Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Theorizer 2009.03.29 Creative Commons License 901
Igen, nagyon egyértelmüen nem derül ki, de a kommentárban leírják (most rövidítve írom), hogy ezen nyilatkozatom tartalmilag tanuvallomásnak tekintendö, így igazmondási kötelezettségem van, és (és itt jön a lényeg) a közigazgatási hatósági elárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló X.Y. törvény alapján a tanvallomást ilyen és ilyen esetekben megtagadhatom. Tehát valszeg ez még jelenleg egy közigazgatási hatósági elárás.

Egyébként mindenképpen a legutolsó pillanatban akartam feladni a választ. Már csak azárt is, mert ha 5 és fél hónapig tartott, hogy az autókölcsönzötöl lekérjék az adataimat, lehet, hogy már a határozattal kicsúsznak a 6 hónapból (egy bö hetük lesz rá). Persze azt még ha vissza is dátumozzák, a 60 napra még mindig hivatkozhatnék a fellebezésnél (amiröl én viszont azt olvastam valahol, hogy 5000 forint, de még az is jó).

T.
Előzmény: Törölt nick (900)
Törölt nick 2009.03.29 Creative Commons License 900
Vitatható szerintem a dolog. Most a 60 napot ne keverjük ide.)

Több ponton módosítják a törvényt, de még mindig nem eléggé, mert tele van hiányoságokkal és így a büntetőjogból kell beemelni az elveket.

Én megindítottam volna ismeretlen elkövetővel szemben az eljárást, és akkor nincs gond. Csak éppen a szabálysértésben szinte feltételezik, hogy mindig van "elkövető", aki ismert (közölni kell az ismert adatait). De láttam olyan eljárást is ahol nem volt ismert és lefolytatták, igyekeztek megtudni ki az. Ugyanis a szabálysértésben nincs nyomozás, így 99%-ban ismert elkövető ellen folyik az eljárás. A BM endelet viszont kimondja, ismeretlen ellen is indítani lehet eljárást.
Szerintem jelenleg csak egy közigazgatási eljárás folyik, amit lezárnak és lesz egy szabálysértési belőle.
A jogelvek alapján szerintem csak azon eljársi cselekmének számítanak bele, amelyek a szabálysértési eljárás alatt keletkeztek. Így az eljárás megindítása is ilyen lehet, vagy a határozat maga, ha 6 hónapon belül születik meg. Az a kérdés, hogy az eljárs megindításáról jön-e valami végzés szerű aktus, passz...

24. § (1) A szabálysértési eljárás a szabálysértési számon történő iktatás napjával indul meg.

Önmagában az ikatás kérdés, hogy eljársi cselekmény-e No ez tipikus aktustan, utána kellene nézni a kommentárban.

Végülis olyan mindegy, érdemes ezen az alapon megfellebezni, ha a határozat későbbi, mint 6 hónap. Tanácsokat nem akarok adni, de nem kell elkapkodni a visszaküldést, tértivevénnyel kell, hogy látható legyen mi az a legkorábbi nap, amikor iktatták és mondjuk vasárnap nem hoztak határozatot...

Érdemes fellebbezni, ha ezek fennállnak, mert az eljárás ingyenes, egy próbát megér. Sőt amikor visszaküldted az iratot, akár be is mehetsz egy héttel rá, hogy miként áll az ügy betekints az iratokba, akkor látod mikor iktatták, stb.
Előzmény: Theorizer (898)
Theorizer 2009.03.29 Creative Commons License 899
Ok, értem. Köszönöm mégegyszer a válaszokat.

T.
Előzmény: Törölt nick (897)
Theorizer 2009.03.29 Creative Commons License 898
Ráadásul ahogy írják: "Az adatkérés célja: a fent megjelölt szabályszegés miatt a szabálysértési eljárás megindítása".
Ahogy gondolom, az ezt lezáró határozatnak kellett volna 60 napon belül elkészülnie, tehát most még a rendörség által kedvelt határozat-visszadátumozási trükk sem nagyon müködne. Vagy téveszméim vannak ezügyben?
Előzmény: Theorizer (896)
Törölt nick 2009.03.29 Creative Commons License 897
Nincs mit, remélem jót írtam.
Kiegészítés:
Az eljársi cselekménytől foganatosításától számítják az elévülést, nem a kézhezvételtől- szerintem de fejből nem tudom:)

