Most fejeztük be a Loki második évadát, az egyik részben végig erős "A halhatatlanság halála"-szag terjengett :) így visszagondolva, már az első évadban is eszembe juthatott volna az analógia.
Köszi, de jó nekem angolul. Az "Early Asimov"-ban olvasom. Nagyon jó a mert a korai művei mellett elmeséli a pályafutása kezdetét is. Hogy ment fiatalon kiadótól kiadóig hogy kiadják az írásait.
Lehet engem az 1938 körüli szövegek zavarnak.
Például valami kellemetlen feladatot elmagyaráznak a főhősnek és erre ő azt mondja:
- Is that so?
A 30-as Stan és Pan filmek tele vannak ezzel a megjegyzéssel.
Ennek mi a magyar címe? Asimov legelső műve. Nagyon fura a stílusa, de angolul olvastam. Lehet az én angol tudásom nem elég.
Viszont a sztori, már ez is igazi hard sci-fi.
Olvastam most Poul Anderson-t is. Ahol a távoli jövőben egy nagy csillagközi birodalomban ülnek a helyi kocsmában és beszélgetnek hogy milyen az időjárás. Ebben mi a f@szom a sci-fi?
(Sajnos ez az ócska fórummotor nem engedi, hogy linket készítsek belőle a most használt böngészőmmel)
Ha ezt valaki elmagyarázná...
Asimovtól ugyanis megszoktam, hogy elég szájbarágós az ilyen történetek vége, de mindig van bennük valami többé-kevésbé váratlan(például a Második Alapítvány végén az Első Szóló személye :) )
Itt... Végig várok valami hasonlót, de ehelyett... Mondhatni, kiszámítható végig a történet. Kicsit abszurd(volt a maga korában, ma már nem annyira) a sztori, de a vége... valahogy mást vártam.
Ha figyelmen kívül hagyom, hogy ki a szerző, akkor nincs vele gondom, csak Asimov stílusával nem tudom összekötni.
Köszi, ez jó megfigyelés - valószínűleg tényleg másképp írja meg az Öreg, ha addigra már lezajlott az államalapítás (és ha tényleg befolyásolta a dolog, amiről meg vagyok győződve).
Már '41 előtt is volt igény zsidó államra Palesztinában, sőt addigra már megvolt pár vérontás is. Az Alapítványban leírt Hardin/Mallow-féle békés megoldás inkább csak wishful thinking lehetett Asimov részéről és a valóságban nem is következett be. Ha az arab-izraeli konfliktus lett volna a minta, akkor az Alapítvány kb. úgy nézne ki, hogy az Alapítvány hadsereget szervez és többször is sz@rrá veri a szövetkezett öt királyságot, elfoglalja Anakreon fővárosát és átteszi oda a székhelyét Terminusról.
De ha már újranyílt a topik, most jutott eszembe egy nem-sorozatos kérdés: OK, hogy az Alapítvány a Római Birodalom bukása utáni korszak analógiája, de a barbár királyságok közé, totál nyersanyaghiányban, viszont hatalmas küldetéstudattal és technikai-tudományos előnnyel lepottyintott, egyedülálló csoport teljes egészében megfelel Izraelnek. Annyira egyértelmű az analógia, hogy nem is értem, miért nem kezeljük magától értetődőnek. Node Asimov már 1941-ben megírta az első történetet, Izrael megalapításának pedig a II. VH adott nagy lökést, és csak 1948-ban kiáltották ki. Viszont Asimov hatalmas műveltséggel bírt, és mint kivándorolt zsidó család gyermeke, gondolom az aktuális eseményeket is figyelte. Ha 1951-ben írta volna az Öreg, soha el nem hinném, hogy nem a megtörtént államalapítás befolyásolta, így viszont próféta volt? Az biztos, hogy más amerikai zsidó alkotók eddigre már "beleálltak" Hitlerbe, ld. az 1941 márciusában publikált Captain America #1-et, aminek már a címlapján megkapja a frászt a bajszos. Esetleg van itt valaki, aki többet tud a cionista mozgalomról, és hogy az államalapítás az arabok gyűrűjében mennyire volt benne a levegőben?
Asimovnak a határozott, tudományos szempontból megalapozottnak vélt véleménye az volt, hogy a Holdnak, a Földhöz viszonyított nagyságának köszönhető ez a nagy változatosság. Könyvben is megírta ezt. Az, hogy egy fiktív szereplő ötletel, nem egyenlő Asimov igazi véleményével. Ezt nem nevezném tévesztésnek. Nekem pedig pont ezek az egyszer így, egyszer amúgy megírt apró mozzanatok bizonyítják, teszik hihetővé, hogy "valós" históriáról van szó (ld. mi sem tudjuk pontosan, mint mondott, tett 500 évvel ezelőtt valaki, hanem van ilyen elmélet, meg amolyan).
