Ügyemben pénztartozás miatt a végrehajtó korábban a fennálló pénztartozásomat elírta kevesebb összeget írt a végrehajtó a határozatában, ami ellen a felek nem éltek kifogással, két év elteltével a végrehajtó a béremből bérletiltást rendelt el még kevesebb fennálló tartozási összegre, ez ellen a végrehajtást kérő kifogással élt a 15 napos határidőben de már egy éve, és még nincs elbírálva első fokon ez a kifogás. A végrehajtó annyit mondott hogy a bíróság kötelezheti a kifogásolt összeg kijavítására, azonban arra már nem hogy az első kevesebb tartozási összeget is kijavítsa ugyan is az már jogerősé vált mert kifogás nem volt ellene beadva. Most azt kérdezem hogy a bíróság elrendelheti e a végrehajtónak a valós fennálló tartozási összeg kijavítására, vagy valóban csak a határidőben tett kifogásra vonatkozhat a kijavítás kötelezés?Mi lehet az oka annak hogy ennyire elhúzódik egy kifogás elbírálása? Köszönöm a választ.
Igen, most tartok a végrehajtási kifogásnál, ma postázom, mielőtt lejár a 15 nap. Miként és mire hivatkozva lehet megindítani a végrehajtás megszüntetése / korlátozása iránti pert? Akihez eddig fordultam még nem tudott érdemben segíteni.
Segítséget kérnék! Ma kaptam meg az ingatlan árverés kiírását. Ez nem lakás céljára szolgáló ingatlan. Sajnos külföldön vettem fel banki hitelt, majd baleset ért és nem tudtam fizetni. A banki hitelhez kötelezővé tett biztosításnak 50% felett fizetnie kellett volna, de csak elutasítani tud, orvossal meg sem vizsgáltat, holott Magyarországon ez miatt már 2007-ben 67 %-al lerokkantosítottak. A bank sem, a közjegyző sem foglalkozott a mozgásképtelenségemmel, mely a mai napig is fennáll. Most is 51%-os rokkant vagyok. Semmilyen fórumon sem tudtam megállítani a végrehajtást kérő bankot. A végrehajtó nálunk nagyon tisztességes ember, de az egyik ingatlanra egy közismert hiéna vetett szemet, és így ma megkaptam az árverezés kitűzését. Pénzem már nincs. Milyen jogi lehetőségeim vannak, hogy egy kis időt nyerjek ha már kiírták az árverést? Illetve hol tudnám azt elérni, hogy ne a bank által fizetett közjegyző adja ki a végrehajtási lapot, hanem egy független Bíróság döntsön, megfelelően helyt állt-e a bank által kötelezővé tett biztosító? Információim szerint a biztosító rengeteg jogszabályt áthágott, de mivel nincs pénzem főleg ausztriai perre, ezért nem tudok érvényt szerezni ennek. Tökéletesen megelégednék, ha egy független bíróság végre lehetőséget adna arra, hogy védekezhessek. Ugyanis a közjegyző, aki kiadta a végrehajtási lapot abból él, hogy ő hitelesíti ennek a banknak az összes hitelügyletét. Hiába felbeleztem a bírósághoz, még csak választ sem kaptam. Illetve telefonos érdeklődésre tudom, hogy a Bíróság elutasított, de a közjegyző még ezt a papírt sem küldte meg már fél éve. Van valahol erre jogorvoslat? Az is jó lenne, ha rendesen megvizsgálva az ügyemet azt mondanák nincs igazam, a biztosító helyesen járt el, mert akkor lezárnám az ügyet és megpróbálnék tovább lépni, de egyenlőre minden arra mutat, hogy nekem van igazam, csak nincs olyan fórum ahol ezt be is bizonyíthatnám, és annak hatása is lenne.
A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A te esetedben- a 7 év alatt valóban semmilyen végrehajtói cselekmény nem történt- akkor az már elévült.
Mindképp javaslom, hogy írj egy kérelmet , és ha valóban bebizonyosodik, hogy a vh jog elévült, akkor a végrehajtás nem folytatható.
Azt szeretném kérdezni, hogy magánszemély felé történő pénztartozásommal kapcsolatban, eredménytelen végrehajtás esetén, több mint 7 éves végrehajtói hallgatás után,
- Mit tehetek, ha a végrehajtó nem veszi figyelembe az elévülést, és folytatja ellenem az eljárást?