A 60 nap pedig egy másfajta eljárásra vonatkozik, a közigbírágra, de ez nem az, így jelentősége nincs.
Előzmény: Theorizer (896)
Theorizer 2009.03.29 Creative Commons License 896
Köszönöm a választ! Sajnos még van egy bö 2 hét az elévülésig, s a héten meg már fel kell adnom a válasz levelet (8 napon belül ugyebár), úgyhogy még éppen megbüntetnek. Utolsó reményem a 60 nap volt, ami meg, ahogy írtad, nem sokat számít.
Előzmény: Törölt nick (895)
Törölt nick 2009.03.29 Creative Commons License 895
"88. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha

c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,"

"11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak."

Tehát a 6 hónap csak ún, szubjektív idő, ha nem történik semmit eljárási cselekmény. A 2 év az objektív, amikor már semmiképp nem lehet eljárni az elkövetővel szemben.

Ha jól számolom, a Te esetedben nincs meg a 6 hónap (nov., dec., jan. febr.+még egy hónap). De pont határeset.
Előzmény: Theorizer (894)
Theorizer 2009.03.29 Creative Commons License 894
Pontosan, szabálysértési eljárásról van szó (gyorshajtás), viszont az autó egy bérautó volt. Vélhetöleg akkor ezért az adatszolgáltatási felszólítás.
Előzmény: Törölt nick (893)
Törölt nick 2009.03.28 Creative Commons License 893
A 60 nap kapcán kétséges a jogalkalmazói gyakorlat. Jellemzően azt mondtuk ne fellebbezzenek, mert ez csak egy lejárási szabály, a büntetőeljárásban is vannak következmények nélküli szabályok. Elég pontatlan volt a jogalkotó, ha ilyen rést hagyott, illetve minden féle dolgot szabályoz, amit nem feltétlen itt kellene.
Lehet butaságot írok, de pl. elévülési szabály nincs a törvényben!
A legújabb gyakorlat ismeretében volt, ahol a másodfokon megváltoztatták a határozatot, vélhetően pont emiatt, mert ezt a 560 napot tekintik az eljárásra nyitvaálló határidőnek.

Ugyanakkor pont az objektív felelősség miatt nem szoktak nyilatkozatot kiküldeni, hogy ki vezette az autót, hanem a rendszám szerinti tulajnak kiszabják a bírságot.
Nem lehet, hogy szabálysértési eljárásról van szó? Ettől függ a dolog.
Előzmény: Theorizer (892)
Theorizer 2009.03.28 Creative Commons License 892
Sziasztok!

Tegnap kaptam a Komárom-Esztergom megyei rfk-tól egy levelet, amiben adatszolgáltatásra szólítanak fel mivel állítólag 2008 októberében valahol az M1-esen 60km/h helyett 102-vel mentem. A kérdésem, hogy ilyenkor mit kell tenni. A 60 nap ugye már rég lejárt. Kell még egyáltalán ezzel a felszólítással foglalkoznom, vagy már nem? Vagy küldjem vissza az adatokat, és majd a határozatot fellebezzem meg?

Válaszotokat elöre is köszönöm.
T.
Füsti-67 2009.03.26 Creative Commons License 891
Köszönöm!
Előzmény: Törölt nick (890)
Törölt nick 2009.03.26 Creative Commons License 890
Fellebezés az egy nem jogerős határozattal (pl. elsőfokú) szembeni rendes jogorvoslat, mert azzal nem értek egyet.

A perújrafelvétel rendkívüli jogrvoslat, a jogerős (tehát már pl. végrehajtható) határozattal (ítélettel) szemben. ennek szigorú szabályai vannak, mert hiszen már egy ítélt dologról van szó, elég nagy kavar lenne, ha minden ítéletet meg lehetne változtatni, így ennek határideje is van. Így pl. csak ha bűncselekmény merül fel, vagy vamailyen új, addig el nem bírált tény merül fel, ami kedvezőbb döntést hozhatott volna.

A kifogás valamilyen az eljárással kapcsolatos "panasz", a polgári peres ügyben, pl. eljárás elhúzódása, szabálytalansága miatt miatti kifogás.

