Skrenyó: Vö. a szlovák Škreňo családnevet. Ez vélhetően a szlovák škeriť (sa) ’<fogát> vicsorítja; vigyorog’, illetve škraň(a) ’áll(kapocs)’ szavakkal összefüggő, expresszív származék. Azaz eredetileg feltűnő fogú vagy állkapcsú személy ragadványneve lehetett. A név jelenlegi szlovákiai településszintű előfordulásaihoz l. https://slovnik.juls.savba.sk/?w=%C5%A1kre%C5%88o&s=prefix&c=S76a&cs=&d=priezviska#
Vojtonoszki, Vojtonovszky, Vojtonószki: Ez vélhetően a lengyel Wojtanowski családnév kiejtésében magyarosodott változata. Ez formailag egy Wojtanow- névkezdetű településre utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, az ottani birtokot jelölő lengyel lakosnév. Ilyen nevű települést azonban nem találtam. Ezért valószínűbb, hogy apanévről van szó, amely az -owski képzővel alakult a felmenő Wojtan személynevéből. Ez utóbbi a lengyel Wojciech (< ősszláv *vojь ’harc; had; harcos’ + *těchъ ’nyugalom, enyhülés; vigasz, öröm’) személynév rövidülésének továbbképzése az -an személynévképzővel.
A kurafi szó első említésekor még kwrwafÿ, azaz kurvafi, ennek egyszerűsödött a kiejtése a magyarban a szláv kura behatása nélkül. Ilyen még: muszka népnév < Moszkva, népies pitar < pitvar. Közvetve viszont mégis van összefüggés, mert a magyar kurva szintén szláv eredetű, ahol ugyanúgy a közszláv kur ’kakas’ szó származéka, mint a kura ’tyúk’, csak más képzővel.
Ganczos: A névtárakat konzultálva az a valószínű, hogy a cz betűpár olvasatának nem a gyakoribb c, hanem a cs hang felelhet meg, így a magyar Gáncsos családnév írásváltozatáról lehet szó. Ezt Kázmér Miklós a XVI. és XVIII. sz.-ból az Erdélyi Személynévtárban és udvarhelyszéki okiratokban adatolja. Ez betegségre vagy jellemre utaló ragadványnév lehet a régi gáncsos ’keléses’, illetve ’vétkes, gonosz’ melléknévből.
Kura: Vö. lengyel, cseh és szláv Kura családnév. Ez az állatnevekről vett ragadványnevek körébe tartozik: a kura szó mindhárom nyelvben ’tyúk’ jelentésű.
Adott esetben nem valószínű, de az újlatin Cura vezetéknév kiejtés szerinti írásmódjáról is szó lehetne. e név jelentéséhez vö. spanyol cura ’gyógymód, gyógykezelés, kúra; lelkész, pap’.
Kuna: Ez a nevet Kázmér Miklós a XVII. sz.-ból Csík-Gyergyó-Kászon névanyagából adatolja, és magyar névnek tartja a régi magyar kuna ’nyestbőr mint adófajta; menyét, nyest’ szóból.
Meg kell ugyanakkor mondani, hogy ez a kuna szó a szlávból ered, és ezért a Kuna családnév az összes környező szláv nyelv névanyagában előfordul. Ekkor is elsősorban állatnévről vett ragadványnévnek kell tartanunk a szláv kuna ’nyest, nyuszt’ szóból, de másodlagosan prémvadászt, illetve viszonylag vagyonos személyt is jelenthet, mivel a nyestbőr értékmérő eszköz volt. (Innen van a mai horvát kuna pénznem neve.)
Smatarla: Szerintem ez ll > rl elhasonulással alakulhatott ki egy korábbi *Smatalla formából, amely pedig az l hang megnyúlásával keletkezhetett a kiindulási Smatala alakból. Ez utóbbihoz adódik az ukrán Шматала (Smatala), igen ritka lengyel Szmatała családnév, valamint a nem adatolható, de lehetséges cseh Šmatala vezetéknév. Ezek az elsőnek elnevezett jellegzetes viselkedésére, szokására utaló igenévi formák, a lehetséges jelentéshez vö. az ukrán шматувати (smatuvati) ’darabokra tép/tör, szétszaggat’, illetve a cseh šmatat(i) ’tapint, érint, tapogat’ igéket.
Az is lehet, hogy a szlovák Šmatrala hangátvetéses változatáról van szó. Ennek motivációja ugyanaz, mint amit a fenti cseh esetben, csak a kiindulás a szlovák šmátrať ’tapogat(ózik)’ ige.
Kruj: Én a szerb Krulj családnevet sejtem mögötte, ahol a magyar környezetben a lágy lj hang helyébe j lépett. Az etimológiája nem egyértelmű, talán a szerb kruliti ’korog (gyomor); kornyikál’ igéből képzetet igei főnévről van szó ’(gyomor-) korgás; kornyikálás’ értelemben. Ilyen módon eredetileg ragadványnév lehetett, amelyet a leszármazottak megkülönböztető névként örököltek.
A mai magyar Kruj vezetéknév ugyanakkor északon, BAZ megyében fordul elő. Ez felveti a szlovák Kruľ családnévvel való kapcsolat lehetőségét is. Ez utóbbi vagy az előbbi Krulj szerb családnév szlovák írásmódja, vagy a szlovák Kruľák vezetéknéven keresztül az ukrán nyelvjárási крулак (krulak) ’horog’ szóra mehet vissza mint ragadványnév.
Jira: Vö. a cseh Jíra családnevet, amelynek eredete a cseh Jiří ’György’ személynév köznapi formája. Vagyis egy ilyen személynevű felmenő nevét örökölték meg a leszármazottai megkülönböztető névként, amely generációkon át örökölve vezetéknévvé szilárdult.
Kohutek: Ez a cseh Kohoutek családnév egyszerűsített írásmódja. Ez a kohout ’kakas’ köznév -ek kicsinyítő képzős származéka. Az elsőnek elnevezett ezt a nevet külső vagy belső ragadványnévként kaphatta (pl. színes ruházatára, vagy kakasoskodó jellemére utalóan). Az -ek kicsinyítő képző vagy egyszerűen névképző funkciót lát el vagy az elsőnek elnevezett leszármazottait jelöli (azaz apanévképzői szerepe van).
Elviekben (illetve kisebb valószínűséggel a gyakorlatban is) szóba jöhetne a szlovák Kohútek névalak is kiindulásként, de a szlovák névkincsben az alapnévből inkább pusztán, kicsinyítő képző nélkül alakult vezetéknév.
Mindegy, hogy montenegrói, szerb, bosnyák vagy horvát, ezek valójában egy nyelvi egységet képeznek (az ún. közép-délszláv nyelvjárási rendszert), és a név eredete mindegyik ország setén az, amit a 16271-es hozzászólásban említettem.
Golovics: Vö. közép-délszláv szláv Golović családnév, amely Montenegróban a leggyakoribb. Ez egy Gol(i) vagy Golov személynevű felmenő leszármazottait jelölő, -ović, illetve -ić apanévképzős vezetéknév. A két etimológiai lehetőség elkülönítésére csak a névadó ősig visszamenő genealógiai kutatás adna lehetőséget (családonként eltérő eredmény lehetőségével). A felmenő személyneve ragadványnévi eredetű a szerb-horvát golov ’meztelen, nincstelen személy’ főnévből, illetve a gol(i) ’meztelen’ melléknévből.