Még több érdekes cikk a totalcar.hu-n!
Balra Jobbra

Keresés

Részletes keresés

atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 39
     AZ 1968. ÉVI NOVEMBER HÓ 8. NAPJÁN BÉCSBEN ALÁÍRÁSRA MEGNYITOTT   A KÖZÚTI JELZÉSI EGYEZMÉNYT KIEGÉSZÍTÕ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
A Szerzõdõ Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek is felei
attól az óhajtól vezérelve, hogy Európában a közúti jelzõtáblákat, jelzõlámpákat és jelképeket, valamint az útburkolati jeleket szabályozó rendelkezésekben nagyobb egységességet érjenek el,
megállapodtak az alábbiakban:
1. Cikk
A Szerzõdõ Felek, amelyek egyben a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Felei is, megteszik a megfelelõ intézkedéseket abból a célból, hogy a közúti jelzõtábláknak, jelzõlámpáknak és útburkolati jeleknek a területükön alkalmazott rendszere összhangban legyen e Megállapodás Mellékletének a rendelkezéseivel.
2. Cikk
1. E Megállapodás 1972. december 31-éig áll nyitva aláírásra azoknak az Államoknak a részére, amelyek a Bécsben 1968. november 8-án megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek az aláírói, vagy amelyek csatlakoztak ahhoz, és amelyek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának tagjai, vagy amelyeket a Bizottság megbízási okmánya 8. Cikkének megfelelõen tanácskozási joggal felvett a Bizottsága.
2. Ezt a Megállapodást meg kell erõsíteni azt követõen, hogy az illetõ Állam megerõsítette a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt vagy csatlakozott ahhoz. A megerõsítõ okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. E Megállapodás csatlakozásra nyitva áll az e cikk 1. bekezdésében említett bármely Állam részére, amennyiben az Szerzõdõ Fele a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek. A csatlakozási okmányokat a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni.
3. Cikk
1. Bármely Állam az e Megállapodás aláírásakor vagy megerõsítésekor, illetõleg a hozzá való csatlakozáskor, vagy bármely késõbbi idõpontban, a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodást alkalmazza azokra a területekre vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolataiért felelõs. A Megállapodás az értesítésben megjelölt területre vagy területekre azt a napot követõ harminc nap elteltével válik alkalmazhatóvá, amely napon a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy pedig a Megállapodásnak az értesítést közlõ Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez a nap késõbbi az elõbb említettnél.
2. Bármely Állam, amely az e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a Megállapodás alkalmazhatósága az értesítésben megjelölt területre megszûnik és a Megállapodás az említett területre nem alkalmazható azt a napot követõ egy év elteltével, amely napon a Fõtitkár ezt az értesítést megkapta.
4. Cikk
1. E Megállapodás a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének az idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
2. Minden olyan Állam számára, amely a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követõen erõsíti meg a Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a Megállapodás a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
3. Amennyiben a hatálybalépésnek az e cikk 1. és 2. bekezdésébõl következõ idõpontja megelõzi a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény 39. Cikkének alkalmazásából folyó idõpontot, akkor ez az utóbbi idõpont lesz az, amelyben a Megállapodás az e cikk 1. bekezdése szerint hatályba lép.
5. Cikk
A Megállapodás hatálybalépésével a Genfben 1950. szeptember 16-án aláírt, az 1949. évi a közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzõkönyvet kiegészítõ európai Megállapodásnak a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezéseit, és a Genfben 1955. december 16-án aláírt, az úton folyó munkák jelzésére vonatkozó Megállapodást és a Genfben 1957. december 13-án aláírt, az útburkolati jelekre vonatkozó európai Megállapodást a Szerzõdõ Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.
6. Cikk
1. E Megállapodás hatálybalépésétõl számított tizenkét hónap eltelte után bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja a Megállapodás egy vagy több módosítását. A módosító javaslatokat magyarázó elõterjesztés kíséretében a Fõtitkárhoz kell továbbítani, aki azt közli az összes Szerzõdõ Féllel. A Szerzõdõ Felek számára fennáll a lehetõség arra, hogy annak körözésétõl számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik, azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Fõtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal is.
2.a) Minden módosító javaslat, amelyet e cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen közölnek, akkor minõsül elfogadottnak, ha az elõzõ bekezdésben említett tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Fõtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják. A Fõtitkár az összes Szerzõdõ Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetésérõl és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemrõl. Amennyiben a meghatározott tizenkét hónapos határidõ alatt beérkezett elutasítások és konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerzõdõ Felek teljes számának az egyharmadát, a Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet, hogy a módosítás az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõ lejártát követõ hat hónap elteltével hatályba lép az összes Szerzõdõ Félre vonatkozóan, azok kivételével, amelyek a megállapított határidõ alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosító javaslatot vagy konferencia összehívását kérte annak megvizsgálására, az említett határidõ elteltét követõen bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést.
3. Amennyiben a javasolt módosítást az e cikk 2. bekezdésének megfelelõen nem fogadták el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Fõtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerzõdõ Feleknek legalább egyharmada, de ötnél nem kevesebben tájékoztatják a Fõtitkárt, hogy elfogadják vagy, hogy konferencia összehívását kívánják annak megvizsgálására, a Fõtitkár konferenciát hív össze a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására, amelyrõl e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kaphat.
4. Amennyiben e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen konferenciát hívnak össze, a Fõtitkár arra az összes Szerzõdõ Felet, valamint a Megállapodás 2. cikkében említett többi Államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot arra, hogy legkésõbb a megnyitás elõtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az idõpontja elõtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5.a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minõsül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerzõdõ Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet a módosítás elfogadásáról és a módosítás az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidõ alatt értesítik a Fõtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja azt, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól az idõponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidõ elteltével, amennyiben ez az idõpont késõbbi az elõbb említettnél.
6. Amennyiben a módosító javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minõsül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosító javaslat elvetettnek minõsül.
7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás Melléklete módosítható az összes Szerzõdõ Fél illetékes szervei között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél szerve kijelenti, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történõ külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illetõ Szerzõdõ Fél illetékes szervének a Melléklet módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthetõ megadottnak, ha az bejelenti a Fõtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. Az illetékes szervek közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti idõszak alatt a Melléklet régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejûleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatálybalépésének az idõpontját a Fõtitkár állapítja meg.
8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerõsíti a Megállapodást, vagy csatlakozik ahhoz, közli a Fõtitkárral annak a szervnek a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás tárgyában. 7. cikk Bármely Szerzõdõ Fél a Fõtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az idõponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely megszûnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Szerzõdõ Fele lenni, ugyanakkor megszûnik Szerzõdõ Fele lenni ennek a Megállapodásnak is. 8. cikk E Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerzõdõ Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos idõszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az idõpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény hatályát veszti. 9. cikk 1. Két vagy több Szerzõdõ Fél között keletkezett minden olyan vitát, amely e Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a vitában álló Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerzõdõ Felek bármelyike azt kéri és evégbõl a vitában álló Felek közös megállapodásával egy vagy több választott bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtõl számított három hónap alatt nem tudtak megegyezni a választott bíró vagy bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elõ kell terjeszteni.
2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelõen kijelölt választott bíró, illetõleg bírák döntése kötelezõ a vitában álló Szerzõdõ Felekre. 10. cikk E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az bármely Szerzõdõ Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethetõ és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külsõ vagy belsõ biztonsága szempontjából szükségesnek ítél. 11. cikk 1. Bármely Állam a Megállapodás aláírásakor, a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor
kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezõnek a Megállapodás 9. cikkét. A többi Szerzõdõ Felet nem kötelezi a 9. cikk az olyan Szerzõdõ Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetõ meg, hogy az írásban történik, és amennyiben azt a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése elõtt tették meg, ebben az okmányban megerõsítik.
3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Fõtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerõsítõ vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minõsülnek, hogy nem alkalmazhatók a Megállapodásra.
4. A Fõtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. cikkében említett összes Állammal.
5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelõen tett vagy
3.bekezdésének megfelelõen közölt minden fenntartás
a) annak a Szerzõdõ Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy közölte, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerzõdõ Fél számára is azzal a Szerzõdõ Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást tette vagy közölte. 12. cikk A Megállapodás 6. és 11. cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Fõtitkár közli a Szerzõdõ Felekkel és a Megállapodás 2. cikkében említett többi Állammal:
a) a 2. cikk szerint aláírásokat, megerõsítéseket és csatlakozásokat;
b) a 3. cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;
c) azokat az idõpontokat, amikor e Megállapodás a
4.cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az idõpontokat, amikor e Megállapodás módosításai a 6. cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 7. cikk szerinti felmondásokat;
f) e Megállapodás hatályának a 8. cikk szerinti megszûnését. 13. cikk E Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hiteles másolatokat küld a Megállapodás 2. cikkében említett összes Államnak.
Amelynek hiteléül az erre megfelelõen felhatalmazott alulírottak aláírták e Megállapodást.
Készült Genfben, az ezerkilencszázhetvenegyedik év május hónapjának elsõ napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles. Melléklet11 
1. A Melléklet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az "Egyezmény" kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt jelenti.
2. Ez a Melléklet csak az Egyezmény kiegészítéseit és megfelelõ rendelkezéseinek módosításait tartalmazza.
3. Az Egyezmény 1. cikkéhez (Meghatározások)
b) pont
Ez a pont a következõképpen szól: "A ťLakott területŤ beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál külön ilyenként megjelöltek".
Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül a jelen cikk b) pontja után kell beiktatni.
Ez a pont a következõképpen szól: "A ťLakó-pihenõ övezetŤ olyan sajátosan megtervezett területet jelent, ahol különleges közlekedési szabályok érvényesek, és amelyeket bejáratainál, illetve kijáratainál ilyenként megjelöltek."
l) pont
Azok a háromkerekû jármûvek, amelyeknek legnagyobb saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot, motorkerékpárnak minõsülnek.
E cikk végére beiktatandó kiegészítõ pont:
Ez a pont a következõképpen szól: "A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit vagy bármely más kisméretû és motor nélküli jármûvet tolnak vagy húznak, akik kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt tolnak, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó rokkantszállító kocsin közlekednek."
4. Az Egyezmény 3. cikkéhez (A Szerzõdõ Felek kötelezettségei.)
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Minden olyan jelzõtáblát, jelképet, berendezést és jelet, amely nem felel meg az Egyezményben és e Megállapodásban meghatározott rendszernek, a Megállapodás hatálybalépésétõl számított tíz éven belül ki kell cserélni. Ez alatt az idõszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszert - a korábbi jelzõtáblák, jelképek és feliratok is fenntarthatók az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározottak mellett."
5. Az Egyezmény 6. cikkéhez
4. bekezdés
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezõek.
6. Az Egyezmény 7. cikkéhez
1. bekezdés
E bekezdés végére beiktatandó kiegészítõ mondat:
Ez a mondat a következõképpen szól: "Ezen kívül, az ilyen jelzõtáblák esetében ajánlott, hogy ugyanazon az útszakaszon ne alkalmazzanak együtt kivilágított vagy fényvisszaverõ anyagokkal, illetõleg fényvisszaverõ eszközökkel ellátott és el nem látott jelzõtáblákat."
7. Az Egyezmény 8. cikkéhez
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A jelen melléklet 4. szakaszában elõírt tízéves átmeneti idõszak alatt, valamint azt követõen is kivételes esetekben, a jelzõtáblák értelmezésének megkönnyítésére felirat alkalmazható a jelzõtáblák alatt elhelyezett vagy a jelzõtáblát magába foglaló négyszögletes táblán; az ilyen felirat elhelyezhetõ magán a jelzõtáblán is abban az esetben, ha ez nem okoz nehézséget a jelzõtábla megértésében az olyan vezetõknek, akik nem érthetik meg a feliratot."
8. Az Egyezmény 9. cikkéhez
1. bekezdés
Minden Államnak az Aa mintát kell választania a veszélytjelzõ táblákra.
9. Az Egyezmény 10. cikkéhez (Elsõbbségi jelzõtáblák)
3. bekezdés
Minden Államnak a B,2a mintát kell választani "ÁLLJ" jelzõtáblaként.
6. bekezdés
A B,1 jelzõtábla elõjelzésére ugyanez a jelzõtábla szolgál, kiegészítve az Egyezmény 1. Melléklete H fejezetében meghatározott H,1 táblával.
A B,2a jelzõtábla elõjelzésére a B,1 jelzõtábla szolgál, kiegészítve egy olyan négyszögletû táblával, amelyen a "STOP" jelkép és egy szám van, amely jelzi, hogy milyen távolságra van a B,2a jelzõtábla.
9/A. Az Egyezmény 13/A. cikkéhez (Különleges szabályokatjelzõ táblák)
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Az E,7a; E,7b vagy E,7c és E,8a; E,8b vagy E,8c jelzõtábláknak figyelmeztetniük kell az úthasználókat arra, hogy az ország területén a lakott területen belüli általános közlekedési szabályok az E,7a; E,7b vagy E,7c jelzõtábláktól az E,8a; E,8b vagy E,8c jelzõtábláig érvényesek, kivéve, ha a lakott terület bizonyos útszakaszain más jelzõtáblák ettõl eltérõ szabályokra figyelmeztetnek. Fehér vagy világos színû alapon sötét színû feliratokat kell tartalmazniuk és a lakott terület bejáratánál, illetve kijáratánál kell elhelyezni õket. A B,4 jelzõtáblát azonban mindig a B,3 jelzõtáblával ellátott elsõbbséggel rendelkezõ útvonalon kell elhelyezni abban az esetben, ha ennek az útnak az elsõbbsége a lakott területet átszelve megszûnik."
10. Az Egyezmény 18. cikkéhez (Helymeghatározó jelzõtáblák)
A helymeghatározó jelzõtábláknak sötét színû alapon fehér vagy világos színû feliratokat kell tartalmazniuk.
11. Az Egyezmény 23. cikkéhez (A jármûforgalom szabályozására szolgáló fényjelzések)
Közvetlenül e cikk 11. bekezdése után beiktatandó kiegészítõ bekezdés.
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "Különleges esetekben, amikor nem szükséges folyamatosan alkalmazni a fényjelzéseket, egy nem villogó borostyánsárga fénybõl és egy azt követõ, nem villogó piros fénybõl álló jelzés használható; a nem villogó borostyánsárga fényt villogó borostyánsárga fény elõzheti meg."
12. Az Egyezmény 24. cikkéhez (Csak gyalogosok részére szóló fényjelzések)
1. bekezdés a) pont, (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A gyalogosok részére szóló fényjelzõ berendezések - két, piros és zöld fényt tartalmazó - kétszínû rendszerûek legyenek. A két fény egyidejûleg soha nem világíthat."
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A fényeket függõlegesen kell elhelyezni, a piros fény mindig felül, a zöld fény mindig alul legyen. A piros fény álló gyalogos vagy álló gyalogosok, a zöld fény pedig haladó gyalogos vagy haladó gyalogosok alakjában jelenjen meg."
13. Az Egyezmény 31. cikkéhez (Az úton folyó munkák jelzése)
2. bekezdés
A sorompókat nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal befesteni.
14. Az Egyezmény 32. cikkéhez (Jelölés lámpákkal vagy fényvisszaverõ eszközökkel)
Ez a cikk a következõképpen szól:
"1. Az úttesten levõ forgalomterelõ oszlopokra és járdaszigetekre a figyelmet fehér vagy sárga fényekkel, illetõleg fehér vagy sárga fényvisszaverõ eszközökkel ajánlatos felhívni.
2. Ha az úttest széleit fénnyel vagy fényvisszaverõ eszközökkel jelzik, ezek
a) fehérek, illetõleg világossárgák, vagy
b) az úttest forgalom irányával ellentétes szélének a jelzésére fehérek vagy sárgák, illetõleg az úttest forgalom irányának megfelelõ szélének a jelzésére pirosak vagy sötétsárgák legyenek.
3. E Megállapodásban részes minden Államnak egész területére az e cikkben említett fények vagy fényvisszaverõ eszközök esetében ugyanazt a színt vagy színrendszert kell alkalmaznia."
15. Az Egyezmény 33. cikkéhez
1. bekezdés a) pont
Ez a pont a következõképpen szól: "Ha a szintbeni vasúti átjárónál jelzõrendszer van a vonatok közeledésének vagy a sorompók, illetõleg a félsorompók közeli lezárásának a jelzésére, azt vagy villogó piros fénynek, vagy váltakozva villogó piros fényeknek kell alkotnia, ahogy azt az Egyezmény 23. cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Az olyan szintbeni vasúti átjáróknál, amelyek sem sorompókkal, sem félsorompókkal nincsenek ellátva, a jelzõrendszer lehetõleg két váltakozva villogó piros fény legyen. Mindemellett:
(i) a villogó piros fények kiegészíthetõk vagy helyettesíthetõk az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínû rendszerû -piros-borostyánsárga-zöld - fényjelzõ rendszerrel, vagy zöld fény nélküli ugyanilyen fényjelzõ készülékkel, ha az úton más, háromszínû fényjelzõ készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva. A félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál levõ villogó piros fényeket nem szabad az elõzõ mondatban említett módon helyettesíteni; ki szabad azonban azokat egészíteni ilyen módon abban azzal a feltétellel, ha más háromszínû fényjelzõ készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, (ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendõ csupán hangjelzõ berendezés alkalmazása."
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következõképpen szól: "A fényjelzõ készülékeket az úttest forgalom irányának megfelelõ szélén kell elhelyezni; amikor a körülmények - például a fényjelzõ készülékek láthatóságának a feltételei vagy a forgalom sûrûsége - ezt megkövetelik, a fényeket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok folytán úgy látszik megfelelõnek, a fények megismételhetõk az úttest felett, vagy az úttesten levõ járdaszigeten."
16. Az Egyezmény 35. cikkéhez
1. bekezdés
A szintbeni vasúti átjáró sorompóit és félsorompóit nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga színû sávokkal befesteni.
17. Az Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Veszélyes lejtõ)
Ez a pont a következõképpen szól:
"a) Meredek lejtõre való figyelmeztetés esetén az A,2a jelképet kell használni.
b) Az A,2a jelkép bal oldalának a jelzõtábla bal sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzõtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám a lejtés százalékát jelzi."
3. pont (Meredek emelkedõ)
Ez a pont a következõképpen szól:
"a) Meredek emelkedõre való figyelmeztetés esetén az A,3a jelképet kell használni.
b) Az A,3a jelkép jobb oldalának a jelzõtábla jobb sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzõtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám az emelkedõ százalékát jelzi."
12. pont (Gyalogos-átkelõhely) Ez a pont a következõképpen szól: "a) Gyalogos-átkelõhelyre való figyelmeztetés esetén az A,12a jelképet kell használni.
b) A jelképet meg szabad fordítani."
18. pont (Útkeresztezõdés, melyben az elsõbbséget az általános elsõbbségi szabály írja elõ)
Ez a pont a következõképpen szól: "Az olyan útkeresztezõdésre való figyelmeztetést, amelyben az elsõbbségi áthaladást az ország területén érvényben lévõ általános elsõbbségi szabály írja elõ, az A,18a jelképpel kell megadni."
20. pont (Útkeresztezõdés olyan úttal, amelynek használói számára a vezetõknek elsõbbséget kell adniuk)
Ez a pont a következõképpen szól: "AB,1 vagy B,2a jelzõtáblát a jelen melléklet 9. szakasza rendelkezéseinek megfelelõen kell használni."
22. pont (Olyan útkeresztezõdés, ahol a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja)
Ez a pont a következõképpen szól: "Ha az útkeresztezõdésben a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja akkor a fenti 17. pontban leírt A,17 jelképet viselõ Aa jelzõtáblát szabad felállítani, a fenti 18-21. pontokban leírt jelzõtáblák kiegészítésére vagy helyettesítésére."
26. pont (Egyéb szintbeni vasúti átjárók)
b) alpont
Ez a pont a következõképpen szól: "Az egyéb szintbeni vasúti átjárókra való figyelmeztetést a helyzetnek megfelelõ A,26a vagy az A,27 jelképpel kell megadni."
28. pont (A szintbeni vasúti átjárók közvetlen közelében elhelyezendõ jelzõtáblák)
Az A,28 jelzõtábla A,28c mintája nem használható.
Az A,28a és A,28b minták viselhetnek piros csíkot azzal a feltétellel, hogy ettõl sem az általános megjelenésük, sem pedig a hatékonyságuk nem csökken.
18. Az Egyezmény 1. Melléklet B fejezetéhez
1. pont ("ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZÕ" jelzõtábla) A B,1 jelzõtábla se jelképet, se feliratot ne tartalmazzon.
2. pont ("ÁLLJ" jelzõtábla)
Ez a pont a következõképpen szól: "Az ťÁLLJŤ jelzõtábla a B,2 jelzõtábla B,2a mintája legyen. A B,2 jelzõtábla B,2a mintájának nyolcszögletûnek kell lennie, keskeny fehér vagy világossárga szegéllyel ellátott piros alappal, és fehér vagy világossárga ťSTOPŤ jelképet kell viselnie; a jelkép magassága nem lehet kisebb a tábla magasságának egyharmadánál. Az általános méretû B,2a jelzõtábla magassága kb. 0,90 m legyen, a kisméretû jelzõtábla magassága ne legyen kisebb 0,60 m-nél."
19. Az Egyezmény 1. Melléklet, C fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (A behajtás tiltása és korlátozása)
A C,1 jelzõtábla C,1b mintája nem használható.
A jelen melléklet függelékében szereplõ C,3m és C,3n jelzõtáblák használhatók a következõ jelentéssel:
C,3m "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB ROBBANÓANYAGOT VAGY GYÚLÉKONY ANYAGOT SZÁLLÍTANAK"
C,3n "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB VÍZSZENNYEZÉSSEL FENYEGETÕ ANYAGOT SZÁLLÍTANAK"
A c) pont végén szereplõ megjegyzés a következõképpen szól: "Jelen pontban említett C,3a-tól C,3l-ig, valamint a C,3m és a C,3n jelzõtáblák ne viseljenek ferde, piros csíkot."
4. pont (Elõzési tilalom)
A C,13a2 és C,13b jelzõtáblák C,13ab és C,13bb típusai nem használhatók.
9. pont a), (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont b), (iii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont c), (v) alpont
A csak rövid távolságra érvényes tiltás jelölésére a tiltás távolságát piros színû körben ábrázoló egyetlen jelzõtábla felállításának lehetõsége nem alkalmazható.
20. Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezet, I. alfejezetéhez
2. pont
Ez a pont a következõképpen szól: "Hacsak más elõírás nincs a jelzõtáblák kék alapszínûek és a jelképek fehér, vagy világos színûek legyenek."
21. Az Egyezmény 1. Melléklet, D. fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (Kötelezõ haladási irány) A D,1b jelzõtábla nem használható.
3. pont (Kötelezõ körforgalom)
Ez a pont a következõképpen szól: "A D,3 ťKÖTE-LEZõ KÖRFORGALOMŤ jelzõtáblának semmi más jelentése ne legyen, mint az, hogy megmutassa a körbe haladó jármûforgalom mozgásának elõírt irányát."
22. Az Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezetéhez
3. pont ("Egyirányú útvonal"jelzõtábla), a), (ii) alpont
Az E,3b jelzõtábla nyilának csak akkor kell feliratot
viselnie, ha ettõl a jelzõtábla hatékonysága nem csökken.
5. pont (Autópálya kezdetét és végét jelzõ táblák) Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következõképpen szól: "Az E,5a jelzõtábla használható és megismételhetõ az autópályához való közeledésre figyelmeztetésként. Minden, erre a célra felállított jelzõtáblának a jelzõtábla és az autópálya kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzõtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie."
6. pont (Az olyan út kezdetét és végét jelzõ táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán)
Kiegészítõ alpont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következõképpen szól: "Az E,6a jelzõtábla használható és megismételhetõ az olyan úthoz való közeledésre figyelmeztetésként, amelyen az autópályának megfelelõ közlekedési szabályok érvényesek. Minden, erre a célra felállított jelzõtáblának a jelzõtábla és az autópálya közlekedési szabályai szerint használandó út kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzõtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie."
7. pont (Lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák) Ez a pont a következõképpen szól:
"a) A lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblának vagy a lakott terület nevét, vagy a lakott terület körvonalát mutató jelképet vagy pedig a kettõ egyesített változatát kell viselnie.
A feliratok fehér vagy világos színû alapon sötét színûek legyenek, és a jelzõtáblának sötét színû kerete legyen.
Az E,7a; E,7b és E,7c jelzõtáblák példák a lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblákra.
b) A lakott terület végét mutató jelzõtábla azonos legyen azzal a kivétellel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felsõ sarokból a bal alsó sarokba tartó, piros színû, egyetlen vagy több párhuzamos vonalból álló csíkkal.
Az E,8a, E,8b és E,8c jelzõtáblák példák a lakott terület végét mutató jelzõtáblákra. Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése elõírásainak ellenére ezek a jelzõtáblák a lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblák hátoldalára is elhelyezhetõk.
c) Ebben a fejezetben elõforduló jelzõtáblákat az Egyezmény 13/A. cikk 2. bekezdésében szereplõ elõírásoknak megfelelõen kell használni."
10. pont (Gyalogos-átkelõhely)
Az E,12b jelzõtábla nem használható.
12. pont (" Várakozóhely "jelzõtábla)
A jelen pont elsõ alpontjában említett négyszög alakú jelzõtáblának a "P" betût kell magán viselnie.
Kiegészítõ pont, melyet közvetlenül a 13. pont után kell beiktatni.
Ez a pont így szól: "Lakó-pihenõ övezet bejáratára, illetve kijáratára figyelmeztetõ jelzõtáblák, melynek területén sajátos közlekedési szabályok érvényesek.
Az E,17a ťLAKÓ-PIHENõ ÖVEZETŤ jelzõtáblát a lakó-pihenõ övezet azon pontján kell elhelyezni, ahol az európai Megállapodással kiegészített közúti közlekedési Egyezmény 27/A. cikkében hivatkozott lakó-pihenõ övezetben betartandó sajátos közlekedési szabályok érvénybe lépnek. Az E,17b ťLAKÓ-PIHENõ ÖVEZET VÉGEŤ jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszûnik."
23. Az Egyezmény 1. Melléklet, F fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont ("ELSõSEGÉLYHELY" jelkép) Az F,1b és F,1c jelképek nem használhatók.
2. pont (Különféle jelképek)
Kiegészítõ szöveg, melyet a jelen pont végére kell beiktatni "F,14 ťKÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓKAT ADÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOKŤ Fehér négyszögben lévõ felirat: A ťrádióŤ szó alatt, amikor erre szükség van, megjelenhet egy utalás a rádióadó nevére vagy kódjára, szükség szerint rövidített formában és az adás száma. A ťrádióŤ szó a nemzeti nyelven is megismételhetõ.
Kék alapon lévõ felirat: a helyi rádióadó frekvenciájának és, ha szükséges, hullámhosszának jelölése.
Az országok belátására bízandó, hogy ezt ultrarövidhullámú (VHF) adók esetén ťMHzŤ jelzéssel vagy regionális kóddal, és középhullámú vagy hosszúhullámú adók esetén ťkc/sŤ jelzéssel egészítik ki.
A hullámhossz számokkal és az m betû segítségével (pl. 1500 m) adható meg. F,15 ťNYILVÁNOS ILLEMHELYŤ F,16 ťFÜRDõHELYŤ" 24. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Különleges esetek), a) alpont A G,2a és G,2b jelzõtáblákon lévõ piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
25. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, III. alfejezetéhez
1. pont
A G,4c jelzõtábla nem használható.
2. pont
A G,6c jelzõtábla nem használható.
26. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezetéhez
3. pont ("ZSÁKUTCA "jelzõtábla)
A G,13 jelzõtáblán a piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
27. Az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetéhez
Kiegészítõ pont, amely közvetlenül az 1. pont után iktatandó be.
Ez a pont a következõképpen szól: "Kívánatos, hogy a kiegészítõ táblák alapszínei megegyezzenek azon jelzõtáblacsoportok alapszíneivel, amelyekhez ezeket használják" Függelék a melléklethez
3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ bejelentéseket tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti
- az Egyezmény 9. cikkének 1. pontja alapján, hogy a veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák mintájául az Aa mintát választotta;
- az Egyezmény 10. cikkének 3. pontja alapján, hogy az "ÁLLJ!" jelzõtábla mintájául a B,2a mintát választotta."
(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ fenntartásokat tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti,
- hogy az Egyezmény 10. cikke 6. pontjának a B,2 jelzõtábla elõjelzésére vonatkozó rendelkezését az Egyezményt kiegészítõ európai Megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezõnek;
- az Egyezmény 46. cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 44. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezõnek."
(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerõsítése alkalmából a következõ nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 37. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlõségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 38. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyûlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerõ határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat)."
(4) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerõsítése alkalmából a következõ fenntartást tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezõnek."
(5) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerõsítése alkalmából a következõ nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlõségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyûésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerõ határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat]."
4. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1980. évi 4. törvényerejû rendelet és az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítõ európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1980. évi 6. törvényerejû rendelet.
(2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.


Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke


Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyûlés elnöke Lábjegyzetek:

1 A törvényt az Országgyûlés a 2004. szeptember 27-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2004. 10. 26.
2 See document E/CONF.56/17/Rev.1. Hatályos: 2004. 10. 26.
3 The definition of range of vision used in this paragraph is the distance at which an object 1 metre (3 ft. 4 in.) above the surface of the carriageway can be seen by an observer on the road whose eye is also 1 metre (3 ft. 4 in.) above the carriageway. Hatályos: 2004. 10. 26.
4 The marking between A and D shown in diagrams 7a and 7b may be replaced by a single continuous centre line, without a broken line alongside, preceded by a broken centre line consisting of at least three strokes. Nevertheless, this simplified arrangement should be used with caution and only in exceptional cases, since it prevents the driver from overtaking for a certain distance even though the range of vision is adequate. It is desirable to avoid using both methods on the same route or on the same type of route in the same area, as this may lead to confusion. Hatályos: 2004. 10. 26.
5 The approach speed used in this calculation is the speed which 85 per cent of the vehicles do not exceed, or the design speed ifit is higher. Hatályos: 2004. 10. 26.
6 Replaces the text of the Annex appearing in document E/ECE/812-E/ECE/TRANS/566. Hatályos: 2004. 10. 26.
7 Lásd az E/CONF.56/17/Rev.2 dokumentumot. Hatályos: 2004. 10. 26.
8 E bekezdésben említett látótávolság az a távolság, amelyrõl az úttest felülete felett 1 m-rel (3 láb 4 hüvelyk) az úttesten elhelyezett tárgyat egy olyan megfigyelõ látni képes, aki az úton helyezkedik el, és akinek a szeme 1 m-rel (3 láb 4 hüvelyk) az úttest felett van. Hatályos: 2004. 10. 26.
9 A 7a és 7b ábrán feltüntetett útburkolati jel helyettesíthetõ az A és D pont között egyetlen szaggatott vonal által nem kísért folytonos vonallal, amelyet egy legalább 3 vonalszakaszból álló szaggatott középvonal elõz meg. Ezt az egyszerûsített elrendezést azonban elõvigyázatosan, és csak kivételes esetekben szabad alkalmazni, minthogy az bizonyos távolságon belül meggátolja a vezetõt az elõzés végrehajtásában még abban az esetben is, ha a látótávolság megfelelõ. Kívánatos, hogy elkerüljék a két módszernek ugyanazon útvonalon vagy ugyanazon a terület ugyanazon típusú útvonalain való alkalmazását, mert ez zavarhoz vezethet. Hatályos: 2004. 10. 26.
10 Az ebben a számításban használt megközelítési sebesség vagy az a sebesség, amelyet a jármûvek 85 százaléka nem halad meg, vagy pedig a tervezési sebesség, amennyiben az magasabb. Hatályos: 2004. 10. 26.
11 Helyettesíti az E/ECE/812-E/ECE/TRANS/566 dokumentumban szereplõ melléklet szövegét. Hatályos: 2004. 10. 26.
atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 38
E Fejezet KÜLÖNLEGES SZABÁLYOKAT JELZÕ TÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek A különleges szabályokat jelzõ jelzõtáblák általában négyzet vagy téglalap alakúak, kék alappal és világos színû jelképpel vagy felirattal, illetõleg világos alappal és sötét színû jelképpel vagy felirattal.

II. Leírások 1. Egy vagy több forgalmi sávra érvényes szabályozást vagy veszélyre figyelmeztetést jelzõ táblák
Az alábbi jelzõtábláknak azt kell jelenteniük, hogy a szabály vagy veszélyre való figyelmeztetés csak az azonos irányba haladó forgalomra szolgáló többsávos úttest útburkolati jelekkel megjelölt egy vagy több forgalmi sávjára érvényes. Ezek feltüntethetik a szembejövõ forgalom forgalmi sávjait is. A szabályra vagy a veszélyre való figyelmeztetésre vonatkozó jelzést az érintett nyilak mindegyikén fel kell tüntetni:
(i) E,1a "KÜLÖNBÖZõ FORGALMI SÁVOKRA ÉRVÉNYES KÖTELEZõ LEGKISEBB

SEBESSÉG" (ii) E,1b "EGY FORGALMI SÁVRA ÉRVÉNYES KÖTELEZÕ LEGKISEBB SEBESSÉG" Ez a jelzõtábla használható egy "lassú forgalmi sáv" létrehozására.
(iii) E,1c "KÜLÖNBÖZõ FORGALMI SÁVOKRA ÉRVÉNYES SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK"
A körök keretei pirosak, a betûk pedig feketék legyenek.
2. Autóbuszok részére fenntartott sávokat jelölõ jelzõtáblák
Az E,2a és E,2b jelzõtáblák a 26/A. cikk 2. bekezdésének megfelelõen példák az autóbuszok részére fenntartott sáv helyzetét mutató jelzõtáblákra.
3. "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzõtábla
a) Két különbözõ "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" jelzõtáblát lehet felszerelni, ahol az szükséges az út vagy úttest egyirányúságának jelzésére:
(i) Az úttest tengelyére megközelítõleg merõlegesen elhelyezett, négyzet alakú, E,3a jelzõtábla.
(ii) Az úttest tengelyével megközelítõleg párhuzamosan elhelyezett E,3b jelzõtábla; ez egy a hosszú oldalával vízszintesen elhelyezett nyújtott téglalap alakú tábla. Az E,3b jelzõtáblán lévõ nyílon szerepelhet az adott ország nemzeti nyelvén vagy nemzeti nyelveinek egyikén megjelenõ "EGYIRÁNYÚ ÚTVONAL" felirat.
b) Az E,3a és E,3b jelzõtáblák felállíthatók attól függetlenül, hogy a kérdéses út bejáratánál vannak-e tiltó vagy kötelezõ jelzõtáblák elhelyezve.
4. Besorolás rendjét jelzõ tábla
Több sávú utak útkeresztezõdéseinél való besorolás rendjét jelzõ táblára utaló példa az E,4.
5. Autópálya kezdetét és végét jelzõ tábla
a) Az E,5a "AUTÓPÁLYA" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol az autópályán figyelembe veendõ különleges szabályok érvénybe lépnek.
b) Az E,5b "AUTÓPÁLYA VÉGE" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszûnik.
c) Az E,5b jelzõtábla használható és megismételhetõ az autópálya végének közeledtére való figyelmeztetésként is; az erre a célra felállított valamennyi jelzõtáblának az autópálya végétõl való távolságát a jelzõtábla alsó részén fel kell tüntetni.
d) Ezek a jelzõtáblák kék vagy zöld alapszínûek legyenek.
6. Az olyan út kezdetét és végét jelzõ táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán
a) Az E,6a "AUTÓÚT" jelzõtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahonnan az autópályáknak nem minõsülõ, a gépjármûforgalom számára fenntartott, és az út menti ingatlanokat nem kiszolgáló útra érvényes különleges közlekedési szabályokat alkalmazni kell. Az E,6a jelzõtábla alá elhelyezett kiegészítõ tábla kivételes esetben mutathatja, hogy az út menti ingatlanokhoz való bejárás a gépjármûveknek engedélyezett.
b) Az E,6b "AUTÓÚT VÉGE" jelzõtábla használható és megismételhetõ ezen út végére való figyelmeztetésként is; az erre a célra felállított valamennyi jelzõtáblának ezen út végétõl való távolságát a jelzõtábla alsó részén fel kell tüntetni.
c) Ezek a jelzõtáblák kék vagy zöld alapszínûek legyenek.
7. Lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák
a) A lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblának a lakott terület nevét, vagy árnyrajzát, vagy a kettõ kombinációját kell magán viselnie. Az E,7a, E,7b, E,7c és E,7d jelzõtáblák példák lakott terület kezdetét mutató jelzõtáblákra.
b) A lakott terület végét feltüntetõ jelzõtábla az elõbbivel azonos legyen, azzal a különbséggel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felsõ sarokból a bal alsó sarokba tartó piros színû, egyetlen vagy több párhuzamos csíkkal. Az E,8a, E,8b, E,8c és E,8d jelzõtáblák példák lakott terület végét mutató jelzõtáblákra.
Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdésével ellentétben ezek a jelzõtáblák a lakott terület kezdetét feltüntetõ jelzõtáblák hátoldalára is elhelyezhetõk.
c) Az ebben a fejezetben elõforduló jelzõtáblákat a jelen Egyezmény 13/A. cikk 2. bekezdésében szereplõ elõírásoknak megfelelõen kell használni.
8. Területi érvényességû jelzõtáblák
a) ZónA kezdete
(i) Annak jelölésére, hogy egy jelzõtábla egy zónán belüli összes útra érvényes (területi érvényesség), a jelzõtáblát egy világos alapszínû téglalap alakú táblán kell feltüntetni. A "ZONE" vagy az adott ország nemzeti nyelvén ennek megfelelõ szónak a táblán lévõ jelzõtábla ábrája fölött vagy alatt kell megjelennie. A jelzõtábla által közölt korlátozások, tilalmak vagy kötelezettségek sajátos részleteit a táblán a jelzés alatt, vagy egy kiegészítõ táblán szabad megadni.
Egy zónán belüli valamennyi útra érvényes (területi érvényességû) jelzõtáblákat az adott zónába bevezetõ összes úton fel kell állítani.
Kívánatos, hogy a zóna hasonló jellemzõjû utakat tartalmazzon.
(ii) Az E,9a, E,9b, E,9c és E,9d jelzõtáblák példák egy zónán belüli összes útra érvényes (területi érvényességû) jelzõtáblákra:
E,9a - Olyan zóna, amelyben várakozni tilos E,9b - Olyan zóna, amelyben bizonyos idõpontok között várakozni tilos E,9c - Várakozási zóna E,9d - Legnagyobb sebesség zóna. b) Kijárat a zónából
(i) Olyan zóna kijáratának jelölésére, ahol egy jelzõtáblának területi érvényessége van, fel kell állítani egy téglalap alakú táblán feltüntetett olyan jelzõtáblát, mely azonos a terület bejáratánál elhelyezett jelzõtáblával, azonban ennek a jelzõtáblának szürke színûnek kell lennie a világos alapszínû, téglalap alakú táblán. A jelzõtáblát egy jobbról balra lejtõ fekete vagy sötétszürke csíknak, vagy ilyen csíkot alkotó több párhuzamos fekete vagy sötétszürke vonalnak kell átszelnie.
A zónából való kijáratot feltüntetõ jelzõtáblát az összes úton fel kell állítani, amely ennek a zónának az elhagyására használható.
(ii) az E,10a, E,10b E,10c, és E,10d jelzõtáblák példák olyan zónából való kijárat feltüntetésére, ahol a jelzõtábla valamennyi útra érvényes (területi érvényesség):

E,10a - Olyan zóna vége, ahol várakozni tilos; E,10b - Olyan zóna vége, ahol bizonyos idõpontok között várakozni tilos; E,10c - Várakozási zóna vége; E,10d - Legnagyobb sebességi zóna vége. 9. Olyan alagút bejáratáról vagy kijáratáról tájékoztatójelzõtáblák, amelyben különleges szabályok érvényesek
a) Az E,11a "ALAGÚT" jelzõtábla használható és megismételhetõ az alagúthoz közeledés jelzésére; minden erre a célra felállított jelzõtáblának meg kell mutatnia a jelzõtábla és a különleges szabályok szerint mûködõ alagút kezdete közötti távolságot akár a jelzõtábla alsó részén megjelenõ felirat, akár a jelen Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ tábla segítségével.
Az alagút nevét és hosszát is fel szabad írni a táblára.
b) Az E,11b "ALAGÚT VÉGE" jelzõtábla arra a pontra helyezhetõ, ahonnan a különleges közlekedési szabályok tovább nem alkalmazandók.
10. "GYALOGOS-ÁTKELõHELY" jelzõtábla
a) Az E,12a "GYALOGOS-ÁTKELõHELY" jelzõtábla arra szolgál, hogy a gyalogosoknak és vezetõknek megmutassa a kijelölt gyalogos-átkelõhely helyét. A jelzõtábla alapszíne kék vagy fekete, a háromszög fehér vagy sárga és a jelkép fekete vagy sötétkék legyen; a megjelenõ jelkép az A,12 legyen.
b) Azonban az E,12b jelzõtáblát, amelynek szabálytalan ötszög alakja, kék alapszíne és fehér jelképe van, vagy az E,12c jelzõtáblát, amelynek sötét alapszíne és fehér jelképe van, szintén szabad használni.
11. "KÓRHÁZ" jelzõtábla
a) Ezt a jelzõtáblát arra kell használni, hogy felhívja a vezetõk figyelmét az egészségügyi intézmények közelében megkívánt elõvigyázatosság betartására; különösen arra, hogy semmiféle fölösleges zajt ne okozzanak. Ennek a jelzõtáblának két mintája van: E,13a és E,13b.
b) Az E,13b jelzõtáblán lévõ piros kereszt helyettesíthetõ az F fejezet II. alfejezet 1. pontjában említett jelképek valamelyikével.
12. "VÁRAKOZÓHELY" jelzõtábla
a) Az E,14a "VÁRAKOZÓHELY" jelzõtáblának, amely az úttest tengelyével párhuzamosan helyezhetõ el, azokat a helyeket kell feltüntetnie, ahol a jármûvek várakozása engedélyezett. A tábla négyzet alakú legyen. A szóban forgó ország által a "Várakozóhely" megjelölésére használt betût vagy képírásjelet kell magán viselnie. Ennek a jelzõtáblának az alapszíne kék legyen.
b) Az irány, amerre a várakozóhely található, vagy azon jármûvek kategóriái, amelyek számára ez fenntartott, feltüntethetõ magán a jelzõtáblán vagy a jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblán. Ilyen feliratok korlátozhatják a várakozás megengedett idõtartamát, vagy jelezhetik a várakozóhelyrõl megközelíthetõ tömegközlekedési eszközöket egy "+" jel segítségével és ezt követõen a szállítóeszköz típusát szóval vagy jelképpel mutató utalás formájában.
Az E,14b és E,14c jelzõtáblák példák olyan várakozóhely megjelölésére használható jelzõtáblákra, amely várakozóhelyet különösen azon jármûveknek szánják, melyek vezetõi valamely tömegközlekedési eszközt kívánják igénybe venni.
13. Autóbusz- vagy villamos megállóhelyrõl tájékoztató jelzõtáblák

E,15 "AUTÓBUSZ MEGÁLLÓHELY" ÉS E,16 "VILLAMOS MEGÁLLÓHELY" F Fejezet TÁJÉKOZTATÓ, LÉTESÍTMÉNYI ÉS SZOLGÁLTATÁSI JELZÕTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek
1. Az "F" jelzõtáblák alapszíne kék vagy zöld legyen; ezeknek fehér vagy sárga téglalapot kell magukon viselniük, amelyen a jelképet kell feltüntetni.
2. A jelzõtábla kék vagy zöld alsó szalagján fehér felirat formájában feltüntethetõ a jelzett létesítmény vagy az ehhez vezetõ út kezdetének a jelzõtáblától való távolsága; az F,5 jelképet viselõ jelzõtáblán a "HOTEL" vagy "MOTEL" szó az elõbbihez hasonló módon felírható. A jelzõtáblák a létesítményhez vezetõ út kezdeténél szintén felállíthatók, és ilyen esetben a kék vagy zöld alsó részükön egy fehér irányjelzõ nyilat viselhetnek. A jelképek feketék vagy sötétkékek legyenek, kivéve az F,1a, F,1b, és F,1c jelképet, amelyeknek piros színûeknek kell lenniük.

II. Leírások 1. "ELSõSEGÉLYHELY" jelkép
A szóban forgó országokban az elsõsegély állomásokat ábrázoló jelképeket kell használni. Ezek a jelképek pirosak legyenek. Ezekre a jelképekre példa az F,1a, F,1b és F,1c.
2. Különféle jelképek

F,2 "MÛSZAKI SEGÉLYHELY" F,3 "TELEFON" F,4 "ÜZEMANYAGTÖLTÕ ÁLLOMÁS" F,5 "HOTEL vagy MOTEL" F,6 "ÉTTEREM" F,7 "FRISSÍTÕK vagy KÁVÉZÓ" F,8 "EGYSZERÛ PIHENÕHELY" F,9 "GYALOGUTAK KIINDULÁSI PONTJA" F,10 "KEMPING" F,11 "LAKÓKOCSI TÁBORHELY" F,12 "KEMPING ÉS LAKÓKOCSI TÁBORHELY" F,13 "IFJÚSÁGI SZÁLLÓ" G Fejezet ÚTIRÁNY, HELYMEGHATÁROZÓ VAGY UTALÓ JELZÕTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek 1. A tájékoztató jelzõtáblák rendszerint téglalap alakúak; azonban az útirány jelzõtáblák lehetnek nyílban végzõdõ, a hosszú oldalával vízszintesen álló, nyújtott téglalapok.
2. A tájékoztató jelzõtáblák sötét alapszínükön fehér vagy világos színû, illetve fehér vagy világos alapszínükön sötétszínû jelképeket vagy feliratokat viseljenek. A piros szín csak kivételes esetekben használható és soha nem lehet uralkodó.
3. Az útirányt elõjelzõ vagy útirányjelzõ táblák, amelyek autópályákhoz vagy autópályaként kezelt utakhoz vonatkoznak, kék vagy zöld alapszínükön fehér jelképet vagy feliratot viseljenek. Ilyen jelzõtáblákon az E,5a és E,6a jelzõtáblákon használt jelképek kisebb léptékben alkalmazhatók.
4. Ideiglenes állapotokat, mint az úton folyó munkákat, elvezetést vagy elterelést jelölõ jelzõtáblák lehetnek narancssárga vagy sárga alapszínûek, fekete jelképekkel és feliratokkal.
5. A G,1, G,4, G,5, G,6 és G,10 jelzõtáblákon ajánlatos a helyneveket az ország vagy országrész hivatalos nyelvén feltüntetni, amelyben a jelzett helységek vannak.

II. Útirány-elõjelzõ táblák 1. Általános eset
Példák az útirányt elõjelzõ táblákra: G,1a, G,1b és G,1c.
2. Különleges esetek
a) Példák a "ZSÁKUTCA" útirány-elõjelzõ táblákra: G,2a és G,2b.
b) Példa olyan útirány-elõjelzõ táblára, amely a balra forduláshoz követendõ útvonalat jelzi ott, ahol a következõ útkeresztezõdésben a balra fordulás tilos: G,3.
Megjegyzés: A G,1 útirányt elõjelzõ táblák viselhetik az egyéb jelzõtáblákon használt, az úthasználókat az útvonal vagy a forgalom feltételeirõl tájékoztató jelképeket (például az A,2, A,5, C,3e, C,6, E,5a, F,2).

III. Útirányjelzõ táblák 1. Példák helységhez vezetõ irány megmutatására: G,4a, G,4b, G,4c és G,5.
2. Példák repülõtérhez vezetõ irány megmutatására: G,6a, G,6b, G,6c.
3. A G,7 jelzõtábla a táborozásra kijelölt helyhez vezetõ irányt mutatja.
4. A G,8 jelzõtábla az ifjúsági szállóhoz vezetõ irányt mutatja.
5. Példák olyan várakozóhelyhez vezetõ irány megmutatására, amely várakozóhelyet különösen azon jármûveknek szánják, melyek vezetõi valamely tömegközlekedési eszközt kívánják igénybe venni: G,9a és G,9b. A tömegközlekedés fajtáját felirattal vagy jelképpel szabad a jelzõtáblán jelölni.
Megjegyzés: A G,4, G,5 és G,6 útirányjelzõ táblák viselhetik az egyéb jelzõtáblákon használt, az úthasználókat az útvonal vagy a forgalom feltételeirõl tájékoztató jelképet (például az A,2, A,5, C,3e, C,6, E,5a, F,2 jelzõtáblák).

IV. Megerõsítõ jelzõtáblák A G,10 jelzõtábla példa egy megerõsítõ jelzõtáblára.
Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdésével ellentétben ez a jelzõtábla az ellenkezõ irányba haladó forgalom számára felállított jelzõtábla hátoldalára is felszerelhetõ.

V. Utaló jelzõtáblák 1. Forgalmi sávok számát és irányát jelölõ jelzõtáblák
A G,11a, G,11b, és G,11c jelzõtábláknak a forgalmi sávok számát és irányát kell közölniük a vezetõkkel. Ezeknek annyi nyilat kell tartalmazniuk, ahány forgalmi sáv helyezkedik el ugyanazon irányban; úgyszintén jelölhetik a szembejövõ forgalom forgalmi sávjait is.
2. Forgalmi sáv elzárását jelölõ jelzõtábla
A G,12a és G,12b jelzõtáblák egy forgalmi sáv elzárását mutatják a vezetõknek.
3. "ZSÁKUTCA "jelzõtábla
A G,13 jelzõtábla, amely egy út bejáratánál van elhelyezve, azt kell, hogy mutassa, hogy az út nem átmenõ út.
4. "ÁLTALÁNOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK" jelzõtábla
A G,14 "ÁLTALÁNOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK" jelzõtáblát fõleg országhatár közelében kell használni, az adott országban vagy ennek országrészeiben érvényes általános sebességkorlátozások közlésére. Az ország neve vagy megkülönböztetõ jele - lehetõleg a nemzeti címer kíséretében - a jelzõtábla tetején legyen elhelyezve. Az országban érvényes általános sebességkorlátozások értékei a jelzõtáblán a következõ sorrendben szerepeljenek: (1) lakott területeken; (2) lakott területeken kívül; (3) autópályákon. Ha úgy célszerû, akkor az E,6a "AUTÓÚT" jelzõtábla jelképe használható az autóutakon érvényben lévõ általános sebességkorlátozás megjelölésére.
A jelzõtábla kerete és felsõ része kék legyen; az ország neve és az alatta lévõ három téglalap alapszíne fehér legyen. A felsõ és középsõ téglalapon használt jelképek feketék legyenek, és a középsõ téglalapon használt jelkép egy piros csíkkal legyen áthúzva.
5. "NYITOTT VAGY LEZÁRT ÚTSZAKASZ"jelzõtábla
a) A G,15 "NYITOTT VAGY LEZÁRT ÚTSZAKASZ" jelzõtáblát egy hegyi út - fõleg hágón átvezetõ szakasza - lezárt vagy nyitott állapotának jelölésére kell használni; a jelzõtáblát a szóban forgó szakaszhoz vezetõ út vagy utak bejáratánál kell elhelyezni.
Az útszakasz (vagy hágó) nevét fehérrel kell felírni. A bemutatott jelzõtáblán a "FURKA" név példaként szerepel.
Az 1., 2. és 3. táblák eltávolíthatóak legyenek.
b) Ha az útszakasz le van zárva, az 1. tábla piros legyen, és a "LEZÁRVA" feliratot kell viselnie; ha a szakasz nyitva van, az 1. tábla zöld legyen, és a "NYITVA" feliratot kell viselnie. A feliratok fehérek és lehetõleg többnyelvûek legyenek.
c) A 2. és 3. táblák fehér alapszínûek legyenek fekete feliratokkal és jelképekkel.
Ha az útszakasz nyitva van, a 3. tábla üres maradjon, és a 2. tábla az útviszonyoknak megfelelõen legyen vagy üres, vagy viselje a D,9 "HÓLÁNC KÖTELEZÕ" jelzõtáblát vagy a G,16 "HÓLÁNC VAGY HÓABRONCS AJÁNLOTT" jelképet. Ez a jelkép fekete legyen.
Ha az útszakasz le van zárva, a 3. táblának azt a helynevet kell mutatnia, ameddig az út nyitva van, és a 2. tábla az útviszonyoknak megfelelõen a "......... IG NYITVA" feliratot, illetve a G,16 jelképet vagy a D,9 jelzõtáblát viselje.
6. "AJÁNLOTT SEBESSÉG "jelzõtábla
A G,17 "AJÁNLOTT SEBESSÉG" jelzõtáblát azon sebesség feltüntetésére kell használni, amely akkor ajánlott hajtani, ha a körülmények ezt megengedik, és ha a jármûvének kategóriájára vonatkozó alacsonyabb sebesség betartására a vezetõ nincs kötelezve. A jelzõtáblán megjelenõ számnak vagy számtartománynak a sebességet az adott országban a jármûvek sebességére legelterjedtebben használt mértékegységében kell megadnia. Ez a mértékegység a jelzõtáblán megjelölhetõ.
7. Nehézjármûvek számára ajánlott útvonalat jelzõ tábla

G,18 "NEHÉZ JÁRMÛVEK SZÁMÁRA AJÁNLOTT ÚTVONAL" 8. Menekítõ sávot feltüntetõ jelzõtábla
A G,19 "MENEKÍTÕ SÁV" jelzõtáblát a meredek lejtõn lévõ menekítõ sáv jelölésére kell használni. Ezt a jelzõtáblát a menekítõ sávig mért távolságot mutató kiegészítõ táblával, és az A,2 jelzõtáblával együtt a lejtõ tetején, ahol a veszélyes zóna kezdõdik, és a menekítõ sáv kezdeténél kell elhelyezni. A lejtõ hosszától függõen a jelzõtáblát - a távolságot jelzõ kiegészítõ táblával együtt - szükség szerint meg kell ismételni.
A jelkép helyzete a menekítõ sávnak az úthoz viszonyított helyzetétõl függõen változhat.
9. Gyalogos felüljárót vagy aluljárót jelölõ jelzõtáblák
a) A G,20 jelzõtábla a gyalogos felüljáró vagy aluljáró jelölésére használatos.
b) A G,21 jelzõtábla lépcsõ nélküli felüljáró vagy aluljáró feltüntetésére használatos. Ezen a jelzõtáblán a csökkent képességû személyek jelképe is használható.
10. Autópályáról való kijáratot feltüntetõ jelzõtáblák
A G,22a, G,22b és G,22c jelzõtáblák példák autópályáról való kijáratot elõjelzõ táblákra. Ezeknek a jelzõtábláknak az autópályáról való kijárat távolságának jelzését a hazai jogszabályokban meghatározott módon kell tartalmazniuk, feltéve, hogy a két, illetve az egy ferde csíkot viselõ jelzõtábla a három ferde csíkot viselõ jelzõtábla és a kijárat egymástól való távolságának két, illetve egyharmadánál van felszerelve.

H Fejezet KIEGÉSZÍTÕ TÁBLÁK 1. Ezek a táblák fehér vagy sárga alapszínûek legyenek, amelyeken a fekete, sötétkék vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek feketével vagy sötétkékkel vannak feltüntetve; vagy pedig fekete vagy sötétkék alapszínûek legyenek, amelyen a fehér, sárga vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek fehérrel vagy sárgával vannak feltüntetve.
2.a) A H,1 kiegészítõ táblák a jelzõtábla és a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - kezdete közötti távolságot mutatják.
b) A H,2 kiegészítõ táblák a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - hosszúságát mutatják.
c) A kiegészítõ táblák a jelzõtáblák alatt vannak elhelyezve. Azonban az Ab típusú, veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák esetén a kiegészítõ táblákon megadandó információ a jelzõtábla alsó részére is felírható.
3. A várakozással kapcsolatos tilalmakat vagy korlátozásokat tartalmazó H,3 és H,4 kiegészítõ táblák H,3a, H,3b és H,3c, valamint H,4a, H,4b és H,4c mintájúak. [Lásd e Melléklet C fejezet II. alfejezetének 9. c) pontját].
4. A szabályozó jelzõtáblák kategóriájuk jelképének feltüntetésével konkrét úthasználókra korlátozhatók. Például: H,5a és H,5b
Olyan esetekben, amikor a szabályozó jelzõtábla bizonyos kategóriájú úthasználókra nem vonatkozik, akkor ezt kategóriájuk jelképével, és az adott ország nyelvén megjelenõ "KIVÉVE" kifejezéssel jelölik. Például: H,6. Ha szükséges, a jelkép helyettesíthetõ a megfelelõ nyelvû felirattal.
5. Csökkent képességû személyek számára fenntartott várakozóhelyek megjelölésére a C,18 vagy E,14 jelzõtáblával a H,7 kiegészítõ táblát kell használni.
6. A H,8 kiegészítõ tábla az útkeresztezõdés ábráját mutatja, melyen a vastag vonalak az elsõbbséggel rendelkezõ utakat, és a vékony vonalak a B,1 vagy B,2 jelzõtáblákkal ellátott utakat mutatják.
7. Annak feltüntetésére, hogy a következõ útszakasz jegesedés vagy hó miatt csúszós, a H,9 kiegészítõ táblát kell használni.
Az egész 1. Mellékletre vonatkozó megjegyzés: Olyan országokban, ahol baloldali közlekedés van, a jelzõtáblákat és/vagy jelképeket ennek megfelelõen meg kell fordítani.

2. Melléklet

 

Útburkolati jelek I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az útfelületen alkalmazott jeleknek (útburkolati jelek) csúszásmentes anyagokból kell lenniük és az úttest szintjébõl nem szabad 6 mm-nél nagyobb mértékben kiemelkedniük. Amennyiben jelzõtesteket vagy más hasonló eszközöket alkalmaznak a jelekhez, ezek az úttest szintjébõl 1,5 cm-nél nagyobb mértékben (illetõleg fényvisszavetõ elemekkel ellátott jelzõtestek esetében 2,5 cm-nél nagyobb mértékben) nem emelkedhetnek ki; ezeket a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelelõen kell alkalmazni.

II. Fejezet HOSSZIRÁNYÚ ÚTBURKOLATIJELEK A.Méretek 2. A hosszirányú útburkolati jelek folytonos vagy szaggatott vonalainak legalább 0,10 m szélesnek kell lenniük.
3. A két egymás melletti hosszirányú vonal (kettõs vonal) közötti távolságnak 0,10 m és 0,18 m között kell lennie.
4. A szaggatott vonal azonos hosszúságú és egymástól egyforma közökkel elválasztott vonalszakaszokból áll. A jármûveknek a kérdéses útszakaszon vagy területen belüli sebességét a vonalszakaszok és a közök hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni.
5. Lakott területen kívül a szaggatott vonalat 2 m és 10 m közötti hosszúságú vonalszakaszokból kell kialakítani. Az e Melléklet 23. bekezdésében említett elõjelzõ vonalat kialakító vonalszakaszok hosszúsága a közök hosszának két-háromszorosa legyen.
6. Lakott területen a vonalszakaszok és a közök hosszúságának kisebbnek kell lennie a lakott területen kívül alkalmazottakénál. A vonalszakaszok hosszúságát 1 m-re lehet csökkenteni. Bizonyos városi fõutakon, ahol a forgalom gyorsan mozog, a hosszirányú útburkolati jelek jellemzõi azonban azonosak lehetnek a lakott területen kívüliekével.

