzel az eljárással.
--------------
Megvan az első millió >>
a soproni, ötéves kisfiú, Bakonyi Levente kínai őssejtbeültetésének támogatására.
Levente esélye a gyógyulásra >>
Az OTP soproni fiókjánál vezetett számla száma: 11773377-00393744
Dr. Bubó Bubo Doktor doki, én sem nem tudom kit, mikor, hol, miért műtenének?! HA Téged érdekelne az ügy és adakoznál Benedek /Bence/ műtétjéhez, felhívhatnád telefonon Tátrai Katalin Dórát a 20/374-4023-as mobilszámon, vagy e-mailben
Molnár Benedeket két évvel ezelőtt vált mozgásképtelenné
/Lisszabonba készült őssejtbeültetésre/.
Mi történt 2003 nyarán? A győri bencés gimnázium diákjai 2003 nyarán ifjúsági zarándoklaton vettek részt. Az ártatlannak tűnő játék (kicsi a rakás, nagyot kíván) közben Molnár Benedek gerince nem bírta a ránehezedő terhet. Végtagjai az első hónapokban nem engedelmeskedtek, a folyamatos rehabilitáció, a család és a barátok szeretetteljes és állhatatos melléállásának eredménye, hogy Bence fizikai és lelki állapota fokozatosan javul.
/.../
Benedek a szombathelyi főiskola ... német–történelem szakos hallgatója,
/.../ érdeklődésünkre az édesanyja számolt be. – Lisszabonba /.../ beadtuk a kérvényt arra a kilencórás műtétre, amelynek során a sérült gerincrész helyére ültetik be az őssejtet. Maga a műtét kilencmillió forintba kerül, ami hála Istennek és jótevő barátainknak, már a számlánkon van. Bízunk abban, hogy a rehabilitációhoz szükséges másfél millió forint is meglesz, amiként eddig: amikorra kell.
Szia Bence és Benedek nem ugyanaz ugye? Hallottam V. Bencéről, 7 éves ugye?
Remélem sikerül összegyűjteni a pénzt.
Ha kell fórumokon írok, segítek, csak kéne info hova kell küldeni a pénzt.
nemrég olvastam hogy fényrészecskéket teleportáltak, illetve láthatatlanná tevő burkot fejlesztettek ki. Semmi sem lehetetlen. Igaz igen lassú folyamat. Bonyolult dolog.
Az a baj hogy a kutatás ezen a területen nem olyan intenzív mint a rák, vagy AIDS területén mert az össz emberiséghez viszonyítva kevés a gerincsérült. Bubo
Jótékonysági segítő koncertet tartanak ... Bencét műteni fogják és ráadásul Kínában, ami nagyon sok pénzbe kerül ...
Benedek egy osztálykiránduláson történt súlyos baleset következményeként vált mozgásképtelenné.
... semmit nem garantált, mi reménykedünk és mindent megteszünk, vállalunk azért, hogy beoperálják a sérült gerincrész alá és fölé azt az ötszáz-ötszázezernyi őssejtet, ami a csoda, a lassú gyógyulás alapja lehet, mesélte ..., a fiú édesapja. ...
Kisalföld Online
M. Benedek... a sérült gerincrész helyére ültetik be az őssejtet . ... www.kisalfold.hu/cikk.php?cid=148588&id=182
On 29 September (Thursday) the BBC2 will show a documentary at 9.00pm titled Horizon.
"The Doctor who makes people walk again?An insight into the work of a Chinese doctor Huang Hongyun, whose controversial treatment for spinal injuries, banned in the West, has patients queuing up."
Kibúvó az őssejtkutatóknak augusztus 26. 13:10 [MTI] Az Amerikai Egyesült államokban Bush elnök 2001-ben etikai okokra hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta az embrionális őssejtek gyűjtését. Ez a politikai döntés nem érintette a meglévő tenyészeteket. Kevin Eggan és munkatársai a Harvard egyetemen új módszert találtak, amivel a felnőtt sejteket őssejtekké lehet alakítani. Kutatásaikról a Science című amerikai tudományos folyóirat számolt be. Eddig személyre szabott őssejteket csak ugyanazzal a klónozásos technikával lehetett készíteni, amivel Dolly-t, a birkát is előállították. Az eljárást sokan ellenezték, mert emberi petesejtek és embriók elpusztításával járt. Emberi petesejteket egyébként nehéz gyűjteni és dolgozni sem könnyű velük.
Eggan és munkatársai mesterséges megtermékenyítéskor megmaradt embriókból származó őssejt-tenyészetből vették az idegen embrionális őssejteket. Az ilyen sejt-tenyészet gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll. Mivel ezek is emberi embriókból származnak, ugyanazokat az etikai problémákat vetik fel, mint a petesejtek, viszont Bush elnök 2001-es döntésében megengedte, hogy a régi sejt-tenyészetekkel tovább dolgozzanak, a szövetségi támogatást csak az újaktól vonta meg. Az amerikai kutatók a tenyésztett őssejtek sejtmagját klónozáshoz hasonló technikával bőrsejt-magra cserélve újabb emberi embriók elpusztítása nélkül hoztak létre személyre szabott őssejteket, ami etikailag elfogadhatóbb megoldás. A felnőtt sejttel egyesülő, saját DNS-üktől megfosztott petesejtek átprogramozták a felnőtt sejtet, és embrió jött létre, amiből embrionális őssejtek nyerhetők. Az embrionális őssejtek bármilyen test-szövet sejtjeivé át tudnak alakulni. Elméletileg a beteg saját sejtjeiből - például bőr sejtekből - is elkészíthetők a fenti őssejtek, így a létrejövő új test-szövet sejtjeit nem veti ki az immunrendszer.
A gond csak az, hogy az új sejtben benn maradtak a tenyésztett sejtek kromoszómái is. Amíg ezeket nem sikerül eltávolítani, nem lehet őket transzplantációra, betegek gyógyítására használni. A New Scientist című amerikai tudományos folyóirat értesülése szerint a chicagói székhelyű Reproductive Genetics intézet munkatársának, Yuri Verlinsky-nek sikerült megoldani az utóbbi problémát, és már a publikációján dolgozik.
