Szia A belső szigeteléssel nem feltétlen a spórolás a cél, hanem kiegyenlíteni a hőfokot a szélső szobákban. Ha működne a faváz, benne vmilyen szigetelő, rá párazáró fólia majd karton, na az lenne a legjobb, konnektornak meg tömör szerelődoboz használva.
De nem javasolt, ezért keresek jobb megoldást :)
Poroton a fal, azaz vmilyen szinten hőszigetelt falazatnak mondott, de kell még rá valami. 7mm belső szigetelés is sokat dobott, míg az volt fent hőérzetben
Értelek, szerencsére a tied nem tipikus hozzáállás.
Nem tudom hogy veleszületett vagy kifejlődött a kioktató lenéző pökhendi rosszindulatú stílusod, de szerintem sok "tanácsod" csak azért íródik hogy hülyének nézhess másokat.
Úgy láttam ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül de ha van egy csepp önkritikád esetleg egy pillanatra ezen elgondolkodsz. (erre sokan nem képesek)
Nehéz szabni, könnyen törik, porlik, elég nagy a vesztesége, ha nem sík a felületed.
Le kell halózni és símitani. Adnak néhány zsák spéci ragasztót és halózót, de sose elég.
Mi csak 100mm vastagot szereltünk.
Egy fából készült (gerenda szerkezet és tömör gerenda kitőltés), vakolt faházra kivülről is szereltettem, mert felszívta az alapból a nedvességet. Elötte levertük a vakolatot is.
A kőzetgyapott ragasztójába van cement, nem mertem felszerelni, ezt le festeni mésszel is, porózus.
Tokkal-vonoval, kb. a homlokzati kőzetgyapott árába van.
Szerintem egy-két szoba belső szigetelésével nem oldasz meg semmit.
A farostból készitett szigetelőlapokat szereljenek a házukra a sötétzöldek.
Az előnye, hogy mérettartó.
Ha úgy tekintjük a faházadat, hogy kvázi nulla a szigetelése, akkor belülről egy 100-as táblás kőzetgyapott egy palló vázra és lambéria.
De ott a padlóval is kéne valamit kezdeni. De belülről megcsinálva hőhidas lesz.
Én pedig arra kérnélek, hogy FŰTETLEN SZOBÁval példálózva NE ADJ tanácsokat széles körűen, mert becsapod az érdeklődő olvasókat.
Nem mondom, hogy rossz indulatból és szándékosan, hanem tudatlanul és butaságból.
Először -mindenben- meg kel érteni a folyamatot a legkisebb részleteiig, utána el lehet dönteni, hogy mi, milyen kockázattal fog működni. Erre sokan nem képesek.
Ezért is írtam importőrnek, hogy mi kell hozzá, várom azon a vonalon is a választ.
Ha nincs értelmes válaszuk,akkor marad multipor, ott láttam én is meg van adva minden a-tól z-ig és nem akarok semmit se kispórolni, eleve én csinálom majd, nem vagyok magam ellensége, nem olcsó a saját ragacs, de ha az kell, akkor az lesz.
Esélyesen nem egész ház lesz szigetelve, csak azon szobák, ahol muszáj és ez nem a gardrób szoba, ahol száradnak a ruhák meg a konyha.
A szigetelés vastagsága esetleg a kérdés 6cm jó-e vagy 10cm legyen inkább.
Most intézzük a h tarifát a két klímára, már eleve az is nagy segítség lesz. Ezután jön a fűtésrendszer átalakítása, hogy külön-külön zónák lehessenek, ami szintén saját kivitelezés lesz szélső szobáknak. Tavaly úgyis kellett csinálnom, megoldom ezt is, bár nem lesz nagy feladat, pár szelepet kell csak beraknom...
Pont ez az ami nem mókás HANEM IGAZOLJA, hogy miért NE?
Ha egy egyszerű külső szigetelést is el tudnak úgy baszni a mesterek, hogy penészedjen ezután a (elvileg) melegebb falszerkezetű akkor egy pengeélen táncoló rendszert szerinted....?????
Igen németeknél, angoloknál, blablabla.
Pl. a németek úgy csinálják, hogy ami le van írva azt CENTIRE betartják. Nem fog okoskodni a mester, nem fog kilopni dolgokat az ukrán segédmunkás, stb. stb....
Ha valami gond van akkor azt garanciában behajtják.
Itt pedig - Te magad írod - még a sjaát ragasztóját sem találod.