- Kérhetem-e a bíróságtól a végrehajtás elévülésének megállapítását úgy, hogy ne kötelezzen a végrehajtói költségek elszámolására?
Fővállalkozóként kötöttem egy alvállalkozói szerződést. A szerződés szerint a fizetési határidő a teljesítést követő 20. banki nap. A teljesítési igazoláson és a számlán azonban a teljesítést követő 20. naptári nap szerepel. Az egyértelműség kedvéért:Teljesítés dátuma: február 28.Fizetési határidő a szerződés szerint: március 29. (szombatok, vasárnapok és március 15. nélkül)Fizetési határidő a teljesítési igazolás szerint: március 20. A teljesítés megtörtént, az erről szóló igazolást aláírtuk, a számlát átvettem még előző hó végén. Sajnos ideiglenesen pénzzarvarba kerültem, és időközben meg is romlott a kapcsolatom az alvállalkozóval (főként korábbi fizetési késedelmek miatt). Szerintetek mit tehet, ha nem fizetek márc. 20-ig, illetve márc. 29-ig? Melyik dátum számít? Rám terhelheti a behajtás költségét (per, végrehajtó, stb.)?Kérhet kamatot?Lehet, hogy emiatt nem kapok igazolást a bankomtól, hogy "számláján sorban állás nem volt", ami a Közbeszerzésekhez kell?Lehet, hogy csőd / felszámolási eljárást indítanak a cégem ellen?Lehet, hogy végrehajtót küldenek?Lehet, hogy felkerülök valami fekete listára?
Az alábbiakban szeretném valaki segítségét-tanácsát kérni. Csalás sikkasztás áldozata lettem, ahol a bűnelkövető a tárgyalás után börtönbe került. Az ítéletben kimondták a kártalanításomat. Ehhez kirendeltek egy végrehajtót. Természetesen a végrehajtó azonnal lehúzott egy kisebb vagyonra = azóta.. (majdnem egy éve) nem csinál semmit.
Többszöri sürgetésemre azt írta.. hogy nem találja a lakcímén az adóst és nincs munkahelye sem. Mindezt az után, hogy egy börtönben ülő aktáját kapta meg, azután.. hogy én amikor őt kijelölték, akkor levélben részletesen tájékoztattam arról, hogy a tárgyaláson a börtönbe került ember milyen vagyont vallott be. (ház, autó,stb.) Semmilyen vagyontárgya kapcsán semmilyen intézkedést nem tett. Elképesztő és felháborító.Én tavaly augusztus óta munkanélküli vagyok, nekem az a pénz életbevágó lenne. Emiatt egy jogi személy kapcsán egy másik jogi személyhez fordulni pénzért nem tudok.
Tudom.. hogy Magyarországon a végrehajtó is a kikezdhetetlenek és érinthetetlenek kasztjába tartozik - de mégis : mit lehet ilyenkor tenni ? Hol van az jogszabályban, bármiben rögzítve.. hogy a végrehajtónak az ügyfél felé számlázáson túl van-e bármilyen dolga, kötelessége ? Mindenhol utánajártam az ügynek és SEMMIT nem tett ez az ember. Nincs az ingatlan meghirdetve, a rendőrségen nem is kereste, hogy hol van az autója, meg van-e még, nulla amit csinált a felém számlázáson túl !
Sok milliós kintlévőségem behajtása hogyan lehetséges, ha már van jogerős bírói ítéletem róla. A megadott határidőre nem kaptam meg a pénzemet. Hogyan tovább?
Végig olvastam a fórumot segítséget szeretnék kérni, de a problámám több karakterrel tudnám leírni. Kérhetnék-e emailcímet ahová elküldhetném a levelem?
Magánhitel-uzsora szerződéssel, közjegyzői tartozás elismeréssel, visszafizetés több alkalommal próbáltam, de a magánhiteles mindig megemelte azt az összeget amiért ő lejön a tulajdonlapról ezzel ellehetetlenítette a visszafizetést. Árverezés tuljog átadás 2. sikertelen vh után a bíróságok folyamatossan elutasítanak.
A véletlenül előkerülő adatok előkerülése után kell időben lépni...
Mindenesetre csak olyan tényre lehet hivatkozni, ami a végrehajtás alapjául szolgáló határozat meghozatalakor nem állt rendelkezésre, vagy azután következett be.
Hogy ezt hogy értelmezik? Azt bírója válogatja.
