Engem -egyszeri fasisztakent- bosszant, hogy a magyarok nem hajlandoak olvasni es kulon keresnem kell a nem szinkronizalt filmeket. A forditas ugyanis mindig csapnivalo, evek ota nem lattam olyan szinkronizalt filmet, amiben ne lett volna felreforditas, mellesleg -szinten egyszeri fasisztakent- tessek megtanulni vagy olvasni, vagy angolul.
A Monty Python's flying circus-t alig akartak leadni a magyar tv-ben, mert nem lett volna szabad szinkronizalni, a nezok meg nem olvasnak. Nem is ismetlik, pont ezert.
Sziasztok!
Jómagam is szinkrondramaturg lévén van rálátásom a problémára. A jövőre nézve igen borúsak a kilátások, ugyanis gyalázatos módon alulfizetett szakmáról van szó, ami csak tovább fog rontani a már amúgy is alacsony színvonalon. Talán a stúdióvezetőket leszámítva a szinkronizálás folyamatának az összes szereplője nevetséges munkabért kap. Hozzáteszem, teszi ezt természetesen abszolút "külsős"-ként, mint vállalkozó, vállalva az ezzel járó összes terhet (bár ebben az országban ezen nem kéne csonálkoznom).
A nézőnek, amúgy teljesen érthetően, komoly elvárásai vannak a szinkron minőségét illetően, hizsen lépten nyomon találkozik vele. Jogos igény az alapos, pontos, hibátlan munka mind a fordítás, a színészi alakítás, és a stúdiómunka terén. Ugyanakkor ezt ellehetetleníti a kevés pénz. Hiába van meg egy dramaturgban adott esetben a törekvés az alapos munkára, ha mindössze 300 magyar forintot kap egy, azaz 1 filmpercért. Igaz, ezt stúdiója és megrendelője válogatja, de ez az összeg 400 ft/percet sosem haladja meg. Kivéve talán azt a néhány kiemelt munkát, ami mozira készül (de a moziszinkronok között is csak a legnagyobb várakozást megelőző filmekre igaz, hogy a ráfordított figyelem és a javadalmazás is kedvezőbb).
Vagyis ha úgy vesszük, hogy egy dramaturg egy 100 perces filmért kap 30-40 ezer forintot, akkor szerintem érthető, hogy a fordító nem fog egy hétig ülni rajta, mert nem kifizetődő. (Ebből még persze adóznia is kell - így vagy úgy). Persze, hogy 3-4 nap alatt csinálja meg, nem rágódik egy-egy mondaton, nincs ideje valami nagyon szellemes, nagyon "oda illő" fordítást kitalálni, nem néz utána a kérdéses (szak)kifejezéseknek, témának.
Ez aztán hatványozottan igaz az említett "Rém rendes család"-jellegű sorozatokra, ahol az első perctől az utolsóig "be nem áll a szájuk", és sokszor több a szöveg abban a 20-25 percben, mint egy 100 perces moziban - a dramaturg azonban filmpercre kapja a pénzt. Ilyenkor 1 epizód/nap-os tempónál kb. kemény 6000 ft üti a markát. Még egy takarítónő vagy egy bébiszitter is többet kap (na nem, mintha becsmérelni vagy minősíteni akarnám az ő munkájukat).
Ez áll tehát az egyik oldalon. A másik oldalon pedig ott áll a néző, aki bizony sokat nézi a tévét, sokat jár moziba - egyszóval sokat van "kitéve" a magyar szinkronnak. Napjaink egyik fő kikapcsolódási forrása ez, amire sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítani.
Sziasztok!