A te ügyedben arra lehet csak szorítkozni, hogy a FMH-val szembeni ellentmondás elmaradása miatti határidőt ne tekintsék mulasztásnak (ezzel egyidőben az elmaradt cselekményt is pótolni kell-ellentmondás).
Minden más kérdés, így a felhozotto bizonyítékok, a perbeli fél rosszhiszemű pervitele a perben hozható fel, de ehhez az kell, hogy a ellentmondás alapján az FMH-s eljárás perré alakulhasson.
Előzmény: Füsti-67 (889)
Füsti-67 2009.03.26 Creative Commons License 889
Köszi, ez jól hangzik :) Írok egy ilyen papírt, és ezzel megyek a meghallgatásra.

Amúgy mi a különbség a fellebbezés, a kifogás és a perújrafelvétel kérése között (itt a jogi alapokra gondolok, tehát nem a jogszabály szerinti terminusokra, hanem a jogelvekre...) ???
Előzmény: Törölt nick (882)
Track5 2009.03.25 Creative Commons License 888
Köszi a választ. Földhivatali térképmásolatom nincs, de szerzek egyet, annak ellenére hogy a kerítés a valódi telekhatáron áll, ugyanis azt még nem említettem, hogy egyforma házak ezek, ez egy lakópark, és mindenkinek egy vonalban húzódik a kerítése, egyforma méretű a háza stb, de az övéké nagyobb, (ezáltal a kerítés is) mivel oldalkertes a házuk. Tehát nem úgy kell elképzelni a dolgot, mint a normál utcákban levő "ahány ház, annyi fajta és annyi féle kerítés". A kerítéstől kezdve a házszínig minden megegyezik, a lépcsőfokok elhelyezkedése is stb.  Az utcán természetesen autók is mennek, de csak az jön be az utcába aki itt lakik a lakóparkban. Tehát minden egységes A-Z-ig a házakat-kerítéseket illetően.
Előzmény: bandi_bacsi (886)
bandi_bacsi 2009.03.25 Creative Commons License 887
Ja, és a közterületesnek ehhez semmi köze. Ha az ővé a terület, akkor a rendőrséggel tudja elvitetni (azért ez sem könnyű), ha meg nem, akkor közterület, és az számít, hogy fizetős parkolóövezet-e vagy sem.
Előzmény: bandi_bacsi (886)
bandi_bacsi 2009.03.25 Creative Commons License 886
A lényeg a földhivatlai térképmásolat. Előfordul ugyanis, hogy a kerítés nem a valódi telekhatáron áll, hanem mondjuk beljebb, és a kerítés előtti terület is a telekhez tartozik. Le kell ellenőrizni, hogy ebben az esetben hol húzódik a valódi telekhatár, utána okosabb leszel. Ha az ővé, akkor ne állj oda, ha meg nem, akkor meg tudod mutatni neki, és kussol.
Előzmény: Track5 (885)
Track5 2009.03.25 Creative Commons License 885

Aszfalton áll. A kert mindenkinek a kerítése mögött van. A kerítésen kívül mindenkinek van egy kisebb zöld területe, de ez feljebb van emelve az aszfalttól, amikor még építették a házakat, direkt így tervezték és kiépítették ezeket díszkövekkel meg miegyebekkel. Leegyszerűsítve a dolgot, állok az (aszfaltos) utcán, de nem a saját kerítésem előtt, hanem a szomszéd kerítésének a legvége előtt. Őket ez semmiben nem is akadályozná, mert két kamion is képes leparkolni előttük, nyáron pedig örök cirkusz van a fa alatti hely miatt, mára már meguntam. Régen azt is szóvá tette, amikor a mellette levő szomszéd bokrai előtt állt az autóm, az is zavarta, mivel "túl közel van hozzájuk". Mindent birtokolni akarnak, és meg vannak róla győződve hogy igazuk van. Nem tudom mikor készül elvitetni az autót, én még azzal sem vagyok tisztában hogy milyen módszerrel szokták ilyenkor feltenni a tréllerre vagy húzzák? Egyáltalán az is kérdéses számomra hogy hova viszik, és egyáltalán elviszi-e a közterületes?

Előzmény: Füsti-67 (884)
Füsti-67 2009.03.25 Creative Commons License 884
Jól értem, hogy a telekhatáron kívül, lényegében a telkük előtt állsz?

Mert akkor az már valószínűleg közterület, és semmi beleszólása nincs, hogy ki áll oda... (Bár falun dívik, hogy ebből jogot kovácsolnak...)