Egyébként a végrehajtást elrendelő bíróság előtt kell megindítani ezt a pert.
Elfogadhatja a bíróság 5 év után azzal az indoklással, hogy ez idő alatt sokszor kajára sem volt pénzem, ezért nem tudtam jogi lépéseket tenni? (Jogász véleményét, segítségét kérni.) Meg, hogy több év kellett, amíg egyáltalán megértettem a részben véletlenül előkerülő adatokból a helyzetet?
Nem a végrehajtás felfüggesztésének, hanem az eljárás megszüntetésének van helye a Pp. rendelkezései alapján, amit az adós kérhet. A bíróság dönthet úgy, hogy a döntés meghozataláig a vh. eljárást felfüggeszti, de ezt is kérni kell a keresetlevélben. Ez peres eljárás, az adós lesz a felperes, a másik fél, a vh. kérő az alperes, természetesn illetéke van, de ha olyan az adós vagyoni helyzete, lehet kérni költségkedvezményt (személye sköltségmentesség, vagy illetékfeljegyzési jog).
Hogy mennyi esély van? Meg lehet próbálkozni vele...
Jó napot mindenkinek! Van-e esély felfüggeszteni egy végrehajtási eljárást, ha kiderül, hogy az 5 évvel ez előtti Hagyatéki végzés ami alapján megindították az eljárást tévedésen, adathiányon alapul? Segítséget előre is köszönöm.
gondolom, hogy ha már volt végrehajtás, akkor volt előtte jogerős bírósági végzés, tehát nem tudom, hogy milyen jogcímen lehetne megtámadni?
Azt azért én furcsának tartom, hogy a kilakoltatás érvényes minden érintettre, de az árverés az csak a bankokat hozza hátrányba, az uzsorások jussát kiszolgálják...
Számomra érthetetlen, logikátlan, mivel a cél a kiszolgáltatottak védelme, s ezt nem lehet szelektálni az alapján, hogy kinek az adósa...
Persze én csak egy autsider vagyok, de itt valami nem stimmel!
Általános árverési moratórium nincs. A devizahiteleseknél volt/van ilyen (2010. évi XC. törvény), de semmilyen más esetben nincs árverési moratórium. Az Ön ismerőse nem devizahiteles. A lakása árverezhető, és az is marad; kilakoltatni viszont csak április 15. után, illetve ha ezt meghosszabbítják, akkor a meghosszabbított moratórium letelte után lehet (erről jelenleg még szintén nincs jogszabály, de nyilván áprilisig meg fogják azt alkotni). (Ha a szerződés valódi uzsorás szerződés, azt egyéb jogcímen meg lehet támadni.)
NINCS ilyen kormányrendelet, ami megtiltaná az árveréseket. Mivel ez még csak nem is devizaalapú jelzálogkölcsön, amelynek az elszenvedőit az állam védeni kívánja, így nem is tud az ismerőse semmilyen jogszabályhelyre hivatkozni. Ha az állam minden árverést, vagyis végső soron a végrehajtást magát megtiltana, akkor rendszerszinten, a gazdasági viszonyokban hatalmas káosz alakulna ki. Ez ugye azt jelentené, hogy többé semmiféle kölcsönszerződést nem kötne senki, egyetlen bank sem, hiszen még a forintalapú hiteleknél sem maradna semmilyen garanciájuk arra, hogy az összeget be tudják hajtani - vagyis megszűnne ez a tevékenység Magyarországon, legalábbis, ha csak a lakóingatlanokra vonatkozna, a magánszemély kölcsönvevők vonatkozásában, ami senkinek nem lenne jó. Kölcsönt általában azért vesznek fel emberek, mert szükségük van rá. Ezt totálisan megtorpedózni nagyon felelőtlen döntés lenne - en bloc ilyen szabályozás ezért biztosan nem lesz a jövőben sem. Ismerőse sajnos a saját hibájából (kivéve ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés történt - ami nem lenne kivételes "uzsorás" magánszemélyeknél) olyan helyzetbe került, melyből már csak a hitelezővel való megegyezéssel tud szabadulni. (Ismétlem, más a helyzet jogilag, ha a kölcsönszerződés valóban uzsorás szerződés, ennek eldöntéséhez viszont ismerni kellene a részleteket).
2011 jan.4-én mondta be a TV, hogy a kilakoltatási moratórium mellett az árverési moratórium is április 15-ig van meghosszabbítva a lakásokra vonatkoztatva.