B. A forgalmi sávok útburkolati jelei 7. A forgalmi sávok vagy szaggatott vonalakkal vagy folytonos vonalakkal vagy más, megfelelõ eszközökkel jelölhetõk.
(i) Lakott területen kívül
8. A kétirányú, két forgalmi sávos utakon az úttest tengelyét hosszirányú útburkolati jellel meg kell jelölni. Ez az útburkolati jel rendes körülmények között szaggatott vonal. Erre a célra csupán különleges esetekben szabad folytonos vonalakat alkalmazni.
9. A három forgalmi sávos utakon - általános szabályként - a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell jelölni azokon a szakaszokon, ahol a látási viszonyok szabályosak. Egyes sajátos esetekben, a nagyobb közlekedésbiztonság biztosítására folytonos vonalak, vagy a folytonos vonalak mellett szaggatott vonalak alkalmazhatók.
10. A háromnál több forgalmi sávos úttesteken a forgalom két irányát egy vagy két folytonos vonallal kell elválasztani, kivéve azokat az eseteket, ahol a forgalom iránya a középsõ sávokon megfordítható. Ezen felül a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell megjelölni [1a és 1b ábra].
(ii) Lakott területen
11. Lakott területen az e melléklet 8-10. bekezdésében említett ajánlásokat kell alkalmazni a kétirányú utakra, valamint az olyan egyirányú utakra, amelyeken legalább két forgalmi sáv van.
12. A forgalmi sávokat ki kell jelölni az olyan pontokon, ahol az útpálya szélessége útszegélyek, járdaszigetek vagy osztószigetek miatt csökken.
13. Az olyan fontosabb útkeresztezõdés (különösen az irányított forgalmú útkeresztezõdés) elõtt, ahol a szélesség elegendõ két vagy több jármûoszlop részére, a forgalmi sávokat a 2. és 3. ábrának megfelelõen, útburkolati jelekkel kell megjelölni. Ezekben az esetekben a forgalmi sávokat határoló vonalakat nyilakkal szabad kiegészíteni (lásd e melléklet 39. bekezdését).

C. Különleges helyzetek jelölései (i) Folytonos vonalak alkalmazása
14. A közlekedésbiztonság javítására a szaggatott középvonalakat (4. diagram) bizonyos útkeresztezõdéseknél folytonos vonallal kell helyettesíteni vagy kiegészíteni (5. és 6. ábra).
15. Olyan esetekben, amikor szükséges megtiltani az úttestnek a szembejövõ forgalom számára fenntartott részének használatát azokon a helyeken, ahol a látótávolság csökkent (dombtetõn, útkanyarulatokban stb.), vagy az olyan szakaszokon, ahol az úttest keskeny vagy valamely más különössége van, a 7a-16. ábrának megfelelõen elhelyezett folytonos vonallal korlátozásokat kell alkalmazni azokon a szakaszokon, ahol a látótávolság egy bizonyos legkisebb M érték alatt van.8  Azokban az országokban, ahol a gépjármûvek kialakítása azt indokolttá teszi, a 7a-10b ábrához elõírt 1 m szemmagasság 1,20 m-re növelhetõ.
16. Az M érték meghatározása az útviszonyoknak megfelelõen változik. A 7a, 7b, 8a, 8b, 8c és 8d ábrák a két, illetõleg három forgalmi sávos utakra vonatkozóan bemutatják a vonalak kialakítását a csökkent látótávolságú dombtetõnél. Ezek az ábrák megfelelnek az ugyanazon oldal felsõ részén ábrázolt hossz-szelvénynek, és a 24. bekezdésben alább meghatározott M távolságnak: az A (vagy a D) az a pont, ahol a látótávolság az M érték alá csökken, míg a C (vagy a B) az a pont, ahol a látótávolság ismét az M érték fölé emelkedik.9 
17. Ahol az AB és a CD szakaszok átfedik egymást, vagyis ahol a látótávolság mindkét irányban már a domb teteje elõtt az M érték fölé emelkedik, a vonalakat ugyanúgy kell elhelyezni, de a szaggatott vonallal kísért folytonos vonalak nem fedhetik át egymást. Ezt a 9., 10a és 10b ábra mutatja be.
18. A 11a és a 11b ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú két forgalmi sávos út kanyarulatában.
19. A három forgalmi sávos utakon két módszer lehetséges. Ezeket a 8a, 8b, 8c és 8d (vagy a 10a és 10b) ábra mutatja be. A 8a (vagy a 8b vagy 10a) ábrát az olyan utak esetében kell alkalmazni, amelyeken jelentõs a kétkerekû jármûvek forgalmának az aránya, és a 8c és 8d (vagy 10b) ábrát pedig ott, ahol a forgalom nagy részben négykerekû jármûvekbõl áll. A 11c ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú három forgalmi sávos út kanyarulatában.
20. A 12., 13. és 14. ábra az úttest beszûkülését jelzõ vonalakat mutatja be.
21. A 8a, 8b, 8c, 8d, 10a és 10b ábrán az átmenetet jelentõ ferde vonalaknak a középvonalhoz viszonyított hajlása nem haladhatja meg az 1/20-ot.
22. A 13. és 14. ábrán, amely a rendelkezésre álló úttest szélességének változásához használt vonalakat mutatja, valamint a 15., 16. és 17. ábrán, amely a folytonos vonal(ak)tól való elhajlást szükségessé tevõ akadályokat mutatja, a vonal(ak) hajlása lehetõleg a nagy menetsebességû utaknál 1/50-nél kevesebb legyen, és azokon az utakon, amelyeken a sebességek nem haladják meg az 50 km/órát (30 mfd/órát), 1/20-nál kevesebb legyen. Ezen kívül a ferde folytonos vonalakat meg kell elõznie - az azokra vonatkozó irányban - az útpálya középvonalával párhuzamos folytonos vonalnak, ennek a folytonos vonalnak olyan hosszúnak kell lennie, amely megfelel az alkalmazott menetsebességgel egy másodperc alatt megtett útnak.
23. Amikor nem szükséges a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelezni az út szabályos szakaszán, a folytonos vonalat meg kell elõznie egy bevezetõ vonalnak, amely az utat használó jármûvek szokásos sebességétõl függõ, de legalább 50 m-es hosszúságú szaggatott vonalból áll. Ahol az út szabályos szakaszain a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelölik, a folytonos vonalat szintén meg kell elõznie a jármûvek szokásos sebességétõl függõ, de legalább 50 m hosszúságú bevezetõ vonalnak. A jelzés kiegészíthetõ egy vagy több nyíllal, amelyek a vezetõk számára az általuk követendõ forgalmi sávot jelölik.
(ii) A folytonos vonalak alkalmazásának feltételei
24. A látótávolság megválasztása annak a meghatározása céljából, hogy a folytonos vonal alkalmazása melyik útszakaszon kívánatos és melyiken nem, valamint e vonal hosszúságának a megválasztása megegyezéshez kötött. A következõ táblázat az M ajánlott értékét adja meg a különbözõ megközelítési sebességekhez.10 

Megközelítési sebesség

Az M értékek tartománya

100 km/ó (60 mfd/ó)

160-320 m

80 km/ó (50 mfd/ó)

130-260 m

65 km/ó (40 mfd/ó)

90-180 m

50 km/ó (30 mfd/ó)

60-120 m




25. Az elõzõ táblázatban nem említett sebességeknek megfelelõ M értéket interpoláció vagy extrapoláció útján kell kiszámítani.

D. Az úttest széleit jelzõ szegélyvonalak 26. Az úttest széleit jelzõ vonalakat lehetõleg folytonos vonalként kell kialakítani. Az említett vonalakkal együtt alkalmazhatók jelzõtestek, jelzõszegecsek vagy fényvisszavetõk.

E. Akadályok jelzése 27. A 15., 16. és 17. ábra azokat a jeleket mutatja be, amelyek járdaszigetek vagy az úttesten levõ más akadály közelében használnak.
F. Vezetõ vonalak a bekanyarodó jármûvek számára
28. Egyes útkeresztezõdéseknél kívánatos jelezni a vezetõknek, hogy miképpen kanyarodjanak be balra a jobb oldali közlekedésû országokban, és miképpen kanyarodjanak be jobbra a bal oldali közlekedésû országokban.

G. Bizonyos jármûkategóriák számára fenntartott forgalmi sávok útburkolati jelei 28/A. A bizonyos jármûkategóriák számára fenntartott forgalmi sávok jelölése olyan vonalak segítségével történjék, amelyek egyértelmûen megkülönböztethetõk az úttest egyéb folytonos vagy szaggatott vonalaitól; nevezetesen ezek szélesebbek, és a vonalak közötti közök kisebbek legyenek. Ahol elsõsorban autóbuszok számára fenntartott forgalmi sávról van szó, ott a fenntartott forgalmi sávon a "BUS" feliratnak, avagy az "A" betûnek kell megjelennie mindenütt, ahol ez szükséges, és különösen az ilyen forgalmi sáv kezdeténél és az útkeresztezõdések után. A 28a és a 28b ábra példa a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûvei számára fenntartott forgalmi sáv útburkolati jeleire.

III. Fejezet KERESZTIRÁNYÚ ÚTBURKOLATIJELEK A. Általános rendelkezések 29. Figyelemmel arra a szögre, amely alatt a vezetõ az úttesten az útburkolati jeleket látja, a keresztirányú útburkolati jeleknek szélesebbeknek kell lenniük, mint a hosszirányú útburkolati jeleknek.

B.Megállási vonalak 30. A megállási vonal legkisebb szélessége 0,20 m, legnagyobb szélessége pedig 0,60 m legyen. A 0,30 m szélesség az ajánlatos.
31. Amikor az "ÁLLJ" jelzõtáblával együtt alkalmazzák, a megállási vonalat olyan módon kell elhelyezni, hogy a közvetlenül az e vonal elõtt megálló vezetõnek a lehetõ legjobb kilátása legyen az útkeresztezõdés többi ágainak a forgalmára, számításba véve a többi jármû és a gyalogosok közlekedésére vonatkozó követelményeket.
32. A megállási vonalak kiegészíthetõk hosszirányú vonalakkal (18. és 19. ábra). Kiegészíthetõk az úttestre rajzolt "STOP" szóval is, amint azt a 20. és 21. ábrában adott példa mutatja. A "STOP" szó betûinek felsõ széle és a megállási vonal közötti távolságnak 2 m és 25 m között kell lennie.

C. Azt a helyet jelölõ vonalak, ahol a vezetõk kötelesek elsõbbséget adni 33. Az egyes vonalak legkisebb szélessége 0,20 m, legnagyobb szélessége 0,60 m, ha pedig két vonal van, a kettõ közötti távolság legalább 0,30 m legyen. A vonal helyettesíthetõ a talajon egymás mellett fekvõ háromszögekkel, amelyeknek a hegye a vezetõ felé mutat, aki köteles áthaladási elsõbbséget adni. A háromszögek alapja legalább 0,40 m és legfeljebb 0,70 m legyen.
34. A keresztirányú útburkolati jel(ek)et ugyanolyan helyzetben kell elrendezni, mint az e melléklet 31. bekezdésében említett megállási vonalakat.
35. A 34. bekezdésében említett útburkolati jel(ek)et ki szabad egészíteni az úttestre rajzolt háromszöggel, amint az a 22. ábrában adott példában látható. A háromszög alapja és a keresztirányú útburkolati jel közötti távolság 2 m és 25 m között legyen. A háromszög alapja legalább 1 m, magassága pedig az alap háromszorosa legyen.
36. Ez a keresztirányú útburkolati jel kiegészíthetõ hosszirányú vonalakkal.

D. Gyalogos-átkelõhelyek 37. A gyalogos-átkelõhelyeket jelzõ sávok közötti köznek legalább e sávok szélességével kell egyenlõnek lennie, és az nem lehet e szélesség kétszeresénél nagyobb; egy köz és egy sáv együttes szélessége 1 m és 1,40 m között legyen. A gyalogos-átkelõhelyek ajánlott legkisebb szélessége 2,5 m az olyan utakon, amelyeken a sebességkorlátozás 60 km/h, és 4 m az olyan utakon, amelyeken a sebességkorlátozás nagyobb, vagy amelyeken nincs sebességkorlátozás.

E. Kerékpáros-átkelõhely 38. A kerékpáros-átkelõhelyet két szaggatott vonallal kell jelölni. A szaggatott vonal lehetõleg (0,40-0,60) x(0,40-0,60) m
méretû négyzetekbõl legyen kialakítva. A négyzetek közötti távolság 0,40-0,60 m legyen. Az átkelõhely szélessége nem lehet 1,80 m-nél kevesebb. Csapok és jelzõtestek alkalmazása nem ajánlatos.

IV. Fejezet EGYÉB ÚTBURKOLATIJELEK A. Nyilak 39. Azokon az utakon, amelyeken elegendõ forgalmi sáv van az útkeresztezõdéshez közeledõ jármûvek elválasztására, a forgalom által igénybe veendõ forgalmi sávok megjelölhetõk az úttest felületén alkalmazott nyilakkal (2., 3., 19. és 23. ábra). Nyilakat szabad alkalmazni egyirányú utakon is a forgalom irányának a megerõsítésére. A nyilak hosszúsága nem lehet 2 m-nél kevesebb. A nyilakat ki szabad egészíteni az úttesten alkalmazott feliratokkal.

B.Párhuzamos ferde vonalak 40. A 24. és 25. ábra olyan területekre ad példát, amelyekre a jármûveknek nem szabad ráhajtaniuk.

C. Feliratok 41. Az úttesten feliratok alkalmazhatók a forgalom szabályozásának, az úthasználók figyelmeztetésének vagy irányításának a céljára. A használt szavak lehetõleg helységnevek, útszámozások vagy nemzetközileg könnyen érthetõ szavak (pl. "stop", "taxi") legyenek.
42. A betûket a forgalom haladási irányában számottevõen meg kell nyújtani, figyelemmel arra a kis szögre, amely alatt a közeledõ vezetõk azokat látják (20. ábra).
43. Ha a megközelítési sebességek nagyobbak óránként 50 km-nél (30 mfd/óra), a betûk magasságának legalább 2,5 m-nek kell lennie.

D. Megállási és várakozási szabályozás 44. A várakozási vagy megállási korlátozásokat az úttest szélén vagy ezek kiemelt szegélyén útburkolati jelekkel szabad jelölni. A várakozóhelyek határait az úttest felületén megfelelõ vonalakkal szabad jelölni.
E. Az úttesten és a szomszédos szerkezeteken levõ jelek
(i) A várakozási korlátozásokat jelölõ útburkolat jelek.
45. A 26. ábra cikcakk vonalra ad példát.
(ii) Az akadályokon levõ jelek
46. A 27. ábra egy akadályon levõ jelre ad példát.

atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 37
  1. Melléklet Közúti jelzõtáblák A Fejezet VESZÉLYRE FIGYELMEZTETÕ JELZõTÁBLÁK I. Minták 1. Az "A" veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák az itt leírt és a 3. Mellékletben reprodukált Aa vagy Ab mintájúak legyenek, kivéve az alábbi 28. és 29. bekezdésekben leírt A,28 és A,29 jelzõtáblákat. Az Aa minta egyenlõ oldalú háromszög alakú, amelynek egyik oldala vízszintes és az ezzel szemben lévõ csúcsa e fölött van; alapszíne fehér vagy sárga, és a kerete piros. Az Ab minta négyzet alakú, melynek egyik átlója függõlegesen helyezkedik el; alapszíne sárga és kerete - amely csak egy szegélycsík - fekete. Hacsak a leírás ezt másképpen nem határozza meg, az ezeken a jelzõtáblákon szereplõ jelképek feketék, vagy sötétkékek legyenek.
2. Az általános méretû Aa mintájú jelzõtábla oldala kb. 0,90 m legyen; a kisméretû Aa mintájú jelzõtábla oldala nem lehet kisebb, mint 0,60 m. Az általános Ab mintájú jelzõtábla oldala kb. 0,60 m legyen; a kisméretû Ab mintájú jelzõtábla oldala nem lehet kisebb, mint 0,40 m.
3. Az Aa és Ab minták közüli választásra vonatkozóan lásd a jelen Egyezmény 5. cikk 2. bekezdését és 9. cikk 1. bekezdését.

II. A jelzõtáblák jelképei és használati utasításai 1. Veszélyes kanyar vagy kanyarok
A veszélyes kanyarra vagy a veszélyes kanyarok sorozatára való figyelmeztetést, a helyzetnek megfelelõen, a következõ jelképek egyikével kell megadni:
a) A,1a kanyar balra
b) A, 1b kanyar jobbra
c) A, 1c kettõs kanyar vagy kettõnél több kanyar sorozata, az elsõ kanyar balra
d) A,1d kettõs kanyar vagy kettõnél több kanyar sorozata, az elsõ kanyar jobbra.
2. Veszélyes lejtõ
a) A meredek lejtõre való figyelmeztetésként az A,2a jelképpel használt Aa mintájú vagy az A,2b jelképpel használt Ab mintájú jelzõtáblát kell használni.
b) Az A,2a jelkép bal oldali része a jelzõtábla bal oldali sarkát foglalja el, és alapja a tábla egész szélességére terjedjen ki. Az A,2a és A,2b jelképeken megjelenõ szám a lejtés százalékát mutatja; ez egy arányszámmal (1:10) helyettesíthetõ. Azonban az Egyezmény 5. cikk 2. bekezdés b) pontja rendelkezéseit a lehetséges mértékben megtartó Szerzõdõ Felek számára választhatóvá kell tenni, hogy ha az Aa mintájú jelzõtáblát fogadták el, akkor az A,2a vagy A,2b jelkép helyett az A,2c jelképet, ha pedig az Ab mintájú jelzõtáblát fogadták el, akkor az A,2d jelképet használják.
3. Meredek emelkedõ
a) A meredek emelkedõre való figyelmeztetésként az A,3a jelképpel használt Aa mintájú, vagy az A,3b jelképpel használt Ab mintájú jelzõtáblát kell használni.
b) Az A,3a jelkép jobb oldali része a jelzõtábla jobb oldali sarkát foglalja el, és alapja a tábla egész szélességére terjedjen ki. Az A,3a és A,3b jelképeken megjelenõ szám az emelkedés százalékát mutatja, ez egy arányszámmal (1:10) helyettesíthetõ. Azonban azon Szerzõdõ Felek számára, amelyek a veszélyes emelkedõ jelzésére az A,2c jelképet választották, az A,3a jelkép helyett az A,3c jelkép használata, valamint azon Szerzõdõ Felek számára, amelyek az A,2d jelképet választották az A,3b jelkép helyett az A,3d jelkép használata legyen választható.
4. Útszûkület
A figyelmeztetést, hogy a következõ úttest szûkebb, az A,4a jelképpel, vagy az úttest alaprajzát érthetõbben megmutató jelképpel - mint az A,4b jelkép - kell megadni.
5. Nyitható híd
a) A nyitható hídra való figyelmeztetést az A,5 jelképpel kell megadni.
b) Az A,5 jelképet viselõ veszélyre figyelmeztetõ jelzõtábla alá egy, a 29. bekezdésben leírt, téglalap alakú, A,29a mintájú táblát szabad elhelyezni, feltéve, ha az A,5 jelképet viselõ jelzõtábla és a nyitható híd közötti távolság kb. egy- és kétharmadánál - ugyanebben a bekezdésben leírt A,29b és A,29c típusú táblák vannak felállítva.
6. Rakpartra vagy magas vízpartra vezetõ út
Annak jelzésére, hogy az út rakpartra vagy magas vízpartra készül vezetni, az A,6 jelképet kell használni.
7. Egyenetlen út
a) Keresztirányú mélyedések, bukkanók vagy bakhátak, vagy olyan szakaszok jelzésére, ahol az úttest rossz állapotban van, az A,7a jelképet kell használni.
b) A bukkanó vagy bakhát jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthetõ az A,7b jelképpel.
c) A keresztirányú mélyedés jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthetõ az A,7c jelképpel.
8. Veszélyes útpadkák
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, ahol az útpadkák különösen veszélyesek, az A,8 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
9. Csúszós úttest
A figyelmeztetést, hogy a következõ útszakasz különösen csúszós lehet, az A,9 jelképpel kell megadni.
10. Kavicsfelverõdés
Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen kavics verõdhet fel, az Aa mintájú, A,10a jelképpel ellátott vagy az Ab mintájú, A,10b jelképpel ellátott jelzõtáblával kell megadni.
11. Kõomlás
a) Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen a kõomlás, illetve az ebbõl eredõ kövek útesten való jelenlétének veszélye áll fenn, az Aa mintájú, A,11a jelképpel ellátott vagy Ab mintájú, A,11b jelképpel ellátott jelzõtáblával kell megadni.
b) Mindkét esetben a jelkép jobb oldali részének a jelzõtábla jobb oldali sarkába kell kerülnie.
c) A jelkép megfordítható.
12. Gyalogos-átkelõhely
a) Az útburkolati jelekkel vagy az E,12 jelzõtáblával jelzett gyalogos átkelõhelyre való figyelmeztetést az A,12 jelképpel kell megadni, amelynek két mintája van: A,12a és A,12b.
b) A jelkép megfordítható.
13. Gyermekek
a) Az útnak a gyermekek által gyakran használt szakaszára - mint például az iskola kijáratra vagy a játszótérre -való figyelmeztetést az A,13 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
14. Becsatlakozó vagy az utat keresztezõ kerékpárosok
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, ahol kerékpárosok gyakran becsatlakoznak az útra vagy keresztezik az utat, az A,14 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
15. Háziállatok vagy egyéb állatok áthaladása
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, amelyen állatok áthaladásának különös veszélye áll fenn, egy a leggyakrabban elõforduló házi- vagy vadállat árnyrajzát tartalmazó jelképpel kell megadni, például az A,15a jelképpel háziállatok, és az A,15b jelképpel vadállatok esetén.
b) A jelkép megfordítható.
16. Úton folyó munkák
A figyelmeztetést, hogy a következõ útszakaszon munkák folynak, az A,16 jelképpel kell megadni.
17. Fényjelzõ készülékek
a) Ha elengedhetetlennek látszik az út olyan szakaszára való figyelmeztetés, amelyen a forgalmat háromszínû rendszerû fényjelzõ készülék szabályozza, és az úthasználók ilyen útszakaszra nem számítanak, akkor az A,17 jelképet kell használni. Az A,17 jelképnek három mintája van: A,17a, A,17b és A,17c, amelyek megfelelnek az Egyezmény 23. cikk 4-6. bekezdéseiben leírt háromszínû rendszer lámpa-elrendezéseinek.
b) E jelképnek azoknak a fényeknek három színe szerintinek kell lennie, amelyekre figyelmeztet.
18. Útkeresztezõdés, melyben az elsõbbséget az általános elsõbbségi szabály írja elõ
a) Olyan útkeresztezõdésre való figyelmeztetést, amelyben az elsõbbség az, mint amit az országban érvényben lévõ általános elsõbbségi szabály ír elõ, az Aa jelzõtáblával használt A,18a jelképpel vagy az Ab jelzõtáblával használt A,18b jelképpel kell megadni.
b) Az A,18a és A,18b jelképeket helyettesíteni szabad olyan jelképekkel, amelyek az útkeresztezõdés jellegét érthetõbben mutatják, mint például az A,18c, A,18d, A,18e, A,18fésA18g.
19. Útkeresztezõdés olyan úttal, amelyen a használóknak elsõbbséget kell adniuk
a) Az olyan úttal való útkeresztezõdésre való figyelmeztetést, amelyen a használóknak elsõbbséget kell adniuk, az A,19a jelképpel kell megadni.
b) Az A,19a jelképet helyettesíteni szabad olyan jelképekkel, amelyek az útkeresztezõdés jellegét érthetõbben mutatják, mint például az A,19b és A,19c jelképek.
c) Ezeket a jelképeket az úton csak akkor szabad használni, ha B,1 vagy B,2 jelzõtábla van elhelyezve azon az úton vagy utakon, amelyekkel az út azt az útkeresztezõdést alkotja, amelyre a figyelmeztetést adják, vagy ha ezek az utak olyanok (például ösvények vagy földutak), amelyeken az azokat használó vezetõknek a hazai jogszabályok értelmében, még ilyen jelzõtábla hiánya esetén is elsõbbséget kell adniuk az útkeresztezõdésben. Olyan utakon, amelyeken a B,3 jelzõtábla van felállítva, e jelképek használata bizonyos kivételes esetekre korlátozódik.
20. Útkeresztezõdés olyan úttal, amelynek használói számára a vezetõknek elsõbbséget kell adniuk
a) Ha az útkeresztezõdésben a B,1 "ELSõBBSÉG-ADÁS KÖTELEZõ" jelzõtábla van elhelyezve, akkor ennek a megközelítésekor az A,20 jelképet kell használni.
b) Ha az útkeresztezõdésben a B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla van elhelyezve, akkor ennek megközelítésekor az ott lévõ B,2 jelzõtábla mintájának megfelelõen az A,21a vagy A,21b jelképet kell használni.
c) Azonban az ezekkel a jelképekkel ellátott Aa mintájú jelzõtábla helyett a B,1 vagy B,2 jelzõtáblát szabad használni a jelen Egyezmény 10. cikk, 6. bekezdésének megfelelõen.
21. Körforgalom
A körforgalomra való figyelmeztetést az A,22 jelképpel kell megadni.
22. Olyan útkeresztezõdés, ahol a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja
Ha az útkeresztezõdésben a forgalmat fényjelzõ készülék irányítja, akkor a fenti 18-21. pontokban leírt jelzõtáblák kiegészítéseként vagy helyettesítéseként a fenti 17. pontban leírt A,17 jelképet magán viselõ Aa vagy Ab jelzõtáblát szabad elhelyezni.
23. Kétirányú forgalom
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, amelyen a közlekedés idõszakosan vagy állandóan ugyanazon úttesten két irányban zajlik, noha a megelõzõ szakaszon a közlekedés egy egyirányú úton vagy több egyirányú úttestbõl álló úton zajlott, az A,23 jelképpel kell megadni.
b) Ezen jelképet viselõ jelzõtáblát a szóban forgó szakasz kezdete után még annyiszor kell megismételni, ahányszor erre szükség van.
24. Forgalmi torlódás
a) A következõ útszakaszon elõforduló forgalmi torlódásra való figyelmeztetést az A,24 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
25. Szintbeni vasúti átjáró sorompóval
Az olyan szintbeni vasúti átjárókra való figyelmeztetést, amelyek a vasútvonal mindkét oldalán sorompóval vagy lépcsõsen eltolt félsorompóval vannak ellátva, az A,25 jelképpel kell megadni.
26 Egyéb szintbeni vasúti átjárók
Egyéb szintbeni vasúti átjárókra való figyelmeztetést a megfelelõ A,26a, A,26b vagy A,27 jelképpel kell megadni.
27. Villamospályával való keresztezõdés
A villamospályával való keresztezõdésre való figyelmeztetés esetén - hacsak ez a keresztezõdés nem olyan szintbeni vasúti átjáró, amit az Egyezmény 1. cikke meghatároz - az A,27 jelképet szabad használni.
Megjegyzés: Ha szükségesnek mutatkozik a figyelmeztetés az útnak egy olyan vasúti pályával való keresztezõdésére, amelyben a vasúti pálya forgalma nagyon lassú, és a közúti forgalmat a vasúti jármûveket kísérõ és a szükséges karjelzéseket adó vasutas irányítja, akkor az alábbi 32. pontban leírt A,32 jelzõtáblát kell használni.
28. A szintbeni vasúti átjárók közvetlen közelében elhelyezendõ jelzõtáblák
a) A jelen Egyezmény 35. cikk 2. bekezdésében említett A,28 jelzõtáblának három mintája van: A,28a, A,28b és A,28c.
b) Az A,28a és A,28b mintáknak fehér vagy sárga alapszíne és piros vagy fekete széle legyen; az A,28c mintának fehér vagy sárga alapszíne és fekete széle legyen; a felirat az A,28c mintán fekete betûkbõl álljon. Az A,28b mintát csak akkor kell használni, ha a vasútvonal legalább két vágányból áll; az A,28c mintához kiegészítõ táblát csak akkor kell csatolni, ha a vonal legalább két vágányból áll, ebben az esetben ennek meg kell mutatnia a vágányok számát.
c) A kereszt szárainak fesztávolsága nem lehet kisebb 1,20 m-nél. Ha megfelelõ hely nem áll rendelkezésre, a jelzõtábla csúcsaival felfelé és lefelé is elhelyezhetõ.
29. Szintbeni vasúti átjárók vagy nyitható hidak elõtti további jelzõtáblák
a) Jelen Egyezmény 9. cikk 5. bekezdésében említett táblák a következõk: A,29a, A,29b és A,29c jelzõtáblák. A csíkoknak az úttest felé kell lejteniük.
b) A szintbeni vasúti átjárót vagy nyitható hidat jelzõ veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblát az A,29b és A,29c jelzõtáblák fölé is el szabad helyezni, ugyanolyan módon, ahogy ezt az A,29a jelzõtábla fölé kell helyezni.
30. Repülõtér
a) Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amely fölött valószínûleg alacsonyan átrepül a repülõtérrõl fel- vagy arra leszálló repülõgép, az A,30 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
31. Oldalszél
a) Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen gyakran erõs oldalszél van, az A,31 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
32. Egyéb veszélyek
a) Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen a fenti 1-31. pontokban vagy a jelen Melléklet B fejezetében felsorolt esetektõl eltérõ veszélyek jelentkezhetnek, az A,32 jelképpel lehet megadni.
b) A Szerzõdõ Felek számára azonban lehetõvé kell tenni az Egyezmény 3. cikk 1. a) (ii) alpontja rendelkezéseinek megfelelõ grafikai jelképek elfogadását.
c) Az A,32 jelzõtábla különösen olyan vasútvonallal való keresztezõdés esetén használható, amelyben a vasúti forgalom nagyon lassan halad, és a közúti forgalmat egy a vasúti jármûveket kísérõ és a szükséges karjelzéseket adó vasutas irányítja.

B Fejezet ELSõBBSÉGIJELZÕTÁBLÁK Megjegyzés: Olyan útkeresztezõdésnél, amely elsõbbséggel rendelkezõ kanyarodó útvonalat tartalmaz, az útkeresztezõdést jelzõ veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák alá, vagy az elsõbbségi jelzõtáblák alá az útkeresztezõdést és az elsõbbséggel rendelkezõ útvonal rajzát mutató H,8 kiegészítõ táblát szabad felszerelni, akár felállították e jelzõtáblákat az útkeresztezõdésnél akár nem.
1. "ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZõ "jelzõtábla
a) Az "ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZõ" jelzõtábla a B,1 jelzõtábla legyen. Ez egyenlõ oldalú háromszög alakú legyen, melynek egyik oldala vízszintes és az ezzel szemben levõ csúcsa ez alatt van. Alapszíne fehér vagy sárga, kerete piros legyen. A jelzõtábla nem viselhet jelképet.
b) Az általános méretû jelzõtábla oldalának mérete megközelítõleg 0,90 m legyen; a kisméretû jelzõtábla oldalának mérete ne legyen kisebb 0,60 m-nél.
2. "ÁLLJ" jelzõtábla
a) Az "ÁLLJ" jelzõtábla a B,2 jelzõtábla legyen, amelynek két mintája ismeretes:
(i) A B,2a minta nyolcszögletû, piros alapszínén fehér "STOP" feliratot visel angolul vagy az illetõ ország nyelvén; a felirat magassága ne legyen kisebb a jelzõtábla magasságának egyharmadánál;
(ii) A B,2b minta kör alakú, fehér vagy sárga alapszínû és kerete piros. Magában viseli a B,1 jelzést minden felirat nélkül, valamint a felsõ részéhez közel nagybetûkkel a fekete vagy sötétkék "STOP" feliratot angolul vagy a szóban forgó ország nyelvén.
b) Az általános méretû B,2a jelzõtábla magassága és az általános méretû B,2b jelzõtábla átmérõje megközelítõleg 0,90 m legyen. A kisméretû jelzõtáblák ugyanezen méretei ne legyenek kisebbek 0,60 m-nél.
c) A B,2a és B,2b minták közül való választásra vonatkozóan lásd jelen Egyezmény 5. cikkének 2. bekezdését és a 10. cikk 3. bekezdését.
3. "ELSõBBSÉGGEL RENDELKEZõ ÚT" jelzõtábla
a) A "ELSõBBSÉGGEL RENDELKEZõ ÚT" jelzõtábla a B,3 jelzõtábla legyen. Ez az egyik átlójával függõlegesen álló négyzet alakú legyen. A jelzõtábla szegélye fekete legyen; a jelzõtábla közepén sárga vagy narancssárga, fekete szegélyû négyzet legyen; a két négyzet közötti rész fehér legyen.
b) Az általános méretû jelzõtábla oldalának mérete megközelítõleg 0,50 m legyen; a kisméretû jelzõtábla oldalának mérete ne legyen kisebb 0,35 m-nél.
4. "ELSõBBSÉG VÉGE"jelzõtábla
Az "ELSõBBSÉG VÉGE" jelzõtábla a B,4 jelzõtábla legyen. Ez a fenti B,3 jelzõtáblából áll, melyen a négyzet jobb felsõ és bal alsó oldalára merõleges oldalfelezõ fekete vagy szürke sáv, illetõleg ilyen sávot alkotó fekete vagy szürke párhuzamos vonalak vannak.
5. A szembejövõ forgalom elsõbbségét mutató jelzõtábla
a) Ha keskeny útszakaszon, amelyen az áthaladás nehéz vagy lehetetlen, a forgalom szabályozott, és ha az ilyen szabályozást - mivel a jármûvezetõk a szakasz teljes hosszát mind éjszaka, mind nappal tisztán belátják - nem fényjelzõ készülékek felszerelésével, hanem az egyik irányba haladó forgalomnak való elsõbbségadással hajtják végre, akkor az elsõbbséggel nem rendelkezõ forgalom felé nézõ oldalon a B,5 "A SZEMBEJÖVÕ FORGALOM ELSÕBBSÉGE" jelzõtáblát kell elhelyezni. Ez a jelzõtábla azt jelenti, hogy e keskeny szakaszra való behajtás mindaddig tilos, ameddig az áthaladás nem lehetséges a szembejövõ jármûvek megállására való kényszerítése nélkül.
b) Ez a jelzõtábla kör alakú, fehér vagy sárga alapszínû és piros keretû legyen; az elsõbbséget élvezõ irányt mutató nyíl fekete, a másik irányt mutató nyíl pedig piros legyen.
6. A szembejövõ forgalommal szembeni elsõbbséget mutató jelzõtábla
a) A vezetõk részére annak közlésére, hogy az út egy keskeny szakaszán a szembejövõ forgalommal szemben elsõbbségük van, a B,6 jelzõtáblát kell alkalmazni.
b) Ez a jelzõtábla téglalap alakú és kék alapszínû legyen; a felfelé mutató nyíl fehér, a másik nyíl pedig piros legyen.
c) Ha a B,6 jelzõtáblát használják, akkor a keskeny szakasz másik végére, az ellenkezõ irányba haladó forgalom számára egy B,5 jelzõtáblát kell az úton elhelyezni.

C Fejezet TILTÓ VAGY KORLÁTOZÓ JELZõTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek 1. A tiltó és korlátozó jelzõtáblák kör alakúak legyenek; átmérõjük ne legyen kisebb 0,60 m-nél lakott területen kívül, és 0,40 m-nél vagy 0,20 m-nél a megállást vagy a várakozást tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák esetén lakott területen belül.
2. Ha a szóban forgó jelzõtáblák leírásánál más kikötés nincs, akkor a tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák fehér vagy sárga, a megállást és várakozást tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák pedig kék alapszínûek legyenek piros kerettel; a jelképek vagy feliratok, ha vannak, feketék vagy sötétkékek legyenek, és a ferde csíkok, ha vannak, pirosak legyenek, és balról jobbra lejtsenek.

II. Leírások 1. A behajtás tiltása és korlátozása
a) Annak közlését, hogy a behajtás minden jármû számára meg van tiltva, a C,1 "BEHAJTANI TILOS" jelzõtáblával kell megadni, amelynek két mintája van: C,1a és C,1b.
b) Annak közlését, hogy a jármûforgalom mindkét irányban tilos, a C,2 "MINDEN JÁRMÛ SZÁMÁRA MINDKÉT IRÁNYBÓL BEHAJTANI TILOS" jelzõtáblával kell megadni.
c) Annak közlését, hogy a behajtási tilalom csak bizonyos kategóriájú jármûvekre vagy úthasználókra vonatkozik, olyan jelzõtáblával kell megadni, amely jelképként a behajtási tilalom alá esõ jármûvek vagy úthasználók árnyrajzát viseli. A C,3a, C,3b, C,3c, C,3d, C,3e, C,3f, C,3g, C,3h, C,3i, C,3j, C,3k és C,3l jelzõtábláknak a következõ a jelentésük:
C,3a "MINDEN GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMÛVEL BEHAJTANI TILOS, KIVÉVE AZ OLDALKOCSI NÉLKÜLI KÉTKEREKÛ MOTORKERÉKPÁROKAT" C,3b "MOTORKERÉKPÁROKKAL BEHAJTANI TILOS" C,3c "KERÉKPÁROKKAL BEHAJTANI TILOS" C,3d "SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKKAL BEHAJTANI TILOS"
C,3e "ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMÛVEKKEL BEHAJTANI TILOS"
A tonna számértékének a feltüntetése akár világos színben a jármû árnyrajzán, akár jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerint a C,3e jelzõtábla alá elhelyezett kiegészítõ táblán azt jelenti, hogy a tilalom csak akkor érvényes, ha a jármû vagy jármûkombináció megengedett legnagyobb tömege meghaladja ezt az értéket.
C,3f "BEHAJTANI TILOS MINDEN OLYAN GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMÛVEL, AMELYHEZ MÁS PÓTKOCSI VAN KAPCSOLVA MINT FÉLPÓTKOCSI VAGY EGYTENGELYES PÓTKOCSI"
A tonna számértékének a feltüntetése akár világos színben a pótkocsi árnyrajzán, akár jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerint a C,3f jelzõtábla alá helyezett kiegészítõ táblán azt jelenti, hogy a tilalom csak akkor érvényes, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb tömege meghaladja ezt az értéket. A Szerzõdõ Felek számára lehetõvé kell tenni a tehergépkocsi hátsó része árnyrajzának egy személyautó hátsó része árnyrajzával és a pótkocsi árnyrajzának egy személyautóhoz kapcsolható pótkocsi árnyrajzával való helyettesítését a jelképen, ahol ezt célszerûnek látják. C,3g "BEHAJTANI TILOS MINDEN GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMÛVEL, AMELY PÓTKOCSIT VONTAT" A tonna számértékének a feltüntetése akár világos színben a pótkocsi árnyrajzán, akár jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerint a C,3g jelzõtábla alá elhelyezett kiegészítõ táblán azt jelenti, hogy a tilalom csak akkor érvényes, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb tömege meghaladja a feltüntetett értéket. C,3h "BEHAJTANI TILOS VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ JÁRMÛVEKKEL, AMELYEKRE KÜLÖNLEGES JELZõTÁBLA FELSZERELÉSÉT ÍRJÁK ELõ" Olyan jármûvek behajtási tilalmának közlésére, amelyek bizonyos fajtájú veszélyes árut szállítanak, ha szükséges, kiegészítõ táblával ellátott C,3h jelzõtábla használható. A kiegészítõ táblán megadott tájékoztatás meghatározza, hogy ez a tilalom csak a hazai jogszabályok által meghatározott veszélyes áru szállítására érvényes. C,3i "GYALOGOSOK KÖZLEKEDÉSE TILOS" C,3j "ÁLLATI ERõVEL VONT JÁRMÛVEKKEL BEHAJTANI TILOS"
C,3k "KÉZIKOCSIVAL KÖZLEKEDNI TILOS" C,3l "GÉPI MEGHAJTÁSÚ MEZõGAZDASÁGI JÁRMÛVEKKEL BEHAJTANI TILOS"
Megjegyzés: A Szerzõdõ Felek számára lehetõvé kell tenni, hogy a C,3a-tól a C,3l-ig terjedõ jelzõtáblákról a bal felsõ negyedkörbõl a jobb alsó negyedkörbe tartó ferde csíkot elhagyják, vagy ha ez nem teszi kevésbé könnyen láthatóvá és érthetõvé a jelképet, a jelkép átszelésénél a csíkot ne szakítsák meg.
d) Annak közlésére, hogy a behajtási tilalom többféle jármûkategóriára vagy úthasználóra érvényes, megadható vagy a tilalom alá esõ mindegyik tiltott osztály jelzõtáblája felszerelésével, vagy egyetlen, mindezen jármûvek és úthasználók árnyrajzát magán viselõ tiltó jelzõtáblával. A C,4a "MINDEN GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMÛVEL BEHAJTANI TILOS" és a C,4b "MINDEN GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMÛVEL VAGY ÁLLATI ERõVEL VONT JÁRMÛVEL BEHAJTANI TILOS" jelzõtáblák példák az ilyen jelzõtáblákra.
Nem állíthatók fel kettõnél több árnyrajzot tartalmazó jelzõtáblák lakott területen kívül, és háromnál több árnyrajzot tartalmazó jelzõtáblák lakott területen belül.
e) Olyan jármûvek behajtási tilalmának közlését, amelyek tömege vagy méretei bizonyos határértékeket meghaladnak, a következõ jelzõtáblákkal kell megadni:

C,5 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEKNEK TELJES SZÉLESSÉGE. MEGHALADJA A........MÉTERT" C,6 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEKNEK TELJES MAGASSÁGA. MEGHALADJA A.....MÉTERT" C,7 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK ÖSSZTÖMEGE MEGHALADJA. A......TONNÁT" C,8 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL, AMELYEK TENGELYTERHELÉSE MEGHALADJA A..... TONNÁT" C,9 "BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMÛVEKKEL VAGY JÁRMÛVEK KOMBINÁCIÓIVAL, AMELYEK HOSSZA MEGHALADJA A.... MÉTERT" f) Annak közlését, hogy a jármûveknek nem szabad úgy közlekedniük, hogy a köztük lévõ távolság kisebb, mint a jelzõtáblán jelzett érték, a C,10 "TILOS A JÁRMÛVEKNEK EGYMÁSHOZ... MÉTERNÉL KÖZELEBB KÖZLEKEDNI" jelzõtáblával kell megadni.
2. Bekanyarodási tilalom
A kanyarodás tiltásának közlését (jobbra vagy balra, a nyílnak megfelelõen), a C,11a "BALRA BEKANYARODNI TILOS" vagy a C,11b "JOBBRA BEKANYARODNI TILOS" jelzõtáblával kell megadni.
3. Megfordulási tilalom
a) A megfordulás tiltásának közlését a C,12 "MEGFORDULNI TILOS" jelzõtáblával kell megadni.
b) A jelkép megfordítható, ha az így helyénvaló.
4. Elõzési tilalom
a) Annak közlését, hogy a hatályos szabályozásban lefektetett általános elõzési szabályokon kívül az úton haladó gépi meghajtású jármûveket - a kétkerekû segédmotoros kerékpárok és az oldalkocsi nélküli kétkerekû motorkerékpárok kivételével - tilos megelõzni, a C,13a "ELõZNI TILOS" jelzõtáblával kell megadni. Ennek a jelzõtáblának két mintája van: a C,13aa és a C,13abjelzõtábla.
b) Annak közlésére, hogy az elõzési tilalom csak az olyan áruszállító jármûvekre érvényes, amelyeknek a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, a C,13b "ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMÛVEL ELÕZNI TILOS" jelzõtáblával kell megadni.
Ennek a jelzõtáblának két mintája van: a C,13ba és a C,13bb jelzõtábla.
Egy, a jelzõtábla alá a jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerint felszerelt kiegészítõ táblán megjelenõ felirat megváltoztathatja a megengedett legnagyobb össztömeget, amelyre a tilalom érvényes.
5. Sebességkorlátozás
a) A sebességkorlátozás közlését a C,14 "A LEGNAGYOBB SEBESSÉG A FELTÜNTETETT ÉRTÉKRE KORLÁTOZVA" jelzõtáblával kell megadni.
A jelzõtáblán megjelenõ számnak a szóban forgó országban a jármûvek sebességének megadására a legáltalánosabban használt mértékegységben kell jeleznie a legnagyobb megengedett sebességet. A sebességet mutató szám alatt vagy után feltüntethetõ, például a "km" (kilométer) vagy a "m" (mérföld) jelzés.
b) Olyan sebességkorlátozás jelzésére, amely csak adott értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû jármûvekre érvényes, egy ugyanezen értéket feltüntetõ kiegészítõ táblát kell a jelzõtábla alá felszerelni a jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerint.
6. Hangjelzõ készülék használatának tilalma
Annak közlését, hogy a hangjelzõ készülékek használata tilos, kivéve, ha ez baleset megelõzésének céljával történik, a C,15 "HANGJELZÕ KÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA TILOS" jelzõtáblával kell megadni. Ha ez a jelzõtábla nem a lakott terület kezdetét mutató jelzõtábla mellett vagy röviddel ezután van felállítva, akkor ezen Melléklet H fejezetében leírt H,2 kiegészítõ táblát kell vele együtt felszerelni, amely jelzi, hogy a tilalom mely távolságon érvényes. Ajánlott hogy ezt a jelzõtáblát ne helyezzék el a lakott terület kezdeténél, ha a tilalom az összes lakott területre érvényes, és ajánlott, hogy úgy rendelkezzenek, miszerint a lakott terület kezdeténél elhelyezett helymeghatározó jelzõtábla közölje az úthasználókkal, hogy az országban a lakott területekre vonatkozó szabályok e ponttól kezdve érvényesek.
7. Megállás nélküli továbbhaladás tilalma
a) A vámépület közelségének közlését, ahol a megállás kötelezõ, a C,16 "MEGÁLLÁS NÉLKÜL TOVÁBBHALADNI TILOS" jelzõtáblával kell megadni. Jelen Egyezmény 8. cikke ellenére e jelzõtábla jelképének tartalmaznia kell a "VÁM" feliratot, lehetõleg két nyelven; a C, 16 jelzõtáblát használó Szerzõdõ Feleknek törekedniük kell egy területi megállapodás létrejöttére, amely azt eredményezi, hogy ez a szó az összes, általuk felállított jelzõtáblán ugyanazon a nyelven szerepeljen.
b) Ezt a jelzõtáblát szabad használni a vezetõk számára annak közlésére is, hogy a megállás nélküli továbbhaladás más okok miatt tiltott; ebben az esetben a "VÁM" szót a megállás okát megjelölõ nagyon rövid felirattal kell helyettesíteni.
8. Tilalom vagy korlátozás vége
a) Azt a pontot, ahol a mozgó jármûvekre érvényes tiltó jelzõtáblák által közölt valamennyi tilalom megszûnik, a C,17a "MOZGÓ JÁRMÛVEKRE VONATKOZÓ MINDEN HELYI TILALOM VÉGE" jelzõtáblával kell jelölni. Ez a jelzõtábla kör alakú és fehér vagy sárga alapszínû legyen; nem lehet kerete, vagy csak fekete szegélye lehet, és egy jobbról balra lejtõ, átlós fekete vagy sötétszürke színû sávot kell viselnie, amely több, fekete vagy szürke, párhuzamos vonalból is kialakítható.
b) Azt a pontot, ahol tiltó vagy korlátozó jelzõtábla által közölt, a mozgó jármûvekre vonatkozó külön tilalom
vagy korlátozás megszûnik, a C,17b "SEBESSÉGKORLÁTOZÁS VÉGE" vagy a C,17c "ELõZÉSI TILALOM VÉGE" vagy pedig a C,17d "ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRMÛVEKRE VONATKOZÓ ELõZÉSI TILALOM VÉGE" jelzõtáblával kell jelölni. Ezek a jelzõtáblák hasonlók legyenek a C,17a jelzõtáblához, de azon kívül a megszüntetett tilalom vagy korlátozás világos szürke jelképét kell mutatniuk. c) Jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése ellenére azon jelzõtáblákat, amelyek jelen 8. bekezdésében elõfordulnak, az ellenkezõ irányba haladó forgalom számára felállított tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák hátoldalára is fel szabad szerelni.
9. A megállás és várakozás tiltása vagy korlátozása
a) (i) Azon helyeket, ahol tilos a várakozás, a C,18

"VÁRAKOZNI TILOS" jelzõtáblával kell megjelölni; azokat a helyeket, ahol mind a várakozás, mind a megállás tilos, a C,19 "MEGÁLLNI TILOS" jelzõtáblával kell megjelölni. (ii) A C,18 jelzõtábla helyettesíthetõ egy fehér vagy sárga alapszínû, kör alakú, piros keretû, ferde piros csíkkal áthúzott, az illetõ országban a "Várakozóhely" jelölésére használt fekete betût vagy képírásjelet viselõ jelzõtáblával.
(iii) A tilalom hatályát a jelzõtábla alá elhelyezett kiegészítõ táblán lévõ feliratok korlátozhatják az adott esetnek megfelelõen: a hét vagy hónap azon napjait vagy a nap azon idõszakait, amikor a tilalom érvényes; azt az idõtartamot, amelyen túl a C,18 jelzõtála által jelölt várakozás vagy a C,19 jelzõtábla által jelölt megállás és várakozás tilos; az olyan kivételeket, amelyeket az úthasználók bizonyos csoportjainak engedélyeznek.
(iv) Az az idõtartam, amelyen túl a megállás vagy várakozás tilos, a kiegészítõ táblán való megjelenítés helyett a jelzõtábla kör alakú, piros szegélyének alsó részén is feltüntethetõ.
b) (i) Ahol a várakozás váltakozó módon az úttest különbözõ oldalain engedélyezett, ott a C,18 jelzõtábla helyett a C,20a és C,20b "VÁLTAKOZÓ VÁRAKOZÁS" jelzõtáblát kell használni. (ii) A várakozási tilalom a C,20a jelzõtáblával jelölt oldalon a páratlan és a C,20b jelzõtáblával jelölt oldalon a páros napokon érvényes; azt az idõpontot, amikor az oldal cserélõdik, a hazai jogszabályok határozzák meg, és ennek nem kell feltétlenül éjfélnek lennie. A hazai jogszabályok úgyszintén elõírhatnak a napi váltakozástól eltérõ váltakozást a várakozásra; ebben az esetben az "I" és "II" számjegyeket a jelzõtáblán a váltakozás idõtartamának jelölésének kell helyettesítenie, például 1-15 és 16-31 egy hónap elsõ és tizenhatodik napján történõ váltakozás esetén.
(iii) A C,18 jelzõtábla a jelen Egyezmény 8. cikk 4. bekezdése szerinti kiegészítõ feliratokkal bõvítve azon országok által használható, amelyek nem fogadják el a C,19, C,20a és C,20b jelzõtáblákat.
c) (i) Kivéve a különleges eseteket, ezeket a jelzõtáblákat olyan módon kell elhelyezni, hogy a tábla az úttest tengelyére merõleges legyen vagy az úttest tengelyére merõleges síkkal kis szöget zárjon be.
(ii) Minden várakozási tilalom vagy korlátozás csak az úttest azon oldalára érvényes, ahol a jelzõtábla áll.
(iii) A tilalmak a jelzõtáblával egy vonalban levõ ponttól egy út torkolatának legközelebbi pontjáig érvényesek, hacsak azt másképp nem szabad jelölni a jelen Melléklet H fejezete szerinti H,2 kiegészítõ táblán, amely azt a távolságot mutatja, amelyen a tilalom érvényes; vagy a jelen bekezdés c) v) alpontjának megfelelõen.
(iv) Azon a ponton, ahol a tilalom kezdõdik, a jelen Melléklet H fejezetében ábrázolt H,3a vagy H,4a kiegészítõ táblát szabad a jelzõtábla alá elhelyezni. Azon jelzõtáblák alá, amelyek a tilalmat ismétlik, a jelen Melléklet H fejezetében ábrázolt H,3b vagy H,4b kiegészítõ táblát szabad elhelyezni. Arra a pontra, ahol a tilalom érvényessége megszûnik, a jelen Melléklet H fejezetében ábrázolt H,3c vagy H,4c kiegészítõ táblával ellátott további tilalmi jelzõtáblát szabad elhelyezni. A H,3 táblákat az úttest tengelyével párhuzamosan, a H,4 táblákat erre a tengelyre merõlegesen kell elhelyezni. A H,3 táblákon jelzett távolságoknak - ha vannak ilyenek - a nyíl irányában lévõ tilalmi területeket kell jelezniük.
(v) Ha a tilalom érvényessége egy út torkolatának legközelebbi pontja elõtt megszûnik, akkor a fenti c) (iv) alpontban leírt, a tilalom végét jelzõ kiegészítõ táblával ellátott jelzõtáblát kell felszerelni. Ahol a tilalom azonban csak egy rövid távolságon érvényes, oda csak egy jelzõtábla felszerelése megengedett, amely
vagy a piros keretében megmutatja ezt a távolságot,
vagy egy H,3 kiegészítõ táblát visel.
(vi) Ahol parkolóórák vannak felszerelve, ezek jelenléte azt jelzi, hogy a várakozás díjköteles, és az óra mûködésének idõtartamára korlátozódik.
(vii) Olyan zónákban, ahol a várakozás idõtartama korlátozott, de a várakozás nem díjköteles, ezt a korlátozást a kiegészítõ táblákkal ellátott C,18 jelzõtábla helyett megközelítõleg 2 m magasságban az úttestet szegélyezõ lámpaoszlopokon, fákon stb. lévõ kék csíkkal, vagy a járdaszegélyen lévõ kék vonalakkal szabad jelölni.

D Fejezet KÖTELEZÕJELZõTÁBLÁK I. Általános jellemzõk és jelképek 1. A kötelezõ jelzõtábláknak kör alakúaknak kell lenniük, kivéve a jelen fejezet II. alfejezet 10. bekezdésében leírt D,10 jelzõtáblákat, amelyeknek téglalap alakúaknak kell lenniük; az átmérõjük nem lehet kisebb 0,60 m-nél lakott területen kívül és 0,40 m-nél lakott területen belül. Azonban a 0,30 m-nél nem kisebb átmérõjû jelzõtáblákat szabad használni forgalomirányító fényjelzõ készülékekkel együtt vagy járdaszigetek terelõoszlopain.
2. Hacsak más elõírás nincs, a jelzõtáblák kék alapszí-nûek és jelképeik fehér vagy világos színûek, illetõleg vagylagosan piros szegéllyel ellátott fehér alapszínûek és jelképeik feketék legyenek.

II. Leírások 1. Kötelezõ haladási irány
Azt az irányt, amerre a jármûvek kötelesek haladni, vagy azokat a kizárólagos irányokat, amerre továbbhaladásuk megengedett, a D,1 "KÖTELEZÕ HALADÁSI IRÁNY" jelzõtábla D,1a mintájával kell jelölni, amelyen a nyílnak vagy nyilaknak a megfelelõ irány vagy irányok felé kell mutatniuk. Azonban a jelen fejezet I. alfejezetének rendelkezéseivel ellentétben a D,1a jelzõtábla helyett, a D,1b jelzõtábla használható. A D,1b jelzõtábla fekete legyen fehér szegéllyel és fehér jelképpel.
2. Kikerülési irány
A jelen Egyezmény 6. cikk 1. bekezdése rendelkezéseivel ellentétben járdaszigeten vagy úttesten levõ akadály elõtt elhelyezett D,2 "KIKERÜLÉSI IRÁNY" jelzõtáblának azt kell jelentenie, hogy a jármûveknek a járdaszigetet vagy akadályt a nyíl által megjelölt oldalán kell kikerülniük.
3. Kötelezõ körforgalom
A D,3 "KÖTELEZõ KÖRFORGALOM" jelzõtáblának közölnie kell a jármûvezetõkkel, hogy eleget kell tenniük a körforgalomra vonatkozó szabályoknak.
4. Kötelezõ kerékpárút
A D,4 "KÖTELEZõ KERÉKPÁRÚT" jelzõtáblának közölnie kell a kerékpárosokkal, hogy az az út, amelynek kezdeténél ez a jelzõtábla el van helyezve, számukra van fenntartva, és az egyéb jármûvek vezetõi számára tudtul kell adnia, hogy õk a szóban forgó út használatára nem jogosultak. A kerékpárosoknak ezt az utat kell használni, ha ez ugyanabba az irányba vezetõ úttest, gyalogút vagy lovaglóút mentén halad. Hasonló körülmények között azonban a kerékpárutat a segédmotoros kerékpárok vezetõinek
is használniuk kell, ha a hazai jogszabályok így írják elõ, vagy a C,3d jelzõtábla jelképét vagy egy feliratot viselõ kiegészítõ tábla határozza meg e követelményt.
5. Kötelezõ gyalogút
A D,5 "KÖTELEZõ GYALOGÚT" jelzõtáblának közölnie kell a gyalogosokkal, hogy az az út, amelynek kezdeténél ez a jelzõtáblát elhelyezték, számukra van fenntartva, és a többi úthasználó számára tudtul kell adnia, hogy õk a szóban forgó út használatára nem jogosultak. A gyalogosoknak ezt az utat kell használni, ha ez az ugyanabba az irányba vezetõ úttest, kerékpárút vagy lo-vaglóút mentén halad.
6. Kötelezõ lovaglóút
A D,6 "KÖTELEZõ LOVAGLÓÚT" jelzõtáblának közölnie kell a lovaglókkal, hogy az az út, amelynek kezdeténél ezt a jelzõtáblát elhelyezték, számukra van fenntartva, és a többi úthasználó számára tudtul kell adnia, hogy õk a szóban forgó út használatára nem jogosultak. A lovaglóknak ezt az utat kell használni, ha ez az ugyanabba az irányba vezetõ úttest, kerékpárút vagy gyalogút mentén halad.
7. Kötelezõ legkisebb sebesség
A D,7 "KÖTELEZõ LEGKISEBB SEBESSÉG" jelzõtáblának azt kell jelentenie, hogy a kezdetüknél ilyen jelzõtáblával ellátott úton haladó jármûvek nem közlekedhetnek a megjelöltnél kisebb sebességgel; a jelzõtáblán feltüntetett számértéknek ezt a sebességet kell mutatnia a szóban forgó ország területén a jármûvek sebességének kifejezésére legáltalánosabban használt mértékegységben. A sebességet jelzõ szám után megjelenhet például a "km" (kilométer) vagy "m" (mérföld) felirat.
8. Kötelezõ legkisebb sebesség vége
A D,8 "KÖTELEZõ LEGKISEBB SEBESSÉG VÉGE" jelzõtáblának azt kell jelentenie, hogy a D,7 jelzõtábla által elõírt kötelezõ legkisebb sebesség tovább nincs hatályban. A D,8 jelzõtábla a D,7 jelzõtáblával azonos legyen, azzal a különbséggel, hogy az elõbbit át kell húzni a jobb felsõ negyedkörbõl a bal alsó negyedkörbe tartó, ferde piros csíkkal.
9. Hólánc kötelezõ
A D,9 "HÓLÁNC KÖTELEZõ" jelzõtáblának azt kell jelentenie, hogy az azon az úton közlekedõ jármûveknek, amely kezdeténél ez a jelzõtábla el van helyezve, legalább két hajtott kerekükre hóláncnak kell felszerelve lennie.
10. Kötelezõ haladási irány veszélyes árut szállítójármûvek számára
A D,10a, D,10b és D,10c jelzõtábláknak a veszélyes árut szállító jármûvek számára kötelezõ haladási irányt kell mutatniuk.
11. Megjegyzések a D, 4; D, 5 és D, 6 jelzõtáblák kombinációira
a) Annak közlését, hogy egy utat vagy nyomvonalat az úthasználók két kategóriája számára tartottak fenn, és az mások számára tiltott, mindkét a feljogosított használók kategóriájának két jelképét viselõ olyan kötelezõ jelzõtáblával kell jelölni, amelyet ezen út vagy nyomvonal kezdeténél helyeztek el.
b) Amikor a jelképek a jelzõtábla középpontján áthaladó függõleges vonallal elválasztva, egymás mellett vannak elhelyezve, akkor mindegyik jelkép jelentését úgy kell érteni, hogy a vonatkozó kategóriának az út vagy nyomvonal a számára fenntartott oldalát kell használnia, és az egyéb úthasználók ennek az oldalnak a használatára nem jogosultak. Az út vagy nyomvonal két oldalát fizikai eszközökkel vagy útburkolati jelekkel egyértelmûen el kell választani egymástól.
c) Amikor a jelképek egymás fölé vannak elhelyezve, a jelzõtábla azt közli a használók vonatkozó kategóriáival, hogy együttesen használhatják az utat vagy nyomvonalat. A jelképek elhelyezési sorrendje tetszõleges. Ahol szükséges, a hazai jogszabályoknak kell meghatározniuk a mindkét kategória által betartandó elõvigyázatosságot.
A D,11a és D,11b jelzõtáblák példák a D,4 és D,5 jelzõtáblák kombinációira.

atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 36
IV. Fejezet ÚTBURKOLATIJELEK 25.cikk Az úttesten levõ jeleket (útburkolati jeleket) akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóság ezt - a forgalom szabályozása, az úthasználók figyelmeztetése vagy irányítása végett - szükségesnek ítéli. Ezeket akár önállóan, akár más jelzõtáblákkal vagy jelzõlámpákkal együtt szabad alkalmazni, hogy ezek jelentését kihangsúlyozzák vagy világosabbá tegyék.