Akkor nem tudom mi a helyzet, ha mondjuk gondozza (pl. füvesíti) és Te úgy állsz oda...
Előzmény: Track5 (883)
Track5 2009.03.25 Creative Commons License 883

Üdv Mindenkinek!

Lehet hogy rossz topicban járok, és nem ide illik a problémám, de úgy érzem hogy tud valaki segíteni.

A téma parkolással kapcsolatos. A szomszéd a napokban akarja elvitetni az autómat, mert szerintük az ő területükön állok, és egy szó mint száz, az övéké. Ez úgy néz ki hogy családi házak, technikai okokból nem tudok a házam elé állni, így a szomszéd kerítésének a végébe állítom az autót, ami valójában egy aprócska Smart. A bejáratot és a kapukijárót természetesen nem akadályozza, a látókörükből gyakorlatilag kiesik, mert egészen a kerítés vége fele áll.

Nem lehet velük megértetni, hogy nem életem végéig hagyom ott az autót, ragaszkodik ahhoz hogy elviteti ha ott találja, nagyon tettrekészek, tehát simán megteszik, pénzük mint a tenger. Természetesen mondtam neki, hogy nem másodlagosan ez (is) közterület, senkinek nincsen területe, és elvileg mindenki oda áll ahova akar, az más téma, hogy senki nem szívesen lát idegen autót a háza körül.

 

Az interneten keresgéltem erre terjedő jogszabályokat, de nem találtam. Tud valaki segíteni? Holnap (ami már ma van) a kezébe akarok valamit nyomni, hogy nincs joga elvitetni a Smartot, mert közterület, és nem akadályozza őket. Aki tud, legyen szíves segítsen. Köszönöm.

Más, de még mindig ezzel a szomszéddal kapcsolatos. 1-2 hónapon belül jön a tűző nap, az utcában pedig kevés az árnyékot adó fa, nekik van egy díszfájuk a kerítésükön kívül, még dísznek ültették vagy tíz éve, azóta megnőtt, és árnyékot ad. A fa a kerítésükön kívül van, de egyébként is a szerintük birtokolt terület szélén van már, az autóm kb most ott áll. Néha nyáron a fa alá álltam, ebből is jókora vita lett, hogy kié a közterület, miközben az árnyékot nem használják ki, mert rögtön viszik az autót a garázsba, de azért fenttartatják, ami nem is az övék. Mert nem az övék. Mit tudok tenni? Segítséget kérnék erre utaló jogszabály megtalálásában, hogy legyen mit olvasniuk. Nem tudom, hogy vajon akivel hivatalosan (?) elvitetné a Smartot, elviszi-e, hiszen nincs jogalapja, de ezek képesek kitalálni valamit hogy eltranszportálják innen.

Hálás köszönettel: Track

Törölt nick 2009.03.24 Creative Commons License 882
Nincs mit, inkább ez perjogi és polgárjogi kérdés, így nem merülnék bele.
.
Marad Strassbourg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogod sérült.
Azelnök biztos mond okosat, de érdemben ő sem tehet sokat, max a visszásságokat helyrerakja, de nem a konkrét ügyben.

esetleg ez szóbajöhet:

260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

320. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a 99. § (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni vagy bírói letétbe helyezni. Ha ezt a kötelezett nem igazolja, a bíróság az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
Előzmény: Füsti-67 (881)
Füsti-67 2009.03.24 Creative Commons License 881
Na az fasza, mert a fellebbezési határidő hónapokkal ezelőtt letelt... Bár az is igaz, hogy azon nem volt rajta, miszerint én fellebbezhetek...

Köszi, hogy foglalkoztál az ügyemmel. Április 1-jén megyek a PKKB elnökhelyetteséhez meghallgatásra... talán többet ér, mint papírokat beadogatni...


De mi legyen azzal a résszel, hogy törvénysértő a Társaság igazolási kérelmét elfogadni??? Mert ez esetben nem húzta az időt a lakcímnyilvántartó...
Előzmény: Törölt nick (880)
Törölt nick 2009.03.24 Creative Commons License 880

Tipikus helyzet, túlterheltség, stb...

 

Na majd ha a tervezet valóra vál, akkor a közjegyzők fognak ezzel szórakozni.)