" Ugyanakkor meg apám b30-at szigetelt 15cm polisztirollal oszt penész miatt vett páraelszívót, szárítógépet, napi 5 szellőztetés mellett is gond volt. "
Ha a mennyezetnél jelent meg a penész , , akkor a födém-falak találkozásánál van a gond . Ha a külső falakon , mondjuk egy szekrény mögött van penész , akkor lehet , hogy a táblák ragasztása csak pogácsákkal történt és a levegő továbbra is áramlik a hőszigetelés és a falak között . Nekem 19 éve van 20cm a falakon , de penészt biztosan nem találsz sehol a falakon , mennyezeten ablakok körül , stb .
Ugyanakkor meg apám b30-at szigetelt 15cm polisztirollal oszt penész miatt vett páraelszívót, szárítógépet, napi 5 szellőztetés mellett is gond volt.
Ezért is mókás a dolog nem kicsit.
Itthon nagyon ellene vannak belső szigetelésnek, ugyanakkor németeknél is egyre több, angoloknál is sok, belső szigetelésre vannak anyagok olyan gyártóknak is, amik nálunk is vannak, de nem hozzák be (pir lap gipszkartonra ragasztva, csak fel kell ragasztani falra.
De korábban nagyon sok karton, vízzáró fólia, levegő volt szigetelésnek és működött.
Értem én hogy bizonyos esetekben gondot okozhat, ezeket a körülményeket kéne inkább elővenni mégis mi volt a kiváltó ok, nem kategorikusan ellenezni
Lehet nincs igazam és kerülni fogom, de nem én lennék, ha nem próbálnám ki xd
Persze, mindenki mondja belül ne, bármit én se tennék fel, de pl adott szobában volt climapor 7mm belső szigetelés, lekaptam riogatás miatt, semmi, de semmi nincs mögötte, 2 telet volt fent.
Ezután jött vissza a hideg, eddig a legmelegebb szoba volt, 7mm nélkül lett a leghidegebb xd hőfokban nem vészes a difi, mert - 1 fokkal ment lejjebb, de mivel húz a fal szabályosan fázom bent 21 fokban...
Valami megy vissza. Kint nem tudom szigetelni, túl tagolt már a tető is, emellett bontani kéne 2 féltetőt és a 10m terasz akkor is hőhíd marad, bármit is csinálok. Nem tervezték ezt úgy, hogy szigetelve legyen, ennyi.
Bent lesz. Valószínűleg az anno szigetelő téglának adott poroton(porotherm) jobb alap, mint b30 vagy beton és ezért sincs gond penésszel.
Az meg hogy mi a drága csak nézet kérdése. Ha felvakolok 5cm szigetelő vakolatot is min ugyanott vagyok és hatása közel se lesz ott...
Steico mellé meszes vakolatot javasolnak, ami páraáteresztő, ragasztónak is, de az a baumit, ami erre van angoloknál itt nem létezik. Ezért kérdeztem van e javaslat erre
Isotex belső szigetelés ugyanez a farost, arra se láttam még panaszt, hogy penészedne mögötte. Megoldást keresek tapasztalt embertől, ennyi.
2. Csakis a saját, ajánlott anyagaival dolgozz. Vedd rendszerben. Ha van ilyen.
A kis μ értékű belső szigetelésekhez azt a dumát találták ki, hogy maga az anyg magába szívja a párát, ott tartja tavaszig és akkor engedi vissza a belső térbe.
Ézért kell hozzá a saját ragasztójuk amit teljes felületen kenve kell használni. Ez megfogja a nedvességet és nem engedi a téglába.
Téglán nemlehet semmi vízre érzékeny felület, festék papírtapéta mittudomén.
A belső felület is csak speciális nem diszperziós festékkel festhető.
Annyi a baj vele, hogy hihetetlen. És a végeredményben -én személy szerint sem hiszek.
Nekem ne legyen lucskos vizes a belső fal egész télen még véltelenül sem.
Erről a csodafarostról nemkerestem infót, de a multipor legalább becsületesen leírja sok heylen az elméletét és a használandó anyagokat is.
Arra nagyon kíváncsi lennék hogyan jutottál el a párafékező XPStől a farostig, mint "ez jónak tűnik" kifejlet.
Steico internal farost belső szigeteléssel van valakinek tapasztalata?
Elkezdeném a házat kiszigetelni, de csak belül van esélye és ez jónak tűnik (másik a multipor ami szóba jöhet), 6cm vastag lenne a cél, poroton falazatra megy.
Ragasztóból mit lehet ehhez használni? Erre nem találok értelmes írást.