26.cikk 1. Az úttesten a folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek azt kell jelentenie, hogy ezt a vonalat a jármûveknek tilos keresztezniük vagy ezen haladniuk, és, ha a vonal a forgalom két irányát választja el egymástól, tilos ennek a vonalnak azon az oldalán közlekedniük, amely a vezetõ szempontjából ellentétes az útnak a forgalom irányának megfelelõ oldalával. A két folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek ugyanez a jelentése.
2. a) Az úttesten a szaggatott vonalból álló hosszirányú jelnek nincs tiltó jelentése, hanem arra a célra szolgál, hogy
(i) a forgalmi sávokat a forgalom vezetése végett elhatárolja; vagy
(ii) egy folytonos vonalhoz való közeledést, és az ez által közölt tilalmat, vagy az út különleges veszélyt jelentõ más szakaszához való közeledést elõre jelezze.
b) A vonalak közötti közök hossza és a vonal hossza közötti aránynak lényegesen kisebbnek kell lennie ott, ahol a szaggatott vonalakat az ennek a bekezdésnek a) (ii) alpontjában megjelölt célokra alkalmazzák, mint ott, ahol ezeket az említett bekezdésa) (i) alpontjában meghatározott célból használják.
c) A dupla szaggatott vonalat olyan forgalmi sáv vagy forgalmi sávok kijelölésére szabad használni, amelyeken a jelen Egyezmény 23. cikk 11. bekezdése szerint a forgalom áramlási irányát meg szabad fordítani.
3. Ahol az úttesten egy hosszirányú jel egy szaggatott vonalból és a mellette levõ folytonos vonalból áll, a vezetõknek csak arra a vonalra kell figyelemmel lenniük, amely az õ oldalukon jelenik meg. Ez a rendelkezés nem gátolja az elõzést megengedett módon végrehajtó vezetõket, hogy ismét elfoglalják rendes helyüket az úttesten.
4. E cikk szempontjából nem tekintendõk hosszirányú jeleknek azok az úttest szélének jelölésére használt hosszirányú vonalak, amelyek azt láthatóbbá teszik, azok a hosszirányú vonalak, amelyek keresztirányú vonalakkal összekötve, a várakozó helyeket határolják el az úttest felületén, valamint azok a hosszirányú vonalak, melyek a megállás vagy várakozás tiltását, vagy korlátozását jelölik.

26/A. cikk 1. Azon forgalmi sávokat, amelyeket bizonyos kategóriájújármûvek számára tartanak fenn, olyan vonalak segítségével kell jelölni, amelyek tisztán megkülönböztethetõk az úttesten lévõ egyéb, folytonos vagy szaggatott vonalaktól; nevezetesen ezek szélesebbek legyenek és az egyes vonalszakaszok közötti távolság kisebb legyen.
2. Amikor egy forgalmi sáv a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûveinek van fenntartva, akkor a szöveges útburkolati jel a "BUS" szó vagy az "A" betû legyen. Az ilyen forgalmi sávra utaló jelzõtáblának a jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezetében leírt téglalap típusúnak, vagy a jelen Egyezmény 1. Melléklet, D fejezetében leírt kerek típusúnak kell lennie, amely kék alapszínén a fehér színû autóbusz jelképet viseli.
Jelen Egyezmény 2. Mellékletében szereplõ 28a és 28b ábrák példák a menetrendszerû közforgalmú közlekedési szolgálat jármûveinek fenntartott forgalmi sávok útburkolati jeleire.
3. A hazai jogszabályoknak meg kell határozni, hogy az 1. bekezdésben említett forgalmi sávot milyen feltételek mellett használhatják, illetve keresztezhetik egyéb jármûvek.

27. cikk 1. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott folytonos vonalból álló keresztirányú jelnek kell jeleznie azt a vonalat, amely elõtt a vezetõknek az Egyezmény 10. cikkének 3. bekezdésében említett B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla miatt meg kell állniuk. Ilyen jel alkalmazható annak a vonalnak a jelzésére, amely elõtt a vezetõnek a forgalomirányító fényjelzõ készülék, vagy a forgalmat irányító hivatalos személy jelzése miatt, vagy a szintbeni vasúti átjáró elõtt meg kell állnia. A B,2 jelzõtáblával együtt alkalmazott jelek elõtt az úttesten a "STOP" szót is fel szabad tüntetni.
2. Az e cikk 1. bekezdésében leírt keresztirányú jelet - kivéve, ha ez mûszakilag nem lehetséges - mindenhol alkalmazni kell, ahol a B,2 jelzõtáblát elhelyezték.
3. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott szaggatott vonalból álló keresztirányú jel azt a vonalat jelöli, amelyet a jármûvek rendes körülmények között nem léphetnek át olyankor, amikor az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdésében említett B,1 "ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZõ" jelzõtábla szerint áthaladási elsõbbséget kell adniuk. Az ilyen jel elõtt a B,1 jelzõtábla jelképeként ki szabad alakítani az úttesten egy széles szegélyû háromszöget, amelynek egyik oldala párhuzamos a jellel, szemközti csúcsa pedig a közeledõ jármûvek felé mutat.
4. A gyalogos-átkelõhelyek jelzésére eléggé széles, az úttest tengelyével párhuzamos csíkokat kívánatos alkalmazni.
5. A kerékpáros-átkelõhelyek jelzésére vagy keresztirányú vonalakat, vagy egyéb olyan jeleket kell alkalmazni, amelyek nem téveszthetõk össze a gyalogos-átkelõhelyeknél használt jelekkel.

28. cikk 1. Az úttesten egyéb útburkolati jeleket - mint pl. a nyilakat, párhuzamos vagy ferde csíkozásokat, vagy feliratokat - szabad alkalmazni a jelzõtáblák utasításainak a megismétlésére, vagy abból a célból, hogy az úthasználók részére olyan tájékoztatásokat adjanak, amelyek jelzõtáblákkal megfelelõ módon nem közölhetõk. Ilyen jeleket kell alkalmazni különösen a várakozási zónák vagy sávok határainak megmutatására, az olyan autóbusz vagy trolibusz megállóhelyek jelzésére, ahol a várakozás tilos, valamint az útkeresztezõdések elõtti besorolókra. Az olyan esetben, amikor nyíl van a hosszirányú jelekkel forgalmi sávokra osztott utakon, a vezetõk kötelesek követni az általuk használt forgalmi sávon feltüntetett irányt vagy irányok egyikét.
2. Anélkül, hogy ez érintené az Egyezmény 27. cikke 4. bekezdésének a gyalogos-átkelõhelyekre vonatkozó rendelkezéseit, az úttest egy részének vagy az úttest szintje felett kissé kiemelkedõ területnek folytonos vonallal vagy szaggatott vonalakkal körülhatárolt, párhuzamos ferde csíkozással való jelölése azt jelenti, hogy ha a körülhatároló vonal folytonos, a jármûveknek nem szabad erre a területre belépniük, ha pedig a körülhatároló vonalak szaggatottak, a jármûveknek csak abban az esetben szabad erre a területre belépniük, ha látható, hogy ez biztonságosan megtehetõ, vagy ha ennek az úttest másik oldalán fekvõ csatlakozó útra való bekanyarodás a célja.
3. Az úttest oldalán alkalmazott cikcakk vonalnak azt kell jelentenie, hogy az úttest ezen oldalán tilos várakozni, ameddig a vonal terjed. Az ilyen vonalat, lehetõleg a "BUS" szóval vagy az "A" betûvel együtt, autóbusz-, illetve trolibuszmegálló jelölésére szabad használni.

29. cikk 1. Az Egyezmény 26. és 28. cikkében említett útburkolati jeleket az úttestre rá szabad festeni, vagy bármely más módon felhordani, feltéve, ha az ugyanolyan hatásos.
2. Ha az útburkolati jeleket felfestik, azoknak sárga vagy fehér színûnek kell lenniük, de a kék színt is szabad alkalmazni az olyan helyeket jelölõ jelek céljára, ahol a várakozás megengedett vagy korlátozott. Amennyiben egy Szerzõdõ Fél területén mind a sárga, mind a fehér színt alkalmazzák, az azonos osztályú jeleknek azonos színûnek kell lenniük. E bekezdés alkalmazása szempontjából a "fehér" kifejezés felöleli az ezüst vagy a világosszürke színárnyalatokat is.
3. Az útburkolati jelek feliratai, jelképei és nyilai elõrajzolásánál számításba kell venni annak szükségességét, hogy ezeket a forgalom irányában számottevõen meg kell nyújtani, figyelemmel arra az igen kis szögre, amely alatt ezeket a vezetõk látják.
4. Ajánlatos, hogy a mozgásban levõ jármûvek részére szóló útburkolati jelek fényvisszaverõk legyenek, ha a forgalom sûrûsége ezt megkívánja, és ha világítás rossz, vagy nincs világítás.

30. cikk Az Egyezmény 2. Melléklete az útburkolati jelek elrendezésére és megtervezésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazza.

V. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 31. cikk Az úton folyó munkák jelzése 1. Az úton folyó munkák határait az úttesten érthetõen jelezni kell.
2. Ha a munkák terjedelme és a forgalom nagysága ezt indokolttá teszi, az úton folyó munkák határvonalainak a jelzésére olyan szakaszos vagy megszakítás nélküli korlátokat kell felállítani, amelyek váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal vannak befestve, és ezen felül, ha a korlátok nem fényvisszaverõk, éjszaka lámpákat és fényvisszaverõ eszközöket is el kell helyezni. A fényvisszaverõ eszközöknek és a folytonos fényû lámpáknak piros vagy sötétsárga színûeknek, a villogó lámpáknak sötétsárga színûeknek kell lenniük. Azonban:
a) fehér színûeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek csupán az egyik forgalmi irányból láthatók, és amelyek az úton folyó munkáknak a forgalom irányával ellentétes oldalon levõ határait jelzik;
b) fehér vagy világossárga színûeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek a forgalom két irányát egymástól elválasztó munkahely határait jelzik.

32. cikk Jelölés lámpákkal vagy fényvisszaverõ eszközökkel Minden Szerzõdõ Félnek az egész területére vonatkozóan ugyanazt a színt vagy ugyanazt a színrendszert kell alkalmaznia az úttest szélének megjelölésére szolgáló lámpáknál vagy fényvisszaverõ eszközöknél.

SZINTBENI VASÚTI ÁTJÁRÓK 33. cikk 1. a) Ha a szintbeni vasúti átjárónál a vonatok közlekedésének vagy a sorompók, illetõleg a félsorompók közeli lezáródásának jelzésére jelzõrendszert telepítenek, annak vagy egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek kell lennie, úgy ahogy azt az Egyezmény 23. Cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Mindemellett:
(i) a villogó piros fényeket ki szabad egészíteni vagy helyettesíteni az Egyezmény 23. cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínû piros-borostyánsárga-zöld rendszerû fényjelzõ készülékekkel, vagy egy hasonló, zöld fény nélküli fényjelzõ készülékkel abban az esetben, ha más háromszínû fényjelzõ készülékek is vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva;
(ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendõ csupán hangjelzõ berendezés alkalmazásais.
b) A fényjelzõ készülék minden esetben kiegészíthetõ hangjelzõ berendezéssel.
2. A fényjelzõ készülékeket az úttestnek azon a szélén kell elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának; amikor a körülmények - például a jelzõk láthatósága, vagy a forgalom sûrûsége - ezt megkövetelik, a fényjelzéseket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok miatt ezt elõnyösnek ítélik, a fényjelzések megismételhetõk az úttest közepén levõ járdaszigeten, vagy elhelyezhetõk az úttest felett is.
3. Az Egyezmény 10. cikke 4. bekezdésének megfelelõen a B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla elhelyezhetõ az olyan szintbeni vasúti átjárónál, amely nincs ellátva sem sorompókkal, sem félsorompókkal, sem a vonatok közeledésére figyelmeztetõ fényjelzõ készülékkel; az ilyen jelzõtáblával ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, a vezetõknek meg kell állniuk a megállási vonalnál, vagy ha ilyen vonal nincs, a jelzõtábla vonalában, és nem indulhatnak el mindaddig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy vonat nem közeledik.

34. cikk 1. A sorompókkal vagy a vasút két oldalán lépcsõsen eltolt félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, ezeknek a sorompóknak vagy félsorompóknak az útra keresztben való állása azt jelenti, hogy egyetlen úthasználónak sem szabad meghaladnia a hozzá közelebb esõ sorompót vagy félsorompót; a sorompóknak az úton keresztben való állásra irányuló mozgása és a félsorompók mozgása ugyanezt jelenti.
2. Az Egyezmény 33. cikk 1. bekezdésének a) pontjában említett piros fény vagy fények megjelenése, vagy a hivatkozott 1. bekezdésben említett hangjelzõ berendezés mûködésbe lépése egyaránt azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelzõ készülék vonalát. A 33. cikk 1. bekezdésének a) (i) alpontjában említett háromszínû rendszer borostyánsárga fényének a megjelenése azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, kivéve azokat a jármûveket, amelyek a sárga fény kigyulladásakor olyan közel vannak, hogy többé már nem tudnának a fényjelzõ készülék vonalában kielégítõen biztonságos körülmények között megállni.

35. cikk 1. A szintbeni vasúti átjárók sorompóit és félsorompóit váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy sárga és fekete sávokkal határozottan meg kell jelölni. Lehetnek azonban ezek csak fehér vagy csak sárga színûek, feltéve, hogy középen nagy piros tárcsával vannak ellátva.
2. A sem sorompóval, sem félsorompóval el nem látott szintbeni vasúti átjárónál a vasútvonal közvetlen közelében el kell helyezni az 1. Melléklet, A fejezetében leírt A,28 jelzõtáblát. Ha van a vonatok közlekedését jelzõ fényjelzõ készülék vagy B,2 "ÁLLJ" jelzõtábla, az A,28 jelzõtáblát ugyanarra a tartóra kell elhelyezni, amelyen a fényjelzõ készülék vagy a B,2 jelzõtábla van. Az A,28 jelzõtábla alkalmazása nem kötelezõ:
a) az utak és a vasutak olyan keresztezõdéseinél, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, és a közúti közlekedést vasúti alkalmazott irányítja a szükséges karjelzésekkel;
b) a vasút és az igen csekély forgalmú földút vagy gyalogút keresztezõdésénél.
3. (Törölve)

36. cikk 1. A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szintbeni vasúti átjárók különleges veszélyességére figyelemmel
a) minden szintbeni vasúti átjáró elõtt elhelyeznek egy olyan veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblát, amelyen az A,25, A,26 vagy az A,27 jelképek egyike van feltüntetve;
nem kell feltétlenül azonban jelzõtáblát elhelyezni
(i) lakott területeken elõadódó különlegesesetekben;
(ii) az olyan földutakon és ösvényeken, ahol a gépi meghajtású jármûvek forgalma csak kivételes;
b) sorompókkal vagy félsorompókkal vagy a vonatok közeledésére figyelmeztetõ fényjelzõ készülékkel látnak el minden szintbeni vasúti átjárót, kivéve, ha az úthasználók a vasútvonalat az átjáró mindkét oldaláról olyan távolságban beláthatják, hogy - számításba véve a vonatok legnagyobb sebességét - a vasútvonalhoz bármelyik oldalról közeledõ közúti jármû vezetõjének a vonat feltûnésekor van ideje a szintbeni vasúti átjáróba való behajtás elõtti megállásra, azonkívül azoknak az úthasználóknak pedig, akik a vonat feltûnésekor már rajta vannak a vasúti átjárón, van idejük a túlsó oldal elérésére; a Szerzõdõ Felek azonban az olyan szintbeni vasúti átjárók esetében, ahol a vonatok sebessége viszonylag lassú, vagy ahol a gépi meghajtású jármûvek közúti forgalma csekély, eltérhetnek az ebben az alpontban foglalt rendelkezésektõl;
c) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelyet olyan helyrõl mûködtetnek, ahonnan az ilyen sorompók vagy félsorompók nem láthatók;
d) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelynek mûködését a vonatok közeledése önmûködõen vezérli;
e) azzal a céllal, hogy sorompókat és a félsorompókat láthatóbbá tegyék, ellátják azokat fényvisszaverõ anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat; ezenfelül az olyan utakon, ahol éjszaka jelentõs a gépjármûforgalom, a szintbeni vasúti átjáró elõtt elhelyezett, veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblákat ellátják fényvisszaverõ anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat;
f) ahol ez lehetséges, a félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjárók közelében az úttest közepén hosszirányú jelet alkalmaznak, amely a szintbeni vasúti átjáróhoz közeledõ jármûvek számára megtiltja az úttestnek a forgalom irányával ellentétes felére való áthajtást, illetõleg a forgalom két irányát egymástól elválasztó terelõszigeteket képeznek ki.
2. Az Egyezmény 35. cikke 2. bekezdésének utolsó mondatában említett esetekben e cikk rendelkezései nem alkalmazandók.

VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37.cikk 1. Az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban 1969. december 31-éig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállama, bármelyik szakosított intézményének, illetõleg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a tagjai, a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának a részesei és minden más olyan Állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Közgyûlése meghívott abból a célból, hogy az Egyezmény részesévé váljék.
2. Az Egyezmény megerõsítésre szorul. A megerõsítõ okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az Egyezmény továbbra is nyitva áll csatlakozásra az e cikk 1. bekezdésében említett minden Állam számára. A csatlakozási okmányokat a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni.

38.cikk 1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerõsítésekor, vagy a csatlakozáskor, vagy bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezményt alkalmazza azokra a területekre, vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik. Az Egyezmény az értesítésben megjelölt területekre azt a napot követõ harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Fõtitkár megkapta ezt az értesítést, vagy az Egyezménynek az értesítést közlõ Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez az utóbbi nap késõbbi az elõbb említettnél.
2. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdésében említett értesítéssel élt, köteles azoknak a területeknek a nevében, amelyre vonatkozóan azt tette, olyan értesítést is küldeni, amely az Egyezmény 46. cikkének 2. bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat tartalmazza.
3. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely késõbbi idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezménynek az értesítésben megjelölt területre való alkalmazhatósága megszûnik, és az Egyezmény az említett területre nem alkalmazható azt a napot követõ egy év elteltével, amely napon a Fõtitkár ezt az értesítést megkapta.

39.cikk 1. Az Egyezmény a tizenötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
2. Minden olyan Állam számára, amely a tizenötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követõen erõsíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerõsítõ vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének idõpontját követõ tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

40.cikk Az Egyezmény hatálybalépésével a Genfben 1931. március 30-án aláírásra megnyitott, a közúti jelzések egységesítésére vonatkozó Egyezményt és a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzõkönyvet a Szerzõdõ Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

41.cikk 1. Az Egyezmény hatálybalépésétõl számított egy év eltelte után bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja az Egyezmény egy vagy több módosítását. A javasolt módosítások szövegét, az indokok elõterjesztésével, a Fõtitkárhoz kell küldeni, aki azt közli az összes Szerzõdõ Féllel. A Szerzõdõ Felek számára fennáll a lehetõség arra, hogy a közléstõl számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Fõtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett többi Állammal is.
2. a) Minden módosító javaslat, amelyet az elõzõ bekezdés rendelkezéseinek megfelelõen közölnek, akkor minõsül elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Fõtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A Fõtitkár az összes Szerzõdõ Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetésérõl és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemrõl. Ha a meghatározott tizenkét hónapos határidõ alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerzõdõ Felek teljes számának az egyharmadát, a Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet, hogy a módosítás az elõzõ bekezdésben meghatározott tizenkét hónapos határidõ lejártát követõ hat hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre vonatkozóan hatályba lép, azok kivételével, amelyek a megállapított határidõ alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítási javaslatot vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérte, az említett határidõ elteltét követõen bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Azokra a Szerzõdõ Felekre, amelyek közölték a részükrõl történõ elfogadást, a módosítás attól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítésüket.
3. Ha egy javasolt módosítást e cikk 2. bekezdésének megfelelõen nem fogadtak el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidõn belül a Szerzõdõ Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Fõtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerzõdõ Feleknek legalább egyharmada, de tíznél nem kevesebben arról tájékoztatják a Fõtitkárt, hogy elfogadják, vagy megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják, a Fõtitkár a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására konferenciát hív össze, amelyrõl e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.
4. Ha e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen konferenciát hívnak össze, a Fõtitkár arra az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett összes államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot, hogy legkésõbb a megnyitás elõtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az idõpontja elõtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5. a) Az Egyezménnyel kapcsolatos bármely módosítás akkor minõsül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerzõdõ Feleknek legalább a kétharmadát teszi ki. A Fõtitkár értesíti az összes Szerzõdõ Felet a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerzõdõ Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidõ alatt értesítik a Fõtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerzõdõ Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidõ alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Fõtitkárt, hogy azt elfogadja, és a Fõtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerzõdõ Féllel. Arra a Szerzõdõ Félre, amely közölte a részérõl történt elfogadást, a módosítás attól az idõponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidõ elteltével, amennyiben ez az idõpont késõbbi az elõbbinél.
6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minõsül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

42. cikk Bármely Szerzõdõ Fél a Fõtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja az Egyezményt. A felmondás attól az idõponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést.

43. cikk Az Egyezmény hatályát veszti, ha a Szerzõdõ Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos idõszak alatt ötnél kevesebbre csökken.

44. cikk A két vagy több Szerzõdõ Fél között keletkezõ minden olyan vitát, amely az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, az érdekelt Szerzõdõ Felek bármelyikének a kérelmére döntés végett Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.

45. cikk Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az bármely Szerzõdõ Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethetõ és a helyzet követelményeire korlátozott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külsõ vagy belsõ biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

46. cikk 1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor, a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezõnek az Egyezmény 44. cikkét. A többi Szerzõdõ Felet nem kötelezi a 44. cikk az olyan Szerzõdõ Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. a) Bármely Állam a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Fõtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából
(i) az Aa és az Ab minták közül melyiket választja veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblaként (9. cikk 1. bekezdés) és
(ii) a B,2a és a B,2b minták közül melyiket választja "ÁLLJ" jelzés gyanánt (10. cikk 3. bekezdés).
Bármely Állam a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel késõbb - egy újabb nyilatkozattal - bármikor módosíthatja a választást.
b) Bármely Állam a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Fõtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpároknak minõsíti (1. cikk 1. pont).
Bármely Állam a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel késõbb bármikor visszavonhatja a nyilatkozatát.
3. E cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozatok hatálya attól az idõponttól számított hat hónap elteltével kezdõdik, amikor a Fõtitkár megkapta az értesítést, vagy abban az idõpontban, amikor az Egyezmény a nyilatkozatot közlõ Állam számára hatályba lép, feltéve, hogy ez az idõpont késõbbi az elõbb említettnél.
4. Az Egyezményre és mellékleteire vonatkozó fenntartások, e cikk 1. bekezdésben említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetõk meg, hogy az írásban történik, és hogy amennyiben azt a megerõsítõ vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése elõtt tették meg, ebben az okmányban megerõsítik. A Fõtitkár az említett fenntartásokat az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államokkal közli.
5. Bármely Szerzõdõ Fél, amely e cikk 1. vagy 4. bekezdésének megfelelõen fenntartással élt vagy nyilatkozatot tett, bármely idõpontban a Fõtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. E cikk 4. bekezdésének megfelelõen tett minden fenntartás
a) annak a Szerzõdõ Félnek a számára, amely a fenntartást tette, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja az Egyezménynek a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerzõdõ Fél számára is azzal a Szerzõdõ Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást bejelentette.

47. cikk Az Egyezmény 41. és 46. cikkeiben említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Fõtitkár közli a 37. cikk 1. bekezdésében említett összes Állammal:
a) a 37. Cikk szerinti aláírásokat, megerõsítéseket és csatlakozásokat;
b) a 38. Cikk szerinti nyilatkozatokat;
c) azokat az idõpontokat, amikor az Egyezmény a 39. cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az idõpontokat, amikor az Egyezmény módosításai a 41. cikk 2. és 5. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 42. Cikk szerinti felmondásokat;
f) az Egyezmény hatályának 43. cikk szerinti megszûnését.

48. cikk Az Egyezménynek egyetlen példányban angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült eredetijét - amely öt szöveg egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld az Egyezmény 37. cikkének 1. bekezdésében említett Államok részére.
Aminek hiteléül az alulírott és kormányaik részérõl kellõen felhatalmazott meghatalmazottak7  aláírták az Egyezményt.
Készült Bécsben, az ezerkilencszázhatvannyolcadik év november hónapjának nyolcadik napján.

atompyka Creative Commons License 2006.01.14 0 0 35
2004. évi XCI. törvény az 1968. évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény és módosításai, valamint az azt kiegészítõ európai Megállapodás és módosításai egységes szerkezetben történõ kihirdetésérõl1  1. § Az Országgyûlés az 1968. évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek (a továbbiakban: Egyezmény) és az 1995. november 30-án hatályba lépett módosításainak, valamint az Egyezményt kiegészítõ európai Megállapodásnak (a továbbiakban: Megállapodás) és az 1995. november 27-én hatályba lépett módosításainak egységes szerkezetbe foglalt szövegét e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény és a Megállapodás egységes angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

KÖZÚTI JELZÉSI EGYEZMÉNY A Szerzõdõ Felek
felismerve, hogy a közúti jelzõtáblák, jelzések, jelképek és útburkolati jelek nemzetközi egyöntetûsége szükséges a nemzetközi közúti közlekedés megkönnyítése és a közutak biztonságának növelése céljából, megállapodtak a következõ rendelkezésekben:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Meghatározások Jelen Egyezmény tekintetében a következõ fogalmaknak az itt hozzájuk rendelt jelentéssel kell bírniuk:
a) Valamely Szerzõdõ Fél "hazai jogszabályai" azoknak az országos vagy helyi törvényeknek és rendeleteknek az összességét jelentik, amelyek a Szerzõdõ Fél területén hatályban vannak.
b) A "lakott terület" olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek, vagy amelyet a hazai jogszabályokban más módon meghatároztak.
c) Az "út" a közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti.
d) Az "úttest" az útnak azt a részét jelenti, amelyet rendes körülmények között a jármû-forgalom használ; az út magában foglalhat több úttestet is, amelyek egymástól láthatóan el vannak választva, például elválasztó sávval vagy szintkülönbséggel.
e) A "forgalmi sáv" az olyan hosszirányú sávok bármelyikét jelenti, amelyekre az úttest felosztható, függetlenül attól, hogy azok hosszirányú útburkolati jelekkel meg vannak-e jelölve vagy sem, és amelyek elég szélesek ahhoz, hogy azokon a motorkerékpárt kivéve egy gépjármûsor haladhasson.
f) Az "útkeresztezõdés" az utaknak minden szintbeni keresztezõdését, egymásba torkollását vagy egymástól elágazását jelenti, ideértve azokat a közterületeket is, amelyeket az ilyen keresztezõdések, egymásba torkollások vagy egymástól való elágazások alakítanak ki.
g) A "szintbeni vasúti átjáró" a közút és az önálló alapépítménnyel rendelkezõ vasút vagy villamos mindenfajta szintbeni keresztezõdését jelenti.
h) Az "autópálya" olyan utat jelent, amelyet kifejezetten a gépjármû-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem szolgál ki határoló ingatlanokat, és amely:
(i) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve, mindkét forgalmi irányban külön úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv vagy kivételesen más eszköz választ el egymástól;
(ii) szintben nem keresztez sem utat, sem vasúti, sem villamos vágányt, sem pedig gyalog utat; és (iii) kifejezetten autópályaként van jelezve. i) A jármû akkor minõsül:
(i) a "megállás" helyzetében levõnek, ha arra az idõtartamra áll meg, amely személyek be- vagy kiszállásához, illetõleg áruk fel- vagy lerakásához szükséges;
(ii) a "várakozás" helyzetében levõnek, ha bármely okból megállt - kivéve, ha azért van álló helyzetben, hogy elkerülje az összeütközést az út más használójával vagy akadállyal, vagy hogy eleget tegyen a közlekedési szabályoknak - és ha álló helyzete nem korlátozódik a személyek be-vagy kiszállásához, illetõleg áruk fel- vagy lerakásához szükséges idõtartamra.
Mindamellett a Szerzõdõ Felek "megállás" helyzetében levõnek minõsíthetik a (ii) alpontnak megfelelõen álló helyzetben levõ jármûvet, ha az álló helyzet idõtartama nem haladja meg a hazai jogszabályokban meghatározott idõtartamot, és "várakozás" helyzetében levõnek minõsíthetik a fenti (i) alpontnak megfelelõen álló helyzetben levõ jármûvet, ha az említett álló helyzet idõtartama meghaladja a hazai jogszabályokban meghatározott idõtartamot.
j) A "kerékpár" olyan legalább kétkerekû jármûvet jelent, amelyet kizárólag a rajta helyet foglaló személyek izomereje hajt, pedálok vagy kézi forgattyúk segítségével.
k) A "segédmotoros kerékpár" olyan két- vagy három-kerekû jármûvet jelent, amely legfeljebb 50 cm3 hengerûrtartalmú belsõ égésû motorral van ellátva, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az óránkénti 50 km-t (30 mérföldet). A Szerzõdõ Felek azonban jogosultak arra, hogy hazai jogszabályaik szempontjából ne minõsítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a jármûveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzõivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, tömegük vagy motorjuk egyes jellemzõi meghaladnak bizonyos értékhatárokat. E meghatározásban semmi sem értelmezhetõ úgy, mint ami gátolná a Szerzõdõ Feleket abban, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó hazai jogszabályaik rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat éppenséggel kerékpárokként kezeljék.
l) A "motorkerékpár" olyan kétkerekû - oldalkocsis vagy anélküli - jármûvet jelent, amelyet hajtómotorral szereltek fel. A Szerzõdõ Felek jogosultak arra, hogy a hazai jogszabályaikban motorkerékpároknak minõsítsék azokat a háromkerekû jármûveket, amelyeknek saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot. A "motorkerékpár" fogalma nem foglalja magában a segédmotoros kerékpárokat; a Szerzõdõ Feleknek azonban - amennyiben az Egyezmény 46. cikke 2. bekezdésének megfelelõen ilyen hatályú nyilatkozatot tesznek - a jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából, a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárokként szabad kezelniük.
m) A "gépi meghajtású jármû" az összes önjáró közúti jármûvet jelenti, kivéve a segédmotoros kerékpárt azoknak a Szerzõdõ Feleknek a területén, amelyek nem kezelik a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárokként, valamint kivéve a sínpályán közlekedõ jármûvet.
n) A "gépjármû" minden olyan gépi meghajtású jármûvet jelent, amely rendes körülmények között személyek vagy áruk közúton való szállítására, illetõleg személyek vagy áruk szállítására használt jármûveknek a közúton való vontatására szolgál. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a jármûveket, amelyek villamos vezetékhez csatlakoznak, és amelyek nem sínpályán közlekednek. Nem terjed ki az olyan jármûvekre, mint a mezõgazdasági vontatók, amelyeket csak alkalomszerûen használnak személyeknek vagy áruknak a közúton való szállítására, illetõleg személyek vagy tárgyak szállítására használt jármûveknek a közúton való vontatására.
o) A "pótkocsi" az összes olyan jármûvet jelenti, amelyet gépi meghajtású jármûvel való vontatásra szántak, ez a kifejezés tartalmazza a félpótkocsikat is.
p) A "félpótkocsi" az összes olyan pótkocsit jelenti, amelyet gépjármûhöz csatolásra terveztek oly módon, hogy annak egy része a gépjármûre támaszkodik és tömegének, valamint terhelése tömegének számottevõ részét a gépjármû hordozza.
q) A "vezetõ" az összes olyan személyt jelenti, aki gépjármûvet vagy más jármûvet (ideértve a kerékpárt is) vezet, vagy aki közúton háziállatot egyesével vagy csoportosan, illetõleg igás, málhás vagy nyerges állatokat hajt.
r) A "megengedett legnagyobb tömeg" a megterhelt jármûnek azt a legnagyobb tömegét jelenti, amelyet megengedettnek nyilvánított annak az Államnak az illetékes hatósága, amelyben a jármûvet nyilvántartásba vették.
s) A "terhelt tömeg" a megterhelt jármû tényleges tömegét jelenti, a jármûvön levõ személyzettel és utasokkal együtt.
t) A "forgalom iránya" és a "forgalom irányának megfelelõ" kifejezések a jobb oldalt jelentik abban az esetben, ha a jármû vezetõjének a hazai jogszabályok szerint a szembe jövõ jármûvet a saját bal oldala mellett kell elengednie; ellenkezõ esetben az említett kifejezések a bal oldaltjelentik.
u) Az a követelmény, amely szerint a vezetõ köteles "elsõbbséget adni" más jármûveknek, azt jelenti, hogy a vezetõnek nem szabad haladását vagy forgalmi mûveletét folytatnia vagy újra kezdenie, ha ezzel más jármûvek vezetõit jármûvük irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszeríthetné.

2. cikk Az Egyezmény mellékletei Az Egyezmény mellékletei, nevezetesen az
1. Melléklet: Közúti jelzõtáblák;
A fejezet: Veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák;
B fejezet: Elsõbbségi jelzõtáblák;
C fejezet: Tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák;
D fejezet: Kötelezõ jelzõtáblák;
E fejezet: Különleges szabályokat jelzõ táblák;
F fejezet: Tájékoztató, létesítményi és szolgáltatási jelzõtáblák;
G fejezet: Útirány, helymeghatározó vagy utaló jelzõtáblák;
H fejezet: Kiegészítõ táblák;
2. Melléklet: Útburkolati jelek;
3. Melléklet: Az 1. Mellékletben említett jelzõtáblák, jelképek és táblák színes ábrái az Egyezmény szerves részét képezik.

3. cikk A Szerzõdõ Felek kötelezettségei 1. a) Az Egyezmény Szerzõdõ Felei elfogadják a közúti jelzõtábláknak, jelzõlámpáknak és jelképeknek, valamint útburkolati jeleknek az itt leírt rendszerét és kötelezettséget vállalnak annak a lehetõ legrövidebb idõn belül történõ alkalmazására. Ebbõl a célból:
(i) abban az esetben, amikor az Egyezmény meghatároz valamely jelzõtáblát, jelképet vagy jelet azért, hogy az az út használói számára elõírást vagy tájékoztatást adjon, a Szerzõdõ Felek e cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott határidõk betartásával vállalják, hogy nem használnak más jelzõtáblát, jelképet vagy jelet az ilyen elõírás jelzésére vagy az ilyen tájékoztatás adására;
(ii) abban az esetben, amikor az Egyezmény nem határoz meg jelzõtáblát, jelképet vagy jelet valamely elõírásnak a jelzésére vagy tájékoztatásnak a közlésére az út használói részére, a Szerzõdõ Felek számára szabadnak kell lennie erre a célra olyan jelzõtáblát, jelképet vagy jelet alkalmazni, amilyent akarnak, feltéve, hogy ennek a jelzõtáblának, jelképnek vagy jelnek nincs valamely más jelentése az Egyezményben, és az beilleszkedik az Egyezmény által meghatározott rendszerbe.
b) A forgalomszabályozási módszerek fejlesztése érdekében, és figyelemmel annak hasznosságára, hogy kísérleteket folytassanak, mielõtt kiegészítõ javaslatokat terjesztenének elõ az Egyezmény módosítására, a Szerzõdõ Felek számára szabadnak kell lennie kísérleti célból és ideiglenesen, bizonyos útszakaszokon az Egyezmény rendelkezéseitõl való eltérésre.
2. A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy legkésõbb az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépésétõl számított négy éven belül kicserélnek vagy kiegészítenek minden olyan jelzõtáblát, jelképet, berendezést vagy jelet, amely rendelkezik ugyanaz Egyezmény által meghatározott rendszer valamelyik jelzõtáblájának, jelképének, berendezésének vagy jelének jellemzõivel, de más a jelentése, mint amit ez az Egyezmény ahhoz rendel.
3. A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépésétõl számított tizenöt éven belül kicserélik mindazokat a jelzõtáblákat, jelképeket, berendezéseket és jeleket, amelyek nem egyeznek meg az Egyezményben meghatározott rendszerrel. Az említett idõszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben meghatározott rendszert - a korábbi jelzõtáblákat és jelképeket fenn szabad tartani az Egyezményben meghatározottak mellett.
4. Az Egyezményben semmit sem szabad olyként értelmezni, mint ami megkövetelné a Szerzõdõ Felektõl, hogy az Egyezményben meghatározott összes jelzõtáblát és jelet alkalmazzák. Ellenkezõleg, a Szerzõdõ Feleknek a legszükségesebbre kell korlátozniuk azoknak a jelzõtábla és jeltípusoknak a számát, amelyeket alkalmaznak.

4. cikk A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat, hogy meg kell tiltani:
a) a jelzõtáblán, annak tartó elemén vagy bármely más forgalomszabályozó berendezésen bárminek feltüntetését, ami nem kapcsolódik az ilyen jelzõtábla vagy berendezés céljához; abban az esetben azonban, ha a Szerzõdõ Felek vagy szerveik felhatalmaznak valamely nem anyagi haszonszerzés céljára alakult egyesületet tájékoztató jelzõtáblák elhelyezésére, megengedhetik, hogy ennek az egyesületnek a jelvénye szerepeljen a jelzõtáblán vagy annak tartó elemén, ha az a jelzõtábla megértését nem nehezíti;
b) olyan tábla, figyelmeztetés, jel vagy eszköz elhelyezését, amely összetéveszthetõ a jelzõtáblákkal, vagy forgalomszabályozó berendezésekkel, csökkenthetik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vagy vakíthatják az út használóit, vagy azok figyelmét a közlekedés biztonságára hátrányos módon vonják el.

II. Fejezet KÖZÚTIJELZõTÁBLÁK 5. cikk 1. Az Egyezményben meghatározott rendszer a közúti jelzõtáblák következõ osztályait különbözteti meg:
a) veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák: ezeknek a jelzõtábláknak az a célja, hogy figyelmeztessék az úthasználókat az úton levõ veszélyre és tájékoztassák õket annak természetérõl;
b) szabályozó jelzõtáblák: ezeknek a jelzõtábláknak az a célja, hogy közöljék az úthasználókkal azokat a külön kötelezettségeket, korlátozásokat vagy tilalmakat, amelyeket be kell tartaniuk; ezek fel vannak osztva:
(i) elsõbbségi jelzõtáblákra;
(ii) tiltó vagy korlátozó jelzõtáblákra;
(iii) kötelezõ jelzõtáblákra;
(iv) különleges szabályokat jelzõtáblákra;
c) tájékoztató jelzõtáblák: ezeknek a jelzõtábláknak a célja utazás közben az úthasználók eligazítása, vagy egyéb esetlegesen hasznos tájékoztatásokkal való ellátása; ezek fel vannak osztva:
(i) tájékoztató, létesítményi vagy szolgáltatási jelzõtáblákra;
(ii) útirány, helymeghatározó vagy utalójelzõtáblákra:
Útirány-elõjelzõ táblák;
Útirányjelzõ táblák;
Útazonosító jelzõtáblák;
Helymeghatározó jelzõtáblák;
Megerõsítõ jelzõtáblák;
Utaló jelzõtáblák;
(iii) Kiegészítõ táblákra.
2. Amikor az Egyezmény választást enged több jelzõtábla vagy több jelkép közül:
a) a Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy az egész területükön az ilyen jelzõtáblák vagy jelképek közül csak egyet alkalmaznak;
b) a Szerzõdõ Felek erõfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy regionális szinten megegyezzenek az azonos választás tekintetében;
c) az Egyezmény 3. cikkének 3. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók a nem választott típusú jelzõtáblákra és jelképekre.

6. cikk 1. A jelzõtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vezetõk, akiknek a jelzések szólnak, könnyen és kellõ idõben felismerhessék azokat. Általában az útnak azon az oldalán kell azokat elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának, azonban el szabad helyezni, vagy meg szabad ismételni az úttest felett is. Minden, az út forgalom irányának megfelelõ oldalán elhelyezett jelzõtáblát meg kell ismételni az úttest felett vagy annak másik oldalán, ha a helyi viszonyok olyanok, hogy azok a vezetõk, akiknek az szól, azt kellõ idõben nem veszik észre.
2. Minden jelzõtábla a forgalom számára nyitva álló úttest teljes szélességében érvényes azokra a vezetõkre, akiknek szól. Olyan jelzéseket is szabad azonban alkalmazni, amelyeknek az érvényessége csupán az úttestnek a hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt egy vagy több forgalmi sávjára terjed ki. Ebben az esetben a következõ három változat egyikét kell használni:
a) a jelzõtáblát az érintett sáv fölött kell elhelyezni, egy függõleges nyíllal kiegészítve, ha erre szükség van, vagy
b) a jelzõtáblát az úttest külsõ szélén kell elhelyezni akkor, ha az útburkolati jelek egyértelmûen jelzik, hogy a jelzõtábla kizárólag az úttest szélsõ forgalmi sávjára érvényes, és egyetlen célja az, hogy egy - útburkolati jelek által már jelzett - helyi elõírást megerõsítsen, vagy
c) jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet II. alfejezet, 1. és 2. pontjában leírt E,1 vagy E,2, illetõleg az 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezet 1. és 2. pontjában leírt G,11 és G,12 jelzõtáblákat az úttest szélére kell elhelyezni.
3. Ahol az illetékes hatóságok véleménye szerint az elválasztott úttestekkel rendelkezõ út szélén elhelyezett jelzõtábla nem volna hatásos, azt el szabad helyezni az elválasztó sávon, és ilyen esetben azt nem kell megismételni az út szélén.
4. Ajánlatos a hazai jogszabályokban olyan rendelkezést hozni, amely szerint:
a) a jelzõtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy ne gátolják a jármûvek közlekedését az úttesten és azok, amelyek az út szélén vannak elhelyezve, a lehetõ legkevésbé akadályozzák a gyalogosokat; az úttestnek a jelzõtáblánál lévõ szintje és a jelzõtábla alsó szegélye közötti szintkülönbségnek az azonos osztályba tartozó jelzõtáblák esetében, ugyanazon az útvonalon, amennyire lehetséges, egyöntetûnek kell lennie;
b) a jelzõtáblák méreteinek olyannak kell lenniük, hogy a jelzõtábla már messzirõl jól látható és a hozzá közeledõ személy által könnyen megérthetõ legyen; az e pont c) alpontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével ezeket a méreteket a jármûvek szokásos sebességéhez kell igazítani;
c) a veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák és a szabályozó jelzõtáblák (kivéve a különleges szabályokat jelzõ táblákat) méreteit szabványosítani kell minden Szerzõdõ Fél területén. Általános szabályként minden jelzõtáblatípusból négy méretnek kell lennie: kis, általános, nagy és igen nagy méretnek. A kisméretû jelzõtáblákat ott kell alkalmazni, ahol a körülmények nem teszik lehetõvé általános méretû jelzõtáblák alkalmazását, vagy ahol a forgalom csak lassan mozoghat; alkalmazhatók továbbá egy elõbbi jelzõtábla megismétlésre is; a nagyméretû jelzõtáblákat a nagyszélességû és gyors forgalmú utakon kell alkalmazni; az igen nagyméretû jelzõtáblákat az olyan, nagyon gyors forgalmú utakon kell alkalmazni, mint az autópályák.

7. cikk 1. Ajánlatos a hazai jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a közúti jelzõtáblákat, különösen a veszélyre figyelmeztetõ és a szabályozó jelzõtáblákat - azok kivételével, amelyek a lakott területek megvilágított utcáiban a megállást és a várakozást szabályozzák - abból a célból, hogy éjszaka jobban láthatók és jobban olvashatók legyenek, ki kell világítani, vagy fényvisszaverõ anyagokkal, illetõleg fényvisszaverõ eszközökkel kell ellátni, úgy azonban, hogy ez az úthasználókat ne vakítsa. A jelzõtáblákon elõforduló különbözõ színû, sötét vagy világos grafikai elemek, elütõ világos, illetve sötét, keskeny csíkok segítségével elkülöníthetõk.
2. Az Egyezményben semmi sem tiltja a csupán bizonyos órákban vagy bizonyos napokon érvényes felvilágosítások, figyelmeztetések, vagy szabályok közlése céljából olyan jelzõtáblák alkalmazását, amelyek csak akkor láthatók, amikor az általuk adott felvilágosítások idõszerûek.

8. cikk 1. A jelzõtáblák nemzetközi érthetõségének megkönnyítése érdekében az Egyezményben meghatározott jelzésrendszer az egyes jelzõtábla-osztályokra jellemzõ formákon és színeken, és ahol csak lehetséges, inkább jelképek mintsem feliratok alkalmazásán alapul. Amikor a Szerzõdõ Felek szükségesnek vélik az elõírt jelképek módosítását, ezeknek a módosításoknak nem szabad a lényeges jellemzõkön változtatniuk.
1/A. Változtatható jelentésû jelzõtáblák használata esetén az ezeken megjelenített feliratoknak és jelképeknek szintén meg kell felelniük a jelen Egyezményben elõírt jelzési rendszernek. Ha azonban egy adott típusú jelzési rendszer mûszaki követelményei úgy kívánják, különösen a kielégítõ olvashatóság biztosítása céljából, és feltételezve, hogy hibás értelmezés nem lehetséges, akkor az elõírt sötét színû jelzõtáblák vagy jelképek megjelenhetnek világos színben, a világos színû hátterek sötét színû hátterekkel helyettesítendõk. A jelzõtábla jelképének vagy keretének piros színe nem változtatható meg.
2. Azoknak a Szerzõdõ Feleknek, amelyek az Egyezmény 3. cikk 1. bekezdése a) (ii) pontjának megfelelõen az Egyezményben meg nem határozott jelzõtáblát vagy jelképet kívánnak elfogadni, erõfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az ilyen új jelzõtábla vagy jelkép tekintetében regionális megegyezés jöjjön létre.
3. Az Egyezményben semmi sem tiltja, hogy a jelzõtáblák értelmezésének megkönnyítése céljából feliratot alkalmazzanak a jelzõtábla alatt elhelyezett vagy a jelzõtáblát magában foglaló téglalap alakú táblán; ilyen felirat alkalmazható magán a jelzõtáblán is abban az esetben, ha a jelzõtábla megértését nem nehezíti az olyan vezetõk számára, akik a feliratot nem érthetik meg.
4. Ahol az illetékes hatóságok úgy gondolják, hogy az adott jelzõtábla vagy jelkép jelentésének világosabbá tétele vagy egy jelzõtábla alkalmazásának bizonyos idõtartamokra való korlátozása ajánlatos, ezt a jelen Egyezmény 1. Mellékletében elõírt módon a jelzõtáblára vagy egy kiegészítõ táblára felvezetett felirattal tehetik meg. Ha a szabályozó jelzõtáblákat csak bizonyos úthasználókra kell korlátozni, vagy bizonyos úthasználókat mentesíteni kell a szabály alól, akkor ez az 1. Melléklet, H fejezet 4. pontjának megfelelõ kiegészítõ táblákkal tehetõ meg (H,5a; H,5b és H,6 tábla).
5. E cikk 3. és 4. bekezdésében említett feliratokat nemzeti nyelven vagy a nemzeti nyelvek egyikén vagy azok közül több nyelven, ezenfelül - ha a kérdéses Szerzõdõ Fél ezt célszerûnek ítéli -, más nyelveken, különösen az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvein kell feltüntetni.

VESZÉLYRE FIGYELMEZTETÕ JELZÕTÁBLÁK 9. cikk 1. Jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, I. alfejezete a veszélyre figyelmeztetõ táblák mintáit tünteti fel; az A fejezet, II. alfejezete mutatja az e jelzõtáblákra helyezendõ jelképeket és néhány utasítást ad ezeknek a használatára. Jelen Egyezmény 46. cikkének 2. bekezdése szerint minden Államnak értesítenie kell a Fõtitkárt arról, hogy az Aa vagy Ab táblát választották-e a veszélyre figyelmeztetõ táblák mintájául.
2. A veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblák számát nem szabad szükségtelenül növelni, de azokat el kell helyezni az úton levõ olyan veszélyek jelzésére, amelyeket a szükséges óvatossággal haladó vezetõ is nehezen tud kellõ idõben észrevenni.
3. A veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblákat a veszélyes helytõl olyan távolságban kell elhelyezni, hogy hatásosságuk mind nappal, mind éjjel a legjobb legyen, figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, beleértve a jármûvek szokásos sebességét és azt a távolságot, amelyrõl a jelzõtábla látható.
4. A jelzõtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot jelezni szabad az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezet szerinti H,1 kiegészítõ táblán, amely a fejezet elõírásainak megfelelõen van elhelyezve; ezt a tájékoztatást feltétlenül alkalmazni kell, ha a jelzõtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolság a vezetõk által nem becsülhetõ fel és eltér attól, mint amire rendes körülmények között számíthatnak.
5. A veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblákat - különösen az autópályákon és az autópályákkal egy tekintet alá esõ utakon - meg szabad ismételni. Ahol azokat megismétlik, a jelzõtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot e cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen kell jelezni. A nyitható hidak és a szintbeni vasúti útátjárók elõtt levõ veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblákra azonban a Szerzõdõ Felek a következõ rendelkezéseket alkalmazhatják:
Minden, a jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezet 5., 25., 26. és 27. bekezdésében leírt, az A,5, A,25, A,26 vagy A,27 jelképek egyikét viselõ, veszélyre figyelmeztetõ jelzõtábla alá egy fehér vagy sárga alapszínû, hosszabb oldalaival függõlegesen álló, téglalap alakú, három ferde piros csíkkal ellátott táblát szabad elhelyezni, feltéve, ha e jelzõtábla és a vasúti átjáró közötti távolság egyharmadánál és kétharmadánál egy-egy ugyanilyen formájú, egy, illetve két ferde piros csíkot viselõ, fehér vagy sárga alapszínû, további jelzõtáblát helyeznek el. Ezeket a jelzõtáblákat az úttest ellenkezõ oldalán meg szabad ismételni. Az ebben a bekezdésben említett táblák további leírását jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezet 29. bekezdése tartalmazza.
6. Amennyiben a veszélyre figyelmeztetõ jelzõtáblát arra a célra alkalmazzák, hogy bizonyos hosszúságú útszakaszon fennálló veszélyre hívja fel a figyelmet (pl. veszélyes útkanyarulatok sorozata, vagy rossz állapotban levõ útszakaszok) és ha kívánatosnak látszik e szakasz hosszának a jelzése, ezt az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetben szereplõ H,2 kiegészítõ táblán kell feltüntetni, amit az említett fejezet elõírásainak megfelelõen kell elhelyezni.

SZABÁLYOZÓ JELZÕTÁBLÁK 10. cikk Elsõbbségi jelzõtáblák 1. Az úthasználók értesítését vagy tájékoztatását az útkeresztezõdések sajátos elsõbbségi szabályairól a B,1, B,2, B,3 és B,4 jelzõtáblák adják meg. Az úthasználóknak az útszûkületekben érvényben lévõ elsõbbségi szabályokra vonatkozó tájékoztatását a B,5 és B,6 jelzõtáblák adják meg. Ezeket a jelzõtáblákat a jelen Egyezmény 1. Melléklet, B fejezete írja le.
2. A B,1 "ELSõBBSÉGADÁS KÖTELEZõ" jelzõtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetõk annál az útkeresztezõdésnél, ahol a jelzõtáblát elhelyezték, kötelesek elsõbbséget adni az azon az úton közlekedõ jármûvek részére, amelyhez közelednek.
3. A B,2 "ÁLLJ" jelzõtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetõk annál az útkeresztezõdésnél, ahol a jelzõtáblát elhelyezték, kötelesek megállni mielõtt behajtanának az útkeresztezõdésbe, és kötelesek elsõbbséget adni az azon az úton közlekedõ jármûvek részére, amelyhez közelednek. Az Egyezmény 46. cikk 2. bekezdésének megfelelõen minden Államnak értesítenie kell a Fõtitkárt arról, hogy a B,2a, vagy a B,2b mintát választotta-e "ÁLLJ" jelzõtáblaként.
4. Ha az illetékes hatóságok szükségesnek látják, a B,1 vagy B,2 jelzõtábla máshová is elhelyezhetõ, mint az útkeresztezõdésnél.
5. A B,1 és a B,2 jelzõtáblákat az útkeresztezõdésnél kell elhelyezni, amennyire lehetséges azzal a ponttal egy vonalban, ahol a jármûveknek meg kell állniuk, vagy amelyet az elsõbbség megadása érdekében nem szabad túlhaladniuk.
6. A B,1 jelzõtábla elõjelzésére ugyanezen jelzõtáblát a jelen Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblával ellátva kell használni. A B,2 jelzõtábla elõjelzésére a B,1 jelzõtáblát a "STOP" jelképpel és egy, a B,2 jelzõtábla távolságát mutató számot feltüntetõ, téglalap alakú kiegészítõ táblával ellátva kell használni.
7. A B,3 "ELSõBBSÉGGEL RENDELKEZõ ÚT" jelzõtáblát arra kell alkalmazni, hogy az út használóinak jelezzék, hogy az említett útnak másik úttal való keresztezõdésénél a másik úton közlekedõ vagy a másik útról érkezõ jármûvek vezetõi kötelesek elsõbbséget adni az ezen az úton közlekedõ jármûvek részére. Ezt a jelzõtáblát el szabad helyezni az út kezdeténél, és meg szabad ismételni minden útkeresztezõdés után; el szabad azt helyezni az útkeresztezõdés elõtt vagy az útkeresztezõdésnél is. Ha a B,3 jelzõtáblát az úton elhelyezték, a B,4 "AZ ELSõBBSÉG VÉGE" jelzõtáblát el kell helyezni annak a pontnak a közelében, ahol az útnak a többi úttal szembeni elsõbbsége megszûnik. A B,4 jelzõtáblát egy vagy több alkalommal meg szabad ismételni az elõtt a pont elõtt, ahol az elsõbbség megszûnik; az említett pont elõtt elhelyezett jelzõtáblát vagy jelzõtáblákat el kell látni az 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítõ táblával.
8. Ha az úton az útkeresztezõdéshez való közeledést a veszélyre figyelmeztetõ olyan jelzõtábla közli, amelyen az A,19 jelképek valamelyikét tüntették fel, vagy ha az út az útkeresztezõdésnél elsõbbséggel rendelkezõ út, és ezt e cikk 7. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen a B,3 jelzõtábla ilyenként jelzi, az útkeresztezõdésnél az összes többi úton el kell helyezni az B,1 vagy B,2 jelzõtáblát; a B,1 vagy a B,2 jelzõtáblák felállítása azonban nem kötelezõ az olyan úton, mint az ösvények vagy földutak, amelyeken a vezetõk kötelesek még az ilyen jelzõtáblák hiányában is elsõbbséget adni az útkeresztezõdésnél. A B,2 jelzõtáblát csak akkor kell elhelyezni, ha a hatóságok célszerûnek ítélik a vezetõk, - különösen az útkeresztezõdés bármelyik oldalán levõ útszakasz rossz láthatósága miatt az útkeresztezõdéshez közeledõ vezetõk - megállásra kötelezését.

11. cikk Tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák Az Egyezmény 1. Melléklet, C fejezete leírja a tiltó és a korlátozó jelzõtáblákat és megadja ezek jelentését. Ez a fejezet leírja az említett tilalmaknak vagy korlátozásoknak, vagy azok valamelyikének a végét jelzõ táblákat is.

12. cikk Kötelezõ jelzõtáblák Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezete leírja a kötelezõ jelzõtáblákat és meghatározza azok jelentését.

13. cikk Az Egyezmény 1. Melléklet, C és D fejezetében leírt jelzõtáblákra vonatkozó általános rendelkezések 1. A tiltó vagy korlátozó jelzõtáblákat és a kötelezõ jelzõtáblákat annak a helynek a közvetlen közelében kell elhelyezni, ahol a kötelezettség, korlátozás vagy a tilalom kezdõdik és meg szabad azokat ismételni, ha azt az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik. Mindamellett, amikor az illetékes hatóságok ezt célszerûnek ítélik, a láthatóság érdekében vagy azért, hogy az úthasználókat elõre figyelmeztessék, ezeket a jelzõtáblákat el szabad helyezni megfelelõ távolságban az elõtt a pont elõtt, ahol a kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényes. Az olyan jelzõtáblák alatt, amelyeket az elõtt a pont elõtt helyeztek el, ahol kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényessé válik, el kell helyezni az 1. Melléklet, H fejezetében szereplõ H,1 kiegészítõ táblát.
2. Azok a szabályozó jelzõtáblák, amelyeket a lakott terület nevét jelölõ jelzõtáblával egy vonalban vagy nem sokkal mögötte helyeztek el, azt jelentik, hogy a szabályozás az egész lakott területre vonatkozik, kivéve, ha a lakott terület egyes részein más jelzõtáblák más szabályozást közölnek.
3. A tiltó vagy korlátozó jelzõtáblák a felállítási helyüktõl addig a pontig, ahol egy ezekkel ellentétes jelzõtábla áll, vagy ha ilyen nincs, akkor a következõ útkeresztezõdésig érvényesek. Ha a tiltás vagy korlátozás érvényessége az útkeresztezõdés után is szükséges, akkor a hazai jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a jelzõtáblát meg kell ismételni.
4. Ahol egy szabályozó jelzõtábla egy zónában lévõ összes útvonalra érvényes (övezeti érvényesség), ott a jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezet 8.a) alpontjában leírt módon kell azt elhelyezni.
5. A fenti 4. bekezdésben szereplõ zónákból való kijáratot jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezet 8. b) alpontjában leírt módon kell feltüntetni.

13/A. cikk Különleges szabályokat jelzõ táblák 1. Jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezete leírja a különleges szabályokat jelzõ táblákat és megadja ezek jelentését.
2. Az E,7a, E,7b, E,7c vagy E,7d és az E,8a, E,8b, E,8c vagy E,8d jelzõtábláknak arra kell figyelmeztetniük az úthasználókat, hogy az ország területén a lakott területen belüli forgalmat szabályozó általános rendelkezések az E,7a, E,7b, E,7c vagy E,7d, jelzõtábláktól az E,8a, E,8b; E,8c vagy E,8d jelzõtáblákig érvényesek, kivéve ha az eltérõ szabályokat a lakott területen, az út bizonyos szakaszain más jelzõtáblákkal szabad jelezni. Azonban a B,4 jelzõtáblát a B,3 jelzõtáblával jelzett elsõbbséggel rendelkezõ útvonalon mindig el kell helyezni, ha ennek az útnak az elsõbbsége megszûnik ott, ahol ez áthalad a lakott területen. Ezekre a jelzõtáblákra a 14. cikk 2., 3. és 4. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.
3. Az E,12a, E,12b vagy E,12c jelzõtáblákat gyalogos-átkelõhelyeknél kell elhelyezni, ha ezt az illetékes hatóságok tanácsosnak látják.
4. A különleges szabályokat jelzõ táblákat a 6. cikk 1. bekezdése elõírásaira való kellõ figyelemmel, csak ott kell felszerelni, ahol ezt az illetékes hatóságok elengedhetetlennek tartják. Ezeket meg szabad ismételni; egy, a jelzõtábla alá helyezett kiegészítõ táblával szabad megmutatni a jelzõtábla és azon pont közötti távolságot, amelyre ez utal; ez a távolság magának a jelzõtáblának az alsó részére is felírható.

TÁJÉKOZTATÓ JELZÕTÁBLÁK 14.cikk 1. Az Egyezmény 1. Melléklet, F és G fejezete leírja azokat a jelzõtáblákat, amelyek hasznos tájékoztatásokat adnak az úthasználók számára, vagy pedig példákat ad az ilyen jelzõtáblákra, továbbá bizonyos útbaigazításokat is ad alkalmazásukra.
2. Az 5. cikk 1. bekezdésének c) (ii) alpontjában említett, tájékoztatást adó jelzõtáblákon szereplõ szöveg felírását azokban az országokban, amelyek nem a latin ábécét használják, mind a nemzeti nyelven, mind latin betûkkel történõ olyan átírás formájában kell feltüntetni, amely - amennyire csak lehetséges - visszaadja a nemzeti nyelv szerinti kiejtést.
3. Azokban az országokban, amelyek nem a latin ábécét használják, a latin betûs szöveget akár ugyanarra a jelzõtáblára, mint a nemzeti nyelven írt szöveget, akár egy ismétlõ jelzõtáblára is fel szabad írni.
4. A jelzõtáblán ne legyen kettõnél több nyelvû felirat.