A Terminuson egy őshonos mohafajtát és valami korallszerű, illetve rovarszerű őshonos fajt említ ( amiket az Alapítvány betelepülése után sikeresen ki is irtottak, és már csak állatkertben láthatók ). Ugyanitt ( Az Alapítvány pereme, I. rész ) vagy tízmillió olyan bolygót említ, amin élnek őshonos élőlények, de közel sem olyan változatosságban és sokszínűségben, mint a Földön. A trilógia egyik könyvében konkrétan említ egy háromujjú patás, kisméretű kecskeszerű állatot.
A Föld a legbonyolultabb ökoszisztémával rendelkezik, ami páratlanul sokféle faj kialakulását tette lehetővé, de olyat sehol nem mond Asimov, hogy az összes többi bolygón csak moha van. Még a Terminuson is említ egy őshonos fajt (a nevének utána kéne néznem), és azt is taglalja, hogy az emberek a bolygók gyarmatosítását annak növény- és állatvilágára is kiterjesztették, de voltak megmaradt őshonos fajok is.
Daniel pedig Daneel, és valószínűleg csak a szintén mentális hatalommal rendelkező robottársak ismerik fel robot mivoltát, a hagyományos robotok nem.
A Baley történetekben milyen ellentmondásokat fedeztél fel?
Robotok és a birodalomban fejtegeti Asimov ( Mandamus szavaival ) , hogy a föld a természetes nukleáris sugárzása miatt lett változatosabb . Amiatt lett több genetikai változás .... minden más bolygón meg lassú folyamat , csak a mohákig jutottak el .... Ennek ellentmond az Alapítvány elején szereplő niak madár ...
De ugye nem ez az egyetlen hiba a sorozatban .... rendszeresen ( évente kb. ) újra hallgatom hangoskönyvben , és néha fájnak a hibák ....
Csak egy példa : Daniel . Néha a robotok embernek hiszik , néha le van írva , hogy a robotok tutira felismerik , hogy robot ....
A Baley féle történetek a leg ellentmondásosabbak ....
már nem tudom melyik regényben magyarázták, talán amikor a földet hajkurászták (azt elég sok helyen csinálták), hogy a holdja miatt sokkal változatosabb az élet mint többi bolygón
Ezek külön kötetek vagy benne vannak a szukits által kiadott "Addenda" kötetben. Nem teljesen látom át hogyan tevődnek össze ezek a nem Asimov által írt könyvek. Vagy a 11. számú nagy szukitsos gyűjteményes kötet az teljesen más?
A Trilógiában tényleg semmi nyoma. Későbbi kötetekben már igen.
Terminusról írja, hogy ott valami mohaféle képviselte a legmagasabb szintű életet. (úgy rémlik hogy Trevize és Pelorat vagy Trevize és Compor egyik beszélgetésében).
Amikor pedig megérkeznek Sayshellre, a bevándorlási tiszt mondja, hogy már távolról átvizsgálták a hajót.
Comporellonon meg meg is vizsgálják az utasokat. És Bliss eredményén nagyot csodálkoznak.
Mondjuk emlékeim szerint Asimov csak azt taglalja, hogy értelmes életet nem találtak sehol, hogy egyetlen lakható bolygón se lett volna valamilyen élet, arról nem írt. Igaz az ellenkezôjérôl sem. Valamiért ezt nem találta fontosnak. A könyveit olvasva ez akkor nekem sem volt szempont. Asimov világa ilyen, és kész. Ezt kamaszfejjel simám elfogadtam, és most is csak akkor kötök bele, ha a kelletenél többet ittam:-0
Meg nem nagyon volt honnan elkapni, mert majdnem kizárólag a kiválasztott földi flórát és faunát vitték magukkal az űrlakók és később a telepesek. Amikor az űrlakók kipusztultak egy bolygóról, szét is esett az ökoszisztéma. Az űrlakó világokon nem voltak kórokozók, a telepeseknek meg csak volt annyi eszük, hogy nem vittek vírusos tobzoskát, vagy ha igen, nem ették meg.
Valamelyik alapítványi bolygón élt egy hatalmas madár, amire a királyok siklóról vadásznak (nyak?), az meg feltételezi hogy annak a bolygónak komplett ökoszisztémája volt már az emberek érkezése előtt is, de azoknak a betegsége biztos nem volt emberkompatibilis.
Az a kérdés már régen is szöget ütött a fejembe, vajon a Birodalomban is előfordulnak-e ragályok, hiszen ez óhatatlannak tűnik, ha ilyen sok, méghozzá ilyen népes világ van. Kell, hogy legyen erre is protokoll. Ám ettől soha, senki nem zavartatta magát ide-oda röpködés közben. Legfeljebb a szagok voltak kicsit furcsák az elején.
Az űrlakóknak még volt valami orrba helyezhető szűrőjük, ők így vigyáztak magukra, de kb. ennyi, amire emlékszem a mikrobák elleni védekezés témaköréből.