 

A Pp. 110. § (1): Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

 

Én ezzel élnék elsőkörben, kitérve arra is, hogy miért is fontos ez neked (amiket írtál itt), hogy ne legyen jogerős. Csak, hogy lássák milyen jelentősége van döntésüknek.

 

A kézbesítés beálltával számolják a fellebbezési határidőt, tehát amikor átvetted az elutasítást, attól (vagy beállt a kézbesítési vélelem). Első körben én ezzel foglalkoznék, az az egyetlen legkönnyebben járható út. A büntető ügynek, ha lenne is alapja, akkor sem oldja meg ezt az ügyet, mert addigra végrahajtják:D

A pp. ismeri, hogy ha valaki félrevezet, rosszhiszemű pervitelt folytat, de csak a peres eljárásban lehet ezzel érdemben foglalkozni.

 

Elviekben ezek szigorodhattak, nem tudom mikori az ügy, mert az FMH-k eljárásai gyorsultak.

Előzmény: Füsti-67 (879)
Füsti-67 2009.03.24 Creative Commons License 879
Újabb érdekes eset.

Parkolási társaság Fizetési meghagyást ad be a bíróságra, ellenem, mert lejárt a jegyem. Képeket is benyújt hozzá, amelyen a jegy adatai teljesen olvashatatlanok, mert visszatükröződik a szélvédőn.

Nem baj, azért a T. Bíróság asszisztál, és természetesen kiadja a FM-t. (Ugye a törvények szerint a bizonyítékot is be kell csatolni, a fénykép pedig arra, a fent említettek miatt alkalmatlan. Sebaj.)

Feleségem nyáron átveszi, nem is emlékezett rá, hogy melyik nap, amíg én egy gyerektábort vezettem. Mire hazaértem a határidő letelt... Beadtam az ellentmondást + igazolási kérelmet, amit elutasítottak...



Bemegyek betekinteni, hogy mégis mik a bizonyítékok, és mit látok?

A Parkolási Társaság először a régi címemre adta be a FM-t, mire a T. Bíróság felszólította hiánypótlásra (az új cím megadására) 30 napos határidővel. Hiánypótlásra semmilyen előzetes határidőhosszabbítást, utólagos magyarázkodást a törvény szerint nem fogadhat el a T.Bíróság. Erre külön és kiemelten is felhívja a Társaság figyelmét, a hiánypótlást kérő iraton.

A Társaság két hónapra válaszol, persze igazolási kérelemmel, amit a T. Bíróság persze elfogad. A kérelem indoklása az, hogy a lakcímnyilvántartó késedelmesen, 30 napon túl közli csak az adatokat. A lakcímkérő lapról kiderül, hogy az adatot 4 azaz NÉGY nap alatt megkapta a Társaság. (Egyébként is lekérethette volna azelőtt is, hogy beadja a rossz címemmel.)

Tehát előny szerzése érdekében valótlant állított egy Bíróság előtt, amit a Bíróság nem vett, vagy nem akart észrevenni. Jól értem, hogy ez BTK szerinti 318 §, csalás bűntette???

Ezekután kézbesítik felém a FM-t, és utasítják el az én igazolási kérelmemet...

Természetesen már minden fellebbezési határidő lejár, mire értesítenek az elutasításról...

Javaslat?

Kifogás? Vagy személyes meghallgatás kérése?

(Jól értelmezem, hogy ha alapból, a Bíróság által is jól érzékelhető módon törvénytelen az eljárás, akkor az nem is fellebbezés kérdése???)
Törölt nick 2009.03.14 Creative Commons License 878
Ezek szerint közigazgatási bírságot szabtak ki rád?
Nos erre nehéz a büntetőjogi elveket alkalmazni, mert egészen más elvet követ. Mondjuk ma már a parkolási pótdíjat sem lehet csak úgy osztogatni folyamatosan, mint a frutit.