15.cikk Útirány-elõjelzõ táblák Az útirány-elõjelzõ táblákat az útkeresztezõdéstõl olyan távolságban kell elhelyezni, hogy azok hatásossága
-figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, különösen a jármûvek szokásos sebességére és arra a távolságra, amelyrõl a jelzõtábla látható - mind nappal, mind éjszaka a legjobb legyen; ennek a távolságnak lakott területeken nem kell meghaladnia a mintegy 50 métert (55 yardot), az autópályákon és az egyéb, gyors forgalmú utakon viszont legalább 500 méternek (550 yardnak) kell lennie. A jelzõtáblákat meg szabad ismételni. A jelzõtábla alatt elhelyezett kiegészítõ táblával szabad jelezni a jelzõtábla és az útkeresztezõdés közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad írni a jelzõtáblának az aljára is.

16.cikk Útirányjelzõ táblák 1. Egyetlen útirányjelzõ táblán fel szabad tüntetni több helység nevét is; ebben az esetben ezeket a neveket a jelzõtáblán egymás alá kell írni. Az egyik helység nevéhez csak abban az esetben szabad a többi helység nevénél nagyobb méretû betûket alkalmazni, ha a szóban forgó helység közülük a legnagyobb.
2. Amikor a tábla a távolságokat is mutatja, az ezeket feltüntetõ számjegyeknek a helység nevével azonos magasságban kell lenniük. A nyíl alakú jelzõtáblákon ezeket a számjegyeket a helység neve és a nyíl hegye közé kell elhelyezni: a téglalap alakú jelzõtáblák esetében a számjegyeket a helység neve után kell feltüntetni.

17.cikk Útazonosító jelzõtáblák Az utak - akár számjegyekbõl, betûkbõl vagy számjegyek és betûk kombinációjából álló számával, akár azok nevével való - azonosítására használt jelzõtábláknak, ebbõl a számból vagy ebbõl a névbõl kell állnia, egy négyszögbe vagy egy pajzsba foglalva. Azok a Szerzõdõ Felek azonban, amelyeknek útvonal-osztályozási rendszerük van, a négyszöget az útvonal-osztályozás jelképével is helyettesíthetik.

18.cikk Helymeghatározó jelzõtáblák Helymeghatározó jelzõtáblák két ország vagy ugyanazon ország két közigazgatási területe közötti határ vagy folyó, hágó, szép hely stb. nevének jelzésére alkalmazhatók. Ezen jelzõtábláknak szembetûnõen különbözniük kell a jelen Egyezmény 13/A. cikkének 2. bekezdésében szereplõ jelzõtábláktól.

19. cikk Megerõsítõ jelzõtáblák A megerõsítõ jelzõtáblák arra szolgálnak, hogy az út irányáról megerõsítést adjanak ott, ahol azt az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik, például nagy lakott terület kijáratánál. Ezeken egy vagy több helység nevét kell feltüntetni az Egyezmény 16. cikkének 1. bekezdésében rendelkezései szerint. Ahol a távolságokat is feltüntetik, az ezeket jelzõ számjegyeket a helység neve után kell elhelyezni.

20.cikk (Törölve) 21. cikk Általános rendelkezések a tájékoztató jelzõtáblákra 1. Az Egyezmény 15-19. cikkében említett tájékoztató jelzõtáblákat ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok célszerûnek tartják. A többi tájékoztató jelzõtáblát - a 6. cikk 1. bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve -csak ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok elkerülhetetlennek tartják; különösen az F,2-F,7 jelzéseket csak olyan utakon kell elhelyezni, ahol a javítási, üzemanyag-utánpótlási, elszállásolási és vendéglõi lehetõségek ritkák.
2. A tájékoztató jelzõtáblákat meg szabad ismételni. A jelzõtábla alá helyezett kiegészítõ táblával szabad jelezni a jelzõtábla és a jelzett hely közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad tüntetni magának a jelzõtáblának az alján is.

22. cikk (Törölve) III. Fejezet FORGALOMIRÁNYÍTÓ JELZõLÁMPÁK 23. cikk A jármûforgalom szabályozására szolgáló fényjelzések 1. E cikk 12. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a fenntartásával, az egyedüli fények, amelyeket a jármûforgalom szabályozására szolgáló fényjelzésként szabad használni, - azok kivételével, amelyeket kizárólag a közhasználatú jármûveknek szánnak - a következõk, és jelentésük az alábbi:
a) nem villogó fények:
(i) a zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak tovább szabad haladnia; az útkeresztezõdésben a forgalmat irányító zöld fény azonban nem jogosítja fel a vezetõket a továbbhaladásra, ha az általuk igénybe venni kívánt irányban olyan forgalomtorlódás van, hogy amennyiben behajtanának az útkeresztezõdésbe, valószínûleg nem tudnák azt elhagyni a következõ fázisváltozásig;
(ii) a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak nem szabad továbbhaladnia; a jármûvek nem léphetik át a megállási vonalat, vagy ha megállási vonal nincs, a fényjelzõ készülék vonalát, vagy ha a fényjelzõ készüléket az útkeresztezõdés közepén, vagy a másik oldalán helyezték el, nem hajthatnak be az útkeresztezõdésbe, vagy az útkeresztezõdésnél levõ gyalogos-átkelõhelyre;
(iii) a borostyánsárga fénynek, amelynek egyedül vagy a piros fénnyel egyidejûleg kell megjelennie; amikor egyedül jelenik meg, azt kell jelentenie, hogy egyetlen jármûnek sem szabad átlépnie a megállási vonalat vagy a fényjelzõ készülék vonalát, kivéve, ha a fény megjelenésekor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítõ biztonsággal megállni a megállási vonal vagy a fényjelzõ készülék vonalának az átlépése elõtt. Amennyiben a fényjelzõ készüléket az útkeresztezõdés közepén vagy a másik oldalán helyezték el, a borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy egyetlen jármûnek sem szabad behajtania az útkeresztezõdésbe, vagy az útkeresztezõdésnél levõ gyalogos-átkelõhelyre, kivéve, ha a fény kigyulladásakor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítõ biztonsággal megállni az útkeresztezõdésbe vagy a gyalogos-átkelõhelyre való behajtás elõtt. Amikor a borostyánsárga fény a piros fénnyel egyidejûleg látszik, annak azt kell jelentenie, hogy a jelzés rövidesen változik, de nem módosítja a piros fény által jelzett áthaladási tilalmat.
b) villogó fények:
(i) egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek -, amelyek közül az egyik akkor jelenik meg, amikor a másik kialszik, és amelyek azonos tartóra azonos magasságban vannak felszerelve és azonos irányba mutatnak - azt kell jelentenie, hogy a jármûvek nem léphetik át a megállási vonalat vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelzõ készülék vonalát; ezeket a fényeket csak szintbeni vasúti átjáróknál és nyitható hidak, komphajó-kikötési helyek bejáratánál szabad alkalmazni, továbbá annak jelzésére, hogy a jármûforgalomnak nem szabad továbbhaladnia, mivel tûzoltójármûvek hajtanak ki az útra, vagy olyan légi jármû közeledik, amely kis magasságban metszi az út irányát;
(ii) egy villogó borostyánsárga fénynek vagy két felváltva villogó borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy a vezetõknek tovább szabad ugyan haladniuk, de ezt különös gondossággal kell tenniük.
2. A háromszínû rendszerû fényjelzéseknek három, nem villogó fénybõl kell állniuk, melyeknek külön-külön pirosnak, borostyánsárgának és zöldnek kell lenniük; a zöld fény csak akkor jelenhet meg, amikor a piros és a borostyánsárga fény kialudt.
3. A kétszínû rendszerû fényjelzéseknek nem villogó piros fénybõl és zöld fénybõl kell állniuk. A piros fénynek és a zöld fénynek nem szabad egyidejûleg megjelennie. A kétszínû rendszerû fényjelzéseket csak az ideiglenes létesítményeknél szabad alkalmazni, az Egyezmény 3. cikkének 3. bekezdésében a meglevõ berendezések kicserélésére adott határidõ megtartásával.
3/A. a) Az Egyezmény 6. cikk 1., 2. és 3. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek a közúti jelzõtáblákra vonatkoznak, azokra a forgalomirányító fényjelezésekre is alkalmazni kell, amelyek a szintben vasúti átjáróknál használtaktól eltérõek.
b) Az útkeresztezõdéseknél a forgalomirányító fényjelzõ készülékeket az útkeresztezõdések elõtt, vagy ezek közepén az úttest fölött kell elhelyezni; ezeket meg szabad ismételni az útkeresztezõdés túlsó oldalán és/vagy a jármûvezetõk szemmagasságában.
c) Kiegészítésképpen ajánlatos, hogy a hazai jogszabályok rendelkezzenek arról, hogy a forgalomirányító fényjelzõkészülékek:
(i) úgy legyenek elhelyezve, hogy az úttesten közlekedõ jármûveket ne akadályozzák, és az út szélére felszerelt fényjelzõ készülékek a gyalogosokat a lehetõ legkisebb mértékben akadályozzák;
(ii) távolról jól láthatók, és megközelítésük során azonnal megérthetõk legyenek; továbbá
(iii) minden Szerzõdõ Fél területén belül a különbözõ kategóriájú közutaknak megfelelõen szabványosítottak legyenek.
4. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínû és kétszínû rendszer fényeit vagy függõlegesen, vagy vízszintesen kell elhelyezni.
5. Ha a fényeket függõlegesen helyezték el, a piros fénynek kell legfelül lennie; ha a fényeket vízszintesen helyezték el, a piros fénynek a forgalom irányának megfelelõ oldallal ellentétes oldalon kell lennie.
6. A háromszínû rendszer esetében a borostyánsárga fényt középen kell elhelyezni.
7. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínû és kétszínû rendszerû fényjelzõ berendezésekben valamennyi fénynek kör alakúnak kell lennie. E cikk 1. bekezdésében említett villogó piros fénynek is hasonlóképpen kör alakúnak kell lennie.
8. Egy villogó borostyánsárga fényt egyedül is el szabad helyezni; az ilyen fényt, a gyér forgalmú órákban a háromszínû rendszer helyett is szabad használni.
9. A háromszínû rendszerben a piros, borostyánsárga és zöld fényeket szabad ugyanilyen színû, fekete hátterû nyilakkal helyettesíteni. Mikor a nyilak kigyulladnak, ezeknek a fényekkel azonos jelentésük van, de a tiltás vagy feljogosítás a nyíl vagy nyilak által jelzett irányra vagy irányokra korlátozódik. Azoknak a nyilaknak, amelyek azt jelzik, hogy a közlekedés egyenesen elõre haladhat vagy nem haladhat, felfelé kell mutatniuk. Piros, borostyánsárga vagy zöld háttéren levõ fekete nyilakat is szabad használni. Ezen nyilak jelentése a fent említett nyilakéval azonos.
10. Ha a háromszínû rendszerû fényjelzés mellett egy vagy több nyilat ábrázoló egy vagy több kiegészítõ zöld fény van, a kiegészítõ nyíl vagy nyilak fénye azt jelenti, hogy bármilyen fázis van abban a pillanatban a háromszínû rendszerben, a jármûvek tovább haladhatnak a nyíl vagy a nyilak által jelzett irányban vagy irányokban. Ez azt is jelenti, hogy a nyíl által jelzett irányba haladó forgalom részére fenntartott vagy az e forgalom részére kötelezõ forgalmi sávon levõ jármûvek vezetõi kötelesek továbbhaladni a jelzett irányban, ha megállásukkal az ugyanazon sávon mögöttük levõ jármûvek forgalmát megakadályoznák, mindig feltételezve, hogy hagyják elhaladni annak a forgalmi áramlásnak a jármûveit, amelybe besorolnak, és hogy ne veszélyeztessék a gyalogosokat. E kiegészítõ zöld fényeket lehetõleg a rendes zöld fénnyel azonos szintben kell elhelyezni.
11. a) Ha a kettõnél több forgalmi sávval rendelkezõ úttest hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sávjai felett piros vagy zöld fény van elhelyezve, a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy azon a sávon, amely fölött ezt elhelyezték, a jármûveknek nem szabad közlekedniük, és a zöld fénynek pedig azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak így szabad továbbhaladnia. Az így elhelyezett piros fénynek két dõlt, egymást keresztezõ sáv formájúnak, a zöld fénynek pedig lefelé mutató hegyû nyíl formájúnak kell lennie.
b) Ha az illetékes hatóságok a fényjelzõ készülékek kiegészítéseképpen egy "közbensõ" vagy "átmeneti" jelzés bevezetését tartják szükségesnek, ennek vagy átlósan lefelé, balra vagy jobbra mutató borostyánsárga vagy fehér nyíl formájában, vagy két ilyen, mindkét irányba mutató nyíl formájában kell megjelennie; ezeknek a nyilaknak szabad villogniuk. Ezek a borostyánsárga vagy fehér nyilak azt jelzik, hogy a forgalmi sávot a forgalom elõl rövidesen lezárják, és az úthasználóknak errõl a forgalmi sávról a nyíl által megjelölt forgalmi sávra kell átsorolniuk.
12. A hazai jogi szabályozás elrendelheti bizonyos szintbeni vasúti átjáróknál lassú ütemben villogó hold-fehér színû fény alkalmazását, amely azt jelenti, hogy a forgalomnak tovább szabad haladnia.
13. Ha a forgalomirányító fényjelzések kizárólag a kerékpárosoknak szólnak, ezt a korlátozást - amennyiben ez az összetévesztés elkerülése végett szükséges - egy kerékpárnak magában a jelzésben megjelenõ árnyrajzával, vagy egy kerékpárt ábrázoló négyszögletes táblával kiegészített, kisméretû fényjelzõ készülék alkalmazásával szabad tisztázni.

24. cikk Csak gyalogosok részére szóló fényjelzések 1. A kizárólag a gyalogosok részére szóló fényjelzésként egyedül alkalmazható fények a következõk és jelentésük az alábbi:
a) Nem villogó fények:
(i) a zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak át szabad haladniuk;
(ii) a borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak nem szabad áthaladniuk, de azoknak, akik már az úttesten vannak, szabad az áthaladást folytatniuk atúloldalig;
(iii) a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak nem szabad az úttestrelépniük.
b) Villogó fények: a villogó zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy az az idõköz, amely alatt a gyalogosoknak át szabad kelniük az úttesten, a végéhez közlekedik, és rövidesen a piros fény fog megjelenni.
2. A gyalogosoknak szóló fényjelzõ készülékek lehetõleg - két fényt, pirosat és zöldet tartalmazó - kétszínû rendszerûek legyenek; ezeknek azonban - három fényt, pirosat, borostyánsárgát és zöldet tartalmazó - háromszínû rendszerûeknek is szabad lenniük. Két fény egyidejûleg soha nem éghet.
3. A fényeket függõlegesen kell elrendezni; a piros fénynek mindig felül, a zöld fénynek mindig alul kell lennie. A piros fény lehetõleg álló gyalogos vagy álló gyalogosok, a zöld fény pedig haladó gyalogos vagy haladó gyalogosok alakjában jelenjen meg.
4. A gyalogosoknak szóló fényjelzõ készülékeket úgy kell megtervezni és elrendezni, hogy ki legyen zárva minden lehetõsége annak, hogy azokat a vezetõk összetévesszék a jármûvek forgalmának a szabályozására szolgáló fényjelzõ készülékekkel.
5. A gyalogosoknak szóló fényjelzõ készülékeket a gyalogos-átkelõhelyeknél hallható vagy tapintható jelzésekkel szabad kiegészíteni, hogy ezek a vak gyalogosok számára az úttest keresztezését megkönnyítsék.

 
Ata samurai Creative Commons License 2004.12.08 0 0 34

Atom!!!!

Bihus hozzászólásából úgy nézem Téged itt ismernek!!!

Ata ;-)

Előzmény: atompyka (33)
atompyka Creative Commons License 2004.11.29 0 0 33

Máméne lehetne látni?

Nem csomókeresés, szerintem tényleg arra gondolt...

 

ATom

Előzmény: Bihus (32)
Bihus Creative Commons License 2004.11.27 0 0 32

Na, téged is látni? :)

 

Tudtam, hogy ha kákán csomót keresésről van szó, rád számíthatok :)

Előzmény: atompyka (31)
atompyka Creative Commons License 2004.11.27 0 0 31

Szerintem erre a "jobbkézre" gondolt:

"Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt."

Csakhogy itt nem sávmegszűnésről volt szó, így ez sem illik rá. Szvsz.

Előzmény: Bihus (30)
Bihus Creative Commons License 2004.11.27 0 0 30

Ugyan már egy éves a hozzászólás, és nem valószínű, hogy bármelyikőtök olvassa, de:

 

""28. § (1) Az útkereszteződésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik - a járművel elsőbbséget kell adni
a) a jobbról érkező minden jármű és

b) a balról érkező villamos
részére."

Ez itt a jobbkézszabály. Csak útkereszteződésekre vonatkozik. Szóval három párhuzamos sávra nem.

 

nhw

 

Ha olvasod, elárulnád, mi lett az eredmény?

Előzmény: ttoomm (29)
ttoomm Creative Commons License 2003.09.03 0 0 29
nhw,

Jobbkézszabály, de a §-t keresd meg Te alant :))

Előzmény: nhw (27)
nhw Creative Commons License 2003.09.03 0 0 28
csat = csatt elnézést
nhw Creative Commons License 2003.09.03 0 0 27
Sziasztok,

plíz idézze már be nekem valaki a vonatkozó szabályt számmal együtt.

Egy h*lye p*csával koccoltam össze, három sávos út, én kintről a középsőbe, ő a belsőből a középsőbe jött és szép nagy kárértékű csat meg még neki áll feljebb én meg nem voltam sajnos eléggé biztos a dolgomban.

Sima 3 sávos út, nem volt lezárás, mezei forgalmi helyzet.

Köszi.

Hörbi Creative Commons License 2003.09.03 0 0 26
Annak van saját oldala! :o)
Előzmény: Sánta Kutya (SK) (25)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2003.09.03 0 0 25
Csak én nem találom rajta a KRESZ-t? :-)
Előzmény: Hörbi (24)
Hörbi Creative Commons License 2003.09.02 0 0 24
atompyka Creative Commons License 2002.12.04 0 0 23
"frissítés" Speed-nek!
atompyka Creative Commons License 2002.10.20 0 0 22
2. RÉSZ!!!

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

21. Veszélyes helyek jelölése
A veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készüléket akár útkereszteződésben, akár útkereszteződésen kívül el szabad helyezni. A fényjelző készülék lencséjében a veszélyre utaló jelkép (pl. gyalogos körvonal rajza) elhelyezhető. A fényjelző készüléket az úttest mellett a jobb oldalon vagy az úttest felett lehet elhelyezni, a jobb észlelhetőségnek megfelelő módon. Az ilyen fényjelző készülék elhelyezése esetén a veszély jellegére utaló megfelelő veszélyt jelző táblát - ha ilyet a KRESZ tartalmaz - a veszélyes hely előtt az úton el kell helyezni.
22. Váltakozó irányú forgalom szabályozása
22.1. A váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék kizárólag az 5. pontban meghatározott módon kialakított úton alkalmazandó. A készüléket az út elején, továbbá legalább egy kilométeres közökben, annak teljes hosszában, minden forgalmi sáv fölött, mindkét irányban el kell helyezni.
22.2. A 22.1. pontban említett fényjelző készülékek működésének olyannak kell lennie, hogy forgalmi sávonként külön-külön, de egy forgalmi sáv fölött az összes fényjelző készülék csak együttesen legyen kapcsolható, és
a) előbb az egyik irányba zöld, a másik irányba piros,
b) majd az egyik irányba villogó sárga, a másik irányba piros,
c) azután mindkét irányba piros,
d) végül az egyik irányba piros, a másik irányba zöld
fényjelzést adjanak. A mindkét irányba piros fényjelzést, az egyik irányba zöld fényjelzésre átkapcsolni csak akkor szabad, ha előzőleg az út ellenőrzésével meggyőződtek arról, hogy az ellenkező irányból behajtó járművek az utat elhagyták, és az úton elakadt jármű nincs.
VI. fejezet Gyalogos- és kerékpáros forgalom szabályozása
23. Gyalogosforgalom
23.1. Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik.
23.2. Gyalogos-átkelő-hely kijelölésével együttesen figyelembe kell venni
- a gyalogos- és gépjárműforgalom nagyságát,
- a gyalogosforgalom biztonságát,
- a gyalogosok áramlási irányát,
- az út és környezetének kialakítását.
23.3. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az
a) az úttesten lehetőleg a legrövidebb áthaladást biztosítsa,
b) az egész úttesten - illetőleg ahol több úttest van, ott az összes úttesten - összefüggően átvezessen.
23.4. A kijelölt gyalogos-átkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné.
23.5. Gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni
a) autópályán és autóúton,
b) hídon, aluljáróban, alagútban,
c) beláthatatlan útkanyarulatban és bukkanóban, amennyiben az a 23.1 pontban foglaltakat nem biztosítja,
d) vasúti átjáróban és a vasúti átjáróhoz vezető úton a szélső vágánytengelytől számított 30 méteren belül, kivéve, ha a gyalogosforgalmat fényjelző készülék irányítja,
e) közvilágítás nélküli útszakaszon,
f) a vonatkozó szabványnak nem megfelelő közvilágítású útszakaszon,
g) autóbusz, trolibusz, szélső fekvésű villamos megállóhelyén, továbbá középfekvésű villamospálya járdasziget nélküli megállóhelyén és
- azok előtt 15 méteren belül,
- a megálló jármű végétől számított 5 méteren belül.
h) középfekvésű villamospálya útkereszteződés előtt levő járdaszigetes megállóhelyénél, a járdasziget útkereszteződéssel ellentétes végénél, ha az útkereszteződésnél a járdaszigetről gyalogos átvezetés van, vagy az ott levő kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított. Kivétel a tilalom alól, ha a járdasziget végénél kijelölendő gyalogos-átkelőhelyet is forgalomirányító fényjelző készülék irányítja. Ezeken a helyeken a járdaszigeten a két kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a különszintű gyalogos átvezetés és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között, valamint - szükség és lehetőség esetén - azonos hosszban a járdaszigethez közelebb eső járdán gyalogoskorláttal, vagy más hasonló berendezéssel a gyalogosok átkelését meg kell akadályozni,
i) útkereszteződésen kívül, ha az forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéstől, vagy kijelölt gyalogos-átkelőhelytől számított 100 méteren belül van, kivéve, ha annak forgalmát - a mellette levővel összehangolt - forgalomirányító fényjelző készülék irányítja.
j) összehangolt forgalomirányítású útkereszteződések között, kivéve, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely forgalmát fényjelző készülék irányítja,
k) lakott területen, ha a gyalogosnak 5 sávnál többet kellene kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás, vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül,
l) lakott területen kívül, ha a gyalogosnak 3-nál több sávot kell kereszteznie jelzőlámpás forgalomirányítás vagy közbenső biztonságos megállási lehetőség nélkül.
23.6. Gyalogos-átkelőhelyet ki kell jelölni
- a középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdasziget egyik (útkereszteződésnél levő járdasziget esetében az útkereszteződés felé eső) végénél, ha nincs különszintű gyalogos átvezetés,
- ahol a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket elhelyezték.
23.7. Lakott területen kívül gyalogos-átkelőhelyet kijelölni csak rendkívüli esetben szabad. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/óra sebességkorlátozást és jelzőtáblával, valamint záróvonallal is jelzett előzési tilalmat kell elrendelni, továbbá kötelező a "Gyalogosátkelés" veszélytjelző tábla (KRESZ 83. ábra) elhelyezése. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is fel kell hívni a figyelmet.
23.8.
23.9. Mellőzhető a jelzőtábla (KRESZ 103. ábra) elhelyezése útkereszteződésnél levő olyan gyalogos-átkelőhelynél
a) amelynek forgalmát fényjelző készülék irányítja,
b) amely előtt ugyanabban az útkereszteződésben az egyenesen haladó járművezető már másik - jelzőtáblával jelzett - kijelölt gyalogos-átkelőhelyet keresztezett.
23.10. A kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőtáblát a gyalogos-átkelőhely útburkolati jelének menetirány szerinti kezdeténél, illetve előtte 2 méter távolságon belül kell elhelyezni. Ha ez az elhelyezés a járdán vagy útpadkán levő akadály (pl. villanyoszlop) miatt a 23.1 pontban előírt felismerhetőséget nem biztosítja, a jelzőtáblát a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a lehető legközelebb kell elhelyezni.
23.11. A kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőtábla bal oldali, vagy az út feletti megismétlése elsősorban íves vonalvezetésű szakaszokon, osztottpályás utakon, egyirányú forgalmú utakon, vagy párhuzamos közlekedésre kijelölt utakon indokolt.
23.12. Lakott területen a kijelölt gyalogos-átkelőhely a "Gyalogosátkelés" jelzőtáblával (KRESZ 83. ábra) előjelezhető, valamint arra a figyelem további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is felhívható.
23.13.
23.14. A kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolatú járda vezessen, amely a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez a gyalogosok várakozására szolgáló szilárd burkolatú felülettel (gyalogos felállóhely) csatlakozzon.
23.15. Az autóbusz (trolibusz) megállóhely szilárd burkolatú járda része (kiemelt szegélyes járdasziget) és az autóbusz (trolibusz) megközelítésére szolgáló kijelölt gyalogos-átkelőhely között szilárd burkolatú járda minden esetben legyen.
23.16. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében az út közvilágítása feleljen meg a vonatkozó szabvány szerinti megvilágítási előírásoknak. A gyalogos-átkelőhely térségét célszerű az út közvilágításától eltérő színű fénnyel megvilágítani.
23.17. Gyalogos-átkelőhelyeket kijelölni csak a 23.14, 23.15 és 23.16 pontokban foglaltak teljesülése esetén szabad.
23.18. Kijelölt gyalogos-átkelőhely, ideiglenes vagy végleges megszüntetésénél a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzéseit egyszerre kell eltávolítani és ezzel egyidőben a gyalogosok további átkelését gyalogoskorlát (vagy más hasonló berendezés) elhelyezésével meg kell akadályozni, vagy a gyalogosok figyelmét a kijelölt gyalogos-átkelőhely megszűnésére feliratos táblával fel kell hívni. A megszűnt kijelölt gyalogos-átkelőhelyre az úton a "Gyalogosok" veszélyt jelző tábla (KRESZ 95/a ábra) elhelyezésével a járművezetők figyelmét - legalább 3 hónapig - fel kell hívni.
23.19. A gyalogosok átkelésének megakadályozása érdekében gyalogoskorlátot, vagy más hasonló berendezést kell elhelyezni az olyan középfekvésű villamospálya járdaszigetes megállóhelyénél a járdaszigeten, illetőleg szükség és lehetőség szerint az ahhoz közelebb eső járdán, ahol
a) a járdaszigetről különszintű gyalogosátvezetés van a járdához, vagy
b) a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között az úttestet párhuzamos közlekedésre kijelölték.
Nem kell korlátot elhelyezni a járdaszigeten, ha az elegendő szélességű ahhoz, hogy azon csúcsforgalmi időszakban se keletkezzék torlódás. Ilyen esetben azonban járdaszigethez legközelebb eső járdán a korlát elhelyezése - ha erre lehetőség van - kötelező.
23.20. A "Gyalogosok" veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/a ábra) el kell helyezni, ha a főútvonalnak kijelölt út lakott területi szakaszán egyik oldalon sincs járda.
23.21. A 23.4, 23.14, 23.15 és 23.20 pontok alkalmazásakor a járdával egyenértékű a gyalogút, a gyalog- és kerékpárút, illetőleg más, kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló létesítmény.
24. Kerékpáros forgalom
24.1. A kerékpáros forgalom szabályozása során tekintettel kell lenni az út (útszakasz) teljes közúti forgalmán belül a
- kerékpáros forgalom nagyságára, s annak a teljes forgalmon belüli részarányára,
- kerékpáros baleseteire.
24.2. Kerékpársávot a 9.9 pontban foglaltak megtartásával, a mellette levő forgalmi sáv irányával azonos irányú kerékpáros forgalom számára ott lehet kijelölni, ahol
- az út mellett kerékpárút kiépítése lenne indokolt, a kerékpárút elkészültéig, vagy
- az átlagos napi kerékpáros forgalom meghaladja a 400-at és ugyanakkor az összes forgalom egységjárműben kifejezett átlagos napi forgalma eléri a 4000-et, vagy
- a kerékpáros forgalom biztonsága ezt egyébként indokolja.
24.3.
24.4. A kerékpársáv kezdetéről a "Kerékpársáv" (KRESZ 117/a. ábra) jelzőtáblával kell tájékoztatást adni.
24.5. A "Kerékpárosok" (KRESZ 95/b. vagy 95/c. ábra) veszélyt jelző táblát mindig el kell helyezni, ha kerékpárút, illetve kerékpársáv megszüntetését követően a kerékpáros-forgalom az úttesten halad tovább, vagy a kerékpárút az úttest keresztezését követően, annak másik oldalán folytatódik.
24.6. Lakott területen kívül a kerékpárúton (gyalog- és kerékpárúton) a segédmotoros kerékpár közlekedését akkor nem kell megtiltani, ha a kerékpárút szélessége legalább 2 méter, a gyalog- és kerékpárút szélessége pedig legalább 3 méter.
24.7. Ha az út mindkét oldalán kerékpárút van, ezek egyirányúsítását lakott területen belül - a kerékpárosok úttesten való áthaladásának csökkentése érdekében - általában kerülni kell. Gyalog- és kerékpárutat egyirányú forgalmú úttá kijelölni nem szabad.
24.8. A kerékpárutak kezdetéről és végéről a "Besorolás rendjét jelző tábla" értelemszerű alkalmazásával - a kerékpárutat jelképező nyíl megszakításában a "Kerékpárút" jelzőtáblát elhelyezve - lehet tájékoztatást adni. A kerékpárút végére a "Kerékpárosok" (KRESZ 95/b ábra) veszélyt jelző táblával is fel kell hívni a figyelmet, ha a kerékpáros forgalom az úttesten halad tovább.
24.9. A kerékpárutak elsőbbségét általában a vele azonos irányban haladó út elsőbbségével megegyezően kell szabályozni. Ha a kerékpárúttal azonos irányba haladó út elsőbbségét az útkereszteződésben jelzőtáblával biztosítják, ezt a jelzőtáblát az útkereszteződésben a kerékpárút előtt kell elhelyezni. Ahol azonban az út úttestje és a kerékpárút között a távolság meghaladja a 6 métert, vagy
más ok szükségessé teszi, a kerékpárút és az úttest között az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát - közvetlenül az úttest előtt - meg lehet ismételni.
24.10. A "Kerékpárosok" veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/b ábra) mindig el kell helyezni
- ahol az úton kerékpársáv kijelölése lenne szükséges, de arra nincs lehetőség,
- ahol az úton a kerékpáros forgalom tilalma véget ér, és attól kezdve jelentős kerékpáros forgalomra kell számítani.
VII. fejezet Tömegközlekedési járatok megállóhelyei
25. Tömegközlekedési járatok megállóhelyeinek kijelölése
25.1. A villamosok, a trolibuszok, valamint a menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyét úgy kell elhelyezni, hogy a megállóhelyen álló jármű a többi jármű vezetője elől olyan forgalomirányító fényjelző készüléket és jelzőtáblát (kivéve a megállóhelyet jelző táblát) ne takarjon el, amely nincs megismételve.
25.2. Az autóbusz (trolibusz) megállóhelyet általában a forgalmi sávokon kívül, autóbusz-öbölben kell kialakítani. Kötelező ez a kialakítás
- lakott területen kívül minden főútvonalon,
- olyan út átépítése esetén, amely átlagos napi forgalma a beavatkozás időpontjában a 3000 egységjárművet meghaladja.
25.3. Az "Autóbusz megállóhely", a "Trolibusz megállóhely" és a "Villamos megállóhely" jelzőtáblát a megállóhelyen megálló tömegközlekedési jármű - kettős megállóhelynél az első jármű - elejével egyvonalban kell elhelyezni. Az elhelyezett jelzőtábla egyúttal a megállóhely helymeghatározását is jelenti. A tömegközlekedési megállóhely területébe a megálló járművek hosszán felül a be- és kiálláshoz szükséges terület és az utasok fel- és leszállásához szükséges - járdával nem összefüggő - önálló járdasziget is beleértendő.
25.4. Megállóhelyet nem szabad elhelyezni (kijelölni):
a) olyan helyen, ahol a forgalmi sávon megálló járművet - be nem látható útkanyarulat, bukkanó, vagy más hasonló ok miatt - a többi jármű vezetője lakott területen belül 50 méter, lakott területen kívül 100 méter távolságból nem észlelheti,
b) autópálya, autóút úttestjén, leállósávján, csomóponti ágain,
c) kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megállóhelyen megálló jármű - kettős megállóhelynél a második megálló jármű - vége és a kijelölt gyalogos-átkelőhely között legalább 5 méter nem marad,
d) vasúti átjáróban, a vasúti átjáróhoz vezető úton az átjáró előtt 30 méteren belül, és a vasúti átjáró után, ha a megállóhelyen megálló jármű - kettős megállóhelyen a második megálló jármű - vége és az ahhoz legközelebb eső sínszál között legalább 30 méter nem marad,
e) útkereszteződésben, az előtt 15 méteren belül és az után, ha a megálló jármű - kettős megállóhelynél a második megálló jármű - vége és a keresztező út közelebbi burkolatszéle között legalább 5 méter nem marad, kivéve a KRESZ 40. § (5) bekezdés d) pontjának második fordulatában említett esetet,
f) a c) és e) pont alatti tilalom nem vonatkozik a járdaszigettel ellátott villamos megállóhelyre.
25.5. Tilos megállóhelyet kijelölni, ha a megállóhelyből kiinduló járműnek továbbhaladásához egynél több forgalmi sávot kell kereszteznie, kivéve, ha ezt részére forgalomirányító jelzőlámpa külön lehetővé teszi.
25.6. Autóbusz (trolibusz) megállóhely autóbusz forgalmi sávon és leállósávon is kijelölhető. Ha az úton kerékpársáv, vagy kapaszkodósáv van, a megállóhelyet azon kívül (autóbusz-öbölben) kell kialakítani.
25.7. Középfekvésű villamospályán közlekedő villamos olyan megállóhelyénél, ahol a villamosvágány és az ahhoz közelebb eső járda között az út párhuzamos közlekedésre van kijelölve, járdaszigetet kell létesíteni.
25.8.
25.9. Ezeket a megállóhelyeket az e célra rendszeresített kiegészítő táblával ellátott "Egyéb veszély" jelzőtáblával kell előjelezni.
25.10. Autóbusz forgalmi sávot akkor indokolt kijelölni, ha a menetrendszerűen közlekedő autóbuszok járatsűrűsége reggel 7 óra és délután 19 óra között átlagosan eléri a 2 percet. Ennek a sávnak a forgalma forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződésben önálló fényjelző készülékkel [KRESZ 9. § (6)] is irányítható.
25.11. A taxiállomás elhelyezésére a 25.1, 25.3, 25.4, 25.6 és 25.8 pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a taxiállomás
- autóbusz forgalmi sávon,
- párhuzamos közlekedésre kijelölt út forgalmi sávján,
- útkereszteződésben jobbra kanyarodó sávon, illetőleg lassító és gyorsító sávon,
- útkereszteződéstől és kijelölt gyalogos-átkelőhelytől 5 méter távolságon belül,
- ahol a KRESZ 40. § (5) bekezdés b) és f) pontja értelmében megállni tilos,
- járdán
nem létesíthető. A taxiállomás területét a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jellel mindig jelölni kell.
VIII. fejezet Vasúti átjárók forgalomszabályozása
26. A vasúti átjárók biztosítása
26.1. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések a következők:
a) vonat által vezérelt fénysorompó, félsorompóval kiegészítve,
b) vasúti jelzővel függésben levő fénysorompó, félsorompóval kiegészítve,
c) vonat által vezérelt fénysorompó,
d) vasúti jelzővel függésben levő fénysorompó,
e) vasúti jelzővel függésben levő, helyből kezelt teljes sorompó,
f) vasúti jelzővel függésben nem levő, helyből kezelt teljes sorompó,
g) vasúti jelzővel függésben levő távolból kezelt teljes sorompó (ide értve a felhívásos sorompót is),
h) vasúti jelzővel függésben nem levő, távolból kezelt teljes sorompó (ide értve a felhívásos sorompót is).
Emelt sebességű vasúti pályán csak - vasúti jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt, vagy vasúti jelzővel függésben lévő - félsorompóval kiegészített fénysorompó alkalmazható.
26.2. Az iparvágányon lévő vasúti átjáró helyből kezelt fénysorompóval, jelzőőr által vagy - ahol a vasúti átjárótól 30 méteren belül lévő útkereszteződés forgalmát közúti forgalomirányító fényjelző készülék irányítja - a közúti fényjelző - jelzőőr által működtetett - jelzésével is biztosítható.
26.3. A vasúti átjárót abban az esetben kell biztosítani, ha a vasúti átjáróban
a) szilárd burkolatú utat két vagy több vágányú vasúti pálya keresztez,
b) szilárd burkolatú utat 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű vasúti pálya keresztez,
c) a vasúti pálya főútvonalat keresztez,
d) menetrendszerű közforgalmú autóbusz közlekedés van,
e) a mértékadó járműforgalom 150-nél nagyobb,
f) az egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma naptári évenként legalább 50 esetben eléri vagy meghaladja a 100-at, vagy
g) a rálátás a rálátási háromszögben nem szabad és a szabaddá tétel költsége jelentősen meghaladná a biztosítás költségét. A vasúti átjárón átvezető olyan földút esetében, ahol a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad, a biztosítás mellőzhető.
Emelt sebességű vasúti pályán minden vasúti átjárót biztosító jelzőberendezéssel kell ellátni.
26.4. Vasúti átjárónál, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban - külön jogszabályban meghatározott magasságot meghaladó - olyan épület, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza.
26.5. Út és keskeny nyomtávú vasúti pálya kereszteződését a 26.3 c), d), g) pontjában említett esetben kell biztosítani. Mellőzhető a biztosítás, ha az átjáróban a vasúti járművek megengedett legnagyobb sebessége a 15 km/órát nem haladja meg, és a vasúti járművekre engedélyezett 15 km/óra sebességhez tartozó csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad.
26.6. Kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton lévő vasúti átjárót a vele párhuzamosan haladó úttal együtt kell biztosítani. Önálló kerékpárutat közforgalmú vasúti pályán
- terelő korláttal ellátott vasúti gyalogos-átkelőhelyen, vagy
- biztosított vasúti átjárón kell átvezetni.
26.7. Biztosítatlan vagy újonnan létesített vasúti átjáró biztosítása vagy meglevő biztosítási mód megváltoztatása esetén kivételesen a 26.1 a)-d) pontokban említettektől eltérő biztosítást is lehet alkalmazni.
26.8. Félsorompóval kiegészített fénysorompót kell létesíteni, ahol
- normál nyomtávú, 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű két- vagy többvágányú országos közforgalmú vasúti pályát szilárd burkolatú út keresztez,
- normál nyomtávú országos közforgalmú vasúton a mértékadó vasúti átjáróforgalom 3000-nél nagyobb,
- azt közlekedésbiztonsági indokok szükségessé teszik.
A félsorompót - emelt sebességű vasúti pályán lévő vasúti átjáróban - az úttest bal oldalán meg kell ismételni, ha a rendelet 9. §-a (10) bekezdésének b) pontjában említett terelőszigetet nem helyezték el, és az átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja.
26.9. Mellőzhető a félsorompó létesítése, ha a vasúti átjáróban a fénysorompóval függésben levő közúti fényjelző készülék működik.
26.10. Új, távolból kezelt teljes sorompót, valamint vasúti jelzővel függésben nem levő, helyből kezelt teljes sorompót létesíteni nem szabad. Az olyan vasúti átjáró biztosítására azonban, amelyben a vasúti pálya jelentéktelen, vagy időszakos forgalmú utat keresztez, alkalmazható felhívásos sorompó is, illetve a meglevő teljes sorompó időszakos kezelése rendelhető el.
26.11. A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések üzemzavaránál a következő intézkedések szükségesek:
a) a biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén - amennyiben a vasúti átjárót jelzőőr nem biztosítja - a vasúti átjáróhoz a vasúti jármű - a már nem értesíthető vasúti jármű kivételével - legfeljebb 15 km/óra sebességgel érkezhet;
b) a sormpó üzemzavara esetében, ha
ba) az üzemzavart a kereszteződést teljes szélességében lezáró sorompó használhatatlansága okozza - haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül -,
bb) a fénysorompó, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompónál következik be az üzemzavar - amennyiben annak elhárítása a 26.13 pontban meghatározott javítási időt meghaladja -
a vasút üzemben tartója a vasúti átjáró biztonságának védelmében jelzőőrt köteles állítani;
c) a területi közlekedési hatóság a jelzőőr állítása helyett legfeljebb 120 óra időtartamra engedélyezheti a vasúti pályát keresztező út lezárását, ha annak átlagos napi forgalma az 500 egységjárművet nem haladja meg, és a forgalom - megfelelő út kijelölésével - más vasúti átjáróba irányítható.
26.12.
26.13. A fénysorompó, továbbá félsorompóval kiegészített fénysorompó üzemzavarát a vasút üzemben tartójának meg kell szüntetnie:
a) automatika (ideértve az energiaellátást is), fénysorompóoptika meghibásodása esetében 12 órán belül;
b) félsorompó-csapórúd rongálása esetében 12 órán belül,
ba) ha a helyreállítás 12 órán belül nem lehetéséges, akkor a félsorompót le kell szerelni; ebben az esetben a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés legfeljebb 72 óráig üzemeltethető félsorompó nélkül fénysorompóként;
c) ha az üzemzavar a vasúti pályával függ össze, 48 órán belül;
d) a sorompószekrény kidöntése, félsorompó-hajtómű súlyos rongálása (földkábelrongálás, félsorompó-hajtómű vagy félsorompójelző összetörése, kidöntése) esetében 72 órán belül;
e) fénysorompójelző súlyos rongálása (tartóoszlop kidöntése) esetében 72 órán belül azonban a végleges helyreállításáig a ŤVasúti átjáró kezdeteť jelzőtáblát el kell helyezni.
Az úttest bal oldalán megismételt félsorompó megrongálása, meghibásodása esetén a jobb oldali félsorompókat leszerelni nem szabad, a berendezés legfeljebb 72 óráig félsorompóval kiegészített fénysorompóként üzemben tartható.
26.14. A fénysorompót a vasúti pályát keresztező úton, az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni. A fénysorompó az úttest mellett a bal oldalon - osztottpályás úton a terelőszigeten - megismételhető.
26.15. A fénysorompó megismétlése kötelező:
a) olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, ahol az úttest felező vonalában a vasúti átjáró előtt terelőszigetet kell létesíteni,
b) lakott területen kívüli főútvonalon,
c) olyan úton, amelynek személygépkocsi egységre átszámított átlagos napi forgalma meghaladja a napi 4000-et,
d) olyan szilárd burkolatú úton, amelyen a jobb oldali fénysorompó jelzését az átjárótól számított 100 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan nem láthatja,
e) olyan vasúti átjárónál, ahol az a vasúti átjáróhoz vezető útra oldalirányból érkező forgalom számára szükséges lehet.
26.16. A távolból kezelt teljes sorompót minden esetben ki kell egészíteni
- a sorompó lezárásának a megkezdését, valamint záródását és zárvatartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelző berendezéssel, ennek hiányában
- a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelző berendezéssel.
26.17. A teljes sorompó és a félsorompó rúdját - a forgalom iránya felőli oldalon - minden esetben fényvisszavető felülettel kell ellátni a rúd teljes hosszában.
27. Gyalogosok átvezetése vasúti pályán
27.1. Ha a vasúti pályát járdával rendelkező út keresztezi, a járda gyalogosforgalmát kiépített átkelőhelyen kell a vasúti átjáróban átvezetni.
27.2. A gyalogosok részére a vasúti átjárónál terelőkorlátos, illetve biztosítással ellátott kiépített átkelőhelyet kell létesíteni, ahol
a) a mértékadó gyalogosforgalom 120-nál nagyobb,
b) felügyelet nélkül rendszeresen gyermekek közlekednek, vagy
c) gyalogosforgalom van és a vasúti átjáróban 1 óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma naptári évenként legalább 50 esetben eléri, vagy meghaladja a 100-at.
Emelt sebességű vasúti pályán a vasúti átjáró melletti vasúti gyalogos átkelőhelyet félsorompóval kell biztosítani, ha a mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom a 600-at meghaladja.
27.3. Ha a vasúti átjárónál az úttest forgalmának biztosítására jelzőberendezést helyeztek el, ilyen jelzőberendezés a 27.1 és 27.2 pontban említett helyeken a gyalogosok részére is alkalmazható. Ilyen esetben a fénysorompó a vasúti gyalogos-átkelőhely után, a vasúti pálya túlsó oldalán is elhelyezhető. Emelt sebességű vasúti pályán a fénysorompót az átkelőhely után minden esetben meg kell ismételni.
27.4. Gyalogosok részére önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol a II. függelék i) pontjában meghatározott rálátás a vasúti pályára szabad. A vasúti gyalogos-átkelőhelynél terelőkorlátot kell létesíteni, illetve rendkívül indokolt esetben az átkelőhelyet biztosítani lehet.
28. Vasúti átjárók közúti jelzései
28.1. A vasúti átjárót jelző közúti jelzőtáblákat (KRESZ 90-92., 95., 98-102. sz. ábra) a vasúti pályát keresztező úton kell elhelyezni.
28.2. Ha a normál nyomtávú, közforgalmú vasúti pályát keresztező szilárd burkolatú utat
a) lakott területen a vasúti átjárótól számított 50 méteren belül,
b) lakott területen kívül a vasúti átjárótól számított 150 méteren belül
másik szilárd burkolatú út keresztezi, akkor ezen az úton a vasúti átjárót - az átjáró biztosítási módját feltüntető - "Útirányjelző táblá"-val (KRESZ 139. ábra) kell előjelezni, ha ez az út főút vagy főútvonal. Ez a tábla helyettesíthető a KRESZ 90-92. ábrák szerinti veszélyt jelző táblával - az irányt és távolságot feltüntető kiegészítő táblával - ha az út nem főút vagy nem főútvonal.
28.3. A "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát (KRESZ 98-99/b ábrák) közvetlenül a vasúti átjáró előtt - ha az átjárónál fénysorompó, vagy teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés van, ezzel együtt (a fénysorompó, illetőleg a berendezés felett), ha nincs, akkor azok szabvány szerinti helyére - mindig el kell helyezni. A jelzőtábla és a vasúti pálya között útkereszteződés, valamint másik jelzőtábla nem lehet. A jelzőtábla az úttest - vagy a belső forgalmi sáv - mellett a bal oldalon megismételhető.
28.4. A "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla bal oldali megismétlése kötelező
a) olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, ahol az úttest felező vonalában a vasúti átjáró előtt terelőszigetet kell létesíteni,
b) lakott területen kívüli főútvonalon,
c) olyan úton, amelynek személygépkocsi egységre átszámított átlagos napi forgalma meghaladja a 4000-et,
d) olyan szilárd burkolatú úton, amelyen a jobb oldali jelzőtáblát az átjárótól számított 100 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan nem láthatja,
e) ahol a fénysorompót bal oldalon megismételték.
28.5. A vasúti átjáró előtt a megfelelő veszélyt jelző táblát (KRESZ 90-92., 95. ábra) el kell helyezni. Mellőzhető a veszélyt jelző tábla elhelyezése olyan földúton, amelyen a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát az átjárótól számított 50 méterről és azon belül a járművezető folyamatosan láthatja.
28.6. Szilárd burkolatú úton a "Vasúti átjárót előjelző táblá"-kat (KRESZ 100-102. ábra) el kell helyezni
a) a főútvonalon levő vasúti átjáró előtt,
b) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben menetrendszerű közforgalmú autóbuszjárat közlekedik,
c) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben a mértékadó járműforgalom 1000-nél nagyobb,
d) olyan vasúti átjáró előtt, ahol az úttest jobb oldalán elhelyezett "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát az átjárótól számított 100 méterről és azon belül folyamatosan a járművezető nem láthatja.
28.7. Ha a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát - az úttest mellett bal oldalon - megismételték, a vasúti átjárót jelző többi jelzőtáblát is meg kell az úttest mellett a bal oldalon ismételni. Ez alól kivétel az elválasztó sáv nélküli, párhuzamos közlekedésre kijelölt út és az az osztottpályás út, ahol az elválasztó sávban a jelzések elhelyezése nem lehetséges.
28.8. A vasúti átjárót jelző és előjelző táblákkal együtt - kivéve a KRESZ 16. § (1) bekezdés v, x és z pontjában említetteket - más jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
28.9.
29. Vasúti átjárók különleges forgalomszabályozásai
29.1. Biztosítatlan vasúti átjárónál, az átjáró előtt az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla abban az esetben helyezhető el, ha a vasúti átjárón átvezető úton közlekedhető leghosszabb és legkisebb gyorsulású jármű álló helyzetből induló biztonságos áthaladása lehetséges, továbbá ahol a csökkentett rálátási háromszög szabad. Ezt a jelzőtáblát a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla alatt kell elhelyezni.
29.2. A vasúti átjáró előtt a KRESZ 18. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontjában foglalt veszélyes helyre figyelmeztető közúti jelzések, továbbá az útburkolaton figyelemfelkeltő elemek helyezhetők el.
29.3.
29.4. Normál nyomtávú országos közforgalmú vasúti pályán lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt, szilárd burkolatú úton "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát kell elhelyezni, ha
a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű, vagy
b) az átjáró, illetve a vasúti pálya észlelhetősége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik.
A sebességkorlátozás mértéke lakott területen legfeljebb 30 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/óra.
29.5. A vasúti átjáró biztosítási módjának megváltozását a veszélyt jelző tábla (KRESZ 90-92. ábrák) alatt elhelyezett "Vasúti átjáró biztosítása megváltozott" feliratú kiegészítő táblával kell jelezni.
IX. fejezet Egyedi (helyi) forgalomszabályozás
30. Sebességszabályozás
30.1. Sebességkorlátozást - a szükségesnél nem kisebb, legfeljebb 20 km/óra értékkel - abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály, illetőleg veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos, a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős - meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát - a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen, továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.
30.2. Lakott területen személygépkocsik részére 60 km/ó sebességnél nagyobb - de legfeljebb 80 km/óra - sebesség csak főútvonalon és csak abban az esetben engedélyezhető, ha
a) az út műszaki jellemzői a biztonságos haladást a magasabb sebesség mellett is lehetősé teszik,
b) kevés útkereszteződés van, és ezekben az alárendelt utakról érkezők részére a keresztezési látótávolság biztosított,
c) gyalogosforgalom nincs, illetőleg a gyalogosok közlekedésére járda áll rendelkezésre, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél a "Kijelölt gyalogos-átkelőhely" (KRESZ 103. ábra) és a "Gyalogos-átkelőhely" (KRESZ 83. ábra) jelzőtáblákat mindig elhelyezték, és - ha ott forgalomirányító fényjelzőkészülék nincs - a sebességet a gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/ó-ra csökkentik.
30.3. A teljes lakott területre vagy annak egy részére kiterjedő területi sebességkorlátozás esetén
a) valamennyi, a szabályozandó területre bevezető szilárd burkolatú úton a "lakott terület kezdete" jelzőtáblával együtt el kell helyezni a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát is,
b) a sebességkorlátozás hatályát az így szabályozott területről kivezető úton a "lakott terület vége" jelzőtáblával kell feloldani. A lakott területen belül elrendelt területi sebességkorlátozás feloldásánál, a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát is el kell helyezni.
Amennyiben helyi körülmények indokolják, az így szabályozott területen belül helyi - alacsonyabb értékű - sebességkorlátozás jelzőtáblával elrendelhető.
30.4. A "Kötelező legkisebb sebesség" jelzőtáblát annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, amelyre a táblával jelzett utasítás vonatkozik, és azt az útszakaszon levő minden útkereszteződés (útcsatlakozás) után meg kell ismételni. A jelzőtábla hatályát minden esetben a "Kötelező legkisebb sebesség vége" jelzőtáblával (KRESZ 25. ábra) kell feloldani.
31. Követési távolság
31.1. A "Legkisebb követési távolság" jelzőtáblákat (KRESZ 31. ábra) elsősorban hidak, vagy egyéb műtárgyak forgalmának szabályozására - azok teherbírásának megfelelően teher-, vagy személygépkocsikra is - szabad alkalmazni. Ilyen esetben a jelzőtáblát közvetlenül a híd, vagy egyéb műtárgy előtt kell elhelyezni.
31.2. A tehergépkocsikra vonatkozó legkisebb követési távolság elrendelhető olyan útszakaszokon is, ahol a személygépkocsik biztonságos előzését ez a szabályozás elősegíti.
31.3. A "Legkisebb követési távolság" jelzőtáblával együtt az alkalmazott jelzőtáblának megfelelő előzni tilos jelzőtáblát (KRESZ 32-33. ábra) is el kell helyezni.
32. Előzési tilalom
32.1. Az előzési tilalmat abban az esetben kell elrendelni, ha a korlátozott látótávolság, hosszú emelkedők, vagy különleges forgalmi körülmények miatt az előzési műveletek veszélyesek, és a járművezetők ezeket a veszélyes körülményeket az adottságokból a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva nehezen ismerhetik fel.
32.2. Az olyan útszakaszon, ahol először "Tehergépkocsival előzni tilos" [KRESZ 14. § (1) bek. e) pont] jelzőtáblát, majd - e jelzőtábla hatályának megszüntetése nélkül - "Előzni tilos" jelzőtáblát helyeztek el, e két jelzőtábla hatálya csak együttesen, a "Mozgójárművekre vonatkozó tilalmak vége" jelzőtáblával oldható fel.
33. Járművek forgalmának méret és súly szerinti korlátozása
33.1. Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés-korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, illetve teherbírása, a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása, illetve méretei, vagy az út mellett, illetve felett levő akadály azt szükségessé teszi.
33.2. Az út korlátozott teherbírása esetében tengelyterhelés-korlátozást vagy súlykorlátozást, híd (vagy egyéb műtárgy) korlátozott teherbírása esetében súlykorlátozást vagy legkisebb követési távolságot kell elrendelni.
33.3. A megfelelő korlátozást vagy tilalmat - jelzőtáblával - minden esetben el kell rendelni, ha
a) a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása 20 tonnánál kevesebb.
b) az úttest felett akár csak egyetlen ponton is a járművek elhaladásához rendelkezésre álló szabad magasság 4,20 méter vagy ennél kevesebb,
c) a forgalmi sáv szabad szélessége - hídszerkezet, egyéb műtárgy, eltávolíthatatlan akadály, vagy más hasonló ok miatt - lakott területen kívül 3 méternél, lakott területen belül 2,75 méternél kevesebb,
d) az úton (az út vízszintes vonalvezetése miatt) 22 méter hosszú járműszerelvény, illetőleg - az olyan úton, ahol a járműszerelvények közlekedését megtiltották - 12 méter hosszú jármű, vagy 18 méter hosszú csuklós jármű biztonságosan nem fér el.
33.4. A "Szélességkorlátozás", a "Magasságkorlátozás", a "Súlykorlátozás", a "Hosszúságkorlátozás" és a "Tengelyterhelés-korlátozás" jelzőtáblákat közvetlenül az előtt a hely előtt kell elhelyezni, ahol a korlátozásra okot adó körülmény fennáll. Ezeket a korlátozásokat útirány előjelző táblával (KRESZ 138. ábra) azon útkereszteződés előtt, ahol a korlátozás alá eső útszakasz még elkerülhető, elő kell jelezni.
34. Egyes járműfajták behajtásának korlátozása
34.1. Járművek (egyes járműfajták) behajtásának a tilalmát abban az esetben kell elrendelni, ha azt az út
a) forgalmának biztonsága, vagy egységesítése, illetve
b) környezetének védelme
indokolja.
34.2. A járművek méreteinek korlátozása elrendelhető a járművek (egyes járműfajták) behajtásának megtiltásával is.
34.3. A forgalom biztonságának és zavartalanságának érdekében azokon az utakon, amelyeken az átlagos napi forgalom a 6000 egységjárművet meghaladja, a mezőgazdasági vontatók, az állati erővel vont járművek és kerékpárosok közlekedését meg kell tiltani, ha azok úticéljukat a közelben levő más - lényeges útvonalnövekedést (általában 15-25%) nem jelentő - úton elérhetik. Kötelező a mezőgazdasági vontatók, állati erővel vont járművek és - lehetőség szerint - a kerékpárosok forgalmának megtiltása, vagy kerékpársávok kijelölése olyan útszakaszokon, amelyek forgalmát összehangolt forgalomirányító fényjelző készülék irányítja.
34.4. Állati erővel vont járművek, mezőgazdasági vontatók és a tehergépkocsik meghatározott körének közlekedése egyes városrészek, illetve területi egységek forgalmának egységesítése vagy más forgalmi és környezetvédelmi okok miatt is megtiltható.
34.5. Ha a 34.1 pontban említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úticélja az érintett úton van, a járművek behajtását a KRESZ 14. §-ának (3), (4) és (11) bekezdésében említett kiegészítő táblák alkalmazásával kell lehetővé tenni.
34.6. A járművek behajtását tiltó jelzőtáblákat annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, ahol a tilalom alá eső járművek részére másik út még rendelkezésre áll.
34.7. A járművek behajtását tiltó jelzőtáblák alatt elhelyezhető kiegészítő táblák közül a "Kivéve célforgalom" vagy a "Kivéve áruszállítás" és a behajtási tilalom időszakát meghatározó [KRESZ 14. § (1) bekezdés] kiegészítő táblák együtt csak úgy helyezhetők el, ha az időtartam, majd ez alá a "Kivéve célforgalom" vagy "Kivéve áruszállítás" kiegészítő tábla sorrendet betartják.
34.8. A "Mindkét irányból behajtani tilos" (KRESZ 40. ábra) alatt elhelyezett "Kivéve áruszállítás" kiegészítő táblán időszakkorlátozást mindig el kell rendelni.
35. Megállás, várakozás
35.1. Megállási, illetve várakozási tilalmat olyan helyen kell elrendelni, ahol a részben, vagy teljes egészében a forgalmi sávon megálló (várakozó) jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna. Megállási, vagy várakozási tilalom elrendelésénél figyelmet kell fordítani a tilalom alá eső terület közelében levő várakozási lehetőségekre.
35.2. Várakozási tilalom elrendelhető olyan helyen is, ahol az közérdekű rakodási tevékenység érdekében szükséges. Ilyen igény felmerülése esetén a "Várakozni tilos" jelzőtábla alatt a "Rakodóhely" kiegészítő tábla alkalmazásával rakodóhelyeket lehet kijelölni az üzletek áruellátásának biztosítása érdekében. A rakodóhelyek kijelölésénél törekedni kell arra, hogy több üzlet kiszolgálása egy, a lehetséges legrövidebb rakodóhellyel legyen megoldva. Rakodóhelyet nem lehet kijelölni olyan helyen, ahol a KRESZ 40. § szerint, vagy elrendelés miatt megállási tilalom van érvényben. A rakodóhely hosszát és a rakodás időtartamát kiegészítő táblán fel kell tüntetni. A rakodóhely kezdetét és végét - a tilalom térbeli hatályát jelző nyíl [KRESZ 15. § (3) bekezdés] függőleges elhelyezésű alkalmazásával - is lehet jelölni.
35.3.
35.4. Járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozás szabályozásánál a gyalogos forgalom számára a járda szélességének legalább a felét, de legkevesebb 1,5 méter széles járdafelületet kell biztosítani. Nem engedélyezhető a járművek részben vagy teljes terjedelemben járdán történő várakozása olyan helyeken, ahol a járda teherbírása nem megfelelő, vagy a járdára a járművek rongálódás veszélye nélkül nem tudnának felhajtani. A járművek részben járdán történő várakozását nem lehet ott engedélyezni, ahol az úttesten a várakozás tilos.
35.5-35.6.
35.7.
35.8. Ahol a KRESZ 40. §-ának (5) bekezdésében elrendelt tilalmat jelzőtáblával is jelezni kell, a jelzőtábla alatt - ha van útpadka - minden esetben el kell helyezni a járművek útpadkán történő megállásának tilalmára utaló kiegészítő táblát.
35.9. Ha a megállási, illetve a várakozási tilalom elrendelésének indoka csak bizonyos napokon, illetve napszakokban áll fenn, a tilalmat erre az időszakra kell korlátozni.
35.10. A "Megállni tilos" vagy a "Várakozni tilos" jelzőtáblát a tilalom hatálya alá eső útszakasz kezdeténél el kell helyezni. Ha a tilalom 1000 méternél hosszabb útszakaszon áll fenn, a jelzőtáblát 1000 méterenként meg kell ismételni.
35.11. Ha lakott területen az elrendelt tilalom hatálya rövid szakaszon áll fenn, vagy véget ér a következő útkereszteződés előtt, és a tilalmat ellenkező jelzőtábla nem oldja fel, a tilalom hatályának térbeli jelölésére kiegészítő táblát és/vagy útburkolati jelet [KRESZ 18. § (1) bekezdés b) pont] kell alkalmazni.
35.12. Ahol a járművek megállását vagy várakozását az útpadkán is meg kell tiltani, ezt a tilalmat a jelzőtáblával együtt elhelyezett kiegészítő táblával (KRESZ 63/a. ábra) kell jelezni, kivéve, ha a megállási tilalmat autóbusz-, trolibusz-megállóhely vagy taxiállomás miatt nem rendelik el, és a KRESZ 158. ábra szerinti útburkolati jelet oda felfestették.
35.13. a) A várakozási tilalom hatálya alól felmentett járművek meghatározott körét feltüntető kiegészítő tábla minisztériumok, országos hatáskörű szervek, diplomáciai testületek, területi közigazgatási szervek, önkormányzatok polgármesteri hivatalai, igazságügyi szervek, fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek (kórházak, orvosi rendelőintézetek, elsősegélynyújtó helyek) székházainál, azok homlokzatának hosszában helyezhető el e szervek járműveinek a várakozási tilalom hatálya alóli mentesítése érdekében. A kiegészítő táblán egyértelművé kell tenni, ha a mentesítés kiterjed az ott dolgozók vagy az oda ügyintézésre érkezők személygépkocsijaira.
b) A járművek elszállíthatóságára utaló kiegészítő táblát (KRESZ 63/b. ábra) a "Várakozni tilos" jelzőtábla (KRESZ 61. ábra) alá az a) pontban meghatározott helyeken és csupán abban az esetben lehet elhelyezni, ha az intézmény zavartalan ügyfélforgalma érdekében a gépjárműbe történő be- és kiszálláshoz szükséges megállási lehetőséget csak a járművek elszállításával lehet biztosítani.
35.14. Ahol a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítva rendszeresen sok jármű kíván várakozni és a várakozások túlnyomó többsége rövid tartamú, a meghatározott időtartamot meghaladó várakozást kell megtiltani. Ez történhet
a) a KRESZ 15. §-ának (5) bekezdésében említett táblával kiegészített "Várakozni tilos" jelzőtáblával,
b) várakozást ellenőrző óra működtetésének elrendelésével (KRESZ 113. ábra),
c) tárcsa használatának elrendelésével (KRESZ 114. ábra).
35.15. A 35.12 b) pontjában említett esetben a várakozást ellenőrző órát minden várakozóhelyhez el kell helyezni.
35.16. A "Várakozóhely" útburkolati jelet tilos felfesteni, ahol a várakozás a KRESZ 41. § előírásai szerint tilos.
35.17. A "Megállni tilos" (KRESZ 60. ábra) jelzőtábla alá a járművek elszállíthatóságára utaló KRESZ 63/b. ábra szerinti kiegészítő tábla csak annak érdekében helyezhető el, hogy
a) a jármű
- a fényjelző készülék,
- a fénysorompó,
- az elsőbbségadási kötelezettséget, tilalmat vagy veszélyt jelző tábla
észlelését ne akadályozza;
b) a haladó járművek számára az úttesten legalább 3,0 méter széles hely maradjon;
c) a be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a közeledő jármű vezetője kellő távolságból a várakozó járművet nem észlelheti, várakozó jármű ne legyen;
d) a járműforgalmat vonzó intézmény ki- és bejárata, valamint az ahhoz vezető út zavartalanul megközelíthető legyen.
35.18. Korlátozott várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni,
- amelynek teljes úthálózatán, az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak időbeni korlátozással érhető el,
- amelynek környezetében a járművek várakozása az úttesten vagy útterületen kívül megoldható,
- ahol a kijelölt várakozóhelyek korlátozott idejű igénybevételének elrendeléséhez szükséges feltételek adottak,
- ahol a mozgáskorlátozottakat szállító gépkocsik részére a helyi igényeknek megfelelő számú várakozóhely kialakítására lehetőség van.
36. Veszélyes helyek jelölése
36.1. A veszélyt jelző táblákat az úton - vagy annak közvetlen környezetében - fennálló, illetve lehetséges olyan veszélyekre való figyelemfelhívás céljából kell alkalmazni, amelyeket a járművezető az adottságokból - a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva is - csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud kellő időben felismerni. A veszélyt jelző táblák elhelyezése földutakon általában mellőzhető.
36.2. A veszélyes útszakasz hosszát kiegészítő táblán (KRESZ 97. ábra) kell jelezni, ha a veszélyes útkanyarulatok száma 3, vagy ennél több: az "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok" (KRESZ 66-67. ábra) jelzőtábla alatt. Az 1000 méternél nagyobb hosszban fennálló veszélyek jelzését legalább 1000 méterenként meg kell ismételni.
36.3. A veszélyt jelző táblák alatt a veszélyes útszakasz hosszát feltüntető és a veszély kezdetének távolságát feltüntető [KRESZ 16. § (2) bekezdés] kiegészítő táblák együtt nem helyezhetők el.
36.4. A veszélyes útkanyarulatokat jelző táblákat (KRESZ 64-67. ábra) elsősorban olyan útkanyarulatok - vagy útszakaszok, amelyeken egymás utáni útkanyarulatok vannak - jelzésére kell alkalmazni, ahol a biztonságos haladáshoz szükséges sebesség a megelőző útszakasz (útkanyarulat) biztonságos - a megengedett legnagyobb sebességet meg nem haladó - haladási sebességéhez képest legalább egyharmaddal csökken.
36.5. A "Veszélyes lejtő" és "Veszélyes emelkedő" jelzőtáblákat (KRESZ 68-69. ábra) olyan helyek jelzésére kell alkalmazni, ahol szilárd burkolatú úton a lejtő, illetőleg az emelkedő 10%-os, vagy ennél nagyobb. A jelzőtáblák elhelyezhetők olyan helyek jelzésére, ahol szilárd burkolatú úton a lejtő, illetőleg az emelkedő 6%-os, vagy ennél nagyobb, de egyéb körülmények (az út vonalvezetése, vagy szélessége) a lejtőt, illetőleg az emelkedőt veszélyessé teszik. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése lakott területen belüli olyan úton, amely nem főútvonal, illetve nincs rajta menetrendszerű közforgalmú autóbusz-közlekedés.
36.6. Az "Útszűkület" jelzőtáblát (KRESZ 70. és 71. ábra) olyan helyek jelzésére kell elhelyezni, ahol
- változatlan burkolatszélesség mellett a padkán a burkolatszéltől számított 50 cm-en belül akadály jelenik meg, illetve a padka megszűnik,
- az út burkolatának szélessége forgalmi sávonként legalább 50-50 cm-t csökken, vagy az útburkolat teljes szélessége - útkereszteződésen kívül - 6 méter alá csökken,
- a szembejövő forgalom elsőbbségét a KRESZ 13. és 14. ábra szerinti jelzőtáblákkal szabályozták.
Az "Útszűkület" jelzőtáblán az útszűkület tényleges alaprajzi vázlatát kell feltüntetni.
36.7. Az "Útszűkület" jelzőtábla forgalmi sávok megszűnésének jelzésére - az ideiglenes forgalomszabályozás esetét kivéve - nem alkalmazható.
36.8. A "Szembejövő forgalom" jelzőtáblát (KRESZ 72. ábra) mindig el kell helyezni, ha
- osztottpályás út - útkereszteződésen kívül - nem osztottpályás útban folytatódik,
- egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban folytatódik.
36.9. A "Bukkanó" jelzőtáblát (KRESZ 75. ábra) az olyan veszélyes hely jelzésére kell alkalmazni, ahol - az útszakasz függőleges vonalvezetése folytán - az előzési látótávolság a tetőponthoz való közeledés közben nem fokozatosan, hanem ugrásszerűen csökken, és az útszakaszon előzési tilalom nincs elrendelve.
36.10. A "Csúszós úttest" jelzőtáblát (KRESZ 77. ábra) el kell helyezni
- ahol az úton - útkereszteződésen kívül - az aszfalt vagy betonburkolat kő-, vagy keramitburkolatba folytatódik,
- műtárgyakon, amelyek felületének eljegesedése korábban várható, mint a csatlakozó útszakaszoké.
36.11. Az "Oldalszél" jelzőtáblával (KRESZ 82. ábra) együtt a szél irányát jelző szélzsákot is el kell helyezni.
36.12. A "Gyermekek" jelzőtáblát (KRESZ 84. ábra) el kell helyezni olyan hely jelzésére, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendszeresen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermekintézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni.
36.13. Az "Állatok" jelzőtáblát (KRESZ 85. és 86. ábra) olyan útszakaszon lehet elhelyezni, ahol rendszeres állathajtás van, vagy ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi.
36.14. A "Forgalomirányító fényjelző készülék" (KRESZ 87. ábra) jelzőtábla a három lámpából álló forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződés, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladását biztosító fényjelző készülék előrejelzésére alkalmazható. A jelzőtáblát el kell helyezni
- lakott területen kívüli forgalomirányító fényjelző készülék előtt,
- lakott területen belül olyan forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződés előtt, ahol a forgalomirányító fényjelző készülék legalább 50 méterről nem látható.
36.15. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla (KRESZ 89. ábra) - veszélyes útkereszteződések előjelzésére - autóúton és főútvonalon is elhelyezhető.
36.16. A "Villamos" jelzőtáblát (KRESZ 93. ábra) el kell helyezni
- az olyan egyenrangú útkereszteződés előtt, ahol balról villamos érkezik,
- ahol útkereszteződésen kívül a villamos pályája az egyenesen haladó forgalmi sávot keresztezi, vagy azt megközelíti.
36.17. Az "Egyéb veszély" jelzőtáblát (KRESZ 94. ábra) olyan veszély jelzésére lehet alkalmazni, amely veszély jelzésére önálló veszélyt jelző tábla nincs. A jelzőtábla alatt szöveget, vagy jelképet feltüntető kiegészítő táblával utalni kell - lehetőség szerint - a veszély jellegére.
Forgalmi rend változás" feliratú kiegészítő táblát kell az "Egyéb veszély" jelző tábla alatt elhelyezni, ha
- az útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyok megváltoztak,
- az útkereszteződésben forgalomirányító fényjelző készüléket helyeztek el,
- az útkereszteződésben valamely irányban a továbbhaladást, kanyarodást megtiltották,
- gyalogos-átkelőhelyet jelöltek ki.
37. Tájékoztatás, útbaigazítás
37.1-37.4.
37.5. A különböző szolgáltatások, kulturális, idegenforgalmi, természetvédelmi és sportolási lehetőségek KRESZ-táblával történő jelzésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelzett létesítménynél a várakozási lehetőség biztosított legyen.
37.6. Az azonos szolgáltatások közül jelzőtáblával mindig csak a legközelebbi jelezhető.
37.7. Ha a jelzett létesítmény nem közvetlenül a mellett az út mellett fekszik, amelyen jelezni kívánják, akkor a jelzőtábla alján (alatt) a kék mezőben fehér nyíl mutathatja a megközelítés irányát. Ugyancsak a tábla alján (alatt) méterben feltüntetett távolsággal a jelzett létesítmény előjelezhető.
37.8. A jelzőtábla alatt a nyitvatartási időtartam kiegészítő táblán feltüntethető.
38. Egyes közúti jelzőtáblák alkalmazása
38.1. A "Kötelező haladási irány" jelzőtáblákat (KRESZ 17-19. ábra) csak útkereszteződésnél, illetve a külön e célra épített várakozóhelyek, vagy útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területek be- és kijáratainál szabad elhelyezni. Elhelyezhető továbbá a jelzőtábla a 12.7 pontban említett esetben is. A jelzőtábla jelzési képén a követendő haladási irányt alakhelyesen kell feltüntetni.
38.2. A "Kikerülési irány" jelzőtáblát minden úttesten levő akadályon, terelőszigeten - a forgalom irányába eső végén - el kell helyezni. Elhelyezendő a jelzőtábla továbbá az osztottpályás utak kezdeténél és végénél az elválasztósávon.
38.3. A "Jobbra bekanyarodni tilos", illetőleg "Balra bekanyarodni tilos" jelzőtáblákat (KRESZ 27-28. ábra) csak útkereszteződésnél szabad elhelyezni. Ha a tilalom szükségessége csak bizonyos időszakban áll fenn, úgy azt kiegészítő táblán kell feltüntetni. A jelzőtábla "Kötelező haladási irány" jelzőtáblával együtt nem alkalmazható.
38.4. A "Kötelező megállás" jelzőtáblát (KRESZ 34. ábra) a közúti határátkelőhelyek előtt mindig el kell helyezni. A jelzőtábla alsó felirata a szomszédos ország nyelvén a "Vám" megfelelője legyen. A jelzőtábla komphoz vezető utakon "Komp" felirattal helyezhető el.
38.5. A lakott területen kívül alkalmazandó, három fogalmat feltüntető egyesített behajtási tilalmat elrendelő jelzőtábla (KRESZ 55. ábra) jelzési képére csak a mezőgazdasági vontató, az állati erővel vont jármű és a kerékpár jelképe tüntethető fel. A "Robbanó vagy tűzveszélyes anyagot szállító gépjárművel behajtani tilos" jelzőtábla (KRESZ 52. ábra) jelképe másik jelképpel egyesíthető.
38.6. Az "Útirány-előjelző tábla" jelzőtábla (KRESZ 139. ábra) az egyes irányokban elrendelt behajtási tilalmak előjelzésére is - az útirányt jelképező nyíl megszakításában a behajtást tiltó tábla elhelyezésével - alkalmazható.
38.7. Forgalomirányító fényjelző készülékkel együtt elhelyezett valamennyi jelzőtáblának belső átvilágításúnak kell lennie. A belső átvilágítású jelzőtábla helyettesíthető fényvisszavető kivitelű táblával, ha az úton a szabványoknak megfelelő közvilágítás üzemel, és ezáltal a tábla láthatósága állandóan biztosított.
39.
X. fejezet Közúti jelzések elhelyezése
40. Közúti jelzőtáblák elhelyezése
40.1. A jelzőtáblákat - a 40.2 és 40.7 pontban, valamint az irányonként több forgalmi sávos útkereszteződéseknél említett eseteket kivéve - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni és azok az úttest felett, illetőleg az úttest mellett bal oldalon megismételhetők, ha a helyi viszonyok következtében a jobb oldali jelzést azok a vezetők, akiknek szól, kellő időben nem észlelhetik. Az ismétlő jelzőtábláknak értelemszerűen meg kell egyeznie a jobb oldalon levő jelzőtáblával.
40.2. A "Megállni tilos", a "Várakozni tilos" és a Várakozóhely" jelzőtáblákat (KRESZ 60-61., 110-114. ábra) az úttest mellett azon az oldalon kell elhelyezni, amelyre a jelzőtábla jelzése vonatkozik.
40.3.
40.4. Az "Egyirányú forgalmi út" vízszintes fekvésű jelzőtábláját (KRESZ 105. ábra) az útkereszteződésben az egyirányú forgalmú út tengelyével párhuzamosan, az oldalirányból érkező forgalom számára jól láthatóan kell elhelyezni.
40.5. A "Magasságkorlátozás" jelzőtábla (KRESZ 36. ábra) elhelyezése elegendő lehet a jelzett út feletti akadályon is.
40.6. Az út kanyarulatát jelző táblát (KRESZ 159. ábra) a jelzett ív külső oldalán kell elhelyezni.
40.7. A jelzőtáblákat - ide értve a fényjelző készülékkel, illetőleg a fénysorompóval (vagy a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezéssel) együtt elhelyezett jelzőtáblákat is - úgy kell elhelyezni, hogy azok
- az R. 11. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfeleljenek,
- a közúti űrszelvényben megengedett határon belülre ne kerüljenek,
- járdán való elhelyezés esetén a gyalogosok közlekedését ne veszélyeztessék és lehetőség szerint ne akadályozzák.
40.8. Legfeljebb három - adott esetben kiegészítő táblával ellátott - jelzőtáblát szabad együtt elhelyezni. Az együtt elhelyezett jelzőtáblák közül az útvonal típusát jelző, illetőleg az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblát - ha ez a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - felül és/vagy az úttest széléhez közelebb eső oldalon kell elhelyezni.
40.9. A forgalomirányító fényjelző készülék oszlopán jelzőtáblák csak a készülék felett vagy mellett helyezhetők el.
40.10. A jelzőtábla méretét a szabványos méretek közül az útra engedélyezett sebesség függvényében kell kiválasztani. Azonos útvonalon azonos táblaméret alkalmazása szükséges, figyelemmel a lakott területen és lakott területen kívül engedélyezett sebességhatárokra.
40.11. Lakott területen a "Kikerülési irány", továbbá - ha a kiegészítő tábla nélkül helyezik el - a "Megállni tilos" és a "Várakozni tilos" jelzőtáblák, a forgalomirányító jelzőkészülékkel együtt a forgalmi sávok felett elhelyezett "Kötelező haladási irány" és a behajtási tilalmak jelzőtáblái lehetnek kisméretűek is.
40.12. A jelzőtáblák jelzési képe fényvisszavető, kívülről megvilágított, belülről megvilágított vagy belső átvilágítású legyen. Egy táblatartó oszlopon csak azonos kivitelű jelzőtáblák helyezhetők el.
40.13. Új belső átvilágítású jelzőtáblák a forgalomirányító fényjelzőkészülékkel irányított útkereszteződéseknél és a már meglevő jelzőtáblák kiegészítésénél alkalmazhatók. A belső átvilágítású jelzőtábla csak a jelzési kép felületén bocsáthat ki fényt.
40.14. Az útbaigazító jelzőtáblákat megvilágító külső fényforrásból a vezetők szemébe közvetlenül nem juthat fény.
41.
Függelékek a forgalomszabályozási műszaki szabályzathoz
I. függelék Közúti fogalmak
a) Útkereszteződés területe: két vagy több út találkozásának azon területe, amelyen az egyes forgalmi irányok szétválasztása és csatlakozása lebonyolódik.
b) Kijelölt gyalogos-átkelőhely: az úton a gyalogosok áthaladására szolgáló, útburkolati jellel jelölt terület, ahol a KRESZ 21. § (7) bekezdés értelmében a gyalogosoknak elsőbbsége van a járművekkel szemben. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet - az FMSZ 23.9 pontjában említett kivételekkel - jelzőtábla is jelzi.
c) Út átépítése: a meglevő úttest szerkezeti vastagságának vagy szélességének megváltoztatása.
d) Jelzőőr: az a személy, aki az úton előzetes felhatalmazás alapján jogosult - ideiglenes jelleggel - forgalmat irányítani.
e) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. Útburkolati jel a járda és az úttest elválasztására nem elegendő.
f) Gyalogút: A "Gyalogút" jelzőtáblával (KRESZ 26/b ábra) megjelölt, a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló út.
g) Különleges forgalmi sávok: az autóbusz-forgalmi sáv, a kapaszkodósáv, a kerékpársáv, a lassítósáv, a gyorsítósáv és az autóbusz-öböl.
h) Autóbusz-forgalmi sáv: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és jelzőtáblával kijelölt forgalmi sáv.
i) Kapaszkodósáv: emelkedő útszakaszon a menetirány szerinti jobb oldalon a lassan haladó járművek közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és jelzőtáblával jelölt forgalmi sáv.
j) Kerékpársáv: a kerékpárosok közlekedésére szolgáló, a menetirány szerint egyirányú forgalmú, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv.
k) Lassítósáv: az úttesten egy másik úttal való kereszteződés előtt a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely az eddig igénybe vett forgalmi sávból, az ott kialakult sebességgel történő kiválásra és a továbbiakban lassításra szolgál.
l) Gyorsítósáv: az úttesten egy másik úttal való kereszteződés (becsatlakozás) után a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely a mellette levő forgalmi sávba, a kialakult sebességgel történő sávváltás elősegítésére szolgál.
m) Autóbusz-öböl: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok megállóhelye, valamint a megállóhelyre történő ki- és beállásra kialakult úttestkiöblösödés, ahol a jármű megállóhelyét jelző táblát is elhelyezték.
n) Kanyarodósáv: útkereszteződések előtt, útburkolati jellel kijelölt olyan úttestrész, amelyre a bekanyarodó járművek kötelesek a bekanyarodás megkezdése előtt besorolni.
o) Kijelölt várakozóhely: az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt, a járművek várakozására kialakított terület.
p) Gyalogos felállóhely: a kijelölt gyalogos-átkelőhely és a hozzávezető járda, vagy gyalogút csatlakozásánál levő, a gyalogosok biztonságos megállását, várakozását szolgáló olyan szilárd burkolatú felület, amelynek szélessége megegyezik a kijelölt gyalogos-átkelőhely szélességével.
r) Összehangolt jelzőlámpás csomópontok: közös időalappal működő a "vezérlő-vezérelt" logikai kapcsolatban lévő forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződések (kijelölt gyalogos-átkelőhelyek).
s) A fényjelző készülékek jelzésidői:
Bekapcsolás esetén minden irányba legalább
- 3 másodperc villogó sárga,
- 3 másodperc folyamatos sárga,
- 10 másodperc tilos,
majd a KRESZ-ben meghatározott irányító fényjelzések kövessék egymást.
Kikapcsolás esetén minden irányba legalább 5 másodperc tilos, majd sárga villogó, illetve sötét jelzések következzenek.
A folyamatos sárga fényjelzés időtartama:
- 3 másodperc 60 km/óra vagy annál kisebb,
- 4 másodperc 70 km/óra,
- 5 másodperc 80 km/óra
engedélyezett sebesség esetén.
A piros-sárga fényjelzés időtartamának mindig 2 másodpercnek, a villogó zöld fényjelzés időtartamának legalább 5 másodpercnek kell lennie.
A függelékben nem szereplő egyéb fogalmakat a KRESZ tartalmazza.
II. függelék Vasúti fogalmak
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
a) Vasúti átjáró: útnak vasúti pályával való szintbeni kereszteződése. Része a vasúti átjárónak az úthoz tartozó járda vasúti pályával való kereszteződése. Nem minősül azonban vasúti átjárónak az útnak közúti vasúti (villamos-) pályával való kereszteződése.
b)-c)
d) Vasúti gyalogos-átkelőhely: a gyalogosforgalom részére kiépített - vasúti átjáróként nem jelölt - szilárd burkolatú átvezetés a vasúti pályán, amely ha vasúti átjárónál van, annak részét képezi.
e) Mértékadó vasúti átjáró-forgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 50 esetben elér vagy meghalad. A közúti járművek számát a következő szorzószámok alkalmazásával kell személygépkocsi egységre átszámítani:
személygépkocsi 1,0
motorkerékpár, segédmotoros kerékpár 0,8
autóbusz 2,5
tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató (pótkocsival vagy anélkül) 2,5
lassú jármű, állati erővel vont jármű 3,0
kerékpár, kézikocsi 0,3
f) Mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó gyalogosok számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 50 esetben elér vagy meghalad.
g) Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától
- az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban, és
- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az Lk távolságot a következő ábra szerint kell meghatározni:
Á B R A
Az Lk távolság meghatározásánál:
- lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 80 km/óra,
- lakott területen lévő szilárd burkolatú úton a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra,
- földúton 30 km/óra
sebességet kell alapul venni.
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett - km/órában kifejezett - sebesség számértékének ötszöröse, méterben.
h) Csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától
- az út tengelyén a fénysorompó jelzőjétől, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzőtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint
- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az Lv távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval.
i) vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad rálátás.
Vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás akkor szabad, ha az elsodrási határtól a vasúti pálya mindkét irányban Lv távolságra belátható. Lv távolság (méterben) a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/órában megadott számértékének
- háromszorosa egy- és kétvágányú,
- ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén.
j) Elsodrási határ: az a vágánytengellyel párhuzamos sávot határoló vonal, amely sávon belül vonat közlekedése esetén a tartózkodás veszélyes. Az elsodrási határ vágánytengelytől mért távolsága a vasúti pályára engedélyezett sebesség függvényében az alábbi:

v (km/ó) a vágánytengelytől mért távolság (m)

0 -5 1,80
6 -20 2,00
21 -40 2,20
41 -100 2,50
101 -160 3,00

k) Teljes sorompó: olyan sorompóberendezés, amely a keresztező utat - osztottpályás út esetén annak egyik úttestjét - teljes szélességben sorompórúddal zárja el vasúti jármű közlekedésekor és áthaladása alatt.
l) Félsorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedésekor és áthaladásakor csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - legalább kétharmad szélességben - zárja le sorompórúddal. Mindig a fénysorompó kiegészítéseként működik.
m) Fénysorompó: olyan sorompóberendezés, amely a vasúti jármű közlekedését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
n) Helyből kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban át tudja tekinteni.
o) Távolból kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet a vasúti átjárót, illetőleg az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban akadálytalanul áttekinteni nem tudja.
p) Felhívásos sorompó: olyan távolból kezelt, alaphelyzetében lezárt teljes sorompó, amelyet a kezelő személyzet a vasúti átjárót közúton használni kívánó felhívására nyit fel, abban az esetben, ha vasúti jármű nem közlekedik.
q) Időszakosan üzemelő teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelyet csak meghatározott időszakokban kezelnek, ezen kívüli időben pedig a csapórudak zárt helyzetben vannak.
r) Jelzővel függésben levő sorompó: az a teljes-, fél-, fénysorompó, amelynél csak a sorompó zárt helyzetében állítható "szabad" állásba a vasúti jelző.
s) Vonat által vezérelt sorompó: az a fény, ill. fény- és félsorompó, amelynek zárását és nyitását minden irányból - vagy állomások területén levő, illetőleg ahhoz közeli vasúti átjáróknál legalább egyik irányból (pl. a nyíltvonal felől) - a vasúti jármű a vasúti pályába beépített vonatérzékelő elemeken áthaladva vezérli.
Jelzővel ellenőrzött vonat által vezérelt sorompó: az a sorompó, ahol a berendezés üzemképes működését vasúti jelző ellenőrzi.
t) Menekítősáv: legalább 30 m hosszúságú és egy forgalmi sáv (FMSZ 1.2 pont) szélességű útfelület vasúti átjárón keresztülvezető út másik úthoz történő csatlakozásánál.
u) Közforgalmú vasútvonal: olyan vasútvonal, amelyen a vasút üzembentartója bárki által igénybe vehető személyszállítási, illetőleg árufuvarozási feladatokat lát el.
v) Iparvágány: a közforgalmú vasútvonalhoz csatlakozó, abból leágazó, olyan vágány, amelyen valamely szerv(ek), vállalat(ok) fuvarozási igényét elégítik ki. A rendelet alkalmazása szempontjából iparvágánynak minősül az iparvágány-összekötő és vontató vágány is.
z) Folyamatos szolgálatot ellátó állomás: ahol a vonatközlekedés idején szolgálatot tartanak.
x) A rendeletben foglalt, a vasúti átjárótól számított különböző távolságok (pl. 30 m, 80 m stb.) mindig a vágánytengelytől értendők. (Több vágány esetén a legközelebb levő vágánytengelytől.)
y) Előzárási idő:
A fénysorompó villogó piros fényre váltásától a - vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebességgel közlekedő - vonatnak a vasúti átjáróhoz érkezéséig eltelt idő. A fény-, illetve félsorompóval kiegészített, fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előzárási idejének számításánál 1,6 m/sec legkisebb közúti járműsebességet és 10 sec biztonsági többletidőt kell figyelembe venni.


atompyka Creative Commons License 2002.10.20 0 0 21

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
I. RÉSZ Általános rendelkezések
I. fejezet Bevezető rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (a továbbiakban - ha külön nincs említve - együtt: út), valamint ezeket az utakat keresztező vasúti átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki.
(2) A forgalomszabályozásra és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 8-20. §-ában meghatározott közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyes fogalmak meghatározását a melléklet (Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat; a továbbiakban: FMSZ) tartalmazza.
(3) A rendelet alkalmazásában
a) országos közlekedési hatóság: a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF),
b) területi közlekedési hatóság: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet.
(4)
(5) Ahol a rendelet
a) helyi (községi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát említi, azon a települési önkormányzat képviselőtestületét,
b) tanácsi közutat említ, azon helyi közutat,
c) közforgalomra megnyitott saját használatú utat említ, azon a közforgalom elől el nem zárt magánutat,
d) kiépített átkelőhelyet vagy gyalogos vasúti átjárót említ, azon vasúti gyalogos-átkelőhelyet,
e) mértékadó járműforgalmat említ, azon mértékadó vasúti átjáró forgalmat,
f) mértékadó gyalogosforgalmat említ, azon mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmat
kell érteni.
II. fejezet Hatáskörök, feladatelhatárolások
2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.
(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a "Vasúti átjáró kezdete" - és az azzal együtt alkalmazott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" - jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről, valamint a vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasút üzemben tartója - iparvágány esetén az arra vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.
(4) A vasúti átjárók biztonságát szolgáló menekítősáv, terelősziget és fénysorompóval függésben lévő közúti forgalomirányító fényjelző készülék létesítése a vasutat keresztező út kezelőjének a kötelessége.
(5) A gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(6) Autóbusz-(trolibusz-)megállóhely létesítése, áthelyezése esetén öböl, járdasziget és járdacsatlakozás építése a létesítés, illetve áthelyezés kérelmezőjének a kötelessége.
(7) Azokon a helyeken, ahol a KRESZ 9. § (1) bekezdésének c) pontjában említett fényjelző készülék van, a fényjelző készülék üzemzavara esetében jelzőőr állítására a villamos, valamint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű üzemben tartója jogosult.
(8) Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
a) az út és a vasúti átjáró nem közlekedési célú igénybevétele miatt szükséges közúti jelzéseket - ideértve a részleges vagy teljes forgalomelzárás miatt igénybe venni kívánt terelőutakon szükséges jelzéseket és jelzőőr állítását is -, valamint útkorlátozásokat az igénybe vevő,
b) a KRESZ 86. ábrája szerinti veszélyt jelző táblát a veszélyeztetett útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult,
c) a KRESZ 95/d. ábrája szerinti "Útzár" jelzőtáblát kizárólag a rendőrség,
d) a KRESZ 107-109., illetve a KRESZ függelékének 5-21. és 26-31. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat, illetve a létesítmény üzemben tartója,
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.
(9) Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges tömegközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez.
(10) A (2)-(8) bekezdésben előírt elhelyezési, létesítési, építési, áthelyezési, fenntartási és üzemeltetési költségeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ott megjelölt kötelezettek viselik.
(11) Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzemben tartóját vagy azt terhelik, akivel az üzemben tartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.
(12) Azokban az esetekben, amikor
a) új vasúti pálya vagy új út építése miatt új vasúti átjáró létesül,
b) a vasúti átjárót - a vasúti pálya vagy az út nyomvonalának módosítása miatt - áthelyezik,
c) a vasúti átjárót érintően a vasúti pályát, illetőleg az utat korszerűsítik (átépítik),
d) a vasúti átjáró biztosítási módját megváltoztatják,
a költségek az építtetőt (áthelyezést, korszerűsítést, átépítést, megváltoztatást kérelmezőt) terhelik.
(13) A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja.
BH1987. 335. A közúti járművet engedély nélkül vezető személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:
3. § (1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely
a) normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő kereszteződése, illetve
b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése lehet.
(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, valamint
c) gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.
(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság a vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely megszüntetését elrendelheti, ha a közúti forgalom jelentéktelen és más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető.
(4) A területi közlekedési hatóság a vasút üzemben tartójának nyilatkozata alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út és a vasút kezelőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét.
(6) Az érdekeltek kérelmére a területi közlekedési hatóság dönt, ha - országos közutat érintően - az út kezelője
a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,
b) előírásainak a 2. § (8) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, illetőleg a 4. § (6) bekezdésében, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget.
II. RÉSZ A forgalomszabályozás általános szabályai
III. fejezet Általános előírások
4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
(2) A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezésében, megvalósításában (közúti jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és - szükség esetén - módosításából áll.
(3) A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út (útszakasz, útkereszteződés)
- közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,
- forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezet,
- forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait,
- műszaki jellemzőit,
- környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait.
(4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
- a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére,
- az útkereszteződésekre,
- a vasúti átjárókra.
(5) A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani.
(6) Tilos az úton, útkereszteződésben és azok térségében olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, csökkentik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Tilos továbbá közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bármit feltüntetni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.
5. § (1)
(2) A forgalomszabályozás változtatása esetén gondoskodni kell arról, hogy mindig csak a hatályos forgalmi rendnek megfelelő közúti jelzések legyenek láthatók.
(3) A forgalmi rend megváltoztatását az erre utaló jelzésekkel az FMSZ 29.5. és 36.17. pontjában meghatározottak szerint legalább 3 hónapig jelezni kell.
6. § (1)
(2) A közúti jelzőtáblák nyilvántartásának tartalmaznia kell a jelzőtábla megnevezését, helyét, valamint elhelyezésének és eltávolításának időpontját. Az eltávolított közúti jelzőtáblákra vonatkozó nyilvántartást az eltávolítástól számított 5 évig meg kell őrizni.
(3)
(4)
IV. fejezet Egyes forgalomszabályozási előírások
7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse. Közúti jelzőtáblákkal, forgalomirányító fényjelző készülékkel, illetve útépítési eszközökkel kell szabályozni azoknak az útkereszteződéseknek a forgalmát, ahol a forgalom nagysága miatt az útkereszteződésben a különböző irányú jármű- vagy gyalogosforgalom biztonságos áthaladásához szükséges időköz rendszeresen nem áll rendelkezésre, vagy ahol a forgalom biztonsága azt megköveteli.
8. § (1) A forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelző készülék működése nélkül is egyértelmű legyen. Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 80 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelző készülék nem létesíthető.
(2) Új forgalomirányító fényjelző készülék létesítése esetén csak forgalom által vezérelt berendezés telepíthető.
(3) Az egyenes irányban haladó és egymást keresztező járművek, továbbá a gyalogosok és a gyalogos áthaladási irányokat keresztező egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.
(4) A különböző, illetve a (3) bekezdésben tiltott, egymást keresztező forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos időközöket kell hagyni.
9. § (1) Új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni csak rendkívül indokolt esetben szabad. Azon a vasúti pályán, ahol a megengedett sebesség 120 km/óránál nagyobb (a továbbiakban: emelt sebességű vasúti pálya) új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad. A meglévő önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet - az átkelés külön szinten vagy más meglévő biztosított vasúti átjárón való kijelölése mellett - meg kell szüntetni.
(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetőleg vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított) vagy a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja.
(3) A vasúti átjáróban az úttest nem lehet keskenyebb és annak burkolata nem lehet rosszabb minőségű és állapotú, mint az átjáró előtti, illetőleg utáni útszakaszon.
(4) Ha a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területeken kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter távolságon belül) útkereszteződés van és az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek - a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben - elsőbbségük nincs,
a) az útkereszteződés forgalmát a vasúti átjárónál elhelyezett fénysorompóval függésben levő jelzőkészülékkel kell irányítani, vagy
b) a vasúti átjáró felől érkező járműforgalom részére az útkereszteződésnél legalább 30 méter (lakott területen kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter) hosszú külön útfelületet (menekítő sávot) kell biztosítani, kivéve ha a vasúti átjárót szabályosan igénybevevő leghosszabb jármű a vasúti átjáró és az elsőbbséggel rendelkező út között biztonságosan elfér.
Nem szükséges az a), illetőleg b) pontban foglalt előírások megtartása, ha a vasúti átjáróhoz érkező jármű az elsőbbségadási kötelezettségének teljesíthetőségéről még a vasúti átjáróba történő behaladása előtt meggyőződhet.
Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében (az átjárótól 30 m távolságon belül) a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom - terelőszigettel elkülönített - menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák, és a keresztező útra ráhajthassanak.
(5) Nem szabad lakott területen kívül olyan új utat létesíteni, amely a vasúti átjárótól számított 90 méter távolságon belül a vasúti pályát keresztező utat keresztezi vagy ahhoz csatlakozik. Ez a tilalom nem vonatkozik gyalogút és kerékpárút létesítésére, valamint meglevő földút szilárd burkolattal való ellátására.
(6) A vasúti átjáró biztosítását és forgalomszabályozását úgy kell megoldani, hogy azok tegyék lehetővé a forgalom számára - a biztonság sérelme nélkül - a legrövidebb zárvatartási időtartamot.
(7) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (4) bekezdésében meghatározott
a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárvatartási időtartamát,
b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,
c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybe vehetőségének módját.
(8)
(9) A vasúti átjárónál és annak közelében nem szabad olyan létesítményt elhelyezni, amely a vasúti átjáróhoz közeledőket, illetőleg az azon áthaladókat megtévesztheti, vagy azok figyelmét elvonhatja (pl. fekete-fehér színű sorompó, reklámtábla).
(10) Normál nyomtávú közforgalmú vasúti pályán a fénysorompóval, illetőleg félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,
c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) biztosítani kell.
(11) Iparvágányon és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.
(12) Új, menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat útvonalát csak biztosított vasúti átjárón keresztül szabad kijelölni.
(13) Ha a lakott területen levő vasúti átjárón átvezető úton - a vasúti átjárótól nem messzebb, mint 200 méter távolságban - közvilágítás van, a közvilágítást a vasúti átjáróig meg kell hosszabbítani és a vasúti átjárót meg kell világítani.
10. § (1) A helyi forgalomszabályozás célja, hogy a közúti jelzések alkalmazásával közölje a közlekedésben résztvevőkkel azokat a különleges kötelezettségeket, korlátozásokat, tilalmakat, vagy veszélyhelyzeteket, amelyekre az adott helyen a KRESZ-ben foglalt tételes magatartási szabályok betartása mellett figyelemmel kell lenniük.
(2) A járművek forgalmára vonatkozó tilalmat, vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és környezetvédelmi szempontok érdekében rendelhetők el.
(3) A megfordulási tilalom, a sebességkorlátozás, a legkisebb követési távolság és előzési jelzőtáblákat lakott területen kívül legalább 1000 méterenként meg kell ismételni. E közúti jelzőtáblák hatályát a megfelelő jelzőtáblával (KRESZ 56-59. ábra) fel kell oldani, ha a korlátozás szükségessége nem útkereszteződésben (útcsatlakozásban) szűnik meg.
(4) Ha az út teljes - vagy csak egyik forgalmi irány számára történő - lezárása válik szükségessé, megfelelő forgalomterelésről gondoskodni kell.
(5) Úton folyó olyan munkavégzés esetén, amely az út forgalmát érinti, a szükséges ideiglenes forgalomszabályozási feladatra (forgalomkorlátozás, forgalomterelés) tervet kell készíteni és azt a tereléssel érintett út kezelőjének (tulajdonosának) jóvá kell hagynia.
(6)
(7) Ha a forgalmat főútvonalról terelik el, az átterelés idejére a terelőutat főútvonalnak kell kijelölni, vagy az út főútvonal jellegét az átterelés előtt meg kell szüntetni.
(8) A járdán végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg a járdán levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok figyelmét megfelelő feliratos táblákkal fel kell hívni. Ha a járdát teljes szélességben le kell zárni, a gyalogosok közlekedésének céljára az úttest szélén legalább egy gyalogos közlekedésére alkalmas sávot kell kialakítani, illetőleg a gyalogosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.
(9) Az út- vagy közműépítési, fenntartási, köztisztasági, mérési, ellenőrzési vagy más hasonló munkát végző vállalat (szerv) köteles gondoskodni arról, hogy az úton vagy annak közvetlen közelében munkát végző dolgozója feltűnő, narancspiros színű - szabványos - védőmellényt viseljen. Rossz világítási viszonyok között a dolgozó köteles ruházatán fényvisszaverő anyagokat viselni.
V. fejezet Közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése
11. § (1) A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból - helyismeret hiányában is - a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.
(2) A forgalomirányító fényjelzőkészülékek és a közúti jelzőtáblák elhelyezésénél ügyelni kell arra is, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés nem vonatkozik. Ha ez nem lehetséges, olyan elhelyezési módot kell választani, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy a jelzés melyik irányból érkező járművezetőre, illetőleg gyalogosra vonatkozik.
(3) Tilos
a) a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványaiban nem említett közúti jelzések alkalmazása,
b) egymásnak ellentmondó közúti jelzések (közúti jelzőtábla és jelzőtábla, jelzőtábla és útburkolati jel, fényjelzőkészülék és jelzőtábla, vagy útburkolati jel és forgalomirányító fényjelzőkészülék fényjelzése) együttes alkalmazása.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett tilalom nem vonatkozik az üzemek megközelítését jelző táblákra, az "Egyéb veszély" közúti jelzőtábla alatt a veszély jellegére utaló, valamint azokra a kiegészítő jelzőtáblákra és közúti jelzésekre, amelyeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyez.
12. § (1)
III. RÉSZ Vegyes rendelkezések
VI. fejezet Jelzőőrök, úton folyó munkák
13. § (1)
(2) A jelzőőrnek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpával, egyébként jelzőtárcsával kell jelzést adnia.
(3) A jelzőőr ruházatára a 10. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
14. § (1) Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg az úttesten levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfüzérrel, terelőkúpokkal, vagy más, hasonló eszközökkel el kell keríteni (részleges útelzárás). Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül az elkorlátozott terület kezdetét és végét - legalább a megállási látótávolságból észlelhető, folyamatos piros vagy villogó borostyánsárga fényt adó - lámpával meg kell jelölni, vagy az elkorlátozó elemeket fényvisszaverő felülettel kell ellátni. A lezárt terület előtt el kell helyezni az "Úton folyó munkák", valamint az "Útszűkület" jelzőtáblát. Az elkorlátozásra a nyíl alakban sávozott piros-fehér színű tábla alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés esetén a közúti jelzőtáblák elhelyezésére vonatkozó általános szabályoktól olyan mértékben lehet eltérni, hogy az a jelzések láthatóságát és a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.
(3) Azokat a közúti jelzéseket, amelyek az útépítés miatt nem érvényesek és emiatt megtévesztőek lehetnek, el kell távolítani, illetőleg le kell takarni.
(4)
Sürgősségi orvosi ellátás
14/A. § (1) A KRESZ 41. §-ának (9) bekezdése tekintetében a sürgősségi, illetve gondozási ellátást végző orvost (a továbbiakban: kijelölt orvos) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete jelöli ki.
(2) Az ellátási kötelezettség szerinti települési önkormányzat jegyzője a kijelölt orvos várakozási engedélyére rájegyzi a várakozási engedélynek - az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete által javasolt -
a) időbeli hatályát (naptári időszak),
b) az orvosi ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges területi hatályát,
c) a várakozás megengedett időtartamát, amely legfeljebb 4 óra lehet.
IV. RÉSZ Záró rendelkezések
VII. fejezet Hatálybaléptető és záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1977. (XII. 10.) KPM rendelettel és a 19/1983. (VI. 30.) KPM rendelettel módosított 2/1976. (II. 29.) KPM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletben és a mellékletében foglaltaktól való eltérést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyezheti.
16. § (1) A 4. § (6) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá eső hirdetőtáblákat, hirdetéseket, jeleket és berendezéseket az út kezelőjének felszólítására a tulajdonos 1985. év május hó 31. napjáig köteles eltávolítani.
(2) A 9. §-ban foglaltak közül
- a (4) bekezdésében említett fénysorompóval függésben levő fényjelzőkészüléket, illetőleg menekülő sávot 1987. év december hó 31. napjáig kell elhelyezni, illetőleg megvalósítani,
- a (7)-(8) bekezdésben előírt táblákat 1985. év december hó 31. napjáig el kell helyezni,
- a (13) bekezdésben előírtakat új közvilágítás létesítésekor, illetőleg a meglevő közvilágítás korszerűsítésekor kell elvégezni.
(3) A 10. § (9) bekezdésében, valamint a 13. § (3) bekezdésében említett fényvisszaverő elemek viselése 1986. év január hó 1. napjától kötelező.
(4) Az FMSZ 17-21. pontjaiban előírtaknak nem megfelelő forgalomirányító fényjelzőkészülékeket 1985. év december hó 31. napjáig át kell alakítani, vagy meg kell szüntetni.
(5) Az FMSZ 23. pontjában foglaltak közül
- a 23.5 pont e) alpontjában foglaltaknak nem megfelelő gyalogos-átkelőhelyeket 1985. év március hó 31. napjáig meg kell világítani, vagy meg kell szüntetni,
- a 23.5 pont b), c), d), g), h), i), j), k), l) alpontjaiban említett gyalogos-átkelőhelyeket 1985. év december hó 31. napjáig meg kell szüntetni,
- a 23.5 pont f) alpontjában, illetőleg a 23.16 pontban említett esetekben a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek szabványos közvilágítását az országos közutakon, minden lakott területen levő főútvonalon és a városok területén azokon az utakon, ahol menetrendszerű közforgalmú közlekedés van, 1986. év december hó 31. napjáig, egyéb utakon 1988. év december hó 31. napjáig meg kell valósítani, vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket meg kell szüntetni,
- a 23.14 pontban előírt járdákat 1986. június hó 30. napjáig ki kell építeni,
- a 23.15 pontban előírt járdákat 1986. év december hó 31. napjáig ki kell építeni.
(6) Az FMSZ 23.20 pontjában, továbbá 24.5, 24.8 és 24.10 pontjaiban előírt jelzőtáblákat 1985. év december hó 31. napjáig el kell helyezni.
(7) Az FMSZ 25. pontjában foglaltak közül
- a 25.2 pont szerinti autóbuszöblöket lakott területen kívüli főútvonalakon 1986. év december hó 31. napjáig ki kell alakítani,
- a 25.3 pontban előírt jelzőtáblákat 1986. év december hó 31. napjáig el kell helyezni,
- a 25.4 pont szerinti tilalom alá eső helyen levő megállóhelyeket 1985. év december hó 31. napjáig át kell helyezni,
- a 25.5 pontban foglalt tilalmak alá eső megállóhelyeket 1986. év december hó 31. napjáig meg kell szüntetni,
- a 25.7 pontban említett járdaszigetet 1986. év december hó 31. napjáig meg kell építeni,
- a 25.11 pontban foglaltaknak nem megfelelő taxiállomásokat 1985. év június hó 30. napjáig meg kell szüntetni,
- a taxiállomásokon 1985. év június hó 30. napjáig a KRESZ 109/a ábrának megfelelő jelzőtáblákat el kell helyezni.
(8) Az FMSZ 26. pontjában foglaltak közül
- a 26.5 pontban engedélyezett kivétel esetére előírt sebességkorlátozást 1985. év július hó 1. napjáig el kell rendelni,
- a 26.6 pontban előírt biztosítást 1985. év december hó 31. napjáig el kell végezni,
- a 26.8 pont első két bekezdésében előírt félsorompókat 1986. év december hó 31. napjáig fel kell szerelni,
- a 26.12 pontban előírtakat 1985. év június hó 30. napjáig el kell végezni,
- a 26.15 pontban előírt fénysorompókat 1986. év december hó 31. napjáig meg kell ismételni,
- a 26.17 pontban előírtakat a teljes sorompóknál 1985. év június hó 30. napjáig, a félsorompóknál 1985. év december hó 31. napjáig végre kell hajtani.
(9) Az FMSZ 27.1 és 27.2 pontjaiban előírt kiépített átkelőhelyeket 1986. év december hó 31. napjáig kell megvalósítani.
(10) Az FMSZ 28.2 pontjában előírt jelzőtáblákat 1985. évi december hó 31. napjáig el kell helyezni.
(11) Azokat a jelzőtáblákat, amelyeknél az alkalmazott jelképet a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet megváltoztatta (pl. KRESZ 83. sz., 103. sz., 116. sz., 117. sz., 119. sz., 121. sz. ábrák) természetes elhasználódásukig nem kell kicserélni.
(12) Az FMSZ 5. pontjában foglaltaknak megfelelő, változó irányú forgalmi utak csak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyével jelölhetők ki.
(13) A közlekedési hatóság a (2)-(10) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt is megállapíthat, ha a feladat végrehajtását rendkívüli ok indokolja.
17. § (1) A 16. §-ban foglaltak alapján elvégzendő feladatokra 1985. év március hó 31. napjáig tételes felmérést kell végezni, amelyet országos közutak tekintetében az országos közút kezelőjének, a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tekintetében pedig a területi közlekedési hatóságnak - az út kezelőjének közreműködésével - kell elkészítenie.
(2) A felmérés alapján a közlekedési hatósági eljárást igénylő kérdésekben a területi közlekedési hatóságnak, egyéb kérdésekben az út kezelőjének - az elvégzendő feladat költségviselőjének meghallgatása után - a határidőkön belüli végrehajtásra 1985. év június hó 30. napjáig ütemtervet kell készítenie és az abban foglaltak megvalósulását folyamatosan ellenőriznie kell. A közlekedési hatóság az ütemtervében foglalt feladatok megvalósítását határozatban rendeli el.
Forgalomszabályozási műszaki szabályzat
I. fejezet Az útburkolat hosszirányú felosztása
1. Az útburkolat hosszirányú felosztása
1.1.
1.2. A forgalmi sávok szélessége - az ívekben szükséges sávbővítés esetét kivéve - ne haladja meg a 4 métert.
1.3.
1.4. A kanyarodó sávok szélességére az 1.2 pontban foglaltak az irányadók. A járművek hosszirányú várakozására szolgáló felület szélessége legalább 2 méter legyen.
1.5.
1.6. Párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a forgalmi sávok mellett biztosítható hely a várakozó járművek számára, illetve különleges forgalmi sávokra is.
1.7. Egyirányú forgalmú utat párhuzamos közlekedésre kijelölni csak akkor lehet, ha az úttesten legalább két vagy ennél több forgalmi sáv szélességű hely áll rendelkezésre - akár időszakosan is - a járművek folyamatos haladására.
1.8. Az úttestet - vagy annak egyik oldalát - teljes szélességben párhuzamos közlekedésre kijelölni csak akkor szabad, ha a külső forgalmi sávokon (sávon) a megállást vagy a várakozást legalább időszakosan megtiltották. Kivétel ez alól az olyan osztottpályás út, ahol az egyes úttestek 2 forgalmi sáv szélességűek.
1.9-1.11.
1.12. Az olyan úton, ahol a KRESZ 155. és 156. sz. ábra szerinti útburkolati jellel jelölt várakozóhelyeknél kizárólag a be- és kiállást lehetővé tevő legalább 2 méter széles útburkolat felület áll rendelkezésre, azt leállósávnak kell tekinteni és azt a mellette levő forgalmi sávtól úttest szélét jelző folytonos vonallal kell elválasztani.
II. fejezet Útvonal típusok és különleges forgalmi sávok kijelölése és általános szabályozása
2. Gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak)
2.1. Autópályának csak osztottpályás út jelölhető ki, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) forgalmi irányonként legalább két forgalmi sáv van,
b) mindkét úttestje mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon leállósáv van,
c) a különszintű útkereszteződéseinél gyorsító-, illetőleg lassítósáv van,
d) azonos szintben más út nem keresztezi,
e) vasúti vagy villamospálya azonos szintben nem keresztezi és nem és érinti,
f) az útmenti ingatlanhoz közvetlen csatlakozása nincs,
g) lakott területen átvezető - vagy ilyen területet érintő - szakasza a lakott területtől kerítéssel, korláttal vagy más hasonló módon el van választva.
2.2. Autóútnak az olyan út jelölhető ki, amely megfelel a 2.1 e)-g) pontokon felül a következő feltételeknek is;
a) másik úttal való szintbeni kereszteződésében - ha a kanyarodás megengedett - a balra kanyarodó járművek részére minden esetben, a jobbra kanyarodó járművek részére lehetőség szerint külön útfelületet biztosítottak,
b) csak olyan földút keresztezi, amelynek az autóúthoz csatlakozó része legalább 100 méter hosszban szilárd burkolattal van ellátva.
2.3. Az "Autópálya" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahonnan kezdve az autópályára vonatkozó közlekedési szabályokat kívánják érvényesíteni.
2.4. Az autópálya csomópontjaiban az "Autópálya" jelzőtáblát a felhajtó ágak elején el kell helyezni.
2.5. Az "Autópálya" jelzőtáblát az autópályában folytatódó úton mindig elő kell jelezni, legalább az utolsó útkereszteződés előtt, kivéve, ha az autópályára rávezető úton megtiltották azoknak a járműveknek a közlekedését, amelyek az autópályán nem közlekedhetnek.
2.6. A csomóponti felhajtóág elején elhelyezett "Autópálya" jelzőtáblának előjelzésére a keresztező úton elhelyezett útbaigazító táblákon feltüntetett autópálya jelkép szolgál.
2.7. Az autópályában folytatódó autóút vagy főútvonal útvonaljellegét az autópálya kezdeténél megszüntetni nem kell.
2.8. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahol az autópályára vonatkozó közlekedési szabályok hatályát meg kívánják szüntetni.
2.9. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát a folytatásában levő útvonal kezdeténél el kell helyezni, és azt kétszer elő kell jelezni.
2.10. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát a csomóponti lehajtó ágakon is el kell helyezni az első útkereszteződés előtt. Ilyen esetekben az "Autópálya vége" jelzőtáblát nem kell előjelezni.
2.11. Az "Autóút", az "Autóút vége" és az ezek előjelzésére szolgáló jelzőtábláknak az elhelyezésénél a 2.3-2.10 pont rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
- az "Autóút" jelzőtáblát az autóúton minden szintbeni útkereszteződés után el kell helyezni,
- az autóutat szintben keresztező főútvonal főútvonaljellegét a kereszteződés előtt meg kell szüntetni.
2.12. Autópályán és autóúton a szolgáltató létesítményeknél (pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások stb.) az "Autópálya" és az "Autóút", illetőleg "Autópálya vége" és "Autóút vége" jelzőtáblákat elhelyezni nem kell, ha azokon keresztül az autópályát (autóutat) elhagyni, vagy arra más útról felhajtani nem lehet.
2.13. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni
a) az autópálya, illetőleg az autóút felhajtóágán, a gyorsítósáv előtt,
b) az autóutat szintben keresztező úton, az útkereszteződés előtt,
c) autópályán és autóúton a szolgáltató létesítmények felhajtóágain, a gyorsítósáv előtt.
2.14. Az autópálya csomópontok és a különszintű autóút csomópontok lehajtóágait a "Kijárat" feliratú jelzőtáblával kell jelölni.
2.15. Autópályán, osztottpályás autóúton az egyes forgalmi sávokra való továbbhaladás megtiltására a KRESZ 9. § (1) bekezdés e) pontban említett fényjelző készüléket lehet alkalmazni.
3. Főútvonalak
3.1. Főútvonalnak az az út jelölhető ki, amelynek
- szerepe az úthálózatban, a hálózati besorolás alapján jelentős,
- forgalma a környező utakénál nagyobb,
- kiépítettsége és környezeti adottságai (pl. lakott területen járda, közvilágítás) a forgalom és az érintett környezet biztonsági érdekeinek megfelelnek.
3.2. Tilos a kétirányú forgalmú utat csak az egyik irányban főútvonalnak kijelölni.
3.3. Egyszintben levő, három külön úttesttel rendelkező út esetében csak a középső (kétirányú forgalmú) úttest jelölhető ki főútvonalnak. Az ilyen úton levő útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, hogy a keresztező úton haladó járműnek elsőbbsége legyen a három külön úttesttel rendelkező út szélső úttestjein haladó járművekkel szemben.
3.4. Főútvonal útkereszteződésen csak abban az esetben vezethető át, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek folytán nem merülhet fel kétség aziránt, hogy az útkereszteződéshez melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
3.5. Ha két főútvonal - azonos szintben - keresztezné egymást, az egyik út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt meg kell szüntetni, a másik főútvonalat pedig az útkereszteződésen át kell vezetni.
3.6. A "Főútvonal" jelzőtáblát el kell helyezni
- a főútvonal kezdeténél,
- lakott területen kívül minden szilárd burkolatú út kereszteződése után,
- lakott területen kívül minden olyan földút kereszteződése után, amelynek a főútvonalhoz szilárd burkolattal ellátott csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozó részén további útkereszteződés van,
- lakott területen belül szilárd burkolatú utak kereszteződése után. A "Főútvonal" jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik stb. útkereszteződés után, ha az így elhelyezett jelzőtáblák a főútvonalon haladók és a főútvonalra oldalirányból felhajtók számára folyamatosan jól láthatók.
3.7. "Főútvonal" jelzőtáblát az előbbiekben említett helyeken felül mindenhol el lehet helyezni, ahol a keresztező úton (vagy a külön e célra létesített várakozóhelynek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál) az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték, vagy útkereszteződésen kívül is, ha azt a helyi körülmények (pl. forgalomnagyság, a főútvonal jelleg megismétlése) szükségessé teszik.
3.8. A közlekedésbiztonság és a járművezetők tájékoztatása érdekében a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés előtt is el lehet helyezni (KRESZ 7. ábra).
3.9. A "Főútvonal vége" jelzőtáblát el kell helyezni
a) ha az út főútvonal jellegét útkereszteződésen kívül megszüntették,
b) ha a főútvonalat útkereszteződésben másik útnak alárendelik, kivéve a körforgalomba csatlakozó utakat. Ezekben az esetekben a "Főútvonal vége" jelzőtáblát az "Elsőbbségadás kötelező" illetve "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt kell elhelyezni.
3.10. A "Főútvonal vége" jelzőtáblával elő lehet jelezni (KRESZ 8. ábra). Kötelező az előjelzés a 3.9 b) pont alatti esetekben.
3.11. A főútvonal végét előjelző és a "Főútvonal vége" jelzőtábla között "Főútvonal" jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
3.12. Ha az út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt megszüntetik, és az útkereszteződés után az út ismét főútvonal lesz, a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés után csak úgy szabad elhelyezni, hogy az az útkereszteződéshez érkezők részére megtévesztő ne legyen.
3.13. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni a főútvonalat keresztező minden szilárd burkolatú úton.
3.14. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el lehet helyezni a főútvonalat keresztező földúton, a külön e célra létesített várakozóhelynek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál, ha azt a helyi körülmények indokolják.
4. Főútvonalnak ki nem jelölt utak
4.1. Főútvonalnak ki nem jelölt, de a környező utaknál nagyobb forgalmú, vagy úthálózati szempontból fontosabb szilárd burkolatú utak forgalmának elsőbbségét az útvonalon levő útkereszteződések külön-külön szabályozásával lehet biztosítani, az "Útkereszteződés alárendelt úttal" és "Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblák alkalmazásával.
4.2. A 4.1 pontban foglalt szabályozás esetén
a) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni minden keresztező szilárd burkolatú alárendelt úton, valamint olyan keresztező földúton, amelynek az úthoz szilárd burkolattal csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozás részén további útkereszteződés van.
b) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el lehet helyezni az utat keresztező földúton, a külön e célra létesített várakozóhelyek, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál, ha azt a helyi körülmények (pl. az útkereszteződés biztonságának fokozása, az útnak nem minősülő terület kijárata szilárd burkolatú) indokolják.
c) Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblát lakott területen kívül az elsőbbséggel rendelkező úton az útkereszteződés előtt mindig el kell helyezni, ha a keresztező szilárd burkolatú úton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték.
d) Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblát el lehet helyezni az elsőbbséggel rendelkező úton az útkereszteződés előtt, ha
- lakott területen belül a keresztező szilárd burkolatú úton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték,
- a keresztező földúton az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték,
- a külön e célra létesített várakozóhely, illetve útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület kijáratánál az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték.
4.3. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla alatt - a közlekedésbiztonság és a járművezetők tájékoztatása céljából - az útkereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését vastag vonallal feltüntető kiegészítő tábla elhelyezhető, ha ezáltal az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetése az útkereszteződésben könnyebben felismerhető. Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtáblán az útkereszteződés tényleges helyzete az alárendelt utat jelképező vonalakkal feltüntethető.
4.4. A 4.1 pontban említett szabályozás nem alkalmazható, ha az útkereszteződés geometriai kialakítása és kiépítettsége, valamint az alkalmazott közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, úttartozékok és környezeti elemek nem elégségesek annak kétséget kizáró közlésére, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
4.5. A 4.1 pontban említett szabályozás szerinti utak kereszteződésénél az egyik utat a másiknak alá kell rendelni, vagy - kivételesen - jelzőtáblával jelzett egyenrangú útkereszteződést kell kialakítani.
5. Váltakozó irányú forgalmú utak
Olyan úton, amelyen
a) csak gépjármű közlekedhet, és
b) azonos szintben másik út nem, vagy csak fényjelző készülékkel irányított forgalmú útkereszteződésben keresztez,
a forgalmi rend úgy is kialakítható, hogy a forgalmi sávon (sávokon) a közlekedés iránya időszakonként a forgalmi igényektől függően változzék. Ilyen esetben a forgalmi sávokat kettős terelővonallal kell kijelölni és a forgalmi sáv felett a KRESZ 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett forgalomirányító fényjelző készülékeket kell elhelyezni. Az út két végét úgy kell kialakítani, hogy a fel- és lehajtás - bármilyen is az egyes forgalmi sávokon a forgalom iránya - biztonságos és akadálytalan legyen.
6. Egyirányú forgalmú utak
6.1. Egyirányú forgalmú utakat elsősorban a lakott területeken belüli különleges forgalmi igények kielégítésére lehet kijelölni. Az egyirányú forgalmú utak kijelölésénél figyelemmel kell lenni a térség úthálózat-szerkezetére és a kijelölés miatt szükségessé váló többlet útvonalra. Az egyirányú forgalmi utakat lehetőleg párban (körbejárást biztosító, egymáshoz közeli ellentétes irányú egyirányú forgalmi utak) kell kijelölni.
6.2. Egyirányú forgalmú útnak nem jelölhető ki az út, ha ezáltal - akár időszakosan, vagy kivételesen is - a forgalom irányával szemben nem zárt pályán villamos közlekednék.
6.3. Egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban - illetőleg olyan egyirányú forgalmú útban, amelyben a forgalom iránya ellenkező - csak útkereszteződés közvetítésével és csak abban az esetben folytatódhat, ha az ebből fakadó veszély az alkalmazott kiépítéssel és közúti jelzések alkalmazásával egyértelműen kiküszöbölhető.
6.4. Egyirányú forgalmú utak párhuzamos közlekedésre történő kijelölésénél az I. fejezetben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.
6.5. Az útkereszteződésben az olyan csomóponti ágakat, amelyek félreérthetetlenül egyetlen forgalmi irány számára szolgálnak (csomóponti lehajtó-, felhajtó- és összekötőágak stb.), egyirányú forgalmú útnak kijelölni nem kell.
6.6. A külön e célra létesített várakozóhelyeket és az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító területet egyirányú forgalmú útnak kijelölni csak nagyon indokolt esetben és akkor szabad, ha az ebből fakadó félreérthetőség kiküszöbölhető. A járművek szembehaladását ilyen helyeken más közúti jelzésekkel (pl. kötelező haladási irányt jelző táblák, útburkolati jelek) lehet megakadályozni.
6.7. Az egyirányú forgalmú útnak annál a végénél, ahonnan a járművek behajthatnak, az "Egyirányú forgalmú út" (KRESZ 104. ábra) jelzőtáblát, a másik végénél pedig a "Behajtani tilos" (KRESZ 53. ábra) jelzőtáblát mindig el kell helyezni.
6.8. A KRESZ 105. ábra szerinti "Egyirányú forgalmú út" jelzőtábla az útkereszteződésben az egyirányú forgalmú útra oldalirányból érkező forgalom tájékoztatására szolgál.
6.9. A "Behajtani tilos" jelzőtábla a meg nem engedett irányból történő behajtás megtiltására a 6.5 és 6.6 pontokban említett esetekben az útkereszteződésben, illetve a be- és kijáratoknál akkor is elhelyezhető, ha ezeken a helyeken az "Egyirányú forgalmi út" jelzőtáblát nem helyezték ki.
6.10. Az egyirányú forgalmú utat keresztező úton az útkereszteződésben a tényleges helyzetnek megfelelő "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát - adott esetben az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt - mindig el kell helyezni. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése, ahol az útkereszteződésben a KRESZ 105. ábra szerinti jelzőtáblát elhelyezték, továbbá a 6.9 pontban foglalt eseteknél.
7. Körforgalmú utak
7. Körforgalom
7.1. A körforgalom olyan körbejárható egyirányú forgalmú út, amelyhez kettőnél több út csatlakozik.
7.2. Körforgalmat úgy kell kialakítani, hogy
a) az egyirányú forgalmú út által közbezárt terület minden irányból jól látható legyen,
b) a közbezárt területen balesetveszélyt jelentő, illetőleg a járműveknek a körforgalomba való becsatlakozásához szükséges látótávolságot zavaró építmény vagy növényzet ne legyen.
7.3. A "Körforgalom" jelzőtáblát (KRESZ 23. ábra) az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt a körforgalomba csatlakozó minden úton el kell helyezni.
8. Kerékpárutak, gyalogutak
8.1. Kerékpárútnak az e célra kiépített utat vagy az útnak a gépjárművek forgalmára szolgáló részétől kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, zöldsávval, vagy más hasonló módon elválasztott részét lehet kijelölni.
8.2. A "Kerékpárút" jelzőtáblát a kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni. A jelzőtáblát általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződés után meg kell ismételni. A jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik és további útkereszteződés után, ha az így elhelyezett táblák a közúton közlekedők, valamint a kanyarodó járművek számára is folyamatosan jól láthatók. A kerékpárút végét jelzőtáblával (KRESZ 26/a. ábra) ott kell jelölni, ahol a kerékpárút megszűnik.
8.3. Kerékpárút egyirányú forgalomra történő kijelölésénél a 6.7 pont szerint kell eljárni.
8.4. Gyalogútnak kiépített, kizárólag a gyalogosok közlekedésére fenntartott önálló utat lehet kijelölni.
8.5. Járdát sem gyalogútnak, sem kerékpárútnak kijelölni nem szabad. A járdán kijelölt kerékpárutat a széleit jelző folytonos sárga színű útburkolati jellel vagy eltérő színű, illetve anyagú burkolattal kell jelölni.
8.6. Gyalog- és kerékpárútnak olyan gyalogutat vagy kerékpárutat szabad kijelölni, amelynek szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű, biztonságos közlekedésére.
8.7. A "Gyalogút" (KRESZ 26/b. ábra), továbbá a "Gyalog- és kerékpárút" jelzőtáblát (KRESZ 26/d-26/e. ábra) a gyalogút, illetőleg a gyalog- és kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni, és általában a szilárd burkolatú úttal való kereszteződése után meg kell ismételni a 8.2. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Nem vonatkozik az ismétlési kötelezettség az ilyen utak egymással alkotott kereszteződésére. A gyalogút végét (KRESZ 26/c. ábra) és a gyalog- és kerékpárút végét (KRESZ 26/f-26/g. ábra) jelölni kell.
8.8. "Gyalogút" és "Gyalog- és kerékpárút" jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla is elhelyezhető, amely
- naponta legfeljebb kétszer, esetenként legfeljebb kétórás időszakra, vagy
- éjszakai időtartamra,
más járművek behajtását célforgalomban lehetővé teszi.
8.9.
9. Különleges forgalmi sávok
9.1. Autóbusz-forgalmi sávot olyan főútvonalon lehet kijelölni, ahol az úton az autóbusz-forgalmi sáv mellett legalább egy, az autóbuszsáv forgalmával egyező irányú forgalmi sáv van, vagy az ellentétes irányú forgalmi sáv(ok)tól az autóbusz-forgalmi sáv kettős záróvonallal el van választva.
9.2.
9.3. Az "Autóbusz-forgalmi sáv" (KRESZ 117. ábra) jelzőtáblát az autóbusz-forgalmi sáv kezdeténél, továbbá minden olyan útkereszteződés után el kell helyezni, ahol erre az útkereszteződésben engedélyezett kanyarodó mozgások miatt szükség van.
9.4. Kapaszkodósávot olyan emelkedőben levő útszakaszon lehet kijelölni, ahol a kapaszkodósáv mellett az úton legalább egy, a kapaszkodósáv irányával azonos irányú forgalmi sáv van.
9.5. A kapaszkodósávval rendelkező úton levő útkereszteződéseken a kapaszkodósávot keresztül kell vezetni.
9.6. Kapaszkodósávval rendelkező út forgalmi sávján kötelező legkisebb sebességet a "Kapaszkodósáv" jelzőtáblán való feltüntetéssel elrendelni akkor lehet, ha ezt a forgalom összetétele (pl. lassújármű-forgalom, teherforgalom részaránya) szükségessé teszi.
9.7.
9.8. A kapaszkodósáv kezdeténél - és minden szilárd burkolatú útkereszteződés után - a "Kapaszkodósáv" (KRESZ 118-119. ábra), a végénél pedig a "Kapaszkodósáv vége" (KRESZ 120-121. ábra) jelzőtáblát mindig el kell helyezni. A kapaszkodósáv kezdete és vége - az előbb említett jelzőtáblák távolságot feltüntető kiegészítő jelzőtáblával való kiegészítésével - előjelezhetők.
9.9. Kerékpársávot olyan lakott területen levő úton lehet kijelölni, ahol a forgalmi sávok mellett erre a célra legalább 1 méter széles burkolt útfelület áll rendelkezésre.
9.10-9.11.
III. fejezet Lakott területek és lakó-pihenő övezetek kijelölése
10. Lakott területek, korlátozott sebességű és lakó-pihenő övezetek kijelölése
10.1. A lakott területekre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a "Lakott terület kezdete" (KRESZ 131. ábra) jelzőtáblával kell elrendelni és a "Lakott terület vége" (KRESZ 132. ábra) jelzőtáblával kell megszüntetni. A lakott területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni a közút forgalmának és a szabályozásba bevonandó terület lakóinak biztonságára, a beépítettség jellegére, az útkörnyezet lakott területre jellemző kiépítettségére (pl. járda, közvilágítás, útcsatlakozások és kapubehajtók sűrűsége).
10.2.
10.3. Olyan helyeken, ahol önálló közigazgatási egységek egybeépültek, a közigazgatási határon a következő közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát kell elhelyezni, az elhagyott közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület vége" jelzőtábla nélkül.
10.4. A "Lakott terület kezdete" és a "Lakott terület vége" jelzőtáblákon általában a jelzett terület közigazgatási elnevezését kell feltüntetni. Települések közigazgatási összevonása és nem összefüggően egybeépült települések önálló lakott területté kijelölésének szükségessége esetén az egyes települések (településrészek) korábbi önálló elnevezésének feltüntetése a ("Lakott terület kezdete" jelzőtáblán kötőjellel vagy a "Lakott terület kezdete" jelzőtábla alatt helynév táblán) mindaddig indokolt lehet, amíg a települések egybeépülnek vagy a korábbi elnevezés a kereskedelemben kapható autós térképen szerepel.
10.5.
11. Lakó-pihenő övezetek kijelölése
11. 1. Korlátozott sebességű övezetek kijelölése.
11.1.1. Korlátozott sebességű övezetnek olyan területet szabad kijelölni,
a) amelynek határoló útjai a területet az átmenő forgalomtól mentesítik,
b) amelynek úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető és kialakítása (beépítése) jól felismerhető építési (környezeti) egységet alkot,
c) amelyeken nagy forgalmú, illetve nagy áruszállítási vonzattal járó ipari vagy mezőgazdasági üzemek, létesítmények, közintézmények - bölcsőde, óvoda és általános iskola kivételével - nincsenek,
d) amelyet normál nyomtávú közforgalmú vasútvonal nem keresztez.
11.1.2. A korlátozott övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet" (KRESZ 53/a. ábra), az onnan kivezető minden úton a "Korlátozott sebességű övezet vége" (KRESZ 53/b. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.
11.1.3. A korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (pl. középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk stb.) lehet feltűnővé tenni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetőleg a járműforgalom számára megengedett sebesség betartása érdekében, ezek az eszközök azonban nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Útkereszteződésekben, valamint nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.
11.1.4. Korlátozott sebességű övezetben
a) párhuzamos közlekedést kijelölni vagy megengedni, főútvonalat kijelölni nem szabad;
b)
11.1.5. Korlátozott sebességű övezetekben csak egyenrangú útkereszteződések lehetnek.
11.1.6. Tömegközlekedési járat útvonalai csak kivételesen vezethetők át a korlátozott sebességű övezeten.
11.1.7. Korlátozott sebességű övezet időszakos jelleggel indokolt esetben csak olyan kereskedelmi, rendezvény részére szolgáló (pl. vásárváros, sportlétesítmény) és üdülő területeken jelölhető ki, amelyeknek közismert nyitvatartási rendje van, vagy a forgalom időszakos jellege egyértelműen meghatározható, és ezen időszakon kívül a gyalogosforgalom lényegesen kisebb.
11.2. Lakó-pihenő övezetek kijelölése
11.2.1. Lakó-pihenő övezetnek az olyan területet szabad kijelölni,
a) amely megfelel a 11.1.1. pontban megjelölt feltételeknek,
b) amelyet tömegközlekedési járat vagy vasúti pálya nem keresztez,
c) amelyen jelentős áruszállítási vonzattal járó, nagy forgalmú kereskedelmi intézmények nincsenek.
11.2.2. A lakó-pihenő övezetnek kijelölt területre bevezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet" (KRESZ 122. ábra) az onnan kivezető minden úton a "Lakó-pihenő övezet vége" (KRESZ 123. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.
11.2.3.
IV. fejezet Útkereszteződések forgalomszabályozása
12. Irányonként több forgalmi sávos utak kereszteződései
12.1.
12.2. Ha az úttesten levő forgalmi sávok külön útban folytatódnak, az egyes járműfajták behajtása megtiltható egyes irányokba, közvetlenül az útkereszteződés előtt, a forgalmi sávok felett elhelyezett, a járművek behajtását tiltó jelzőtáblákkal (KRESZ 35-52. és 54-55. ábra).
12.3. Az előzőek szerint szabályozott útkereszteződéseket "Besorolás rendjét jelző táblá"-val (KRESZ 116. ábra) kell előjelezni ott, ahol
- a jobbra vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodni szándékozó járműveknek önálló sáv áll rendelkezésre (jármű osztályozós útkereszteződés),
- párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a jobbra, vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodást megtiltották, vagy több sávból engedték meg.
12.4. A "Besorolás rendjét jelző táblá"-val kell tájékoztatást adni párhuzamos közlekedésre kijelölt úton arról az útkereszteződésen kívüli helyről, ahol az azonos irányba haladó forgalmi sávok száma csökken vagy nő, illetve a párhuzamos közlekedés megszűnik.
12.5. A "Besorolás rendjét jelző tábla" egyes forgalmi sávokat jelképező nyilainak megszakításában - a forgalmi sáv szabályozásával megegyező - tilalmi táblák (KRESZ 35-52. és 54-55. ábra), veszélyt jelző táblák, a főútvonal jelzőtábla, a "Kerékpár" jelképe, valamint az út számozását feltüntető számpajzs elhelyezhető. A tájékoztatást adó jelzőtáblákkal jelzett létesítmények megközelítésére szolgáló forgalmi sávokat jelképező nyilak megszakításában a tájékoztatást adó jelzőtáblák (pl. "Benzinkút", "Várakozóhely") is elhelyezhetők.
12.6. Az autóbusz-forgalmi sávval, kapaszkodósávval és kerékpársávval rendelkező utakon elhelyezett "Besorolás rendjét jelző táblá"-kon az ezekre a sávokra utaló útburkolati jeleket jelképező vonalakat fel kell tüntetni.
12.7. Az út forgalomnagyságának és forgalomösszetételének függvényében a párhuzamos közlekedésre kijelölt, osztottpályás utakon a "Besorolás rendjét jelző tábla" a bal oldalon, illetve a táblán levő szabályozások a sávok felett megismételhetők. A sávok feletti megismétlés középső elválasztósáv nélküli utakon is lehetséges.
12.8. A "Besorolás rendjét jelző táblá"-t az útkereszteződés, vagy az előjelzett egyéb hely előtt olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a járművezetők részére kellő idő és távolság álljon rendelkezésre a szükséges forgalmisáv változtatások és besorolások biztonságos végrehajtásához. Ez a távolság lakott területen belül általában 50-100 méter, lakott területen kívül pedig 150-500 méter lehet.
12.9-12.10.
13. Különböző típusú útvonalak útkereszteződései
Az autópályákon, autóutakon, főútvonalnak kijelölt és ki nem jelölt utakon, az egyirányú forgalmú utakon, a közforgalmú utakon és a kerékpárúton levő útkereszteződések szabályozását a II. fejezetben foglaltak szerint kell kialakítani.
14. Szembejövő forgalom elsőbbségének szabályozása
Az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" és a "Szembejövő forgalom elsőbbsége" jelzőtáblák olyan rövid, a járművezetők által áttekinthető útszakaszok szabályozására helyezhetők el, amelyen két jármű egymás mellett biztonságosan elhaladni nem képes. E táblák csak együtt és csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az útszűkület és annak környéke mindkét irányból kellően áttekinthető ahhoz, hogy a járművezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tehessen. Kötelező a táblák elhelyezése, ha
a) a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőbbség egyértelműen nem dönthető el,
b) az elsőbbséget a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározottól eltérően szükséges szabályozni.
15. Egyenrangú utak kereszteződésének szabályozása
15.1. Egyenrangú útkereszteződést olyan utak kereszteződésénél lehet kialakítani, amelyek
- keresztmetszeti kiépítettsége közel azonos,
- forgalomnagysága egymással közel azonos, és
- megelőző útkereszteződésükben főútvonalnak nem voltak kijelölve.
15.2. Tilos egyenrangú útkereszteződést kialakítani olyan helyeken, ahol a keresztező utak közül bármelyiken kettőnél több, útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv van.
15.3. Egyenrangú útkereszteződés előtt azon az úton, amelynek a megelőző útkereszteződésében jelzőtáblával jelzett elsőbbsége volt, az "Egyenrangú útkereszteződés" (KRESZ 88. ábra) jelzőtáblát el kell helyezni.
15.4. Lakott területen kívül a szilárd burkolatú utak egyenrangú útkereszteződését jelzőtáblával mindig jelezni kell.
15.5. Az "Egyenrangú útkereszteződés" jelzőtáblát nem szabad elhelyezni olyan útkereszteződés előtt, amelyben villamos balról érkezhet.
16. Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
16.1. Osztottpályás utat keresztező úton az elsőbbségadási kötelezettséget jelző jelzőtáblákat a második úttesttel való kereszteződés előtt - az elválasztósávon - el lehet helyezni, ha e sáv szélessége a 6 métert eléri, vagy más ok szükségessé teszi.
16.2. Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla helyett mindenhol az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát kell elhelyezni, ahol az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője megállás nélkül nem tudná megállapítani, hogy az elsőbbséggel rendelkező úton közeledik-e jármű.
16.3. Az útkereszteződéseknél elhelyezett elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák alatt a közlekedésbiztonság vagy a járművezetők tájékoztatása céljából az útkereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését vastag vonallal feltüntető kiegészítő tábla (KRESZ 10. és 12. ábra) helyezhető el. Kötelező a kiegészítő tábla elhelyezése, ha enélkül kétség merülhet fel az iránt, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége.
V. fejezet Forgalomirányító fényjelző készülékek
17. Gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
17.1. A gyalogosforgalom irányítására fényjelző készüléket kell elhelyezni minden kijelölt gyalogosátkelő-helynél, ahol a járművek forgalmát fényjelző készülékkel irányítják.
17.2. Ahol gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket helyeznek el, kijelölt gyalogosátkelőhelyet is kell létesíteni.
17.3. Ha az út forgalmát összehangolt fényjelző készülékekkel irányítják, az útnak e fényjelző készülékek közötti részén fényjelző készülékkel nem irányított forgalmú kijelölt gyalogosátkelőhely nem lehet.
17.4. Ha a kijelölt gyalogosátkelőhelyet járdasziget, illetőleg - osztottpályás út esetében - elválasztósáv szakítja meg, a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket a járdaszigeten, illetőleg az elválasztó sávon is el kell helyezni.
17.5. A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléknél a zöld és villogó zöld jelzés mellett kiegészítő hangjelzést lehet alkalmazni. A különböző irányokra vonatkozó zöld jelzések kiegészítő hangjelzéseit egymástól megkülönböztethető módon kell kialakítani.
17.6. Abban az esetben, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely mellett utat keresztező kerékpárút van, akkor a gyalogos- és kerékpáros-forgalom együttes irányítására szolgáló fényjelző készüléket is lehet alkalmazni.
18. Útkereszteződések jelzőlámpás forgalomirányítása
18. Járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek.
18.1. Útkereszteződések forgalomirányítása során a lehetséges legnagyobb átbocsátóképességet kell biztosítani, a lehető legkisebb időveszteséggel, a kanyarodó forgalmi irányok csökkentésével, illetve a kör alakú zöld jelzés lehetőség szerinti alkalmazásával.
18.2. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek szabad jelzése kör alakú vagy nyíl alakú lehet.
18.3. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) kiemelt figyelmet kell fordítani a közforgalmú közlekedésre, a kerékpáros- és gyalogosforgalom biztonságára;
b) fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy
ba) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendő időköz álljon rendelkezésre a kanyarodási művelet végrehajtására,
bb) a kereszteződésben legyen elegendő hely a balra kanyarodó járművek felállásához,
bc) az egymás útját keresztező járművek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelően észlelhetők legyenek;
c) a fényjelző készüléket az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, mely az úttest fölött, illetőleg a bal oldalon is megismételhető;
d) a fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák, illetve a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtáblák elhelyezhetők.
18.4. Kör alakú szabad jelzéssel történő irányítás nem alkalmazható, ha a balra kanyarodni szándékozó járművek vezetőinek a kettőnél több forgalmi sávban egyenes irányban haladó járműforgalom részére kellene elsőbbséget biztosítani.
18.5. Nyíl alakú szabad jelzéssel történő irányítás esetén:
a) a nyíl alakú zöld fényjelzésre továbbhaladó járművek útját minden irányból áthaladást tiltó fényjelzéssel kell biztosítani;
b) a fényjelző készülékek elhelyezhetők az úttest menetirány szerinti jobb, illetőleg bal oldalán és a forgalmi sávok felett, illetve azokkal szemben;
c) mellőzhető a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák elhelyezése, ha a fényjelző készülékek piros és sárga lámpája a továbbhaladás irányát jelző nyilat mutat.
18.6. A fényjelző készülékkel együtt a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát a forgalmi sáv mellett elhelyezett fényjelző készülékek felett, a forgalmi sávok felett elhelyezett fényjelző készülékek esetében a fényjelző készülék alatt kell elhelyezni.
18.7. Nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő fényjelző készülék a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú továbbhaladás a mellette lévő jelzőlámpa zöld jelzésén kívül is megengedett.
18.8. A fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő lámpa a fényjelző készülék zöld jelzésével egyidőben szabad jelzést nem mutathat.
18.9. A fényjelző készülékek bekapcsolása és kikapcsolása - beleértve az időszakosan működő fényjelző készülékeket is - csak bekapcsolási és kikapcsolási programmal történhet.
18.10. Az azonos irányból érkező és egymással párhuzamosan azonos irányban továbbhaladó járműveknek - a villamos- és az autóbusz-forgalmi sávban szabályszerűen közlekedő járművek kivételével - azonos időben, azonos fényjelzést kell kapniuk.
18.11. Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, ott minden - más forgalmi irányt keresztező - járműforgalmi irányt fényjelző készülékkel kell irányítani. Az olyan úton, ahol a kanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített kanyarodósáv áll rendelkezésre, a kanyarodó járművek részére fényjelző készülék elhelyezése mellőzhető.
18.12. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket olyan útszűkület forgalmának irányítására is el lehet helyezni, ahol a járművek egyszerre csak az egyik irányba haladhatnak át.
19. Kerékpáros forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
19.1. Az útkereszteződésben átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát fényjelző készülékkel kell irányítani, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja.
19.2. A kerékpáros forgalmat irányító fényjelző készülék lehet:
- járműforgalmat irányító háromlámpás,
- csak a kerékpáros forgalmat irányító, kerékpárt mutató háromlámpás,
- a gyalogos- és kerékpáros-forgalmat együttesen irányító - gyalogost és kerékpárt ábrázoló - kétlámpás.
19.3. A csak kerékpáros fényjelző készülékkel együtt - szükség esetén - a továbbhaladás irányát szabályozó jelzőtábla helyezhető el.
20. Egyes fényjelző készülékek alkalmazása
20.1. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan helyen lehet elhelyezni, ahol a villamospálya az utat vagy az egyes forgalmi sávokat keresztezi, illetőleg a forgalmi sávot (sávokat) útburkolati jelekkel a villamospályára rávezetik és kétség merülhet fel az iránt, hogy egyébként a villamosnak vagy a többi járműnek lenne-e elsőbbsége.
20.2. Az utat keresztező villamos áthaladását biztosító fényjelző készülék mellett nyíl alakú kiegészítő lámpa helyezhető el, amely a villamos áthaladásakor lehetővé teszi a villamos útját nem keresztező járművek továbbhaladását.
20.3. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan helyen elhelyezni nem szabad, ahol a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják.
20.4. Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni és az az úttest felett vagy az úttest mellett a bal oldalon megismételhető.
20.5. A 20.1 pontban említett fényjelző készülék alkalmazható a megkülönböztető jelzések használatára jogosított gépjárművek állandó telephelyénél, e járművek kihaladásának a biztosítására, ahol a telephelyet elhagyó járművek kellő távolságból nem láthatók.
20.6. A csak a villamos forgalmának az irányítására szolgáló fényjelző készüléknek az ugyanannál az útkereszteződésnél levő többi fényjelző készülékkel olyan függésben kell lennie, hogy a villamos az útját keresztező irányú járműforgalommal és gyalogosforgalommal egy időben szabad utat nem kaphat. Ez a fényjelző a vele azonos irányú járműforgalomtól eltérően is engedélyezheti a villamos továbbhaladását.
20.7. Az autóbusz-forgalmi sávon közlekedő autóbuszok (trolibuszok) forgalmát szabályozó kiegészítő lámpa [KRESZ 9. § (6) bek.] olyan helyeken helyezhető el, ahol lehetőség van arra, hogy az autóbusz-forgalmi sávon a továbbhaladás eltérő időben történjen, mint a vele azonos irányú forgalmi sávokon. Ezt a kiegészítő lámpát az úttest forgalmát irányító fényjelző készülékek zöld fényjelzése mellett kell elhelyezni. A "Busz" feliratú kiegészítő lámpa az autóbuszok továbbhaladását a vele azonos irányú forgalmi sávok forgalmánál korábban engedélyezheti.
20.8. Olyan forgalomirányító fényjelző készülékekkel szabályozott útkereszteződésben, ahol az autóbusz-forgalmi sávról más járművel jobbra lehet kanyarodni, az autóbusz-forgalmi sáv önálló irányítására szolgáló "Busz" feliratú kiegészítő lámpa - a jobb oldalon elhelyezett forgalomirányító jelzőkészülék mellett - csak akkor helyezhető el, ha azzal együtt a jobbra kanyarodást lehetővé tevő nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő lámpát is elhelyezik és azt a "Busz" fényjelzővel azonos fázisban működtetik.
20.9. A KRESZ 20. § (5) bekezdésében említett jelzésen feltüntetett sebességértékek változtatása a forgalomban részt vevő járműveket hirtelen sebességváltoztatásra ne késztesse.
30. Sebességszabályozás
30.1. Sebességkorlátozást - a szükségesnél nem kisebb, legfeljebb 20 km/óra értékkel - abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály, illetőleg veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos, a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős - meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát - a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen, továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.