Ha már a szinkronnál tartunk. Manapság már csak azok tudnak igazán jól szinkronizálni, akik annak idején megtanulták - a főiskolán, vagy egy jó rendező kezei alatt. A fiatalok azt hiszik, hogy csak odaállnak és pikk-pakk menni fog. Természtesen van, akinek van érzéke hozzá, de a legtöbben fel vannak háborodva, hogy miért nem hagyják őket gyakorolni előtte, miért nincs idő megnézni a filmet...stb. Bizonyos szempontból igazuk van, mert hol tanulják meg szerencsétlenek, másfelől meg ma már senkinek nincs ideje kinevelni a követekező generációt. Ezért bárhova kapcsolsz ugyanaz a harminc hang dolgozik minden filmben. A jó szinkronrendezők is "kihaló félben vannak". Ma már bárki létrehozhat egy stúdiót, azt állítja magáról hogy rendező, felvesz sok pénzér egy-két szerencsétlent, aki elhiszi, hogy pár hónap alatt szinkornszínész lesz belőle, és dőlnek a filmek. Nincs képzés a rendezőknek se... csak elleshetnék a nagyoktól, ha tudnák kik a nagyok, és lenne bennük annyi alázat. De nincs és nem tudják. Sajnos. Ezért vannak olyan borzalmak, mint a Zone stúdió, akinek a munkáit a ViaSaton lehet látni - kirohansz a világból, ha meghallod. A magyartalan, értelmetlen, hangsúlytalan, technikailag nulla jelzővel illethető munkadarabok százait gyártják sorozatban... Nekünk. Egyébként beszélgetve a szakmabeliekkel kiderült, hogy szerintük (rendezők, forgalmazók) a nézőknek mindegy kit és mit hallanak. Ezért nem ragaszkodnak mindig ugyanahhoz a magyar hanghoz bizonyos színészek esetében, és nézik el a dramaturgok baromságait is. Szomorú... és állítólag minden miattunk van, mert mi nézzük (esszük), amit kapunk, és nem lázadunk, írunk leveleket, vagy egyszerűen kapcsoljuk ki a TV-t ha nem tetszik, amit hallunk.
Hogy en is hozzaszoljak: A magyar szinkonszineszek nem tudnak szinkronizalni! Egy film akkor, es csak akkor teljes, ha az eredeti hang szol alatta. Mert a szineszek sajat hanghordozasat es hangsulyaikat SOHA nem fogja tudni egy szinkronszinesz utanozni. Az igaz, hogy egy film keszitese soran nagy altalanosagban van utoszinkron, de ugyanaz a szinesz szinkornizalja sajat magat, ha esetleg a felvetelek soran hatterzaj, miegymas miatt nem nagyon ertheto, stb.
Viszont, ha egy filmet eloszor szinkronosan latok, pl. X-men (na ennek pl jo a szinkronja), akkor ugy lesz a termeszetes es eredeti hanggal mar mas erzeseket hiv elo, mint szinkronnal.
De pl. a Sunshine szamomra jobbat nyujtott szinkronban, bar az igaz hogy Ralph Fiennes-nak van a legjobb hanghordozasa a vilagon.(na jo, meg tom hanksnek, es denironak).
Moziban melozom, es van idom megfigyelni az ilyeneket.Az egyik legjobb forgalmazasi huzas volt az elmult 10 evben, hogy pl. a Schindler Listajat videokazettan es TVben es barhol CSAK feliratosan lathattak a nepek. Mostanra mar le lett szinkronozva, es ezzel egyutt el is lett sz*rva.
Szoval a szinron/feliratozas dolog fugg egy par tenyezotol (szerintem):
- penz. (ha van, akkor szinronozzak). meg jo hogy keves van, mert FELIRATTAL minden jobb.Bar a magyar ember meg lusta/nem tud olvasni.
- orszagos premier idopontja (ha kozel van, nincs szinkron)
- film jellege. (ha rajzfilm, akkor biztos szinkronos). bar az egyiptom herceget megneztem volna felirattal.es ha a forgalmazo ugy dont, hogy jobban ut eredeti hanggal, akkor azert nem szinkronozzak.(pl. schindler)
- kopiak szama. Ha a forgalmazo ugy tervezi hogy keves kopiaval mutatja be a filmet, akkor nem lesz szinkronos. Ha va eleg kopia (8-10-12-15), akkor vagy mind szinkronos lesz, vagy csak a nagyobb hanyada.pl. a jeg es fold kozott az orszagban szinkronnal ment, de asszem a dplazaban feliratosan is.ezzel szemben a tigris es sarkany 6 kopiaval rendelkezik, ebbol 3 megy pesten, 2 videken, 1 raktarban.