Elég ritka eset a tied. A közigazgatási bírság kapcsán erről a törvény nem mond semmit, így szerintem az általános közigazgatási jogelveket és a büntetőjog elveit kell alkalmazni. Ezek szerint a cselekmény egy rendbeli, mert, egy, természetes egységet alkot. A gyakorlat az, hogy ugyan az nap nem bírságolnak kétszer.
Én a helyedbe megkockáztatnám a fellebbezést, hátha bejön.
Mondjuk illetékmentességet nem tudom tudsz-e kérni az anyagi helyzetedre tekintettel.
Előzmény: troberto (877)
troberto 2009.03.12 Creative Commons License 877
Kedves Fórumozók! 2009.02.05-én 3,5m-re parkoltam le egy útkereszteződéstől. Amikor a kocsimért mentem 15:05-kor találtam is egy „tiltott helyen várakozik“ cetlit rajta, ami után belenyugodtam, hogy 30.000Ft büntetést kell fizetnem. A mai napon két határozatot kaptam, mely szerint ugyanazon a napon 10:44-kor és 15:05-kor is megbüntettek ugyanott. Nap közben nem mozdult el a kocsi, tehát ugyanott állt. A rendőrségen arról tájékoztattak, hogy akár egy nap többször is megbírságolhatnak. Én ezt nem érzem jogosnak. Kérdésem az, hogy jogos-e a fenti eljárás, illetve, ha 5000Ft illetékért megfellebezem a jogtalan 2-szer 30000Ft-os büntetést, és elismerik hogy ők hibáztak, akkor nekem 35000Ft-ba fog ez kerülni jogosan? Köszönöm előre is ha reagáltok!
Törölt nick 2008.12.19 Creative Commons License 876
Szívesen!
Előzmény: Törölt nick (875)
Törölt nick 2008.12.18 Creative Commons License 875

 

 Mégegyszer köszi.

 

 

Előzmény: Törölt nick (874)
Törölt nick 2008.12.17 Creative Commons License 874
Ha én lennék akkor beidéznélek, tanúként, (esetleg ügyfélként) anélkül, hogy szólnék a másiknak, jó persze te szólhatsz, de úgyis ellenérdekű fél. Utána őt is, és tanúknak ugyebár igazat kell mondani, felhívnám a figyelmet a hamis tanúzás következményeire, hogy ha kiderül, hogy... Szembesítenék, az ügyleti tanúkat is beidézném. Ha kereskedés is részt vett őket is. Lehet, hogy az egyik fél tudná igazolni, mit csinált ekkor és ekkor...

Ha ezek mind nem vezetnek eredményre, akkor megszüntetném az eljárást bizonyítottság hiányában.

De ez egy ritka eset, nem gyakori, de fog szaporodni, összességében, így rendezni kellene, vagy ez lesz a kis kivétel, amikor nehéz mit kezdeni.
Előzmény: Törölt nick (872)
Törölt nick 2008.12.17 Creative Commons License 873
A konkrét ügyet ne keverjük össze az általános kérdésekkel.

Dogmatikailag én sem tartom helyénvalónak (sok más gyakorlattal együtt-pl. helyszíni bírság esetében sem feltétlen a rendszám szerinti tulaj vezette a kocsit; avagy a szabálysértési tv. egyfokú bírói útját) a objektív felelősséget, de a közlekedésbiztonság szempontjából igen. EU elvárás a balesetek csökkentése, egyébként is szükséges, akármit mond az EU. De persze nem elegendő a gyorshajtásra ráállni, mert az a legkönnyebb, ettől még nem érjük el a kívánt szintet.

A közig bírságra vonatkozó törvény elég zagyvalékos, nem túl szép a szerkezete, adatvédelmi kérdéseket is felvet (ld. menetlevélen vezetett adatok -munkahely, több sofőr-azza nem mondja ki egyértelműen, hogy kezelheti a munkáltató, tehát nem elrendeli). Az ilyen szerződéses helyzeteket sem kezeli, ami ugyan ritka.

A megoldást a teljes bizonyítóerejű szerződés bemutatása jelentené, és ekkor a új tulajt terhelné a felelősség szükség szerint bizonyítás lefolytatásával. Egyből mindenki rávezetné az óra percet.

Előzmény: Ironed (871)
Törölt nick 2008.12.17 Creative Commons License 872

 

 Köszönöm.

 

 Igen, itt van a problémám,  óra, perc, mert hogy lehet szó a felelősségemről, ha a tulajdonjogom se bizonyíthatható? ;-)

 

 Már nem igazán jogi probléma, de mit lépnének a gyakorlatban?

Beidéz, szembesít, bekéri a kereskedés biztonsági felvételeit, ellenőrzi a mobilom cellainformációit... gondolom nem a tulajdonosok által felvonultatott tanúk száma dönt.