Következik a következő rész.
:-)
kivi Creative Commons License 2002.10.17 0 0 20
A "Háború és béke" nagyon off lenne itt? :-)
Előzmény: Bihus (18)
SKSK Creative Commons License 2002.10.16 0 0 19
Kivi, nem gondolkodtál még a "nagy vallások szent könyvei" topik indításán? Az milyen brutál lenne! :-))))
Bihus Creative Commons License 2002.10.16 0 0 18
Ne aggódj, nem olyan ciki :)

/csak HAZUDTAM!/ :)


Bahh, csak rontod itt az arányt, ahelyett, hogy keresnél te is valami hosszabbat :)

Előzmény: kivi (17)
kivi Creative Commons License 2002.10.16 0 0 17
Jaj, B+. Most látom hogy ezt a poént már lelőttem egyszer. :-)
kivi Creative Commons License 2002.10.16 0 0 16
Viszont le a kalappal ATom gépírástudása előtt! :-)
Előzmény: Bihus (15)
Bihus Creative Commons License 2002.10.16 0 0 15
Nevezzünk a leghosszabb szöveg/50 hozzászólás versenyszámban? Bekerülnénk a Guiness 2003-ba :)))
atompyka Creative Commons License 2002.10.16 0 0 14
KöHÉM6/2.