Meg szokott történni, hogy befolyik a víz a járda és a lábazat közé és az teszi tönkre a vábazat vakolatát.
Vagy felcsap egy nagyobb eső és a fal nehezen száradt ki.
Nálad a xps vastagabb lesz mind a fal síkja és a be kell építeni a XPS tetejére egy csepedtető profilt. Amit vagy bevágsz a falba (pont a beton alap felett), vagy felfordítod a falra, felfúród és rásímitod a nemesvakolatot.
Ha nem akarod feltőrni a betonjárdát, a következőt kéne megcsinálni:
Levakolsz egy 10-12 cm magass sávot a betonfalon, a Baumittal. A betonrajárdára felragasztasz egy térkő szegélykövet flexi csemperagasztóval (létezik kerti szegélykő 100x20x5-ös, abból levágsz hosszában valamennyit és lapjára ragasztod le), a fal és a szegégykő között készitesz egy kenhető szigetelést két rétegben , egy élszalaggal az első rétegben.Onnan kezded az XPS ragasztását. Így nem fog behatolni a víz az járda és a alap közé és nem szívja fel a vizet a beton a lábazat alatt.
Én egyszer csináltam életemben egy lábazat-szigetelést, az se volt jobb, mint ez, és nem volt gond a ragasztással. Szerintem ez se vészes, legfeljebb több ragasztó fogy majd.
Hőszigetelés előtt szeretném az alapvakolatot helyreállítani.
Sajnos a kőporozás több helyen levált a felületről, ezért az egészet leverem. Lábazat felületét már eltávolítottam, mert a rajta lévő millió festékréteged egyszerűbb volt véséssel leszedni. Eléggé össze-vissza áll a lábazat, amit a Baumit Sockelputz alapvakolattal szeretném helyre hozni. Szerintetek érdemes ezzel az anyaggal kialakítani a felületet az xps ragasztása előtt?
Még nincs vége a szezonnak, de valóban enyhének ígérkezik. Pár hét múlva ha vége akkor aktualizálom a táblázatot és beteszem ide, kb 10 évre visszamenőleg van tényleges hőmennyiség adatom is.
Cseles amúgy, nem mindegy hogy naptári évet vagy szezont nézel, van sokszor hogy a naptáriban nincs nagy eltérés de szezonban igen, enyhe volt az ősz és a tavasz is.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Nálam az előző télhez képest kb. 10%-kal volt nagyobb eddig a mostani télen a fogyasztás. A tavalyi extrém meleg volt SZVSZ.
valamiért a "láb"="lábazat"-ra gondoltam alul, ami miatt nem értettem h alul minek egy vizszintes lábazatot elővakolni.. de akkor tényleg félrevitt a fejem, mert nem erről van szó. köszi.
láttam már ugy csinálni, h friss vakolás közben (miután kicsit megszívta magát) visszaszedték a fém vakolóprofilt, aztán azt a sávot gyorsan bejavították.
Ha csak a fogyasztás érdekel, szokásoktól függően 10-20% lehet a csökkenés egy "normál" télhez képest. Az előző tél nálunk 10%-kal volt lejjebb a sokéves átlagtól, ez a mostani tél pedig még enyhébb volt az előzőtől is, ugye (csak már nem gázozok).
Azt érted, hogy tömör téglából nem lehet függőleges és sík falat falazni? Legalábbis a régi falazási szabvány hibahatárain belül sem.
Ezért ki kell síkolni a falakat vakolattal.
Lábazás.
Kihúzznak 2-3 zsinort saroktól-sarokig és beállitják, hogy a három zsinor egy függőleges síkot képezzen..
Gipsszel felragasztnak a falra fa talpakat (a szinorok szerint) és függőlegesen készitenek egy kb. 15 cm széles vakolást, összehúzva a fa talpakat. Ezek a lábak.
Amiután megkötöttek a lábak, kitőltik vakolattal a lábak között és fa volnalzóval (gyalult fenyőléc) lehúzzák.
Műemlék épületben leverjük a vakolatot teljesen, mert a kötőanyag átalakult 150 év alatt- ki kell vésni a fugákból is a régi maltert.
Pontosan így vakolunk. Néha 8-10 cm is kell vakolni, hogy egy 4 méteres magass falat ki tudj húzni síkba. Ezt 3 rétegbe kell felcsapni, aztán az utolsónál jön a volanzó.
Most léteznek fém vakoló profilok is (sínek), de elég drágák és bent maradnak a vakolatba. Van fém vonalzó is, de azokat ellopják.