Hogy dr_strange-nek is valaszoljak: a promocio 60-70%a a gyarto orszagbol (fokent USA) jon altalaban. a standyk (nagy, allo kartonreklamok 100%ban, ezekert nem mindig kell fizetni, benne vannak a studiok es forgalmazok kozti szerzodesekben).bar ezek darabja 40-80 ezer forint kozt mozog. kiadas a feliratozasban, a magyar nyelvu promocioban (plakat, elozetesszinkron,magyar standy v. banner), kb. 8 kopia gyartasa a filmlaboratoriumi vallalatnal, ezek elhanyagolhato kiadasok, meg egy gyengebb film eseteben is.
Egyszer-kétszer írtam magyar szöveget filmekhez, és azon röhögtem, hogy a tévékbe kerülő filmek között nem egy olyan volt, ahol a fordító -esetenként én - egyszerűen nem értette a szöveget. pl. azért, mert a forgalmazó nem szerzett írott szöveget a filmhez, és úgy motyogtak benne, hogy magyarul se érteném. Pl. Billy Drago, a ZS-kategóriás filmek sztárja beszél úgy, hogy szerintem ő se tudja mit mond. Na, ilyenkor van az, hogy találjunk ki valami olyat, ami illik a történethez, a szájmozgáshoz, és még hihető is... volt egyszer egy olyan film, ami a császári szupertévék egyikében ment, két beszívott futónőről szólt, akik az egész filmben szétcsúszva motyognak. Nem én írtam a szöveget, de az egész stúdió azon filózott, miről is beszélhetnek a filmben. Így született hozzá egy teljesen új, magyar szövegkönyv... kitaláltak egy sztorit...
elsősorban tényleg a gyorsaság számít, nagy amerikai kasszafilmek manapság elég gyorsan eljutnak az itthoni mozikba is, van úgy, hogy néhány hét csak a különbség, nincs idő a jó szinkronra, rosszat meg minek, nem?
egyébként személyes észrevételem szerint az új generációk egyszerűen nem tudják követni mostanság a feliratokat, ha meg igen funkcionális analfabéták, ezt valahogy mégsem írja senki érvnek a szinkron mellett...
Csak úgy eszembe jutott, hogy ha egy film 200 millió forintnál nagyobb bevételt hoz (jegyeladás), akkor miért nincs 6-8 millió forint a szinkronra? Szerintem még többen megnéznék a filmeket.
És sok esetben a szinkron nem adja vissza a film eredeti hangulatát. Pl a napokban láttam a Mindent anyámról című filmet szinkronizálva. Szörnyű volt! Még szerencse, hogy anno feliratossan láttam.
Mondjuk azt sem szabad elfelejteni, hogy a feliratozás sokkal gyorsabb, és így hamarabb kerülhetnek moziba a filmek. De a másik fele pedig az, hogy annyira rossz fordításokkal találkozhatunk mostanában, hogy inkább hallgatom az eredetit.
- a hasonlóan kisméretű nyugati országokban valószínűleg sokkal több pénz van szinkronra
- szerintem a mozikban bőven elég a 30%, még sok is (én csak a gyerekfilmeket szinkronizálnám), a legtöbb film az eredeti hanggal az igazi, én inkább vállalom az olvasást
- más országokban meg az alámondásra esküsznek (pl. Lengyelo.), még a tévében is rengeteg az alámondott film
- mire a tv-be kerül, úgyis szinkronizálják
Ma miért olyan kevés a szinkronizált film a mozikban? Kb 130 db/év bemutatott filmből jó, ha 30-at hallhatunk magyarul. Egy hasonlóan kisméretű nyugati országban (Pl. Hollandia, Belgium, vagy Portugália) szinte mindent szinkronizálnak, pedig ott sokkal nagyobb az angolul tudók aránya.