Ráutalást már találtam a neten, csak jogszabályi szöveget nem.
Nagyon szépen köszönöm a gyors és önzetlen segítségét!
Az eljárás (per) régebbenn indult, de az árverésre csak 2010 decemberében lett kitűzve úgy, hogy még a bírósághez volt egy beadványa (időközben bekövetkezett értéknövekedés címén) amire végzés nem is érkezett.
egyesek szerint csak a pénzintézeteknek tartozókra vonatkozik, mások szerint mindenkire, hiszen a cél azonos: megakadályozni a kisemmizést amíg törvényileg nem lesz jobban, humánusabban szabályozva. A kollegám egy magánember (uzsorás) miatt került ebbe a helyzetbe. Ráadásul a pofa vette meg a saját követelését a becsérték 70%-ért. ráadásul a végrehajtónak is több mint egymillió "jár", de még a Végrehajtók Szövetségének is kell fizetnie 60 ezret - és ezek már a pofátlanság határát súrolják!!!
Szóval milyen jogszabály-helyre hivatkozzon, ha megkifogásolja az árverést?
A Végrehajtási törvényben jelenleg is az április 15-i időpont szerepel (303. §) mint ameddig a kilakoltatási moratórium tart. (Ezt folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.) Olyan jogszabály viszont tudomásom szerint nincs, ami az árverésekre is moratóriumot hirdetett volna. (Lehet, hogy tervezik, ezt nem tudom, de most nincs.) Ezzel párhuzamosan, szintén tudomásom szerint, továbbra is folynak az árverések. Vagyis most az a helyzet, hogy elárverezni el lehet az ingatlant, de a tulajdonjogot árveréssel megszerző nem üríttetheti ki a lakást a tél/kora tavasz végéig (ez volt egyébként az április 15-ig tartó moratórium indoka, vagyis hogy ne tehessenek ki senkit a tél kellős közepén). (A futó APEH-es /NAV-os/ árverésekről például, amikben szintén vannak lakások, itt lehet tájékozódni: https://arveres.apeh.hu/index-meghirdetesek-ingatlan.html?.actionId=action.common.ActivateItemAction&item=partnerMainPage&FRAME_SKIP_DEJAVU=1)
A kilakoltatási moratóriumot a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
módósításával rendelték el. A Parlament 2010. június 22-én fogadta el, s kihirdetése másnapján lépett életbe. Melyik év január 5-jén árverezték el kollegád lakását? Mikor indult az eljárás?
Nos, ez nagyon megtisztelő, és köszönöm a bizalmat, de, amellett, hogy szeretni valóban szeretnék, tudni sajnos nem mindig tudok segíteni. Ebben az esetben is ez a helyzet, itt ugyanis nagyon sok mindent nem lehet tudni; ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, át kellene tekinteni a teljes iratanyagot, mert egy ilyen általános esetleírásnak a gyakorlatban végtelen számú konkrét permutációja lehetséges. Előfordulhat, hogy az egész egy olyan apróságnak tűnő dolgon múlik, amit maga az érintett sem tart fontosnak. Amit biztosan el tudok mondani, hogy a fiókigazgató ígérete csak akkor számít, és csak akkor lehet kezdeni vele valamit, ha írásos nyoma is van. Egyébként is az ügy megítélése a papírokon fog múlni, így pl. azon, hogy mikor érkezett be a "késedelmes befizetés", ez után pontosan mi történt (felszólítás, egyezségi ajánlat, annak elfogadása, elutasítása stb. stb. stb.), mert ez alapján dől el, hogy jogszerű volt-e a végrehajtás megindítása. Rossz hír, hogy ha egyszer (a megindítás időpontjában) ez jogszerű volt, akkor az utólagos önkéntes (részlet)fizetés már nem teszi jogszerűtlenné, vagyis mehet a végrehajtás tovább. Ezt megakadályozandó egy dolgot lehet tenni: meg kell egyezni a végrehajtást kérővel, jelen esetben a bankkal, és írásban meg kell állapodni valamilyen átütemezésben, fizetési halasztásban vagy csökkentett összegű, de hosszabb távú törlesztésben stb. (vagy, ami most -gondolom - kevéssé valószínű, be kellene fizetni az összes tartozást, annak ez idáig felgyűlt kamataival és a keletkezett költségekkel együtt, és ez alapján kérni kellene a végrehajtási eljárás megszüntetését).