56. § (1) Várakozást jelző lámpával (lámpákkal) fel szabad szerelni a 6,00 méternél nem hosszabb, és 2,00 méternél nem szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet.
(2) A várakozást jelző lámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 100 méter távolságból észlelhetőnek kell lennie. A lámpa előre fehér, hátra piros - az oldal-irányjelzővel egyesített lámpa borostyánsárga - fényt bocsáthat ki.
Várakozást jelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
57. § (1) A várakozást jelző lámpa elhelyezésére a helyzetjelző lámpák elhelyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) A várakozást jelző lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a jármű két oldalán lévő lámpák külön legyenek bekapcsolhatók.
(3) A várakozást jelző lámpa helyett a 56. § (1) bekezdésében említett járművön alkalmazható olyan elektromos kapcsolás, amely lehetővé teszi - minden más világító és jelzőberendezés működtetésétől függetlenül - a jármű bal oldali, illetőleg jobb oldali helyzetjelző lámpáinak a külön való bekapcsolását.
Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
58. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni.
(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa - a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű - piros fényt bocsáthat ki.
Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó további műszaki feltételek
59. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni.
(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt - e bekezdés előírásainak a megtartásával - a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre - ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre - lehet.
(3) A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.
Méretjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
60. § (1) Két első és két hátsó méretjelző lámpával fel szabad szerelni minden 2,10 méternél szélesebb gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit. Az első méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak fehér, a hátsó méretjelző lámpák által kibocsátott fény csak piros színű lehet.
(2) A járművön (rakfelületén) túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - lámpákra a helyzetjelző lámpákra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni; e lámpáknak azonban nem kell a helyzetjelző lámpákkal együtt kapcsolhatóknak lenniük.
Méretjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
61. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott méretjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A méretjelző lámpát a járművön (vezetőfülkén, zárt felépítményen) a jármű külső széléhez lehető legközelebb és egyúttal a lehető legmagasabban kell elhelyezni.
(3) A méretjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek kapcsolhatók.
Irányjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
62. § (1) Irányjelző lámpákkal fel kell szerelni a gépkocsit, a mezőgazdasági vontatót, a zárt vezetőfülkéjű, valamint a pótkocsi vontatására használt lassú járművet és a - motorkerékpár pótkocsija kivételével - a pótkocsit. A járműre felszerelendő irányjelző lámpák száma:
a) a pótkocsi esetében hátul, oldalanként 1-1 db,
b) az összes többi fent említett jármű esetében elöl és hátul oldalanként 1-1 db.
Nyergesvontató és olyan gépjármű esetében, amelynél az első és hátsó irányjelzők közti távolság több mint 6,00 méter, mindkét oldalon további, legalább 1-1 db oldalirányjelzőt kell felszerelni. A pótkocsit vontató lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára 1992. évi július hó 31. napjáig kell az irányjelző lámpát felszerelni.
(2) Irányjelző lámpákkal fel szabad szerelni a motorkerékpárt és a nyitott vezetőfülkéjű lassú járművet. Oldalirányjelzőt minden irányjelzővel ellátott járműre fel szabad szerelni.
(3) Az irányjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarnák - nappal, ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. E követelményeknek a hátsó irányjelző lámpa vonatkozásában a helyzetjelző lámpa és a féklámpa bekapcsolt állapotában is teljesülniük kell. Az első irányjelző lámpa fényének - a tompított fényszóró bekapcsolt állapotában - legalább 75 méterről kell határozottan felismerhetőnek lennie. Az irányjelző lámpák csak borostyánsárga fényt bocsáthatnak ki. Az azonos oldalon lévő valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia. A pótkocsi irányjelző lámpáinak - külön kapcsolás nélkül - a vonó jármű megfelelő oldali irányjelző lámpáival együtt kell működniük.
Irányjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
63. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott irányjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A 4,60 méternél nem hosszabb és 1,60 méternél nem szélesebb mezőgazdasági vontató és lassú jármű első és hátsó irányjelző lámpái egyesíthetők, vagy egy lámpatestbe csoportosíthatók, ha a lámpákra vonatkozó láthatósági követelmények így is teljesülnek.
(3) Az irányjelző lámpák átvilágított felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet. A különböző oldali irányjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz
a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői esetében 0,30 méternél,
b) oldalkocsi nélküli motorkerékpár hátsó irányjelzői esetében 0,24 méternél,
c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű irányjelzői esetében 0,50 méternél,
d) minden egyéb jármű irányjelzői esetében 0,60 méternél
közelebb nem lehetnek; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár első irányjelzői a fényszóró átvilágított felületének széléhez nem lehetnek 0,10 méternél közelebb.
(4) Az első és hátsó irányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,35 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél - távolabb nem lehet. Az oldalirányjelző lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttesthez 0,50 méternél közelebb, átvilágított felületének felső széle az úttest szintjétől 1,50 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél - távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása a magassági méretek megtartását nem teszi lehetővé, az első és hátsó irányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,10 méter, az oldalirányjelzők átvilágított felületének felső széle az úttesttől legfeljebb 2,30 méter távolságra lehet.
(5) Az oldalirányjelző lámpa (több ilyen lámpa esetében az első lámpa) átvilágított felületének első széle a jármű elejétől, 1,80 méternél távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása e távolság megtartását nem teszi lehetővé, az oldalirányjelzők átvilágított felületének első széle a jármű elejétől 2,50 méternél távolabb nem lehet.
(6) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen vonatkozik az irányjelző lámpára is.
(7) Az irányjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az irányjelzők az egyéb világító és fényjelző berendezésektől függetlenül, egy kapcsolóval és a különböző oldalon lévő lámpák külön-külön, de az azonos oldalon lévők csak együtt legyenek kapcsolhatók. Megengedett az olyan másodlagos elektromos kapcsolás is, amely (a többi feltétel teljesítése mellett) lehetővé teszi, hogy az összes irányjelző lámpa - a jármű meghibásodásának a jelzésére - együtt legyen bekapcsolható. Ez esetben valamennyi irányjelző lámpának azonos fázisban kell villognia.
Féklámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
64. § (1) Féklámpával fel kell szerelni a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.
A felszerelendő féklámpák száma:
a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija, valamint motoros tricikli esetében 2 db
b) oldalkocsi nélküli és oldalkocsis motorkerékpár, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db
(2) a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott féklámpákon kívül további egy darab, középső féklámpával szabad felszerelni a gépkocsit és pótkocsiját;
b) egy vagy két féklámpával szabad felszerelni a lassú járművet és pótkocsiját.
(3) A féklámpa fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - nappal, ráeső napfényben legalább 300 méterről - egyéb fényjelző berendezés bekapcsolt állapotában is - határozottan felismerhetőnek kell lennie. A féklámpa fényerejének jól érzékelhetően nagyobbnak kell lennie a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejénél. A féklámpa csak piros fényt bocsáthat ki. A gépkocsi belső terében felszerelt középső féklámpát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy annak fénye a vezetőt - közvetlenül vagy visszaverődés által - ne zavarja.
Féklámpára vonatkozó további műszaki feltételek
65. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott féklámpát szabad felszerelni.
(2) A féklámpát hátul, az oldalkocsi nélküli és az oldalkocsis motorkerékpáron, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél szélesebb pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, a többi járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a két féklámpa átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél - mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetén 0,50 méternél - közelebb ne legyenek. Ha a jármű 1,40 méternél nem szélesebb, a két féklámpa átvilágított felülete közti távolság 0,40 méterig csökkenthető. Ha a lassú járművet egy féklámpával szerelik fel, azt a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra kell elhelyezni.
(3) A féklámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől
a) motorkerékpár és pótkocsija esetében 1,20 méternél,
b) gépkocsi és pótkocsi esetében 1,50 méternél,
c) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél,
d) olyan jármű esetében, amelynél a jármű szerkezeti kialakítása a fenti magassági elhelyezést nem teszi lehetővé 2,10 méternél
távolabb nem lehet.
(4) A féklámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a féklámpa legkésőbb akkor kapcsolódjék be, ha az üzemi fékrendszer a járművet 0,5 m/s2 lassulást eredményező hatásossággal fékezi és mindaddig világítson, amíg a fékrendszer legalább ilyen fékhatással működik.
(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a féklámpára is.
(6) A középső féklámpát a gépkocsi hosszirányú függőleges felezősíkjában, a jármű belső terében vagy azon kívül úgy kell elhelyezni, hogy átvilágított felületének alsó széle a 64. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott féklámpa átvilágított felületének felső szélénél magasabban legyen, és
a) a gépkocsi belső terében történő elhelyezés esetén a hátsó ablak alsó vagy felső szélénél,
b) egyéb elhelyezés esetén:
ba) a hátsó ablak alsó széle alatt legfeljebb 0,15 méterrel, vagy
bb) az úttest felszínétől legalább 0,85 méter magasságban
legyen.
Megkülönböztető lámpára és figyelmeztető lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
66. § (1) Megkülönböztető lámpával kell felszerelni a megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés használatára külön jogszabály alapján jogosult gépjárművet. A járműre annyi megkülönböztető lámpát kell felszerelni, hogy a (3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesüljenek.
(2) A megkülönböztető lámpa fényének nappal, a ráeső napfényben legalább 150 méterről, sötétben, tiszta időben pedig - a jármű távolsági fényszórójának bekapcsolt állapotában is - legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. A megkülönböztető lámpa csak kék, vagy külön jogszabályban meghatározott jármű esetében kék és piros villogó fényt bocsáthat ki.
(3) A megkülönböztető lámpát a járművön a lehető legmagasabban és úgy kell elhelyezni, hogy annak fénye minden irányban látható legyen.
(4) A megkülönböztető fény- és hangjelzés használatára jogosult jármű elején 1 vagy 2 db kiegészítő megkülönböztető lámpát is el lehet helyezni. Ezek átvilágított felületének felső széle 1,50 méternél magasabban nem lehet.
(5) A megkülönböztető lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa a vezetőülésből minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - és a járművön lévő összes megkülönböztető lámpa csak együtt - legyen bekapcsolható.
(6) Az út, vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló gépjárművet és lassú járművet, valamint a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművet fel kell, egyéb járművet a külön jogszabály szerinti engedély alapján fel szabad szerelni figyelmeztető lámpával. A figyelmeztető lámpa felszerelésének a tényét a jármű forgalmi engedélyébe, illetőleg igazoló lapjába be kell jegyezni. Az olyan járműre, amelyen megkülönböztető lámpa van, figyelmeztető lámpát felszerelni nem szabad.
(7) A figyelmeztető lámpára a megkülönböztető lámpára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a figyelmeztető lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.
Tájékoztató lámpákra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
67. § (1) A taxit fel szabad szerelni az igénybevételi lehetőségének jelzésére szolgáló fényjelző berendezéssel (taxi szabadjelző). Ez a fényjelző berendezés előre színtelen (fehér) vagy borostyánsárga, illetőleg a kettő közötti színkoordinátájú; hátra borostyánsárga, illetőleg kadmium és borostyánsárga közötti színkoordinátájú fényt bocsáthat ki. A taxi szabadjelző készülék fényjelzése a "TAXI" feliratot kell mutassa; megengedett továbbá a taxi szabadjelzőjén az üzemeltetőre, valamint a rendelési telefonszámra, hívószámra utaló jelzés alkalmazása is.
(2) A taxit fel szabad szerelni olyan villogó fényt kibocsátó vészjelző lámpával, amellyel a taxi vezetője segítséget kérhet. Ezt a lámpát az (1) bekezdésben említett lámpával kell egybeépíteni.
(3) A menetrendszerű forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan fényjelző berendezéssel, amely megvilágított vagy átvilágított felirattal, szám- vagy betűjelzéssel a viszonylatot, illetőleg az útirányt jelzi. Ez a jelzőberendezés csak előre és jobb oldalra bocsáthat ki fényt, amely csak színtelen (fehér) lehet.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben említett berendezések fénye a többi jármű vezetőjét nem zavarhatja.
Visszajelző lámpákra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
68. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni olyan fényjelző berendezésekkel (visszajelző lámpákkal), amelyek jelzik a járműre felszerelt
a) távolsági fényszórók bekapcsolt állapotát,
b) helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotát,
c) hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolt állapotát,
d) első és hátsó irányjelző lámpák - ideértve pótkocsi vontatása esetén a pótkocsi hátsó irányjelző lámpáit is - bekapcsolt állapotát, valamint hibáját (izzólámpa kiégését),
e) összes irányjelző lámpának az elakadás jelzésére szolgáló bekapcsolt állapotát,
f) a vezetőülésből nem látható munkahely megvilágító lámpa bekapcsolt állapotát,
g) megkülönböztető lámpa bekapcsolt állapotát,
h) figyelmeztető lámpa bekapcsolt állapotát.
(2) Motorkerékpárra - a zárt vezetőfülkéjű motorkerékpár kivételével az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett visszajelző lámpa felszerelése nem kötelező, ha a világító berendezés működése a vezetőülésből közvetlenül ellenőrizhető. Az (1) bekezdés d) pontjában említett visszajelző lámpát a pótkocsi irányjelző lámpái működésének visszajelzésére - pótkocsit vontató személygépkocsi esetében - 1992. évi július hó 31. napjáig kell alkalmassá tenni.
(3) A jármű felszerelhető az egyéb berendezéseinek működését, illetőleg hibáját visszajelző lámpával is, melyek fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A kettős üzemű járművet fel kell szerelni továbbá olyan visszajelző lámpával, amely a gázüzemre kapcsolt állapotot jelzi.
(4) A visszajelző lámpák elhelyezésének és fényerejének olyannak kell lennie, hogy a vezetőt a vezetésben ne zavarják, de a vezető azokat könnyen észlelhesse, és egymással ne téveszthesse össze.
Visszajelző lámpákra vonatkozó további műszaki feltételek
69. § (1) A 68. § (1) bekezdés a) pontjában említett visszajelző lámpa csak kék, a c) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga, a d) pontjában említett lámpa csak villogó zöld, az e) pontjában említett lámpa csak villogó piros, a g) pontjában említett lámpa csak kék, a h) pontjában említett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki. Minden egyéb visszajelző lámpa fénye kék kivételével bármilyen színű lehet. A 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett visszajelző lámpa a műszerfalat megvilágító lámpa is lehet, ha az külön nem kapcsolható ki.
(2) Ha a visszajelzett lámpák és egyéb berendezések a motor álló, illetve a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) kikapcsolt helyzetében is működnek, ilyen helyzetben a visszajelző lámpáknak is működniük kell.
Fényvisszaverőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
70. § (1) Hátsó fényvisszaverővel minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit fel kell szerelni. A járműre felszerelendő hátsó fényvisszaverők száma:
- oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db
- minden más jármű esetében 2 vagy 4 db.
A hátsó fényvisszaverő által visszavert fény csak piros lehet. A pótkocsi és a csuklós autóbusz hátsó fényvisszaverője csak csúcsával felfelé álló egyenlő oldalú, 0,15-0,20 méter élhosszúságú háromszög lehet, annak belsejében semmiféle világítóberendezés nem helyezhető el. Az összes többi jármű hátsó fényvisszaverője háromszög kivételével bármilyen alakú lehet.
(2) Első fényvisszaverővel - a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija kivételével - minden pótkocsit fel kell szerelni. Első fényvisszaverővel minden egyéb járművet fel szabad szerelni. Az első fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A járműre felszerelendő első fényvisszaverők száma az oldalkocsi nélküli motorkerékpár és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében - ha azokat első fényvisszaverővel felszerelik - 1 db, minden egyéb jármű esetében 2 db. Az első fényvisszaverő által visszavert fény csak fehér lehet.
(3) Oldalsó fényvisszaverővel minden járművet fel szabad szerelni. Az oldalsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet. A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó fényvisszaverő által visszavert fény borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett fényvisszaverő által visszavert fény csak borostyánsárga lehet.
(4) A fényvisszaverőknek - olyan járműből, amelynek a távolsági fényszórója a fényvisszaverőt megvilágítja - sötétben, tiszta időben legalább 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan fényvisszaverő, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ver vissza.
(6) A járművön túlnyúló rakomány megjelölésére szolgáló - a járművön alkalmilag használt - fényvisszaverőkre a pótkocsi fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű rakományán lévő hátsó fényvisszaverő háromszög alakú nem lehet.
Fényvisszaverőre vonatkozó további műszaki feltételek
71. § (1) Járműre - a kerékpár és a segédmotoros kerékpár kivételével - csak jóváhagyási jellel ellátott fényvisszaverőt szabad felszerelni.
(2) Az első és hátsó fényvisszaverőket
- oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és a motorkerékpár pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában,
- oldalkocsis motorkerékpáron az egyik fényvisszaverőt a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában, a másikat az oldalkocsi kerekének a síkjában,
- minden más járművön úgy kell elhelyezni, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének külső széle a jármű legkülső pontjától 0,40 méternél - a pótkocsi első fényvisszaverője esetében 0,15 méternél - távolabb, a különböző oldalon lévő fényvisszaverők hatásos felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél - az 1,30 méternél nem szélesebb járművek esetében 0,40 méternél - közelebb ne legyenek.
(3) Az oldalsó fényvisszaverőket, ha
a) oldalanként 1 db van, azt a jármű középső harmadában,
b) oldalanként több van, az elsőt a jármű (járműszerelvény) elejétől számított 3,00 méteren belül, az utolsót a jármű (járműszerelvény) végétől számított 1,00 méteren belül
kell elhelyezni. Két oldalsó fényvisszaverő hatásos felületei közti távolság 6,00 méternél több nem lehet.
(4) A fényvisszaverők hatásos felületének alsó széle az úttest felületéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest felületétől 0,90 méternél távolabb nem lehet. Ha az első és oldalsó fényvisszaverőknél a felső mérethatár szerkezeti okokból nem tartható, akkor az 1,50 méterre növelhető. Ha a mezőgazdasági vontató hátsó fényvisszaverőjénél a felső mérethatár nem tartható, akkor 1,20 méterre növelhető és ezen kívül a fényvisszaverők egymástól mért távolsága 0,30 méterig csökkenthető, de ez utóbbi esetben további 2 db hátsó fényvisszaverőt kell elhelyezni előírásos szélességi méretekkel olyan magasságban, hogy a fényvisszaverők hatásos felületének felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méter távolságban lehet.
(5) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a fényvisszaverőkre is.
Hangjelző berendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
72. § (1) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni - a motor álló helyzetében is működő - hangjelző berendezéssel, amelynek hangja folyamatos, egyenletes hangmagasságú és erősségű. Ez a hang több - egyidejűleg működő - készülékkel is előállítható.
(2) A hangjelzés hangereje gépkocsi esetében 93-112 dBA, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 89-112 dBA lehet.
(3) A megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés használatára jogosult gépjárművet fel kell szerelni a megkülönböztető hangjelzés adására szolgáló olyan hangjelző berendezéssel is, amely változó hangmagasságú, a gépjármű előtt 7 m távolságban mérve hangonként 103 dB(A) és 120 dB(A) közti hangnyomásszintű hangjelzést ad. A gépjárműre felszerelt megkülönböztető hangjelző berendezésre vonatkozó részletes hangtani követelményeket, valamint azok vizsgálatára és minősítésére vonatkozó feltételeket szabvány határozza meg.
(4) Az olyan autóbuszt, amelynek a vezetőfülkéje az utastértől el van választva, valamint a mezőgazdasági vontató utasszállításra berendezett pótkocsiját fel kell szerelni olyan hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok a vezetőnek hangjelzést adhatnak.
(5) A menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbuszt fel kell szerelni olyan indításjelző hangjelző berendezéssel, amellyel az utasok figyelmét a jármű indulására fel lehet hívni.
(6) A nagyméretű, illetőleg nagytömegű járművet fel szabad szerelni olyan kiegészítő hangjelző berendezéssel, amely hátramenet alkalmával csak a jármű közelében hallható hangjelzést ad.
Hangjelző berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek
73. § A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott hangjelző berendezést szabad felszerelni. A gépkocsinak hangjelzésre vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie. E rendelkezés csak a 72. § (1) bekezdésében említett hangjelző berendezésre illetőleg hangjelzésre vonatkozik.
Tüzelőanyagellátó berendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
74. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket olyan állapotban kell tartani, hogy a tüzelőanyag azokból ki ne ömöljön, ki ne csepegjen és ne szivárogjon. A tüzelőanyagtartályt zárófedéllel kell ellátni.
(2) A gázüzemű jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének meg kell felelni a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá a járműbe történő beszerelésének és állapotának külön jogszabályban meghatározottak szerint tanúsítottnak kell lenni.
(3) A gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit a berendezéshez tartozó - a területi közlekedési felügyelet, illetőleg a KKF által a jármű gázüzeművé történő átalakításának, vagy egyedi forgalomba helyezésének engedélyezési eljárása során jóváhagyott - beszerelési utasításnak megfelelően kell beszerelni és rögzíteni.
(4) A gázüzemű jármű szélvédőjének jobb alsó sarkán e rendelet 13. számú mellékletében meghatározott megjelölést kell elhelyezni.
(5) A cseppfolyós gázüzemű járműnek e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott feltételeknek is meg kell felelni.
(6) A sűrített földgázzal és az egyéb gázzal üzemelő jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének járműbe történő beszerelésére vonatkozó feltételeket a KKF határozza meg.
Tüzelőanyagellátó berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek
75. § (1) A belsőégésű motorral ellátott járművön a tüzelőanyagtartályt, valamint a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a hő- és mechanikai hatásoknak - különösen láng hatásának, valamint az üzemszerű és az éghajlati hőingadozásoknak - kellően ellenálljon, azoktól kellően védve legyen. A gépjármű tüzelőanyagtartályának betöltő nyílása az úttest szintjétől legfeljebb 1,5 méterre lehet.
(2) A tüzelőanyagtartályt és a tüzelőanyagvezetéket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy tüzelőanyag a jármű vezetőfülkéjébe, illetőleg utasterébe ne juthasson. A tüzelőanyagtartály nem helyezhető el a jármű elején közvetlenül a lemezborítás mögött. Az olyan tüzelőanyagtartályt, amely a motorral közös térben van, úgy kell elhelyezni, illetőleg olyan védelemmel kell ellátni, amely a kigyulladás veszélyét baleset alkalmával is a lehető legkisebbre csökkenti.
(3) Az olyan tüzelőanyagtartályt, amelyből a tüzelőanyag szabadeséssel jut a motorhoz (ejtőtartály) a vezetőülésből könnyen kezelhető elzáró csappal kell felszerelni.
Kipufogó rendszerre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
76. § A kipufogó rendszernek kellően tömítettnek kell lenni; a kipufogó gáz csak a csővezeték végén távozhat.
Kipufogó rendszerre vonatkozó további műszaki feltételek
77. § (1) Minden belsőégésű motorral ellátott járművet fel kell szerelni olyan kipufogó csővezetékkel és hangtompító berendezéssel, amely biztosítja, hogy az égéstermék kizárólag a berendezésen keresztül távozzék a szabadba, és amely hatásosan tompítja a kipufogás zaját. A hangtompító berendezésnek olyannak kell lennie, hogy az - szerszámokkal való megbontás nélkül - ne legyen kikapcsolható, illetőleg kiiktatható.
(2) A kipufogó csővezeték nem vezethető át, a hangtompító berendezés pedig nem helyezhető el a jármű zárt vezetőfülkéjében, utasterében, illetőleg rakterében, és nem végződhet sem a vezetőfülke, sem az utastér alatt.
(3) A kipufogó csővezetéknek - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - az égésterméket hátra, a jármű függőleges felezősíkjával párhuzamosan vagy attól legfeljebb 45 fokkal balra és közel vízszintesen vagy függőlegesen felfelé kell kivezetni. Ha a kipufogó csővezeték az égésterméket függőlegesen felfelé vezeti ki, annak vége a jármű legfelső pontjánál alacsonyabban nem lehet.
(4) A menetrendszerű helyi forgalom lebonyolítására kialakított autóbusz kipufogó gázának függőlegesen a jármű legmagasabb pontja fölé való kivezetésével vagy más módon meg kell akadályozni azt, hogy közvetlenül a jármű mellett erős kipufogógáz kiáramlás és kipufogógáz okozta porfelverés legyen. E bekezdésben foglalt rendelkezést az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett autóbusz típusokra kell alkalmazni.
(5) A kipufogócső - az általános biztonsági és környezetvédelmi követelmények megtartásával - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően is kialakítható a különleges felépítményű és a veszélyes anyag szállítására szolgáló járműveknél.
Vezetőtérből való kilátásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
78. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítsa az előre és oldalra való kilátást, továbbá visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.
(2) Minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet - kivéve a nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és mezőgazdasági vontatót - fel kell szerelni legalább két visszapillantó tükörrel. Az egyik visszapillantó tükröt a jármű külső részén a bal oldalon, a másikat a jármű külső részén a jobb oldalon kell, illetőleg - ha a jármű kialakítása, vagy a raktérben elhelyezhető rakomány a hátralátást nem akadályozza - a jármű belsejében lehet elhelyezni. Motorkerékpáron a második visszapillantó tükröt az 1992. évi július hó 1. napjáig kell felszerelni.
(3) A menetrend szerinti forgalmat lebonyolító autóbuszt fel kell szerelni olyan visszapillantó tükrökkel, melyek biztosítják a vezető számára az összes utasajtónál történő le- és felszállás figyelemmel kísérését.
(4) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbuszt és a háztartási hulladékot gyűjtő járművet fel kell szerelni olyan tükörrel, amely közvetlen rálátás lehetőségének hiányában biztosítja a vezető számára a közvetlenül a jármű előtt álló gyalogos észlelését. E rendelkezést a már forgalomban lévő járművekre 1991. évi július hó 1. napja után kell alkalmazni.
(5) A nem zárt vezetőfülkéjű lassú járművet és a mezőgazdasági vontatót fel kell szerelni legalább egy - a jármű bal oldalán elhelyezett - visszapillantó tükörrel.
A vezetőtérből való kilátásra vonatkozó további műszaki feltételek
79. § (1) A gépkocsi vezetőüléséből a vezető szemhelyzetéből nézve
a) a jármű hossztengelyére szimmetrikus elülső 180°-os szögtartományban takarást szemmagasságban csak ajtó- és ablakoszlop, szélvédő, osztóléc, ablaktörlő és törletlen szélvédő felület okozhat,
b) a jármű előtt, a jármű elejétől 5,0 méter távolságban a talajnak a szélvédő törölt felületén keresztül láthatónak kell lenni,
c) a jármű előtt, az úttest szintje felett 5,0 méter magasságban, a jármű elejétől 8,0 méter távolságra lévő pontnak láthatónak kell lennie. A szélvédő törölt felületén át nézve ez a távolság 10,0 méter lehet,
d) a törletlen szélvédő felület takarási szöge a vezető szemmagasságában és a vezető oldalán nem lehet nagyobb, mint a mellette lévő oszlop takarása,
e) a külső tükröknek a szélvédő törölt felületén keresztül vagy oldalablakon át láthatónak kell lenni.
A vezető szemhelyzetének meghatározását és a takarási szögek mérési módszerét szabvány rögzíti.
(2) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz jobb oldali külső visszapillantó tükrének, valamint a tükrök tartószerkezetének legalsó pontja az úttest szintjéhez 2,10 méternél közelebb nem lehet.
A vezetőtérre és az utastérre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
80. § (1) A vezetőülésnek kellően rögzítettnek, gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében a vezető testméretéhez igazodóan állíthatónak kell lenni.
(2) A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz - az utasok fel- és leszállására szolgáló - ajtóinak a vezetőülésből működtethetőknek kell lenniük.
(3) A vezető által működtetett távvezérlésű ajtók nyitott, illetőleg zárt állapotát a vezető részére visszajelző lámpával jelezni kell.
(4) Biztonsági övvel fel kell szerelni
a) a személygépkocsi első üléseit, a taxi vezetőülése kivételével,
b) az 1992. évi július hó 1. napja után forgalomba helyezésre kerülő személygépkocsik hátsó üléseit,
c) a tehergépkocsi vezetőülését és első utasülését, valamint az autóbusz vezetőülését ha az ülés kialakítása a biztonsági öv használatát lehetővé teszi,
amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. A b) pontban említett biztonsági öv helyett biztonsági gyermekülés is beszerelhető.
(5) A biztonsági övnek meg kell felelni a járművön kialakított rögzítési pontok elhelyezésének és darabszámának. Biztonsági övet csak gyárilag kialakított, biztonsági öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni.
(6) Ki kell cserélni a biztonsági övet, ha védő tulajdonságait befolyásoló maradó alakváltozást szenvedett.
A vezetőtérre és utastérre vonatkozó további műszaki feltételek
81. § (1) Gépkocsiba csak jóváhagyási jellel ellátott biztonsági övet szabad beépíteni.
(2) A személygépkocsinak a biztonsági öv rögzítő elemek kialakítására vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.
(3) A személygépkocsi vezetőülésénél és első utasülésénél legalább három, összes egyéb ülésénél pedig legalább két, a biztonsági öv csatlakoztatására alkalmas, a mezőgazdasági vontató ülésénél (üléseinél) vagy az ülésen legalább két, a rögzítőöv csatlakoztatására alkalmas rögzítő elemet kell gyárilag kialakítani.
(4) Biztonsági övvel kell felszerelni a személygépkocsi hátsó utasüléseit, amennyiben a biztonsági öv rögzítésére szolgáló rögzítő elemeket gyárilag beépítették. E bekezdés rendelkezéseit 1991. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.
(5) A gépjármű, mezőgazdasági vontató és a lassú jármű zárt vezetőfülkéjét és utasterét úgy kell kialakítani, hogy a balesetmentes be- és kiszállást lehetővé tegye, továbbá a benne ülőknek összeütközés, illetőleg felborulás esetén is védelmet nyújtson. A gépkocsi utasterét úgy kell kialakítani, hogy minden menetirányba néző ülésen ülő utas - frontális ütközés esetén - előrezuhanás ellen védett legyen.
(6) A jármű kerekével vagy más elmozduló szerkezetével összefüggő alkatrész be- és kiszállás céljára nem szolgálhat. Ez a rendelkezés nem zárja ki az ajtó kinyitásával kényszerfüggésben lévő lépcsők alkalmazását.
(7) A vezető- és utasüléseket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy biztonságos ülést tegyenek lehetővé és a vezetőülés a vezető részére biztosítsa a kényelmes és biztonságos vezetés lehetőségét. A gépkocsi és mezőgazdasági vontató vezetőülésének különállónak kell lennie. A járművek állítható üléseit és az ülések állítható (dönthető) háttámláját úgy kell kialakítani, hogy beállított helyzetben önműködően reteszelődjenek.
(8) Az olyan menetirányba néző ülés háttámlájának a fémvázát, amelyik mögött - azonos irányba néző - másik ülés van, megfelelő módon burkolni kell és olyan szilárdságúra kell kialakítani, hogy frontális ütközéskor képes legyen megtartani a mögötte ülő utast. A motorkerékpár vezető- és utasülését úgy kell kialakítani, hogy az ülésen helyet foglaló személy a lábait megfelelően meg tudja támasztani és az utas kapaszkodási lehetősége biztosított legyen.
(9) A gépjármű kormányberendezését úgy kell kialakítani, hogy frontális ütközés esetén a vezető sérülésének a veszélyét ne növelje.
(10) Billenthető vezetőfülkéjű gépjármű billenő fülkéjét az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) legalább két, egymástól független rögzítőrendszerrel kell ellátni, melyek közül az egyik meghibásodása nem vonhatja maga után a másik meghibásodását,
b) alaphelyzetben a két rögzítő közül legalább az egyiknek automatikusan záródnia kell,
c) ne legyen lehetséges a rögzítőszerkezet akaratlan kioldása,
d) a rögzítő szerkezeteknek külön-külön is alkalmasnak kell lenni arra, hogy - a másik meghibásodása esetén - a fülkét alaphelyzetben megtartsák,
e) amennyiben a rögzítő szerkezet zárt helyzete közvetlenül nem érzékelhető, a vezetőfülkében erről tájékoztató jelzőberendezést kell alkalmazni,
f) a fülke teljesen felbillentett helyzetében történő rögzítését olyan szerkezettel kell biztosítani, melynek akaratlan kioldása nem lehetséges és működtetése biztonságos.
(11) A jármű zárt vezetőfülkéjét, illetőleg utasterét a motortértől a tűz terjedését gátló módon el kell választani. Az e célra szolgáló szerkezeti részt acéllemezből vagy más nem éghető anyagból kell készíteni, amely védelmet biztosít a láng és - szükség esetén - az üzemanyag áthatolásával szemben.
(12) Az autóbusz kocsiszekrényét és utasterét az alábbi követelmények figyelembevételével kell kialakítani:
a) az ajtók méretének, kialakításának, számának és működtetési módjának meg kell felelni az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának;
b) az utastérajtóknál - a menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbusz esetében az ajtónyílás mindkét oldalán - le- és felszállást segítő kapaszkodókat kell elhelyezni;
c) az autóbusz utaslépcsői számának és méreteinek - az autóbusz felhasználási területének megfelelően - lehetővé kell tenni a biztonságos és zavartalan utasforgalmat;
d) az autóbusz padlózatát úgy kell kialakítani, hogy az megbotlási veszélyt ne okozzon;
e) minden menetirányba néző utasülést el kell látni az alábbi utasvédő berendezések valamelyikével
- biztonsági öv, vagy
- kellő szilárdságú, ugyancsak előre néző ülés megfelelő kialakítású támlája, vagy
- megfelelő szilárdságú és kialakítású védőfal, illetőleg védőkorlát;
f) álló utasok szállítására is szolgáló autóbusz belmagasságának legalább 1,90 méternek kell lenni és az utastérben az álló utasok számának megfelelő mennyiségű, elhelyezésű és kialakítású kapaszkodót kell felszerelni;
g) biztosítani kell, hogy veszélyhelyzetben az utastér elhagyására az autóbusz használati céljának és a férőhelyek számának megfelelő számú, méretű, elhelyezésű, kialakítású és kezelési módú kijárat álljon rendelkezésre. Ilyen kijáratnak minősülnek az utastér ajtói, a vészkijárati ajtók, a vészkijárati ablakok és a vészkijárati búvónyílások.
Ajtókra, zárakra, csuklópántokra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
82. § A zárt fülkéjű, illetőleg utasterű vagy rakodóterű jármű ajtóinak, ablakainak és nyitható zárófedeleinek
a) olyannak kell lenniük, hogy menet közben ki ne nyíljanak és véletlen illetőleg balesetkor történő kinyílásuk veszélye a legkisebb legyen,
b) bezárhatóknak kell lenniük úgy, hogy illetéktelen személy a járműbe - szerkezeti alkatrészek erőszakos megsértése nélkül - ne juthasson be.
Ajtókra, zárakra, csuklópántokra vonatkozó további műszaki feltételek
83. § A gépjármű oldalán lévő kifelé nyíló ajtók csuklópántjait úgy kell elhelyezni, hogy az ajtók ne a menetiránnyal szemben nyíljanak. A kifelé nyíló ajtókat, valamint a menetiránnyal szemben nyíló motorház- és csomagtérfedelet kettős reteszelésű zárral kell ellátni.
Üvegekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
84. § (1) A járműveken nem szabad használni olyan egyrétegű biztonsági üveget, amelyen sérülés van, továbbá olyan többrétegű biztonsági üveget, amelyen minden rétegre kiterjedő repedés vagy a vezető kilátását zavaró sérülés van.
(2) A járműveken csak olyan szélvédő és vezetőtéri ablak lehet, amely átlátszó és torzítás mentes.
Üvegekre vonatkozó további műszaki feltételek
85. § (1) A gépkocsi, mezőgazdasági vontató és lassú jármű szélvédője és ablaküvegei - ideértve az utastéri válaszfalak ablakait is - törés esetén nem adhatnak éles törési felületet (biztonsági üveg).
(2) A motorkerékpár szélvédője, a zárt felépítményű járművek utastéri válaszfalainak ablakai, a lakófelépítményű gépkocsik és lakófelépítményű pótkocsik ablakai olyan műanyagból is készülhetnek, amely törés esetén nem ad éles törési felületet.
Sárvédőkre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
86. § (1) A gépkocsi és pótkocsija hátsó kerekének sárvédőjét fel kell szerelni a hátsó kerekeket hátul teljes szélességükben takaró - nem merev anyagból készült - kiegészítő sárvédővel. A kiegészítő sárvédőnek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be. Amennyiben a jármű olyan kialakítású, hogy e takarási feltételt teljesíti, külön kiegészítő sárvédő felszerelése nem szükséges.
(2) Nem kell felszerelni az (1) bekezdésben említett kiegészítő sárvédővel az M1 és N1 járműkategóriába tartozó gépkocsikat, a motorkerékpár pótkocsiját és az O1 és O2 kategóriába tartozó pótkocsikat.
Sárvédőkre vonatkozó további műszaki feltételek
87. § A gépjárművet minden kerekénél, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit a hátsó kerekeknél fel kell szerelni sárvédővel. Ha a jármű felépítménye olyan kialakítású, hogy a sárvédő szerepét betölti, sárvédő nem szükséges. Különleges célt szolgáló járműnél a sárvédő mellőzhető, ha az a jármű rendeltetésszerű használatát akadályozná.
Ablaktörlőre és páramentesítőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
88. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni ablaktörlő és páramentesítő berendezéssel, a zárt vezetőfülkéjű gépjárművet ezen felül ablakmosó berendezéssel is.
Ablaktörlőre és páramentesítőre vonatkozó további műszaki feltételek
89. § (1) Az ablaktörlő berendezésnek - a vezető állandó beavatkozása nélkül és a jármű hajtómotorjának működésétől függetlenül - a szélvédőt tisztítania kell úgy és olyan nagyságú felületen, hogy a vezető a járműből megfelelően kiláthasson. Ha a megfelelő kilátás másként nem biztosítható, több ablaktörlő lapátot kell alkalmazni. A gépjármű ablaktörlő berendezésének kikapcsolásakor az ablaktörlő lapátnak (lapátoknak) szélső helyzetben kell megállnia.
(2) Az ablakmosó berendezésnek úgy kell a szélvédőre vizet bocsátania, hogy azzal az ablaktörlő berendezés a szélvédő törölt felületét lemoshassa.
(3) A páramentesítő berendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szélvédő belső párásodását és külső jegesedését - legalább az ablaktörlő által törölt felületen - megakadályozza.
Napellenzőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
90. § A zárt vezetőfülkéjű gépjárművet a vezetőülésnél fel kell szerelni könnyen állítható - és beállított helyzetéből el nem mozduló - belső napellenzővel. A napellenzőnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a vezető szemmagasságáig a mellső szélvédő teljes szélességében biztosítsa a napfény elleni árnyékolást. A napellenzőnek a vezetőülésből működtethetőnek kell lenni.
Fűtésre és szellőzésre vonatkozó további műszaki feltételek
91. § (1) Zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet fel kell szerelni a vezetőfülke, illetőleg az utastér fűtésére alkalmas, a vezetőülésből menet közben szabályozható berendezéssel. A motor melegét fűtésre csak olyan módon szabad felhasználni, amely kizárja a motor égéstermékének a vezetőtérbe, illetőleg az utastérbe jutását.
(2) Minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg utasterű járműnél biztosítani kell a vezetőfülke, illetőleg az utastér szabályozható szellőztetésének a lehetőségét.
Sebességmérőre és tachográfra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
92. § (1) A sebességmérő a jármű tényleges sebességénél - 20 km/h sebesség felett - kisebb értéket nem mutathat.
(2) Az autóbuszt, valamint az olyan N kategóriájú járművet, amelynek megengedett legnagyobb össztömege az általa vontatható pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegével együtt a 3500 kg-ot meghaladja - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf) kell felszerelni.
(3) Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan járművet:
a) amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát;
b) amelyet - az üzemeltetési cél és az üzemeltetési mód alapján, az Európai Közösségek vonatkozó jogszabályaival összhangban - külön jogszabály mentesít a tachográffal való felszerelés kötelezettsége alól;
c) amelyet kizárólagosan belföldi forgalomban a ca)-cf) pontokban meghatározott valamely üzemeltetési célra használnak:
ca) legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történő személyszállítás,
cb) közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő - szállítás,
cc) a jármű telephelyétől számított 50 km-es körzetben történő mezőgazdasági áruszállítás,
cd) állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított járművekkel,
ce) élő állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre,
cf) közúti járművezetők képzése.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, 2002. január 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2002. december 31. napjáig kell a tachográfot felszerelni.
Sebességmérőre és tachográfra vonatkozó további műszaki feltételek
93. § (1) Sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni - a tachográffal felszerelt járműveket kivéve - a sík úton önerejéből 40 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet.
(2) A tachográfnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a) a megtett utat,
b) a sebességet, és
c) a gépkocsivezető vezetési idejét
legalább 24 órás időtartamra rögzítse, továbbá meg kell felelnie a kivitelére és a beépítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek.
A sebességkorlátozóra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
93/A. § (1) Sebességkorlátozóval kell felszerelni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú gépkocsikat, az N3 kategóriájú gépkocsikat, továbbá a veszélyes áru szállítására használt - külön jogszabályban meghatározott - egyéb gépkocsikat.
(2) Nem kell sebességkorlátozóval felszerelni:
a) azokat a gépkocsikat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek a (3) bekezdésben megadottnál nagyobb sebességgel haladni,
b) a kommunális gépjárműveket, és
c) azokat a gépkocsikat, amelyeket 1988. január 1. napja előtt helyeztek forgalomba.
(3) A sebességkorlátozónak úgy kell szabályoznia, hogy
a) a veszélyes áruk szállítására használt gépkocsi sebessége a 85 km/óra,
b) az N3 kategóriájú (12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó) gépkocsi sebessége a 85 km/óra,
c) a 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, M3 kategóriájú autóbusz sebessége a 100 km/óra
értékben korlátozott legyen.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, 2002. január 1. napja előtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2002. december 31. napjáig kell a sebességkorlátozót felszerelni.
A sebességkorlátozóra vonatkozó további műszaki feltételek
93/B. § A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott sebességkorlátozó szerelhető fel.
Illetéktelen használat elleni védelemre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
94. § Az illetéktelen használat elleni védelemre szolgáló szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy e szerkezet
a) kikapcsolt állapotban ne befolyásolhassa a jármű biztonsági berendezéseinek rendeltetésszerű használatát,
b) működtetés nélküli bekapcsolódása és akaratlan bekapcsolása kizárt legyen.
Mezőgazdasági vontató védőkeretére és rögzítőövére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
95. § (1) A mezőgazdasági vontatón olyan védőkeretnek vagy e feladatot is betöltő vezetőfülkének kell lennie, amely felborulás esetén a benne ülőknek védelmet nyújt.
(2) A mezőgazdasági vontató üléseit rögzítőövvel kell ellátni. A rögzítőövet csak az öv rögzítésére szolgáló elemekhez szabad csatlakoztatni. A megsérült, elhasználódott övet ki kell cserélni.
Emelési pontokra vonatkozó további műszaki feltételek
96. § A motorkerékpár, valamint a motorkerékpár egykerekű pótkocsija kivételével minden járművet úgy kell kialakítani, hogy az emelési pontok (helyek) könnyen felismerhetők legyenek és a kocsiemelővel megemelt jármű egyensúlyban maradjon.
Díszítések és jelzések alkalmazására vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
97. § (1) A rendszámtábla közelében - a rendszámmal történő összeolvasás lehetőségének kizárása érdekében - betű, szám vagy ábra nem helyezhető el.
(2) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. Nem kell a kilátást zavarónak tekinteni
a) a belső visszapillantó tükröt;
b) a szélvédő felső részén elhelyezett olyan fényszűrőt, amely a kilátást nem akadályozza, magassága a járműre felszerelt belső napellenző magasságánál nem nagyobb, rajta keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető;
c) legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot;
d) a szélvédő szélén elhelyezett antennát.
(3) Kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, vagy jelzést - a 27., 67. és 103. §-okban említetteket, továbbá a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírás (ADR) szerinti veszélyt jelző táblákat, a hosszú és nehéz, valamint a lassú járművek (járműszerelvények) megjelölésére engedélyezett táblákat kivéve - a gépjárművön, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön elhelyezni tilos.
(4) A jármű vezetőfülkéjében és utasterében tilos olyan díszítést alkalmazni mely a vezetőt zavarhatja, vagy a szabad kilátásban akadályozhatja.
(5) A személygépkocsi ablakain - kivéve a lakófelépítmény ablakait - menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.
Hátramenetet biztosító berendezésre vonatkozó további műszaki feltételek
98. § A gépkocsit, továbbá a 400 kilogrammot meghaladó saját tömegű mezőgazdasági vontatót és lassú járművet el kell látni a vezetőülésből kapcsolható olyan szerkezettel, amellyel a jármű hátrafelé mozgásba hozható.
Pótkeréktartóra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
99. § A pótkeréktartó berendezésnek a pótkereket - üzemkész és légnyomás nélküli állapotban egyaránt - biztonságosan rögzítenie kell.
Pótkeréktartóra vonatkozó további műszaki feltételek
100. § A pótkeréktartó kialakításának olyannak kell lenni, hogy onnan a pótkerék le-, vagy felrakása egyszerű és legfeljebb 500 N emberi erő igénybevételével elvégezhető legyen. Ezt az előírást csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
Járműtámaszra vonatkozó további műszaki feltételek
101. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt fel kell szerelni olyan támasztóberendezéssel, amely a motorkerékpárt álló helyzetben rögzíteni képes. A támasztóberendezés a menetiránnyal szembe nem nyílhat.
(2) Minden félpótkocsit, a nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit, továbbá - a motorkerékpár pótkocsija kivételével - minden egytengelyes pótkocsit el kell látni olyan állítható magasságú támasztóberendezéssel, amely a lekapcsolt üres vagy terhelt pótkocsit - megközelítőleg vízszintes helyzetben - meg tudja tartani és lehetővé teszi, hogy a pótkocsit egy személy felkapcsolhassa.
(3) A támasztóberendezésnek a támasztási helyzetben rögzíthetőnek vagy önzárónak, használaton kívüli helyzetben pedig rögzíthetőnek vagy önműködően rögzítettnek kell lenniük.
Billenthető rakfelületre vonatkozó további műszaki feltételek
102. § (1) A billenthető rakfelületet és billentő szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a billentő szerkezet működtetése nélkül a rakfelület billenése kizárt legyen. Ha ez más módon nem teljesíthető, a rakfelületet el kell látni olyan mechanikus működésű biztonsági berendezéssel, amely az alaphelyzetbe visszabillentett rakfelületet önműködően rögzíti.
(2) A billentő szerkezet és a rögzítő szerkezet vezérlőszerveit úgy kell kialakítani, hogy menetközbeni akaratlan működtetésük kizárt legyen.
(3) A billenthető rakfelületű járművet el kell látni olyan védőberendezéssel, amely megakadályozza, hogy az ömlesztett rakomány a vezetőfülkét megrongálhassa.
Elakadásjelzőre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
103. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpár kivételével minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani egy elakadásjelző háromszöget.
(2) Az elakadásjelző háromszögnek jóváhagyási jellel kell ellátottnak lennie.
Kerékkitámasztó ékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
104. § Legalább két - a jármű rögzítésére alkalmas, megfelelő méretű és teherbírású és egy személy által könnyen kezelhető - kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani
a) minden járművön, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja;
b) az olyan gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön amely 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsit vontathat.
Izzólámpakészletre és biztosítékokra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
105. § Minden gépjárművön, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön készenlétben kell tartani az első és hátsó helyzetjelző lámpában, a tompított fényszóróban, a féklámpában és az irányjelző lámpában használt izzólámpák minden fajtájából legalább egy-egy darabot, az izzólámpacsere elvégzéséhez szükséges szerszámokat, valamint a járművön alkalmazott olvadóbiztosíték minden fajtájából egy-egy darabot.
Elsősegélynyújtó felszerelésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
106. § A járműveken szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani:
- oldalkocsi nélküli motorkerékpár és motoros tricikli esetében "A" típusú,
- személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén "B" típusú,
- minden egyéb jármű esetén, ahol a szállítható személyek száma 10 vagy annál több, valamint veszélyes anyagot szállító és tűzoltó jármű esetében "C" típusú
kivitelben.
Az 1976. évi december hó 31. napja előtt forgalomba helyezett járműveket 1991. évi július hó 1. napjáig kell az e §-ban meghatározott elsősegélynyújtó felszereléssel ellátni.
Tűzoltókészülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
107. § (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására
a) 3500-12 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os,
b) 12 000-24 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os
c) 24 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani.
E rendelkezést azokra a tehergépkocsikra, amelyeken a rendelet hatálybalépése előtt nem kellett tűzoltókészüléket készenlétben tartani 1992. július hó 1. napja után kell alkalmazni.
(2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására
a) 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os,
b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os,
c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy 2 db 6 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek:
a) a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B,
b) a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B,
c) a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B.
(4) A veszélyes anyagot szállító járművön a járműtűz és a rakománytűz eloltására a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírt mennyiségű, oltóanyagú és oltási képességű, de legalább az (1)-(2) bekezdés előírásainak megfelelő tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(5) A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani.
III. FEJEZET
EGYES JÁRMŰFAJTÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK
Trolibuszokra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
108. § E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó műszaki üzemeltetési feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.
Trolibuszokra vonatkozó további műszaki feltételek
109. § (1) E rendeletnek az autóbuszra vonatkozó további műszaki feltételeit a trolibuszra is alkalmazni kell.
(2) A 65. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a trolibusz elektromos fékjére is alkalmazni kell.
(3) A trolibuszt úgy kell kialakítani, hogy annak elindítása ne legyen lehetséges a segédenergiát szolgáló berendezések (fék- és kormányberendezés) működtetése (bekapcsolása) nélkül.
(4) A trolibusz elektromos berendezéseire vonatkozó követelmények:
a) a jármű hajtómotorjának gyorsításkor és fékezéskor finoman szabályozhatónak kell lenni; a jármű legnagyobb gyorsulása nem haladhatja meg a 2 m/s2 értéket,
b) a jármű áramszedőjének automatikus lehúzószerkezettel ellátott kettős rúdáramszedőnek kell lennie,
c) az áramszedőnek a 4,2-6,0 méteres magasságú munkatartományban közel állandó statikus erővel kell terhelnie a munkavezetéket, és álló helyzetben, valamint az engedélyezett legnagyobb sebesség mellett is biztosítania kell a biztonságos áramlevételt.
d) az áramszedő konstrukciójának biztosítania kell, hogy a trolibusz hossztengelye a felsővezeték tengelyétől mindkét irányban legalább 4,0 méterre kitérhessen. Az áramszedő - ha ez nem a munkavezetéken áll - csúszófejének magassága az út szintjétől legfeljebb 7,0 méter lehet,
e) a vezérlő áramkörök névleges feszültsége 24 V-nál több nem lehet,
f) a hálózati feszültség kimaradását a vezető számára hangjelzéssel jelezni kell,
g) ha a járművön önjárást biztosító berendezés van, annak lehetővé kell tenni, hogy az üres jármű vízszintes pályán legalább 5 km/h sebességgel legalább 1000 méteres utat megtegyen, és képes legyen üresen 8%-os emelkedőn való megindulásra; az önjáró üzemmód bekapcsolt állapotát a vezető számára borostyánsárga visszajelző lámpával jelezni kell,
h) a jármű elektromos fékrendszerének olyannak kell lenni, hogy automatikusan biztosítsa a visszatáplálásról az ellenállás fékezésre való áttérést abban az esetben, ha a hálózat a visszatáplálást nem teszi lehetővé; ellenállás-fékezés esetén a fékezést egészen kis (kb. 5 km/h) sebességig biztosítani kell,
i) a jármű villamosberendezésének külső és belső zárlatok és túlterhelések ellen biztosítottnak kell lennie.
Különleges anyagok szállítására szolgáló járművekre és járműfelépítményekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
110. § (1) A jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok szállítására szolgáló járműnek meg kell felelnie a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályzat (ADR) előírásainak.
(2) A közúti járműre felszerelt, élelmiszer szállítására szolgáló zárt felépítménynek (tartálynak) meg kell felelnie az ilyen felépítményre (tartályra) vonatkozó közegészségügyi előírásoknak.
Különleges felépítményű járművekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
111. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, illetőleg a pótkocsira felszerelt, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezésnek (daru, egyéb emelőgép, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép, vagy munkagép, erősáramot előállító vagy felhasználó berendezés, olyan tartály, amelyben az üzemszerű használat - töltés, szállítás, ürítés - során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik vagy keletkezhet, továbbá a külső hőmérséklettől eltérő hőfokon történő szállításra szolgáló tartály stb.) meg kell felelnie a járműre szerelt - ilyen előírás hiányában a nem járműre szerelt ilyen berendezésre vonatkozó előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdésben említett, nem a közlekedési üzemhez tartozó berendezések alaphelyzetben a megengedett legnagyobb magassági méret fölé, valamint oldalra a jármű legszélső pontján túl nem nyúlhatnak. A járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleit piros-fehér sávozásúra be kell festeni, ezen felül - túlnyúló rakomány megjelölésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - jelző lámpákkal és fényvisszaverőkkel kell felszerelni. Ha az alkatrész túlnyúlása a 0,50 métert meghaladja, azt mindkét oldalon oldalra mutató, borostyánsárga fényt adó jelzőlámpákkal és borostyánsárga színű fényvisszaverőkkel is fel kell szerelni. E lámpákat és fényvisszaverőket a legtávolabbra nyúló pont közvetlen közelében kell elhelyezni. E lámpáknak a helyzetjelzőkkel együtt kell működniük. A korábban hatályban volt rendelkezések szerint előírt fekete-sárga sávozást az 1994. évi július hó 1. napjáig kell piros-fehér sávozásúra átfesteni.
Különleges felépítményű járművekre vonatkozó további műszaki feltételek
112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében említett berendezéseket olyan szerkezettel kell ellátni, amely alaphelyzetben rögzíteni képes azokat a mozgó (lengő) alkatrészeket, amelyek a járművön túlnyúlhatnak. A rögzítőszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a véletlen (akaratlan) kioldás kizárt legyen.
(2) Ha a különleges felépítmények tekintetében a járműre nem szerelt ilyen berendezésekre vonatkozó előírások a járműre szereltség miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi vagy közegészségügyi szempontból nem elegendőek, a berendezés minősítése tekintetében illetékes szerv a járműre szerelt ilyen berendezésre további előírásokat állapíthat meg.
(3) Ha a különleges felépítménnyel ellátott jármű tekintetében e rendelet előírásai a különleges felépítmény miatt közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi vagy munkavédelmi szempontból nem elegendőek, a KKF - a felépítmény minősítése tekintetében illetékes szervvel (szervekkel) egyetértésben - a járműre e rendelet előírásain túlmenően további előírásokat állapíthat meg.
(4) Az olyan járműszerelvényt, amely hosszú rakomány szállítására szolgál, és a rakomány egyidejűleg mind a vonó járművet, mind a pótkocsit terheli, úgy kell kialakítani, hogy a rakomány a járműtagok egymáshoz viszonyított és a járműszerelvény haladása közben szükséges elmozdulását ne akadályozza.
Az emelt sebességgel való közlekedésre alkalmas autóbuszra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
112/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott emelt sebességgel való közlekedésre jogosult autóbusz (a továbbiakban: emelt sebességhatárú autóbusz) kizárólag ülő utasok szállítására kialakított legyen és feleljen meg a 15. számú mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek.
(2) Az emelt sebességhatárú autóbusznak az ER. 13/A. §-ában meghatározott eljárás szerint kiadott hatósági engedéllyel kell rendelkeznie.
(3) Az emelt sebesség számértékét az autóbusz hátsó oldalán - kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel fel kell tüntetni.
Csoportos személyszállításra használt tehergépkocsikra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
113. § A csoportos személyszállításra használt tehergépkocsit fel kell szerelni:
a) a szállítandó személyek számának megfelelő, szilárd háttámlával ellátott ülésekkel; az üléseket az alvázhoz, vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; az üléseknek a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniük; az üléseket úgy kell elhelyezni, hogy az utasok fel- és leszállását ne akadályozzák,
b) az ülések ülőfelületénél legalább 0,35 méterrel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely a rázkódás hatására sem nyílhat ki,
c) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel vagy hágcsóval,
d) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a szállított személyek és a vezető állandó összeköttetését biztosítja,
e) az e rendeletben az autóbuszra előírt mentődobozzal.
A segédmotoros kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
114. § A kétkerekű segédmotoros kerékpárra az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra vonatkozó, a három- és négykerekű segédmotoros kerékpárra pedig a motoros triciklire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket kell a következő eltérésekkel alkalmazni:
a) segédmotoros kerékpárhoz oldalkocsi nem csatolható,
b) segédmotoros kerékpárra vonószerkezet nem szerelhető fel,
c) segédmotoros kerékpárra a 29. § rendelkezései nem vonatkoznak, a segédmotoros kerékpár fékszerkezeteinek a 12. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket kell kielégíteniük,
d) a segédmotoros kerékpárra távolsági fényszóró felszerelése nem kötelező,
e) a segédmotoros kerékpár tompított fényszórójára a 43. § (3) bekezdésének a megvilágításra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak, de a tompított fényszórónak legalább 15 W teljesítményűnek kell lennie,
f) a segédmotoros kerékpárra féklámpa felszerelése nem kötelező,
g) a segédmotoros kerékpáron hangjelzésre kerékpárcsengő, vagy 75-112 dBA hangerejű jelzést adó más hangjelző berendezés alkalmazható,
h) a segédmotoros kerékpár kerekére is felszerelhető a kerékpárra előírt küllőprizma. A pedállal is hajtható segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel.
A segédmotoros kerékpárra vonatkozó további műszaki feltételek
115. § (1) A segédmotoros kerékpárnak a külső zajra (elhaladási zaj), valamint a hajtómotor kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) Segédmotoros kerékpárra csak jóváhagyási jellel ellátott fényszórót, helyzetjelző lámpát és irányjelző lámpát szabad felszerelni. Segédmotoros kerékpáron mind a segédmotoros kerékpárhoz mind a gépjárműhöz jóváhagyott lámpák alkalmazhatók.
(3) A segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat.
(4) A segédmotoros kerékpár vázán vagy a vázon rögzített adattáblán beütéssel kell feltüntetni
- a gyártási számot a gyártónak,
- az azonosítási jelet a gyártónak, a forgalmazónak vagy a közlekedési felügyeletnek.
A kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
116. § (1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel,
b) két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,
d) egy előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel,
g) legalább az első keréken legalább 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával).
A g) pontban előírt fényvisszaverőt a kerékpárokra 1991. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni.
(2) A kerékpárt fel szabad szerelni
- elöl fehér,
- oldalán borostyánsárga,
- mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga
fényvisszaverővel, továbbá a kerékpár bal oldalán elhelyezett szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz.
(3) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben - olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja - 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(4) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító, illetőleg fényjelző berendezésekkel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
(5) A kerékpárra gyermekülés oly módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetőleg az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(6) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (kerékpár utánfutó).
(7) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú - a pótkocsira előírt - fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával. A kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
(8) A kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(9) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit a következőképpen kell elhelyezni:
a) Az (1) bekezdés
- d) pontjában említett lámpát,
- e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpát és
- f) pontjában említett hátsó (piros színű) fényvisszaverő(ke)t,
valamint a (2) bekezdésben említett első (fehér) fényvisszaverőt a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában úgy, hogy
- az úttesthez 0,35 méternél közelebb,
- a lámpák az úttesttől 0,90 méternél távolabb,
- a fényvisszaverők az úttesttől 0,60 méternél távolabb ne legyenek.
b) Az (1) bekezdés g) pontjában említett, kerékre oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverőt (küllőprizmát) úgy, hogy annak távolsága a kerékabroncstól 0,10-0,15 méter legyen.
c) A (2) bekezdésben említett szélességjelzőt úgy, hogy az a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,60 méterre legyen.
Az állati erővel vont járművekre és a kézikocsikra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
117. § (1) Az állati erővel vont járművet és kézikocsit fel kell szerelni:
a) az üzembentartó nevét és lakcímét feltüntető, a jármű jobb első részén elhelyezett, legalább 0,150,30 méter nagyságú táblával,
b) a jármű bal oldali legszélső pontját jelző, előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal),
d) a jármű hátulján elhelyezett, hátulról jól látható, legalább 750 cm2 felületű, ferde piros-fehér csíkozású fényvisszaverő táblával. A táblát úgy kell elhelyezni, hogy alsó széle az úttest szintjéhez legfeljebb 0,60 méter távolságban legyen. A tábla fényvisszaverő képességének olyannak kell lennie, hogy sötétben, tiszta időben távolsági fényszóróval megvilágítva 150 méterről észlelhető legyen.
(2) Az állati erővel vont járművet - a szán kivételével - fel kell szerelni olyan rögzítő fékkel, amely a járművet 16%-os lejtőn megtartja. A személyszállításra berendezett ilyen jármű fékberendezésének a hajtó által menet közben is működtethetőnek kell lennie.
Kerti traktorra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
118. § Az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő, és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú járművet (a továbbiakban: kerti traktor), ha a lassú járműre előírt követelményeknek nem felel meg, legalább a következőkkel kell felszerelni:
a) olyan, a vezető által menet közben is működtethető és rögzíthető fékberendezéssel, amely a járművet bármely terhelési állapotában legalább 2 m/s2 lassulással lefékezni, és a terhelt járművet 18%-os lejtőn megtartani képes,
b) olyan kormányberendezéssel, amely a 33. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket kielégíti,
c) előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal) amely a jármű előtt az utat legalább 10 méter távolságig megvilágítja, az 1,60 méternél nem szélesebb kerti traktoron e lámpát (lámpákat) a jármű bal oldalán, az 1,60 méternél szélesebb kerti traktoron e lámpákat a jármű bal és jobb oldalán egyaránt el kell helyezni, elhelyezési méreteikre a helyzetjelző lámpákra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni és energiaellátásuk olyan legyen, hogy a jármű álló helyzetében is világíthassanak,
d) a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fényvisszaverőkkel,
e) a 117. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fényvisszaverő táblával,
f) mind az egytengelyes motoros részt, mind a hozzákapcsolt pótkocsit első, fehér színű, nem háromszög alakú fényvisszaverővel.

atompyka Creative Commons License 2002.10.16 0 0 13

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő járművekre terjed ki.
(2) A Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzéssel közlekedő külföldi járművekre az Egyezmény 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások az irányadók.
(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek járműveire a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel egyetértésben - a rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) A rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER) meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet Függelékei határozzák meg.
(2) A rendelet alkalmazásában fokozott hőszigetelésű jármű az, amelynek felépítménye áruk előírt hőmérsékleten történő szállítására szolgál, továbbá a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről Genfben 1970. szeptember 1. napján kötött, a 25/1989. (III. 17.) MT rendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodás B, C, E vagy F osztályainak megfelelően van kialakítva és oldalfalai legalább 45 mm vastagok.
(3) A vontatott mezőgazdasági és ipari munkagépre - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - a pótkocsira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A rendelet alkalmazásában gázüzemű jármű az, amelynek üzemanyaga autógáz, ezen belül:
a) tiszta gázüzemű jármű az, amely kizárólag autógázzal,
b) vegyes üzemű jármű az, amely egyidejűleg autógázzal és egyéb üzemanyaggal,
c) kettős üzemű jármű az, amely vagy autógázzal, vagy egyéb üzemanyaggal
üzemeltethető.
(5) A rendelet alkalmazásában útkímélő-tengelynek kell tekinteni a jármű olyan hajtott tengelyét, melyen négy gumiabroncs van felszerelve, és a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű.
(6) A rendelet alkalmazásában csendes gépkocsi az a tehergépkocsi, vontató, autóbusz, amely megfelel a 12. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(7) A rendelet alkalmazásában kis légszennyezésű gépkocsi az a tehergépkocsi, vontató, autóbusz, amely megfelel a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(8) A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi az a tehergépkocsi, vontató, autóbusz, amely megfelel a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(9) A rendelet alkalmazásában fogyatékos személyek szállítására kialakított gépkocsi az a személygépkocsi vagy autóbusz, amelyet:
a) fogyatékos személyek számára fenntartott ülőhelyekkel láttak el, és/vagy
b) úgy alakítottak ki, hogy a kerekesszékben helyet foglaló mozgáskorlátozott személy szállítására alkalmas legyen, továbbá
c) az autóbusz utasterének kialakítása és felszereltsége megfelel az A. Függelék A/52. mellékletében meghatározott követelményeknek.
(10) A rendelet alkalmazásában az ENSZ-EGB előírás: a gépjármű-alkatrészek és -tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egyes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben, 1958. március 20-án aláírt többoldalú nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezményhez csatolt előírás.
(11) A rendelet alkalmazásában jóváhagyási jel: a rendelet A., B. és C. Függelékének mellékleteiben, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget tanúsító jel, amelyet az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyó okmány alapján alkalmaznak.
(12) Ha a rendelet vagy más jogszabály valamely járműtulajdonság, járműalkatrész vagy járműtartozék jóváhagyási jellel való ellátottságát követeli meg, ez azt jelenti, hogy a járműtulajdonságnak, - alkatrésznek vagy -tartozéknak - az illetékes hatóság jóváhagyó okmányával igazoltan - meg kell felelnie a rendelet A., B. vagy C. Függeléke vonatkozó mellékletében foglalt követelményeknek, illetőleg az azokkal egyenértékű ENSZ-EGB előírás alapján alkalmazott jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(13) A rendelet alkalmazásában érvényes jóváhagyási jel: az a jóváhagyási jel, amelynek az előírás változatára utaló számjele megegyezik az 1. számú mellékletben meghatározott érvényes számjellel.
3. § (1) A rendelet A., B. és C. Függelékeinek a mellékleteiben foglalt követelményeket az egyes kategóriákba tartozó járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének engedélyezése során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a rendelet üzemeltetési vagy további műszaki feltételei által szabályozott kérdésben a Függelékek mellékletei azoktól eltérő követelményeket tartalmaznak, akkor:
a) a típusjóváhagyás és az új járművek forgalomba helyezésének engedélyezése esetén a Függelékek mellékleteinek követelményei - az ott meghatározottak szerinti körben - alkalmazandók;
b) egyéb járművek forgalomba helyezésének engedélyezésekor a Függelékek mellékleteinek eltérő, valamint a további műszaki feltételekben nem hivatkozott rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a típusbizonyítvány, az összeépítési vagy az átalakítási engedély a járműre vagy a járműtípusra a rendeletben foglaltaktól eltérő jellemzőt tartalmaz, a jármű forgalomba helyezésére és forgalomban tartására a típusbizonyítványban, illetőleg az összeépítési vagy átalakítási engedélyben foglaltak az irányadók.
(4) A rendeletnek csak az üzemeltetési műszaki feltételekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a már forgalomba helyezett járművekre.
(5) A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le. A változással érintett közlekedésbiztonsági tulajdonságok tekintetében e rendelet további műszaki feltételeit is alkalmazni kell.
(6) A rendeletben mennyiségi jellemzővel (számértékkel) meghatározott követelmények teljesülése - a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények kivételével - az ott meghatározottól eltérő mértékegységben is kifejezhető, illetőleg eltérő mérési módszerekkel is ellenőrizhető. A különböző mérési módszerek egybevetésének (összehasonlításának) feltételeit és módját a szükséghez képest a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben - határozza meg.
4. § (1) A rendelet rendelkezéseitől - a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények sérelme nélkül - eltérést engedélyezhet
a)
b) a Közlekedési Főfelügyelet - kísérlet céljából - járművek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával, illetőleg vizsgálatával foglalkozók kísérleti járművei, valamint - kivételesen indokolt esetben - egyéb járművek tekintetében,
c) a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet a mozgáskorlátozott személy által is vezethető segédmotoros kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi tekintetében, a járműnek a mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakítása érdekében.
(2) A Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) a típusvizsgálat során egyes járművekre, illetőleg járműfajtákra - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi érdekből - a rendeletben foglaltakon kívül további, a járműtípusra vonatkozó feltételeket is meghatározhat, ha a járműre, illetőleg járműfajtára - az azon alkalmazott műszaki megoldásra annak sajátosságai miatt - e rendelet előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
A járművek méreteire vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
5. § (1) Motorkerékpár pótkocsijának a szélessége az 1,00 métert, fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg.
(2) A személygépkocsi pótkocsijának a magassága a 3,00 métert, egyéb jármű magassága a 4,00 métert nem haladhatja meg.
(3) A jármű hosszúsága - a félpótkocsit kivéve - a 12,00 métert, a félpótkocsi hátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert nem haladhatja meg.
(4) A járműszerelvények megengedett legnagyobb hosszúsága
a) nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél 16,50 méter,

b) 1. gépkocsiból, mezőgazdasági vontatóból vagy lassújárműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél 18,75 méter,
2. csuklós autóbusznál 18,00 méter.
c) vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél 22,00 méter,
d) tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél a 21. § (5) bekezdésének utolsó mondatában említett engedély megléte esetében 24,00 méter.
(5) A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság:
a) a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között 16,40 méter
b) az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot: 15,65 méter
(6) A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele:
a) a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei;
b) a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések;
c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten;
d) az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;
e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések.
(7) A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele.
A járművek tömegére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
6. § (1) A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű, illetőleg járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege:
a) kéttengelyes jármű esetében a 20,0 tonnát,
b) háromtengelyes jármű - kivéve autóbusz - esetében a 24,0 tonnát,
ba) háromtengelyes autóbusz a 25,0 tonnát,
bb) háromtengelyes autóbusz, ha útkímélő tengellyel rendelkezik a 26,0 tonnát,
c) négy és ennél több tengelyes jármű - kivéve a ca) pontban meghatározott autóbusz - esetében a 30,0 tonnát,
ca) a két kormányzott tengelyű, útkímélő tengellyel rendelkező autóbusz a 32,0 tonnát,
d) háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 28,0 tonnát,
e) négytengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 36,0 tonnát,
f) öt vagy ennél több tengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében a 40,0 tonnát
nem haladhatja meg.
(2) Fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekűnek kell tekinteni azt a járművet, amelynek kereke az útigénybevétel szempontjából a fúvott gumiabronccsal legalább azonos értékű.
(3) A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb össztömege - a lánctalpas járművet kivéve - 12,0 tonnát nem haladhatja meg.
A járművek tengelyterhelésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
7. § (1) A jármű tengelyterhelése fúvott gumiabronccsal felszerelt jármű esetében - a (6) bekezdésben említett kivételtől eltekintve - a 10 tonnát, útkímélő tengely esetében a 11 tonnát, továbbá az autóbusz útkímélő tengelyének tengelyterhelése a 11,5 tonnát nem haladhatja meg.
(2) Ha a jármű
a) két szomszédos tengelyének egymástól mért távolsága 1,00 méternél kisebb, a két tengelyt - a megengedett tengelyterhelés szempontjából - egy tengelynek kell tekinteni, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 11,0 tonna;
b) két szomszédos tengelyének egymástól mért távolsága legalább 1,00 méter és kisebb 1,30 méternél, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése - a c) pontban meghatározott kivétellel - 16,0 tonna;
c) két szomszédos tengelyének egymástól mért távolsága autóbusz esetében legalább 1,30 méter és kisebb 2,00 méternél, az autóbusz ilyen tengelycsoportjának együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 18,0 tonna;
d) három tengelyből álló tengelycsoportjának szélső tengelyei közötti távolság nem több, mint 2,60 méter, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 22,0 tonna;
e) három tengelyből álló tengelycsoportjának szélső tengelyei közötti távolság több, mint 2,60 méter, az ilyen tengelycsoport együttes megengedett legnagyobb tengelyterhelése 24,0 tonna.
(3) Tengelycsoportban lévő tengelynek azt a tengelyt kell tekinteni, amelynek távolsága a szomszédos tengelytől nem több mint 2,00 méter.
(4) Ha a jármű jobb és bal oldali kerekei nincsenek egy tengelyvonalban, de az eltérés nem haladja meg a 0,50 métert, ezeket a kerekeket - a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából - egy tengelyen lévőknek kell tekinteni.
(5) Azok a jármű egy oldalán lévő kerekek, amelyeknek tengelyvonalai egymástól 1,00 méternél kisebb távolságra helyezkednek el, a tengelyterhelés szempontjából egy keréknek minősülnek.
(6) Azoknál a járműveknél, amelyeknél a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából egy tengelynek minősülő elrendezésben:
a) két független kerékfelfüggesztésen együttesen négy vagy több kerék, illetve kerékpár van és ezek középsíkjainak tengelyirányban mért egymástól való távolsága legalább 0,65 méter,
b) három vagy több független felfüggesztésű kerék vagy kerékcsoport van az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megengedett legnagyobb tengelyterhelés 20%-kal túlléphető.
(7) A fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt kerekű jármű megengedett legnagyobb tengelyterhelése - a lánctalpas járművet kivéve - 6 tonna.
A túlméretes és a megengedett össztömeget illetőleg tengelyterhelést meghaladó járművekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
8. § (1) A KKF kivételesen engedélyezheti az 5-7. §-okban meghatározott méret-, illetőleg tömeghatárokat meghaladó járművek forgalomba helyezését
a) nagyméretű, illetőleg nagytömegű oszthatatlan rakomány szállítására szolgáló gépkocsi és pótkocsi esetében, ha méret-, illetőleg tömegkorlátozások a rakomány tulajdonságai miatt,
b) munkavégzésre berendezett jármű esetében, ha a méret-, illetőleg tömegkorlátozások a járműre szerelt munkagép, illetőleg eszköz tulajdonságai miatt
nem tarthatók meg.
(2) A Közlekedési, Hírközlési, Építésügyi Minisztérium kivételesen engedélyezheti az 5-7. §-okban meghatározott méret-, illetőleg tömeghatárokat meghaladó - az (1) bekezdésben nem említett - járművek forgalomba helyezését is, ha azt közlekedéspolitikai szempontok indokolják.
Általános biztonságra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
9. § (1) A jármű e rendeletben említett szerkezeteinek, alkatrészeinek és tartozékainak működőképeseknek és olyan állapotban kell lenniök, hogy rendeltetésüknek biztonságosan megfeleljenek.
(2) A jármű külső részén és belső terében (vezetőfülke, utastér) elhelyezett kinyúló alkatrészeknek és felszereléseknek olyan kialakításúaknak kell lenniük, hogy sérülést ne okozhassanak.
(3) A villamos meghajtású, valamint villamos berendezéssel felszerelt járműnek meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.
(4) A gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai minősítő vizsgálatra kötelezettek. A vizsgálatra kötelezett termékek körét és a minősítési követelményeket szabvány határozza meg. Ezek a pótalkatrészek és tartozékok gépjárműbe és pótkocsijába csak akkor építhetők be, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(5) Az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények hatálya alá tartozó alkatrészek és tartozékok pótalkatrészként és tartozékként csak a 2. § (11) bekezdésében foglaltak teljesítése esetén forgalmazhatók és használhatók fel azokhoz a járművekhez,
a) amelyek a rendelet előírásai szerint csak az alkatrészre, tartozékra vonatkozó jóváhagyási jellel helyezhetők forgalomba, vagy
b) amelyeket az alkatrészen, tartozékon feltüntetett jóváhagyási jellel ellátva helyeztek forgalomba.
Általános biztonságra vonatkozó további műszaki feltételek
10. § (1) A járművek vezetőüléseit, kezelőszerveit és a vezetéshez szükséges ellenőrző műszereit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a vezetéshez szükséges hely és a vezető számára a szabad kilátás biztosított legyen, a kezelőszerveket és műszereket a vezető jól áttekinthesse, rendeltetésüknek megfelelően működtethesse úgy, hogy e közben ne vonja el figyelmét az útról.
(2) Az a jármű, amelynek tulajdonságára, alkatrészére, önálló műszaki egységére és tartozékára a rendelet jóváhagyási jelet követel meg, csak abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a járműtulajdonság, alkatrész, önálló műszaki egység, tartozék teljesíti a 2. § (11) bekezdésében foglaltakat, és azok jóváhagyása az adott jármű típusához és kategóriájához kapcsolódóan történt.
(3) A járművek hazai tervezése, gyártása, forgalmazása, valamint típusvizsgálata során, továbbá a pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálata során a 2. számú mellékletben felsorolt és az 1. számú mellékletben nem szereplő alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra a vonatkozó ENSZ-EGB előírásokat iránymutatónak kell tekinteni.
(4) Az 1. számú mellékletben felsorolt ENSZ-EGB előírások érvényes változatának, továbbá a rendelet előírásaihoz kapcsolódó szabványoknak a változásait a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben megjelenő "Tájékoztatóban" teszi közzé.
Zajkibocsátásra és rezgésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
11. § A jármű kipufogónyílás közelében mért közeltéri zaja (álló helyzeti zaj) nem haladhatja meg a típusbizonyítványban megadott közeltéri zaj 5 dBA-val megnövelt értékét. Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs, vagy abban a közeltéri zaj értéke nem szerepel, abban az esetben a mért közeltéri zaj nem haladhatja meg a 3. számú mellékletben szereplő határértékeket.
Zajkibocsátásra és rezgésre vonatkozó további műszaki feltételek
12. § (1) A gépjárműnek a külső zajra (elhaladási zaj) vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű külső zaja (elhaladási zaj) nem haladhatja meg a 88 dBA értéket a szabványban meghatározott mérési módszer szerint mérve.
(3) A gépkocsi, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű belső zaja (vezetőtéri, utastéri zaj) nem haladhatja meg a 4. számú mellékletben meghatározott értéket.
(4) A jármű közeltéri zaját (álló helyzeti zaj) típusvizsgálat során meg kell határozni, és a típusbizonyítványban fel kell tüntetni.
(5) A járművezetőre - annak egész testére - munkavégzés közben ható rezgés nem haladhatja meg a szabványban meghatározott határértéket.
E rendelkezés hatálybalépéséről külön jogszabály rendelkezik.
A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
13. § A gépjármű, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár rádiófrekvenciás sugárzásának mértéke nem lehet nagyobb a 14. §-ban említett jóváhagyási jel használatának feltételeként megállapított legnagyobb megengedett zavarszintnél.
A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó további műszaki feltételek
14. § A villamos gyújtású gépjárműnek és lassú járműnek a rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó jóváhagyási jellel kell ellátottnak lenni.
Légszennyezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
15. § A gépjármű, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a hatósági jelzés viselésére kötelezett lassú jármű hajtómotorja által kibocsátott kipufogógázának, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg az 5. számú mellékletben meghatározott határértékeket.
Légszennyezésre vonatkozó további műszaki feltételek
16. § (1) A gépjárműnek vagy a gépjármű hajtómotorjának a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára vonatkozó jóváhagyási jellel kell rendelkeznie.
(2) Az Otto-rendszerű motorral meghajtott gépkocsinak az 5. számú mellékletben meghatározott kipufogógáz utókezelő berendezéssel (katalizátorral) kell rendelkeznie.
(3) A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja kipufogógázának szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 7. számú mellékletben meghatározott határértéket.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelmények alkalmazása alól indokolt esetben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - felmentést adhat.
Fajlagos motorteljesítményre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
17. § Motorkerékpárhoz oldalkocsi csak abban az esetben kapcsolható, ha a motorkerékpár saját tömege az oldalkocsi saját tömegének a kétszeresét, az oldalkocsis motorkerékpár saját tömegére vonatkoztatott motorteljesítmény pedig 100 kilogrammonként a 3 kW-ot eléri.
Fajlagos motorteljesítményre vonatkozó további műszaki feltételek
18. § (1) A megengedett legnagyobb össztömegre vonatkoztatott motorteljesítmény
a) gépjármű esetében 5,9 kW/tonnánál,
b) mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a 6. §-ban említetteknél nagyobb össztömegű jármű esetében 2,2 kW/tonnánál
kevesebb nem lehet.
(2) Pótkocsi vontatására alkalmas jármű esetén a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege alapulvételével kell a fajlagos motorteljesítményt meghatározni.
Terhelhetőségre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
19. § A jármű a hatósági engedélyben feltüntetett mértékig terhelhető.
Terhelhetőségre vonatkozó további műszaki feltételek
20. § (1) A terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a sajáttömeg különbségeként kell meghatározni. A jármű megengedett legnagyobb össztömegét a 6-8. és a 18. §-okban foglalt rendelkezések alapján, továbbá a fékberendezés, a kormányszerkezet, a gumiabroncsok teherbírása és a gyártó által megadott egyéb adatok figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Teherszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét és terhelhetőségét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a rakomány tömegét kilogrammban és a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - is. A vizsgálat során a rakományt a rakfelületen egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A szállítható személyek száma azonos az ülőhelyek számával. Egy személy tömegét 68 kilogrammal, a vezetőt 75 kilogrammal kell számításba venni.
(3) Személyszállításra szolgáló jármű megengedett legnagyobb össztömegét kilogrammban kell meghatározni. A terhelhetőségen belül külön meg kell határozni a szállítható személyek számát - ideértve a jármű vezetőjét - és a poggyásztömeget is.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a szállítható személyek számát az ülőhelyek száma, valamint - ha álló utasok szállítása is megengedett - az álló utasok elhelyezésére szolgáló terület minden négyzetméterére
- menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbusz esetén 8 személy,
- egyéb autóbusz esetén 6,7 személy
figyelembevételével kell meghatározni.
(5) Személyszállításra szolgáló jármű esetében egy személy tömegét 68 kilogrammal, a nem menetrend szerinti helyi forgalom lebonyolítására készült autóbuszok esetén 71 kilogrammal, az autóbusz vezetőjének tömegét 75 kilogrammal kell számításba venni.
(6) Személyszállításra szolgáló jármű esetében a poggyászt a vizsgálat során az e célra szolgáló csomagtérben egyenletesen elosztva kell elhelyezni. A poggyásztömeget a terhelhetőségből a szállítható személyek tömegének levonásával kell meghatározni.
Vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
21. § (1) Arra nézve, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélyben foglaltak az irányadók.
(2) A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt
a) személygépkocsi össztömegét,
b) autóbusz össztömegének a felét,
c) tehergépkocsi össztömegének az 1,4-szeresét,
d) vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét,
e bekezdés rendelkezései a félpótkocsira nem vonatkoznak.
(3) Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.
(4) Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.
(5) Oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel pótkocsi nem vontatható. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral egy - legfeljebb 80 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű - egykerekű pótkocsi, gépkocsival egy pótkocsi, nyerges vontatóval egy félpótkocsi, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval legfeljebb két pótkocsi, lassú járművel egy pótkocsi vontatható. A KKF - az ehhez szükséges műszaki és üzemeltetési feltételek meghatározásával - tehergépkocsival második pótkocsi vontatását engedélyezheti.
(6) Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Más járművel ilyen pótkocsi nem vontatható.
(7) Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak.
(8) Vontatott munkagép a vontatási sebességre vonatkozó rendelkezések megtartásával mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel akkor is vontatható, ha
- nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó előírásokat, de megfelel a 37. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek, illetőleg
- üzemi fékberendezése nincs, de össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegét.
(9) Ha a pótkocsi - szélességi mérete folytán - a vonó jármű hátsó helyzetjelző lámpáit takarja, az 55. § (2) bekezdésében a pótkocsi hátsó helyzetjelző lámpájának elhelyezésére vonatkozó előírásokat a járműszerelvény szélességét alapulvéve is teljesíteni kell. Ez a rendelkezés a 42. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával is teljesíthető.
A vontatásra vonatkozó további műszaki feltételek
22. § Azt, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, az 5-8., 17., 18., 33. és 34. §-okban említett adatok, a gyártó által közölt és a típusvizsgálat során megállapított adatok, valamint a pótkocsi csatlakozásához szükséges szerelvények meglétének illetőleg felszerelhetőségének a figyelembevételével kell meghatározni és a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
Vonóberendezésre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
23. § (1) A pótkocsi vontatására szolgáló szerkezeteknek a használat közben reájuk ható erők (ideértve a dinamikus igénybevételt is) felvételére alkalmasnak kell lenniük, biztosítaniuk kell a járművek biztonságos és könnyű össze-, illetőleg szétkapcsolhatóságát, ki kell zárniuk a vonóberendezés véletlenszerű szétkapcsolódását.
(2) A pótkocsi vonószerkezete a pótkocsi lekapcsolt helyzetében és menet közben történő szétkapcsolódás esetén sem érhet le a talajra.
(3) Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú és nem kormányzott kerekű kéttengelyes pótkocsit olyan másodlagos kapcsolószerkezettel is fel kell szerelni, amely menet közben történő szétkapcsolódás esetén biztosítja, hogy a vonószerkezet ne érjen le a talajra, a szerelvény ne váljon szét, és megállásig lehetővé teszi a pótkocsi irányítását. E rendelkezések a félpótkocsira nem vonatkoznak.
Vonóberendezésre vonatkozó további műszaki feltételek
24. § (1) Gépkocsin - a terepjáró, valamint a különleges célú gépkocsit kivéve - horgos rendszerű vonóberendezés nem alkalmazható. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(2) A pótkocsi vonószerkezetének olyannak kell lennie, hogy az össze- illetőleg szétkapcsoláshoz szükséges kézi erő a 250 N-t ne haladja meg.
Alvázszámra, motorszámra és adattáblára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
25. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi alvázán vagy az alváz szerepét betöltő szerkezeti részén (a továbbiakban együtt: alváz) egyedi azonosítási jelnek (a továbbiakban: alvázszám) kell lennie. Az alvázszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.
(2) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű hajtómotorja a gyártója által egyedi azonosítási jellel, illetőleg a hajtómotor egyedi azonosítására nem szolgáló típus azonosító jellel (a továbbiakban együtt: motorszám) látható el. Amennyiben a hajtómotort motorszámmal látták el, az a jármű azonosító jelének tekintendő és azt nyilvántartásba kell venni. A motorszámot nem szabad eltüntetni, megváltoztatni.
(3) Az (1) bekezdésben említett alvázszámot csak a gyártó - ideértve a gyártó és a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) által együttesen felhatalmazott hazai gyártói képviseletet is -, illetőleg a területi Közlekedési Felügyelet tüntetheti fel a járművön. Az egyedi azonosításra alkalmatlanná vált alvázszám helyreállítására, illetőleg a járműnek a Közlekedési Főfelügyelet által meghatározott és nyilvántartásba vett alvázszámmal (közlekedési hatósági alvázszám) történő ellátására vonatkozó további feltételeket külön jogszabály határozza meg.
(4) Ha a járművön gyárilag rögzített adattábla van, azt nem szabad eltüntetni vagy megváltoztatni.
Alvázszámra, motorszámra és adattáblára vonatkozó további műszaki feltételek
26. § A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű, valamint a pótkocsi alvázán az alvázszámot, továbbá a gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű azonosító jellel ellátott hajtómotorján a motorszámot beütéssel vagy - ezek helyett - roncsolás nélkül el nem távolíthatóan rögzített táblán kell feltüntetni, továbbá e járműveket a gyártómű által rögzített adattáblával is el kell látni.
Hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
27. § (1) A jármű - az e célra kialakított helyre - a jogszabályban előírt hatósági jelzést feltüntető táblát (rendszámtábla, azonosítási tábla) kell felszerelni.
(2) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira a szabványos "H" betűt feltüntető államjelzést a jármű hátsó részén, jól látható helyen és úgy kell elhelyezni, hogy az államjelzésnek a hatósági jelzéssel való összeolvasását kizárja.
Hatósági jelzések elhelyezésére vonatkozó további műszaki feltételek
28. § (1) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a pótkocsit úgy kell kialakítani, hogy arra a hatósági jelzés - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően - felszerelhető legyen.
(2) A hatósági jelzést, illetőleg annak tartószerkezetét a lassú járműre elöl, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, a többi gépjárműre és a mezőgazdasági vontatóra elöl és hátul, a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra, oldalkocsis motorkerékpárra elöl az oldalkocsin, hátul a motorkerékpáron úgy kell elhelyezni, hogy a hatósági jelzés síkja a jármű hossztengelyére merőleges és megközelítően függőleges helyzetű legyen, a járművön túl ne nyúljon, legalsó pontja az úttest szintjétől legalább 0,30 méter, legfelső pontja az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méter magasságban és olyan helyen legyen, ahol könnyen leolvasható.
A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű fékezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
29. § (1) A járművek fékrendszerei meg kell feleljenek a járműtípusra jellemző kerékfékerő határértékeknek. A jármű típusára jellemző határértékeket a 30. §-ban meghatározott követelmények alapján a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) határozza meg és a KFF adja ki.
(2) Az üzemi fékrendszer fékhatásának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a kétoldali kerekeken megközelítően azonosnak kell lennie. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a keréken mért nagyobb átlagos fékerő 20%-át - M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a 30%-át - nem haladhatja meg.
(3) Az üzemi fék állandó nagyságú működtetőerő melletti fékerőingadozása kerekenként nem haladhatja meg a keréken mért legnagyobb átlagos fékerő 30%-át.
(4) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről - a vezérlőszervek működtetésén, az ellenőrző műszerek figyelemmel kísérésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek összekapcsolásán kívül - egyéb tevékenységet is igényel (pl. pótkocsi fékcsatlakozóhoz tartozó elzárócsapok működtetése), a vezetőülés közelében a vezető által jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni. Ez a rendelkezés a motorkerékpárra és a személygépkocsira nem vonatkozik.
A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű fékezésre vonatkozó további műszaki feltételek
30. § (1) A fékrendszereknek ki kell elégíteniük a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket, valamint a gépkocsinak a fékezés szempontjából jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.
(2) A fékezési követelmények sík, száraz, nem csúszós, jó állapotban lévő szilárd burkolatú úton szélcsendes időben egyenesen haladó járművel végrehajtott fékezésre vonatkoznak; az előírt követelmények teljesítése közben a jármű egyik kereke sem csúszhat meg, a jármű a fékezés során a menetiránytól nem térhet el.
(3) El kell látni
a) üzemi fékrendszerrel a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet,
b) biztonsági fékrendszerrel a gépkocsit,
c) rögzítő fékrendszerrel a gépkocsit, a motoros triciklit, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet.
Az üzemi, a biztonsági és a rögzítő fékrendszereknek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak.
(4) A gépjármű üzemi fékrendszerének a jármű összes kerekét fékeznie kell, az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsijának a kereke azonban lehet nem fékezhető, ha az előírt fékhatás így is biztosítható. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű üzemi fékrendszerének legalább a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékeznie kell.
(5) Az üzemi fékrendszer fékhatásának finoman változtathatónak kell lennie. A gépkocsi üzemi fékrendszerének többkörösnek kell lennie.
(6) A biztonsági fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet az üzemi fékrendszer üzemzavara esetén a biztonsági fékezésre előírt hatásossággal megállítsa. Azt kell feltételezni, hogy üzemzavar esetén az üzemi féknek egyidejűleg legfeljebb egyféle hibája lép fel.
(7) A rögzítő fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet - a vezető távollétében is - a rögzítő fékezésre előírt hatásossággal rögzítse. A rögzítő fékrendszernek a járművet kizárólag mechanikus alkatrészekkel kell rögzített állapotban megtartania. A gépjármű rögzítő fékrendszerének a jármű haladása közben is működtethetőnek kell lennie.
(8) Az üzemi és a rögzítő fékrendszereknek - kivéve a lassú jármű fékrendszereit - egymástól függetlenül működtethetőknek kell lenniük, de - ha az a biztonságos és elkülönített működésüket nem veszélyezteti - lehetnek közös alkatrészeik.
(9) Ha az üzemi fékrendszer kialakítása olyan, hogy fékhatása üzemzavar esetén sem csökken a biztonsági fékrendszerre előírt fékhatás alá, vagy a rögzítő fékrendszer kialakítása olyan, hogy teljesíti a biztonsági fékrendszerre előírt követelményeket is, a járműre külön biztonsági fékrendszer felszerelése nem kötelező.
(10) A fékrendszereknek olyanoknak kell lenniök, hogy
a) a vezetőülésből biztonságosan és kényelmesen legyenek működtethetők és az üzemi fékrendszer működtetése közben a vezetőnek a kormányt egyik kezével se - lassú jármű esetében mindkét kezével ne - kelljen elengednie;
b) a jármű üzemszerű használata közben - még tartós fékezés esetén is - üzembiztosan működjenek;
c) a fékezés folytán a járművön rendellenes rezgések ne keletkezzenek;
d) az üzemi fékrendszer fékhatásának a fékezett tengelyek közötti elosztása a dinamikus tengelyterheléssel megközelítően arányos legyen.
(11) A különböző tengelyeket fékező, de azonos rendeltetésű fékrendszereknek - kivéve a motorkerékpár fékrendszerét - egy vezérlő berendezéssel (pedállal, emeltyűvel) működtethetőnek kell lenniük. A motorkerékpárt fel kell szerelni két, egymástól független vezérlésű üzemi fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik hátsó kerékre hat. Az oldalkocsis motorkerékpár oldalkocsija kerekére ható fékszerkezetnek - ha van ilyen - a hátsó kerék üzemi fékszerkezetével együtt kell működnie. A motoros tricikli üzemi fékrendszere állhat két független vezérlésű fékszerkezetből, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre (kerekekre) hat. A mezőgazdasági vontató és a lassú jármű oldalanként önállóan működtethető fékszerkezeteinek egyetlen vezérlő berendezéssel együttesen is működtethetőknek kell lenniök.
(12) A fékrendszerek úgy is kialakíthatók, hogy a fék működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybevegyenek (erőrásegítésű fékrendszer), vagy csak külső erővel működjenek (külső erővel működtetett fékrendszer). A külső erővel működtetett üzemi féket, amennyiben a külső erő hiányában a biztonsági fékre előírt hatásosságot nem képes teljesíteni, az esetleges nyomásmérőn kívül optikai vagy akusztikai figyelmeztető berendezéssel is el kell látni, mely a tárolt erő csökkenését jelzi.
(13) A rugós féket olyan figyelmeztető berendezéssel kell ellátni, amely jelzi, ha a munkaberendezésben a nyomás a rugó oldási nyomása alá csökken. A figyelmeztető berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(14) A külső erővel működtetett fék késedelmi ideje - a fékezés kezdetétől a teljes fékhatás 75%-ának kialakulásáig eltelt idő - a vezérlő berendezés egyenletes sebességű 0,2 másodperc alatt végrehajtott működtetése mellett legfeljebb 0,6 másodperc lehet.
(15) A gépjármű sűrített levegővel működő fékrendszerei esetében a pótkocsit fékező rendszernek két- vagy többvezetékesnek kell lenni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(16) A vonó jármű üzemi és biztonsági fékrendszerének - ha a járművel átmenőfékes pótkocsi vontatása engedélyezett - a fékcsatlakozó berendezések összekapcsolása és az esetleges hozzájuk tartozó elzárócsapok működtetése által - minden egyéb beavatkozás nélkül - biztosítani kell, hogy
a) a pótkocsi üzemi fékje működőképes állapotba kerüljön,
b) az üzemi fékrendszer meghibásodása esetén az üzemi fék vezérlésével a pótkocsi fékje legalább részlegesen működtethető és a fékhatás finoman változtatható legyen,
c) a biztonsági fékrendszer működtetésével a pótkocsi fékhatása finoman változtatható legyen,
d) a sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a sűrített levegőt szállító vezetékek (vagy más ilyen jellegű összeköttetések) bármelyikének megszakadása vagy szivárgása esetén:
- a vonó jármű biztonsági fékezésre előírt hatásossággal lefékezhető legyen,
- a pótkocsi fékje részlegesen vagy teljesen működtethető legyen akár az üzemi, akár a biztonsági, akár egy külön fékrendszer vezérlésével, kivéve ha a hiba automatikus befékeződést okoz a pótkocsin.
(17) Külső erővel működő fékrendszerek esetén a külső erővel működő, de nem a fékrendszerekhez tartozó berendezések energiaellátását oly módon kell megoldani, hogy ezek működése még az erőforrás sérülése esetén se idézhesse elő a fékrendszereket tápláló erőtartalékoknak a (12) bekezdés szerinti figyelmeztető berendezés által jelzett szint alá süllyedését.
(18) Az olyan gépjármű, mezőgazdasági vontató és lassú jármű rögzítő fékrendszerének, amellyel pótkocsi vontatását engedélyezték, alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 8. számú mellékletben meghatározott mértékű lejtőn vagy emelkedőn a teljes járműszerelvényt rögzítse.
(19) A jármű a (3) bekezdésben említett fékeken kívül más fékkel (pl. visszatartó fék, oktatói pótfék) is felszerelhető, ha az a jármű közlekedésbiztonsági tulajdonságait nem rontja.
(20) A lánctalpas jármű fékrendszerére a lassú járművekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fékeknek nem kell a kerekekre hatniok, és nem alkalmazhatók a 29. § (2) bekezdésében, valamint e § (10) c) és d) pontjaiban, továbbá a (11) bekezdésben foglalt rendelkezések.
(21) A sűrített levegővel működő fékrendszerben lévő fékerőszabályozó - ha van ilyen - beállításának ellenőrzésére vizsgálócsatlakozókat kell beépíteni. E rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
Pótkocsi fékezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
31. § (1) A pótkocsik fékrendszereinek ki kell elégíteniük a járműtípus üzemeltetésére meghatározott kerékfékerő határértékeket. E határértékeket a KKF - a rendelet hatálybalépése után engedélyezett járműtípusokra a típusbizonyítványban - állapítja meg.
(2) A pótkocsik fékrendszereire is alkalmazni kell a 29. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(3) Ha a fékrendszerek helyes működése a járművezető részéről - a vezérlőszervek működtetésén és a pótkocsi fékcsatlakozó vezetékeinek az összekapcsolásán kívül - egyéb tevékenységet is igényel (pl. fékerőhatároló kézi állítása) a pótkocsi homlokfalán, a kapcsolófejek közelében, jól látható helyen az e kötelezettségekre utaló magyar nyelvű figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.
Pótkocsi fékezésére vonatkozó további műszaki feltételek
32. § (1) A pótkocsi fékberendezéseinek ki kell elégíteniük a 10. számú mellékletben meghatározott fékezési követelményeket.
(2) A pótkocsit üzemi és rögzítő fékrendszerrel kell ellátni. Az egytengelyes, vagy a legfeljebb 1,00 méter tengelytávolságú, nem kormányzott kerekű kéttengelyes könnyű pótkocsit - a félpótkocsi kivételével - nem kell üzemi és rögzítő fékrendszerrel ellátni.
(3) A pótkocsi fékrendszereinek olyan fékezett felületekre kell hatniuk, amelyek megfelelő szilárdságú alkatrészekkel állandóan a kerekekhez csatlakoznak. Az üzemi fékrendszernek - kivéve a ráfutóféket, valamint a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsijának üzemi fékrendszerét - a pótkocsi valamennyi kerekét fékeznie kell.
(4) A pótkocsi üzemi fékrendszerének átmenő vagy részben átmenő rendszerűnek kell lennie (ezeknél a vezető egy művelettel működteti a vontató jármű és a pótkocsi fékjét). Ha a pótkocsi - kivéve a félpótkocsit - megengedett legnagyobb össztömege 3,5 tonnánál kisebb, az üzemi fékrendszer ráfutó fék is lehet.
(5) A pótkocsit - kivéve a 23. § (3) bekezdésében említett esetet - a menet közbeni szétkapcsolódáskor automatikusan működésbelépő, részleges, vagy teljes fékhatást létrehozó fékkel kell ellátni. Az önműködő befékeződés csak a pótkocsi leszakadásakor, másodlagos kapcsolószerkezet esetén pedig csak annak leszakadása után léphet működésbe.
(6) A pótkocsi rögzítő fékrendszerét úgy kell kialakítani, hogy azt a talajon álló személy működtethesse. A 30. § (7) bekezdésének rendelkezéseit - az utolsó mondat kivételével - a pótkocsira is alkalmazni kell.
(7) Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén a pótkocsi levegőszállító csatlakozói - kivéve a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját - csak kétvezetékes rendszerűek lehetnek. Ezt a rendelkezést csak az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett pótkocsitípusokra kell alkalmazni.
(8) A pótkocsi fékrendszereire egyebekben a 30. § rendelkezéseit kell - megfelelően - alkalmazni.
A kormányzásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
33. § (1) A szimmetrikus építésű járműnek, illetőleg járműszerelvénynek olyan állapotban kell lennie, hogy egyenes irányú haladás esetén a tengelyenkénti bal és jobb oldali keréknyomok közötti szimmetria vonalak egybeessenek.
(2) A gépjármű és a gépjárművel vontatható pótkocsi kormányzott tengelyének (tengelyeinek) a tényleges tengelyterhelése - a jármű bármely megengedett terhelése esetén - nem lehet kevesebb
- kéttengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 25%-ánál,
- három vagy több tengelyes jármű esetében a jármű tényleges tömegének 20%-ánál.
E rendelkezés alkalmazása szempontjából a talajkormányzott kerekekkel ellátott tengelyt nem kell kormányzott tengelynek tekinteni.
(3) A jármű kormányberendezésének olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy a vezető - a jármű terhelési állapotától és sebességétől függetlenül - a jármű haladási irányát könnyen, gyorsan változtathassa, illetőleg a járművet könnyen és megbízhatóan egyenes irányban tarthassa. A kormányberendezés a vezetőre fárasztó rezgéseket, illetőleg lökéseket nem továbbíthat.
(4) A kormányműnek és a futóműnek olyannak kell lennie, hogy az a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa. A kormányberendezésnek menet közben érzékelhető visszaállási törekvést kell mutatnia bekormányzott helyzetből a középállás felé.
A kormányzásra vonatkozó további műszaki feltételek
34. § (1) A járműnek és a járműszerelvénynek olyan mértékben kell kormányozhatónak lenni, hogy 12,50 méter sugarú körön belül meg tudjon fordulni. Ha a jármű (járműszerelvény) legkülső pontja ilyen sugarú kört ír le, a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem lehet az azonos középpontú 5,30 méter sugarú körön belül; teljesen bekormányzott állapotban elindulva pedig a jármű (járműszerelvény) egy pontja sem térhet el a korábbi egyenes haladási irányától a kanyarodással ellentétes irányban 0,80 méternél - csuklós jármű esetében 1,20 méternél - nagyobb távolságra.
(2) A kormánykeréken a kormányzáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 150 N értéket. A kormányberendezés működtetéséhez szükséges erő mérési módszerét szabvány határozza meg.
(3) A kormányberendezés úgy is kialakítható, hogy működtetéséhez a vezető erején kívül más erőt is igénybe vesznek (erőrásegítésű kormányberendezés vagy szervókormány), vagy csak külső erővel működik (külső erővel működtetett kormányberendezés vagy hidraulikus gépkormány). Az ilyen kormányberendezésnek a jármű álló helyzetében is üzemszerűen működtethetőnek kell lennie. A csak külső erővel működő kormányberendezés alkalmazását - ha a (4) bekezdés előírásai nem teljesülnek - az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjárművek esetében a Közlekedési Főfelügyelet, egyéb járművek esetében a KKF engedélyezi.
(4) A kormányberendezés kialakításának olyannak kell lennie, hogy üzemzavara esetén - a kormányzott kerekek és a kormányzás vezérlése erőátvitele mechanikus alkatrészeinek meghibásodását kivéve - a jármű kormányozható maradjon. Ez esetben a kormánykeréken a kormányozáshoz szükséges kerületi erő nem haladhatja meg a 400 N értéket. E bekezdés alkalmazásakor azt kell feltételezni, hogy a kormányberendezésnek egyidejűleg csak egy hibája van.
(5) Minden pótkocsinak olyannak kell lennie, hogy a pótkocsinak a vonószerkezet útján való megbízható kormányzása - a vezető külön beavatkozása nélkül - lehetséges legyen. Vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében e rendelkezés alól a Közlekedési Főfelügyelet felmentést adhat; ilyen esetben azonban a pótkocsinak az azon helyet foglaló személy által kormányozhatónak kell lennie.
Kerékfelfüggesztésre vonatkozó további műszaki feltételek
35. § (1) A gépkocsi és pótkocsija kialakításának és kerékfelfüggesztésének olyannak kell lennie, hogy a jármű megfelelő menetstabilitását biztosítsa.
(2) A gépjármű, valamint az általa vontatható pótkocsi kerekeinek rugózott felfüggesztésűeknek kell lennie. E rendelkezés alól a különleges rendeltetésű járművekre a KKF felmentést adhat.
Kerekekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
36. § (1) A gépjárműnek, a mezőgazdasági vontatónak és a lassú járműnek, valamint ezek pótkocsijának a kerekeit fúvott gumiabroncsokkal - vagy azzal a jármű menettulajdonsága szempontjából legalább egyenértékű berendezéssel - kell felszerelni. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija vonatkozásában e rendelkezéstől a KKF eltérést engedélyezhet.
(2) A járműre felszerelt gumiabroncs méretének, terhelhetőségének és sebességhatárának meg kell felelnie a jármű vonatkozó adatainak. Téli mintázatú gumiabroncsot szabad felszerelni a járműre abban az esetben is, ha annak sebességhatára alacsonyabb a jármű legnagyobb sebességénél. Ebben az esetben a jármű vezetőfülkéjében a gumiabroncs megengedett sebességére utaló feliratot kell elhelyezni.
(3) Az M1 és az N1 kategóriájú járművek kivételével a gépkocsin, a személygépkocsi és a motorkerékpár pótkocsija kivételével a pótkocsin, továbbá a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön minden kerék közelében (pl. a sárvédőn) fel kell tüntetni az adott kerék gumiabroncsára előírt nyomást (nyomáshatárokat). A gumiabroncsokban az előírt nyomást kell tartani.
(4) Az (1) bekezdésben említett járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a futófelület mintázatának magassága a teljes felületen eléri:
a) az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; továbbá
b) az egyéb járműveken
ba) a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t,
bb) a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.
Nem szabad olyan gumiabroncsot használni, amelyen a bordázat közötti hornyokat utólagos beavatkozással mélyítették, kivéve, ha a gumiabroncsgyártó az utánvágást engedélyezi, ezt a gumiabroncson feltüntette, és az utánvágást a vonatkozó előírások megtartásával végezték. Nem szabad szögbetétes gumiabroncsot használni.
(5) Gépjárművön, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin az azonos tengelyen lévő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők, amelyeknek mérete, szerkezete, teherbírása, mintázati jellege (nyári, téli, illetőleg országúti, terep) azonos.
(6) A személygépkocsin a gumiabroncsoknak valamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (egységesen vagy diagonál, vagy radiál) kell lenniük. Textilöves és acélöves radiál abroncsok vegyes használata esetén - függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye a hajtott - az első tengely kerekeire kell szerelni a textilöves radiál abroncsokat.
(7) A személygépkocsi kivételével a többi gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi kerekeire tengelyként eltérő szerkezetű gumiabroncsok is szerelhetők. Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy a jármű melyik tengelye hajtott - a radiál gumiabroncsokat kell a hátsó tengelyre (tengelyekre) szerelni.
(8) A fém kapaszkodókörmökkel, illetőleg vezetőélekkel ellátott kerekű mezőgazdasági vontató és lassú jármű e berendezéseinek olyanoknak kell lenniük, hogy ezeket le lehessen szerelni, vagy olyan védőabronccsal lehessen ellátni, amely meggátolja, hogy a kapaszkodókörmök, illetőleg vezetőélek az útburkolathoz érhessenek.
Kerekekre vonatkozó további műszaki feltételek
36/A. § Gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott gumiabroncsot szabad felszerelni.
A világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
37. § (1) A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír, vagy megenged. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világítóberendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű üzemszerű használata során kívülről nem látható (pl. csomagtér-megvilágító lámpa, szerelőlámpa).
(2) Az azonos feladatot ellátó és azonos irányba mutató páros számú világító és fényjelző berendezések elhelyezésének és alakjának - az aszimmetrikus járműveket kivéve - a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusnak, az általuk kibocsátott fény színének és fényerejének pedig azonosnak kell lenniük és a berendezéseknek - ha a rendelet másként nem rendelkezik - egyszerre kell működniük.
(3) A gépkocsira felszerelt három féklámpának egyszerre kell működnie és közülük kettő darab féklámpának ki kell elégítenie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket. A harmadik féklámpa (a továbbiakban: középső féklámpa) színére és működésére vonatkozóan a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.
(5) Előre piros, hátra fehér fényt - a hátrameneti lámpa, a munkahelymegvilágító lámpa, taxi vészjelző lámpája, továbbá a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével - világító és fényjelző berendezés nem bocsáthat ki és nem verhet vissza.
(6) Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90ą30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.
(7) Az olyan vontatott munkagépet, amely nem elégíti ki a pótkocsik világító és fényjelző berendezéseire vonatkozó rendelkezéseket, a közúti forgalomban való részvétel idejére kitűzhető fényjelző berendezésekkel kell felszerelni. Az így elhelyezett fényjelző berendezések rögzítőszerkezetének biztosítania kell a rendelet világító és fényjelző berendezések elhelyezésére vonatkozó előírásainak a teljesülését.
A világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó további műszaki feltételek
38. § (1) A páros számú tompított és távolsági fényszórókat fajtánként és oldalanként külön, a helyzetjelző lámpákat oldalanként vagy átlósan külön kell zárlat elleni védelemmel ellátni. Ezt az előírást az 1991. évi július hó 1. napja után engedélyezett járműtípusokra kell alkalmazni.
(2) A világító és fényjelző berendezések által kibocsátott, illetőleg visszavert fények színkoordinátáit az 1980. évi 3. törvényerejű rendeletben meghirdetett -, az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott - Közúti Közlekedési Egyezmény határozza meg.
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.
A világító és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
39. § (1) A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen. A vízszintestől, illetőleg a párhuzamostól megengedett legnagyobb szögeltérés 3°.
(2) A világító és fényjelző berendezéseknek, valamint ezek alkatrészeinek a járművön oly módon kell rögzítettnek lenniük, hogy a jármű rezgései, lengései következtében optikai tengelyüket a járműhöz képest ne változtathassák meg.
A világító és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó további műszaki feltételek
40. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a pótkocsi, valamint a segédmotoros kerékpár világító és fényjelző berendezéseinek megkövetelt legkisebb láthatósági szögeit a 11. számú melléklet tartalmazza. A megkövetelt legkisebb láthatósági szögek szárain átmenő síkokkal határolt tér bármely pontjából szemlélve, a megfigyelő és a lámpa külső átvilágított felületének a megfigyelés irányába eső vetülete között a járműtől származó takarás nem lehet.
(2) A világító, illetőleg fényjelző berendezések átvilágított felülete kialakítható több optikai egységből is. Az optikai egységeket úgy kell egymás mellé elhelyezni, hogy átvilágított felületeik az azokat körülzáró legkisebb derékszögű négyszög területének legalább 60%-át tegyék ki. Az ilyen - azonos feladatokat ellátó és azonos színű fényt kibocsátó - optikai egységekből álló berendezés egy világító, illetőleg fényjelző berendezésnek minősül. A távolsági fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra e rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3) A sáv alakú átvilágított felületű világító, illetőleg fényjelző berendezés két berendezésnek minősül, ha
- a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusan helyezkedik el,
- a jármű mindkét oldalán annak legszélső pontját legalább 0,40 méterre megközelíti,
- a sáv hosszúsága legalább 0,80 méter, és
- benne legalább két - egymástól lehető legtávolabb elhelyezett - fényforrás van.
(4) Különböző célt szolgáló világító és fényjelző berendezések, ha a rendelet eltérően nem rendelkezik
a) egyesíthetők (úgy, hogy átvilágított felületük azonos legyen), vagy
b) egy lámpatestbe csoportosíthatók (úgy, hogy átvilágított felületük ne legyen azonos)
feltéve, hogy ezáltal egymás működését nem befolyásolják, észlelhetőségük nem romlik és a berendezések mindegyike külön-külön megfelel a reá vonatkozó rendelkezéseknek.
Távolsági fényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
41. § (1) Távolsági fényszóróval minden gépjárművet fel kell szerelni. A járműre felszerelendő távolsági fényszórók száma:
a) a gépkocsi esetében 2 vagy 4 db,
b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,
c) motoros tricikli esetében 2 vagy 4 db,
- ha 1,30 méternél nem szélesebb elegendő 1 db.
(2) A motoros triciklire a távolsági fényszórót legkésőbb 1992. évi július hó 31. napjáig kell felszerelni.
(3) Távolsági fényszóróval fel szabad szerelni a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet is. A járműre felszerelhető távolsági fényszórók száma:
a) mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 2 db,
b) 1,30 méternél nem szélesebb lassú jármű esetében elegendő 1 db.
(4) A távolsági fényszórónak az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 100 méter távolságon meg kell világítania úgy, hogy e távolságban a megvilágítás a távolsági fényszóró középpontjának magasságában 1 luxnál kevesebb nem lehet. A távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
Távolsági fényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek
42. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott távolsági fényszórót szabad felszerelni.
(2) A motorkerékpáron - kivéve a motoros triciklit - a távolsági fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy az átvilágított felületének széle 100 milliméternél ne legyen távolabb a tompított fényszóró átvilágított felületének szélétől. Egyéb járművön pedig a távolsági fényszóró átvilágított felületének külső széle nem lehet kijjebb, mint a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle.
(3) Ha a járművön olyan, munka végzésére szolgáló berendezés van, amelynek működését a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró akadályozná, vagy amely a szabályosan felszerelt távolsági fényszóró fényét takarná, alkalmazhatók olyan távolsági fényszórók, amelyek nincsenek a járműre felszerelve, hanem - a közúti közlekedésben való részvétel idejére - kitűzhetők. A kitűzhető távolsági fényszóró rögzítőszerkezetének - külön beállítás nélkül - biztosítania kell a fényszóróra a rendeletben meghatározott megvilágítási (beállítási) előírások teljesülését.
(4) A távolsági fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.
(5) A távolsági fényszóróhoz alkalmazható olyan elektromos kapcsolás is, amellyel a távolsági fényszóró minden más világító és fényjelző berendezéstől függetlenül - a kapcsoló működtetésének az időtartamára - bekapcsolható; e kapcsoló elengedésekor a távolsági fényszórónak ki kell aludnia.
(6) A távolsági fényszóró - a motorkerékpár távolsági fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a 4 db távolsági fényszóróval ellátott gépkocsi távolsági fényszóróiból 2 db a kormányzott kerékkel együtt elforduljon.
Tompított fényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
43. § (1) Tompított fényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és - a 118. §-ban említett kerti traktor kivételével - minden lassú járművet fel kell szerelni.
A járműre felszerelendő tompított fényszórók száma:
a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, motoros tricikli és lassú jármű esetében 2 db,
b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,
c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő 1 db.
(2) A tompított fényszórónak aszimmetrikus kivitelűnek kell lennie, a motorkerékpár tompított fényszórója azonban szimmetrikus kivitelű is lehet.
(3) A tompított fényszórónak - anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná - az út felületét a jármű előtt sötétben, tiszta időben legalább 40 méter - mezőgazdasági vontató és lassú jármű előtt legalább 30 méter távolságon meg kell világítania. A megvilágítás a tompított fényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban
a) aszimmetrikus tompított fényszóró esetében 0,7 luxnál,
b) szimmetrikus tompított fényszóró esetében 1 luxnál
több nem lehet. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
Tompított fényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek
44. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott tompított fényszórót szabad felszerelni. A jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során - a tompított fényszóró által biztosított megvilágítási kép vizsgálata alapján - e rendelkezés alól a KKF felmentést adhat.
(2) A tompított fényszórót az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron és az oldalkocsis motorkerékpáron a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában gépkocsin és motoros triciklin úgy kell elhelyezni, hogy a tompított fényszóró átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a két tompított fényszóró átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek. Az olyan motoros triciklin és lassú járművön, amelyen egy tompított fényszóró van felszerelve, a tompított fényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.
(3) A tompított fényszóró átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,50 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében - ha a jármű szerkezeti kialakítása ezt szükségessé teszi - a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,50 méter távolságra lehet.
(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a tompított fényszóróra is.
(5) A tompított fényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták. A távolsági fényszóróról a tompított fényszóróra való átkapcsoláskor - a rendelet 42. § (5) bekezdésében említett esetet kivéve - a távolsági fényszórók nem világíthatnak.
(6) A tompított fényszóró - a motorkerékpár tompított fényszóróját kivéve - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.
(7) Ha a személygépkocsi terhelési állapotának megváltoztatásakor a tompított fényszóró rendeletben előírt beállítási értéke másként nem tartható, a fényszórónak szerszám használata nélkül átállíthatónak kell lennie.
Ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
45. § (1) Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni.
A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:
a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetén 2 db,
b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,
c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő 1 db.
(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
Ködfényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek
46. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni.
(2) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső, a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.
(3) A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.
(4) A ködfényszóró - kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.
Hátrameneti lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
47. § (1) Hátrameneti lámpával fel szabad szerelni a hátrameneti sebességfokozattal ellátott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, továbbá a pótkocsit. A járműre felszerelhető hátrameneti lámpák száma 1 vagy 2 db.
(2) A hátrameneti lámpa által adott megvilágítás 10 méter távolságban az úttest szintjétől számított 0,90 méter magasság fölött 3 luxnál több nem lehet. A hátrameneti lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
Hátrameneti lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
48. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátrameneti lámpát szabad felszerelni.
(2) A hátrameneti lámpa átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,20 méternél távolabb nem lehet.
(3) A hátrameneti lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa csak akkor világíthasson, ha a gyújtáskapcsoló (központi kulcsos kapcsoló) és a hátrameneti sebességfokozat bekapcsolt állapotban van.
Rendszámtábla megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
49. § (1) A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával fel kell szerelni - a trolibuszt kivéve - a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.
(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpának a rendszámtáblát színtelen (fehér) fénnyel, teljes felületen, közelítőleg egyenletesen és olyan fényerővel kell megvilágítania, hogy az álló jármű rendszámát sötétben, tiszta időben legalább 20 méter távolságból el lehessen olvasni. A rendszámtáblát megvilágító lámpa hátrafelé fényt közvetlenül nem bocsáthat ki.
Rendszámtábla megvilágító lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
50. § (1) A gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott rendszámtábla megvilágító lámpát szabad felszerelni.
(2) A rendszámtáblát megvilágító lámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpa - külön bekapcsolás nélkül - a helyzetjelző lámpákkal együtt világítson.
Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
51. § Olyan lámpával, amely az álló jármű körül a területet megvilágítja (munkahely megvilágító lámpa, ideértve a keresőlámpát is) minden járművet fel szabad szerelni.
Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
52. § (1) A munkahely megvilágító lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
(2) A munkahely megvilágító lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e lámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a jármű helyzetjelző lámpái be vannak kapcsolva.
(3) Munkahely megvilágító lámpának kell tekinteni az autóbusznak azt a lámpáját is, amely - kizárólag az ajtók nyitvatartási ideje alatt - az utat az ajtók közelében megvilágítja.
Belső világításra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
53. § (1) A vezetőfülke, illetőleg az utastér megvilágítására szolgáló belső világítással minden zárt vezetőfülkéjű, illetőleg zárt utasterű gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel kell szerelni.
(2) A belső világítás csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.
(3) A belső világításnak - kivéve a kizárólag helyi megvilágítást adó lámpákat - a vezetőülésből kapcsolhatónak kell lennie.
(4) Az autóbusz belső világításának az utasteret, valamint a fel- és leszállásra szolgáló lépcsőket közel egyenletesen kell megvilágítania. A belső világítás a vezetőt a járművezetésben nem zavarhatja.
Helyzetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
54. § (1) Két első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni - az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a 118. §-ban említett kerti traktort kivéve - minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, ezen kívül egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron is kötelező az első helyzetjelző lámpa, ha első helyzetjelző lámpával gyártották, illetőleg hozták forgalomba.
(2) Két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni a pótkocsit; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiján egy hátsó helyzetjelző lámpa is elegendő. Ezen kívül az 1,60 méternél szélesebb pótkocsit fel kell, minden egyéb pótkocsit fel szabad szerelni két első helyzetjelző lámpával.
(3) A helyzetjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 300 méter távolságról észlelhetőnek kell lennie. Az első helyzetjelző lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga, a hátsó helyzetjelző lámpa csak piros fényt bocsáthat ki.
(4) Minden járművet fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító, oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.
(5) A 6,00 méternél hosszabb, vagy 2,00 méternél szélesebb gépkocsit, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet, valamint minden pótkocsit fel szabad szerelni hátul olyan helyzetjelző lámpával, amely előre fehér fényt bocsát ki és a vezetőt (a visszapillantó tükrön keresztül) a jármű (járműszerelvény) hátsó sarkainak a helyzetéről tájékoztatja.
(6) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű ajtaján elhelyezhető olyan lámpa, amely az ajtó nyitott állapotában hátrafelé piros fényt ad.
Helyzetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
55. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott helyzetjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A helyzetjelző lámpákat a következőképpen kell elhelyezni:
a) gépkocsin, motoros triciklin, mezőgazdasági vontatón, lassú járművön és pótkocsin úgy, hogy a lámpák átvilágított felületének a külső széle a jármű legszélső pontjától 0,40 méternél - pótkocsi első helyzetjelző lámpája esetében 0,15 méternél - távolabb, a különböző oldalon lévő helyzetjelző lámpák átvilágított felületének a belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb ne legyenek,
b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, kivéve, ha az első helyzetjelző lámpa a távolsági fényszóróval egyesített,
c) oldalkocsis motorkerékpáron - a b) pontban említetteken kívül - a második első és hátsó helyzetjelző lámpát az oldalkocsi kerekének a síkjában.
(3) A helyzetjelző lámpák átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, felső széle az úttest szintjétől
- gépjármű és pótkocsi esetében 1,5 méternél,
- mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 1,90 méternél
távolabb nem lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 2,10 méterre lehet.
(4) A 42. § (3) bekezdésének a rendelkezése értelemszerűen irányadó a helyzetjelző lámpára is.
(5) Az 54. § (4)-(6) bekezdésében említett helyzetjelző lámpák magassági elhelyezésére e § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(6) A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa - az 57. § (3) bekezdésében említett esetet kivéve - csak együttesen legyen kapcsolható. A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának - az oldalkocsi nélküli motorkerékpár lámpái kivételével - olyannak kell lenniük, hogy e lámpák a motor álló helyzetében is bekapcsolhatók legyenek.
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek
55/B. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.
(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni:
a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;
b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.
(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.
Várakozást jelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
atompyka Creative Commons License 2002.02.20 0 0 12
Grespik után szabadon Bihus a Kreszpik!
:-)
Előzmény: Bihus (10)
kivi Creative Commons License 2002.02.18 0 0 11
Nem semmi ennyit gépelni!

:-)))))

Bihus Creative Commons License 2002.02.18 0 0 10
VEGYES RENDELKEZÉSEK

A járművet javító műhelyre vonatkozó rendelkezések

60. § (1) A jármű biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetőleg ellenőrzését végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelős azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetőleg az ellenőrzést szabályszerűen elvégezték.

(2) A javítást végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendőrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltételezhető, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett._t

A járművek üzembentartóira vonatkozó külön rendelkezések

61. § (1) A sebességíró műszerrel felszerelt gépjármű üzembentartója köteles a sebességíró műszerben elhelyezett írólapokat megvizsgálni, és sebességtúllépés esetében a vezetővel szemben eljárni. Az írólapokat 6 hónapig, ha pedig baleset következett be, a büntető-, a szabálysértési - a polgári -, illetőleg a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni és - felhívásra - az ellenőrzésre, illetőleg eljárásra jogosult hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az üzembentartó köteles a sebességíró műszer meghibásodásának okait és körülményeit kivizsgálni, és az annak eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megtenni. A vizsgálati iratok megőrzésére az (1) bekezdés rendelkezései irányadók.

(3)[199] Veszélyes anyagot szállító jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármű vezetője megfelelően képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármű az előírt felszerelésekkel rendelkezzen.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a járművet üzembentartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javítóműhelye.

Állatok hajtása

62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Úton állatot oan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő.

(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.

(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

(5) Tilos

a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;

c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.

(6) Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.

(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések - a (2) bekezdés első mondatát kivéve - nem vonatkoznak kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezető személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

63. §[143] (1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.

(2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.

(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

64. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM-KPM, 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM, 1/1967. (II. 9.) BM-KPM, 3/1968. (V. 26.) BM-KPM, 1/1971. (I. 29.) BM-KPM, 2/1971. (VII. 1.) BM-KPM és 5/1974. (XI. 12.) BM-KPM együttes rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A 46. § (4) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés hatályba lépéséről külön jogszabály intézkedik.

A járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

65. § (1)[144]

(2) Ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni.

A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

66. § (1)[145]

(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbusz-megállóhelyek jelzésére korábban alkalmazott táblák - kicserélésükig - továbbra is érvényesek.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)[146]

b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda

c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

d) A menetir_tány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő.

e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.

f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolati jellel el nem látott része.

h) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt ú

i) Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része.

j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.

k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.

l) Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.

m) Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út.

n) Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.

o) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.[147]

p) Útzár: a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása."[201]

"r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés; hangjelző berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza.

s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzőőr nem szabályozza.

II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

a) Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.[148]

b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

c) Gépkocsi: olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van, illetőleg három kereke van és saját tömege a 400 kilogrammot meghaladja.[149]

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van.

e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van.

f) Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.

g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi.

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két kereke van, illetőleg három kereke van és saját tömege a 400 kilogrammot nem haladja meg.

k) Motoros tricikli: a háromkerekű, három nyomon haladó motorkerékpár.

l) Mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes.

m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

n) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi.

o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy tömegének jelentős részét a vontató veszi át.

p) Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként részt vevő járműkombináció.

r) Segédmotoros kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, illetőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a vezetőn kívül személy szállítására nem alkalmas.

r/1. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.[202]

s) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

sz) Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).[204]

t) Saját tömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű tömege.[151]

u) Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármű össztömege nem haladhat meg.

z) Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

a) Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.[152]

b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.

c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.

g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak.

h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.

i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).

2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:

a) "Elsősegélyhely" (1. ábra)

b) "Kórház" (2. ábra)

c) "Műszaki segélyhely" (3. ábra)

d) "Távbeszélő-állomás" (4. ábra)

e) "Üzemanyagtöltő állomás" (5. ábra)

f) "Idegenforgalmi tájékoztatás" (6. és 7. ábra)

g) "Rendőrség" (8. ábra)

h) "Étterem" (9. ábra)

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

8. ábra

9. ábra

i) "Büfé" (10. ábra)

j) "Iható víz" (11. ábra)

k) "Nyilvános illemhely" (12. ábra)

l) "Szálloda, motel" (13. ábra)

m) "Bérelhető faház" (14. ábra)

n) "Táborozásra, illetőleg lakókocsik részére kijelölt hely" (15-17. ábra)

o) "Múzeum" (18. ábra)

p) "Műemlék épület" (19. ábra)

q) "Műemlék templom" (20. ábra)

r) "Műemlék vár, várrom" (21. ábra)

s) "Vasútállomás" (22. ábra)

sz) "Hajóállomás" (23. ábra)

t) "Repülőtér" (24. ábra)

10. ábra

11. ábra

12. ábra

13. ábra

14. ábra

15. ábra

16. ábra

17. ábra

18. ábra

19. ábra

20. ábra

21. ábra

22. ábra

23. ábra

24. ábra

u) "Komp vagy nyitható híd" (25. ábra)

v) "Parkolj és utazz" (26. ábra)

w) "Arborétum, nemzeti park" (27. ábra)

25. ábra

26. ábra

27. ábra

x) "Jelzett turistaút; erdei tornapálya" (28. ábra)

y) "Sípálya" (29. ábra)

z) "Fürdőhely" (30. ábra)

28. ábra

29. ábra

30. ábra

zs) "Lovaglás" (31. ábra)

zs/1. Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltő állomás (32. ábra)

31. ábra

32. ábra

zs/2. Az úton erre illetékes hatóság ellenőrzést végez (33. ábra).

zs/3. Ólommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtöltő állomás (34. ábra).


[1] Az 1. § a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[2] A 3. § a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[3] A 6. § (4) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[4] A 7. § a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[5] A 8. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletbe, egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

[6] A 9. § (1) bekezdésének b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[7] A 9. § (1) bekezdésének c) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[8] A 9. § (6) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

[9] A 9. § (7)-(8) bekezdésének számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM rendelet 3. § (2) bekezdése módosította.

[10] A 12. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 4. §-a iktatta be a rendeletbe.

[11] A 13. § (1) bekezdésének e) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[12] A 13. § (1) bekezdésének f)-j) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[13] A 13. § (2) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 5. §-ának (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[14] A 14. § (1) bekezdése d) pontjának 30. ábráját a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése állapította meg.

[15] A 14. § (1) bekezdés e) pontjának második fordulatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[16] A 14. § (1) bekezdésének g) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[17] A 14. § (1) bekezdésének l) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[18] A 14. § (1) bekezdésének q) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe, s az addigi q)-v) pont jelölését r)-w) pontra változtatta.

[19] A 14. § (1) bekezdésének r) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[20] A 14. § (1) bekezdésének t) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[21] A 14. § (1) bekezdésének y/1. és y/2. pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[22] A z/1. pontot a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

[23] A 14. § (4) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (3) bekezdésével megállapított, és a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg.

[24] A 14. § (6) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

[25] A 14. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (5) bekezdése iktatta a rendeletbe, egyidejűleg a korábbi (8) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatta.

[26] A 14. § (9) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[27] A Magyar Közlöny 1996. évi 4. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

[28] A 14. § (11)-(13) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (7) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[30] A 15. § (1) bekezdésének c) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[31] A 15. § (6) és (7) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 7. §-a iktatta be a rendeletbe.

[32] A 15. § (7) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[33] A 15. § (8) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[34] A 15. § (9) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be a rendeletbe.

[35] A 16. § (1) bekezdésének i) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[36] A 16. § (1) bekezdésének p) pontjában a 83. ábrát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (1) bekezdése állapította meg.

[37] A 16. § (1) bekezdés u) pontja első mondatának utolsó fordulatát és második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[38] A 16. § (1) bekezdésének z) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

[39] A 16. § (1) bekezdésének z/1. és z/2. pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[40] A 16. § (4) bekezdésének a) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

[41] A 17. § (1) bekezdésének a) pontjában a 103. ábrát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (1) bekezdése állapította meg.

[42] A 17. § (1) bekezdésének a/1. és d/1. pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a rendeletbe.

[43] A 17. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (3) bekezdése iktatta a rendeletbe.

[44] A 17. § (1) bekezdésének f), g), h), i), j) és k) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

[45] A 17. § (1) bekezdésének l)-q) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[46] A 18. § (1) bekezdésének b) és c) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[47] A 18. § (1) bekezdésének o) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[48] A 18. § (1) bekezdésének p) pontját a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be a rendeletbe.

[49] A 18. § (2) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[50] A 18. § (3), (4), (5) és (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[51] A 18. § (7) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[52] A 19. § (7) bekezdésének b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[53] A 19. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[54] A 20. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[55] A 20. § (3) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

[56] A 20. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[57] A 20/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be a rendeletbe.

[58] A 21. § (2) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[59] A 21. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 14. §-ának (2) bekezdésével, b) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

[60] A 21. § (7)-(9) bekezdésének számozását a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése módosította.

[61] A 21. § (9) bekezdésének g) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 14. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[62] A 21. § (10) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 14. §-ának (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe, s az eredeti (10) bekezdés számozását (11) bekezdésre módosította.

[63] A 24. § (1) bekezdésének első mondata a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

[64] A 25. § (1)-(2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

[65] A 25. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 15. §-a iktatta be a rendeletbe, s az addigi (3)-(5) bekezdés számozását (4)-(6) bekezdésre módosította.

[66] A 26. § a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[67] A 26. § (1) bekezdésének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[68] A 26. § (2) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[69] A 27. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[70] A 27. § (4) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül

[71] A 28. § (2) bekezdésének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

[72] A 29. § (1) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

[73] A 29. § (2) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[74] A 31. § (2) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[75] A 31. § (5) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[76] A 31. § (8) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[77] A 33. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 19. §-a iktatta be a rendeletbe.

[78] A 34. § (8) bekezdés c) pontjának második fordulata a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

[79] A 36. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 21. § (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[80] A 36. § (2) bekezdésének második mondata a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

[81] A 36. § (4) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[82] A 36. § (6) bekezdésének b) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[83] A 36. § (8) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[84] A 36. § (9) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[85] A 37. § (4) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

[86] A 37. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.

[87] A 38. § (6) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 22. §-a iktatta be a rendeletbe.

[88] A 39. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 23. §-a iktatta be a rendeletbe, s az addigi (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre módosította.

[89] A 39/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 24. §-a iktatta be a rendeletbe.

[90] A 40. § (1) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[91] A 40. § (5) bekezdésének e), h), és k) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[92] A 40. § (5) bekezdésének i) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

[93] A 40. § (5) bekezdésének l) és m) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 25. §-ának (3) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[94] A 40. § (8) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

[95] A 40. § (9) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 12. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[96] A 41. § (2) bekezdésének e) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 13. §-a iktatta be a rendeletbe.

[97] A 41. § (3) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 26. §-a iktatta be a rendeletbe, s az addigi (3)-(6) bekezdés számozását (4)-(7) bekezdésre módosította.

[98] A 41. § (6) bekezdését a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.

[99] A 42. §-t megelőző alcím a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[100] A 42. § (1) bekezdése a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

[101] A 42. § (2) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 27. §-a iktatta be a rendeletbe.

[102] A 42. § (3) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.

[103] A 43. § (3) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

[104] A 44. § (2) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[105] A 44. § (4) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet tel megállapított szöveg.

[106] A 44. § (7)-(8) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[107] A 45. § (1) bekezdésének első mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 30. §-a iktatta be a rendeletbe.

[108] A 46. § (3) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

[109] A 46. § (4) bekezdésének c) pontja a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 2. §-ával megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[110] A 47. § (1) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 3. §-ával megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[111] A 47. § (2) bekezdésének g) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 31. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[112] A 47. § (3) bekezdésének második mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 31. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[113] A 48. § (5) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Kom. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

[114] Lásd a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (V. 12.) KöHÉM rendeletet.

[115] A 48. § (6) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

[116] A 48. § (7) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 32. §-a iktatta be a rendeletbe, s az addigi (7)-(8) bekezdés számozását (8)-(9) bekezdésre módosította. A második mondatot a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 16. §-a iktatta be a rendeletbe.

[117] A 49. § (1)-(2) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[118] A 49. § (5) bekezdését a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[119] Az 50. § (1) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

[120] Az 50. § (2) bekezd_eésének bevezető része és c) pontja a 2/1984. (I. 2) KM-BM együttes rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

[121] Az 50. § (2) bekezdésének c) pontját a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 33. §-a iktatta be a rendeletbe.

[122] Az 51. § (1) bekezdésének bevezető része a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

[123] Az 51. § (1) bekezdésének a) pontja a 15/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

[124] Lásd a 10/1988. (XI. 24.) KM rendeletet.

[125] Lásd a 10/1988. (XI. 24.) Km rendeletet.

[126] Az 51/A. §-t a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet iktatta be a rendeletbe; jelenlegi szövegét a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 17. §-a állapította meg. Lásd az 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet 16. §-át.

[127] Az 52. § (2)-(3) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

[128] Az 53. § (5) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 36. §-a iktatta be a rendeletbe.

[129] Az 54. § (1) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[130] Az 54. § (3)-(4) bekezdése a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[131] Az 54. § (7) bekezdésének c) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 37. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[132] Az 54. § (8) bekezdése a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

[133] A Magyar Közlöny 1996. évi 4. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

[134] A Magyar Közlöny 1996. évi 4. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

[135] A Magyar Közlöny 1996. évi 4. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

[136] Az 57. § (2) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[137] Az 57. § (7) bekezdése a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított, és a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[138] Az 58. § (2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

[139] Az 58. § (3) bekezdése az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[140] Az 59. § (1) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

[141] Az 59. § (2) bekezdésének negyedik mondatát a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, az utolsó mondatot a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be a rendeletbe.

[142] Az 59. § (3) bekezdése a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

[143] A 63. § (1) és (2) bekezdése a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

[144] A 65. § (1) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.

[145] A 66. § (1) bekezdését a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 41. §-a hatályon kívül helyezte.

[146] A rendelet 1. számú függeléke I. részének a), b) és h) pontja a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[147] A rendelet 1. számú függeléke I. részének o) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[148] A rendelet 1. számú függeléke II. részének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

[149] A rendelet 1. számú függeléke II. részének c) ,h), j), u) és o) pontja a 16/1979. (VIII. 12.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Lásd a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. § (2) bekezdését.

[150] A rendelet 1. számú függeléke II. részének sz) pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 21. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe.

[151] A rendelet 1. számú függeléke II. részének t), u), és v) pontja a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[152] A rendelet 1. számú függeléke III. részének a) pontja a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[153] A rendelet 2. számú függelékét a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelet 40. §-a iktatta be a rendeletbe.

[154] A rendelet 2. számú függelékének zs/1. pontját a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet 22. §-a iktatta be a rendeletbe.

[155] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 3. §-a a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg

[156] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 6. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg

[157] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 6. § 4. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg

[158] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 8. § 1. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg

[159] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 8. § 3. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg

[160] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § 1. bekezdés a)-b) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[161] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § 1. bekezdés e) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[162] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § 4. bekezdés c)-e) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[163] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § 5. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[164] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § 8. bekezdés b) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdése iktatta be, ezzel egyidejűleg a korábbi b) pont jelölése c) pontra változott

[165] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 12. § 1. bekezdés b) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. §-ának megfelelően módosított szöveg

[166] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 13. § 1. bekezdés 1/a. potját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. § 1. bekezdése iktatta be

[167] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 13. § 1. bekezdés e) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[168] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 13. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[169] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § 1. bekezdés y) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[170] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15. § 2. bekezdés első mondata a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 7. §-ának megfelelően módosított szöveg

[171] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 16. § 1. bekezdés z/3.-z/4. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be

[172] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 16. § 5. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be

[173] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17. § 1. bekezdés e/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be

[174] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17. § 1. bekezdés g/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be

[175] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 17. § 1. bekezdés x/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be

[176] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18. § 1. bekezdés p/1. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § 1. bekezdése iktatta be

[177] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18. § 1. bekezdés o) pont 158/h. ábráját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § 2. bekezdése iktatta be

[178] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[179] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 18. § 6. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 11. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[180] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 20. § 3. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 12. §-ának megfelelően módosított szöveg

[181] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 20. § 6. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be

[182] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 23. § 5. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be

[183] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 24. § 1. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-ának megfelelően módosított szöveg

[184] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 24. § 2. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, ezzel egyidejűleg a korábbi 2) bekezdés számozása 3)-ra változott

[185] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 39. §-a a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 15. §-ának megfelelően módosított szöveg

[186] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 41. § 8-9. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be

[187] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 42/A. §-át és az azt megelőző alcímet a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be

[188] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 44. § 3-4. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ának megfelelően módosított szöveg

[189] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 44. § 6. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 18. §-ának megfelelően módosított szöveg

[190] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 45. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 19. §-ának megfelelően módosított szöveg

[191] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 46. § 2-3. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 20. §-ának megfelelően módosított szöveg

[192] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47. § 2. bekezdés g) pontja a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 21. §-ának megfelelően módosított szöveg

[193] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47. § 7. bekezdését a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be

[194] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 48. § 5-7. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 22. §-ának megfelelően módosított szöveg, ezzel egyidőben a korábbi 7-9. bekezdések számozása 8-10. bekezdésre változott

[195] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 52. §-a a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 23. §-ának megfelelően módosított szöveg

[196] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 53. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 24. §-ának megfelelően módosított szöveg

[197] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 54. § 1. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 25. §-ának megfelelően módosított szöveg

[198] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 58. § 2. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően módosított szöveg

[199] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 61. § 3. bekezdése a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 27. §-ának megfelelően módosított szöveg

[201] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék I. pont p)-s) pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § 1. bekezdése iktatta be

[202] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pont r/1 pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § 2. bekezdése iktatta be

[203] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék III. pont i pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § 2. bekezdése iktatta be

[204] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pont sz pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[205] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 2. számú függelék zs/2-zs/3. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 28. § 3. bekezdése iktatta be

[206] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § 1. bekezdés y/1-y/2. pontját a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet 29. § 2. bekezdése hatályon kívül helyezte

[207] Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 39. § 6. bekezdését a 121/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet 11. § 7. bekezdése iktatta be, ezzel egyidejűleg a korábbi 6. bekezdés számozása 7. bekezdésre változott




--------------------------------------------------------------------------------


28/2001. (II. 15.) Korm. rendelet
a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 10. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthető vagy korlátozható."[1]
2. § Az R. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák:)
"a) "Elsőbbségadás kötelező" (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton - illetőleg, ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpárközlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbségét kell adni."
10/a. ábra.
3. § (1) Az R. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utasítást adó jelzőtáblák.)
"a) "Kötelező haladási irány" (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy az menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább."
18/d. ábra.
(2) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése a következő g/1., h/1., i/1., j/1., k), k/1., k/2. pontokkal egészül ki:
(Az utasítást adó jelzőtáblák:)
"g/1. "Gyalogos övezet (zóna)" (26/h. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
h/1. "Gyalogos övezet (zóna) vége" (26/i. )
26/h. ábra.
26/i. ábra.
i/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" (26/j, ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
j/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége" (26/k. ábra)
26/j. ábra.
26/k. ábra.
k) "Hólánc használata kötelező" (26/1. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.
26/1. ábra.
k/1. "H(lánc használata kötelező vége" (26/m. ábra);
26/m. ábra.
k/2. Ha a k) pontban említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc."
4. § Az R. 14. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"15) Ha az (1) bekezdés a), b), n) és z) pontjában említett jelzőtábla alatt az 59/a. ábra szerinti kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra van, a jelzőtáblával jelzett tilalom a menetrend szerint közlekedő autóbuszra és/vagy kerékpárra nem vonatkozik."
59/a. ábra.
5. § Az R. 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában említett jelzőtáblák (113. és 114. ábra) és a 15. § (1) bekezdés c) pontjában említett jelzőtábla (61/a. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő tábla (63/c. ábra) azt jelzi, hogy a jelzőtáblákkal meghatározott várakozási szabályokat megszegő járművet kerékbilincs alkalmazásával rögzíthetik."
63/c. ábra.
6. § Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő z/5. ponttal egészül ki:
(A veszélyt jelző táblák:)
"z/5. "Körforgalom" (95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következő útkereszteződésben körforgalmú forgalmi rend van."
95/e. ábra.
7. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő c/1., e/2., f/1., g/2., g/3., g/4., g/5, pontokkal egészül ki:
(A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:)
"c/1. "Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetőséggel" (106/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetősége biztosított.
106/a. ábra.
e/2. "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy-113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.
112/d. ábra.
112/e. ábra.
f/1. "Kerékpáros közvetett kapcsolat" (116/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztező út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő járművekhez kell besorolnia és az útkereszteződésen áthaladnia."
116/a. ábra.
g/2. "Kerékpársáv vége" (117/b. ábra):
117/b. ábra.
g/3. "Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv" (117/c. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.
117/c. ábra.
g/4. "Út melletti kerékpárút" (117/d. és 117/e. ábra):
117/d. ábra.
117/e. ábra.
g/5. "Út melletti kerékpárút vége" (117/f. ábra):
117/f. ábra.
(2) Az R.17. §-a (1) bekezdésének d/1., e), g), g/1. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:)
"d/1. "Taxiállomás" (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a taxiállomáson egy időben várakozó személytaxik megengedett számát.
e) "Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti.
112/c. ábra.
115/a. ábra.
g) "Autóbusz forgalmi sáv" (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történő elhelyezkedését és a rajta közlekedők haladási irányát jelzi.
g/1. "Kerékpársáv" (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését és a közlekedők haladási irányát jelzi."
(3) Az R. 17. S-a (1) bekezdésének s) pontja az alábbi 131/a., 131/b., 131/c. ábrákkal egészül ki:
(A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:)
"s) "Lakott terület kezdete" (131/a., 131/b., 131/c. ábra):"
131/a. ábra.
131/b. ábra.
131/c. ábra.
(4) Az R. 17. §-a (1) bekezdésének t) pontja a következő 132/a., 132/b., 132/c. ábrákkal egészül ki:
"t) "Lakott terület vége" (132/a., 132/b., 132/c. ábra):"
132/a. ábra.
132/b. ábra.
132/c. .ábra.
(5) Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínű - jelzőtáblák adhatnak tájékoztatást."
(6) Az R. 17. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg, az úttesten kijelölt kerékpársávon a kerékpáros vagy az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz - a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben - közlekedhet.
105/a. ábra.
(4) Az (1) bekezdés v), x), y) pontjában meghatározott jelzőtáblák zöld, kék vagy fehér alapszínűek lehetnek."
8. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése a következő h/1., p/2., s) pontokkal egészül ki:
(Az útburkolati jelek:)
"h/1. "Előretolt kerékpáros felállóhely balra bekanyarodó kerékpárosok számára" (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az oda kerékpársávon érkező és balra bekanyarodó kerékpárosoknak, a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a tilos fényjelzés ideje alatt szabad a többi jármű elé - a besorolás általános szabályai szerint - besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni."
153/a. ábra.
p/2. "Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest" (158/i. ábra):
158/i. ábra.
"s) "X-jel" (158/j. ábra); az egymást keresztező vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tűzcsap stb.) szabadon kell hagyni."
158/j. ábra.
(2) Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kerékpársávot az úttest többi részétől folytonos -az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el."
9. § Az R. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Járművel az úttesten -az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel -ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra-tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbratartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban."
10. § (1) Az R. 26. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés az alábbi a/1. és d/1. pontokkal egészül ki:
[(1) Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
"a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
- autópályán 130 km/óra,
- autóúton 110 km/óra,
- lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
- lakott területen 50 km/óra,"
"d) motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral 40 km/óra,"
"a/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal[2]
- autópályán 100 km/óra,
- lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/óra,
- lakott területen 50 km/óra,"
"d/1. hólánccal felszerelt gépjárművel 50 km/óra."
(2) Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál nagyobb sebességet jelez a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni."
11. § Az R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet."
12. § (1) Az R. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni."
(2) Az R. 31. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik:]
"b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére,"
13. § Az R. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton és autópályán egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos."
14. § Az R. 36. §-ának (2), (4) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(4) Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.
(8) Autóbusz forgalmi sávban csak menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, valamint az autóbusz és trolibusz forgalom zavarása nélkül személytaxi, továbbá erre utaló külön jelzés esetén (117/c. ábra) kerékpáros közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat.
(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni."
15. § Az R. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre-csak a következő járművek hajthatnak be:
a) kerékpár,
b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,
d) az oda látogatókat szállító autóbusz,
e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,
f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen."
16. § (1) Az R. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5;5 méter szélességű hely marad."
(2) Az R. 40. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Tilos megállni:]
"d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik."
17. § Az R. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járműre is irányadó."
18. § Az R. 44. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocait nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani."
19. § Az R. 46. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.
(4) Tehergépkocsin - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha
a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,
b) a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van,
c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,
d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,
e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.
(5) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg."
20. § Az R. 47. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány]
"d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;"
21. § Az R. 48. §-ának (4)-(5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Olyan gépjárművel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és lezárt állapotban van, továbbá a gépjármű vezetője azt üzembe is helyezte.
(5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni.
a) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:
aa) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;
ab) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
ac) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
ad) a járművezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során az oktatónak.
b) A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket nem kell biztonsági gyermekülésben rögzíteni, ha:
ba) a biztonsági gyermekülés beszerelésére a személygépkocsi gyári kialakítása alapján nem alkalmas;
bb) a gyermek az üléshez beszerelt biztonsági övvel megfelelően, biztonságosan rögzíthető;
bc) a 46. § (2) bekezdése alapján és a szállított személyek számából következően egy ülőhelyen két gyermek foglal helyet;
bd) az egyidőben szállítani kívánt gyermekek száma miatt a biztonsági gyermekülésben történő rögzítés nem oldható meg;
be) a szállítás taxi üzemmódban használt taxi gépkocsival, személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsival, rendvédelmi szervek gépkocsijával vagy a mentőgépkocsi betegellátó terében történik.
(7) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel."
22. § Az R. 51/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"51/A. § A 14. s (13) bekezdésében, a 40. § (9) bekezdésében, valamint a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott és az őt szállító járművön az engedélyre utaló jelzés van."
23. § (1) Az R. 54. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni."
(2) Az R. 54. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"a) a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el - vagy,"
(3) Az R. 54. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint
b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad."
24. § Az R. 59. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A rendőrhatóság- az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely:)
"a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik;
d) a mozgáskorlátozottak gépkocaijai részére fenntartott jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik;"
25. § Az R. 1. számú függeléke I. Fejezetének f/1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a Fejezet a következő sz) és t) pontokkal egészül ki:
(I. Az úttal kapcsolatos fogalmak:)
"f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.
sz) Földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.
t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik."
26. § (1) Az R. 1. számú függeléke II. Fejezetének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek."
(2) Az R. 1. számú függeléke II. Fejezetének c), d), j), k), l), r) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak:)
"c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.
d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.
j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.
k) Motoros tricikli: olyan motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.
l) Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.
r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három-vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg."
27. § Az R. 1. számú függelékének III. Fejezete a következő j) ponttal egészül ki:
(A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak:)
"j) Biztonsági gyermekülés: külön jogszabályban meghatározott követelményeket kielégítő, a gépkocsiban megfelelő módon elhelyezhető, a gyermek biztonságos rögzítésére szolgáló berendezés."[3]
28. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. május 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az R. 48. §-ának (8) bekezdése és 64. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az R. 14. §-ának (15) bekezdése, 17. §-a (1) bekezdésének f/1. és g/3. pontjai, 17. §-ának (3) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének h/1. pontja, 26. §-a (1) bekezdésének a/1. pontja, 36. §-a (8) bekezdésében és 54. §-a (1) bekezdésében a kerékpárosok autóbusz forgalmi sávon történő közlekedésével kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 48. §-ának (5) bekezdésében a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályok, valamint az 1. számú függeléke I. Fejezetének sz) pontjának rendelkezései 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek Tanácsának a biztonsági övek 3,5 tonnánál könnyebb járművekben való kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 91/671 (EGK) irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

[1] 1997. évi XXXII. törvény a Határőrizetről és a határőrségről
[2] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 61/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
[3] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet


Előzmény: Bihus (9)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!