Semmi különös. A kuncsaft napi két valós és három törölt nickjének és a sorozatszerűen megtudálékolni kísérelt topikoknak a kereszthatása.
A "Matematika egyéb" topikban feltett kérdésemre (nem a tiédre ...) lett volna ez válasz vagy reakció (vagy kitudjami, mert az ott folytatott eszmecsere is az első konkrétan feltett kérdésemre kapásból bedugult).
Mi az, hogy "a kettő gyök kettő egyenlő a"? Ez egy egyenlet volna, és úgy kéne érteni, hogy kétszer gyökkettőször a egyenlő a? A valós? Mert ekkor a = 0. Mit keres ez itt?
Gondolom, ez nagy értékű dolog, nem gond ha bele kell tenni egy csomó mérő, számolgató munkát.
Meg kellene mérni egy csomó adatot.
Feszültséget adni két kivezetésre, feszültséget mérni a másik kettőn, ezt minden két kivezetéssel, tehát úgy is, hogy egy ellenállás két végére van kapcsolva a feszültség forrás.
Ellenállást mérni minden kivezetés között. Ellenállást mérni úgy is, hogy a szabad lábakat összekötjük egymással. Ellenállást mérni úgy is, hogy páronként össze vannak kötve a vezetékek.
Ezekből ki lehet számolni - ha nem is teljesen pontosan - az egyes ellenállásokat, csökkentve a vezeték ellenállások beleszólását.
Aztán el lehet tűnődni, hogy az így kapott ellenállás értékek reális mérési adatot mutathatnak, vagy valami sérült. Legegyszerűbb nyilván, ha az derül ki, hogy szakadt valami, vezeték vagy ellenállás.
Jól jött volna, ha nem csak egy ilyet építenek be...
Nem adsz meg semmi adatot, aztán csodálkozol, hogy nincs használható ötlet.
Pl.:
- konkrétan mik azok az alkatrészek, amiket ellenállással jelöltél?
- a négy kivezetés hozzáférhető, más műszerrel is lehet mérni?
A konkrét áramköri elemek ismeretében legtöbbször meg lehet mondani, hogy a gyanús mérési érték egyáltalán lehetséges-e mint valódi mérési adat (azt feltételezve, hogy a szenzorok, vezetékek jók). Pl. szimmetrikusan mozdult-e el a két ág, vagy egyik durván elmozdult, a másik normális stb.
Nyilván sok és megviselő neked ez így egyben. Első körben már az is segít, ha rákeresel, mit is jelent az, hogy "közlekedő edény". Általános iskolás anyag.
Nekünk is. Most épp Hydra non coronatnak hívják, de ez gyakran változik. A probléma sajnos nem.
Hallod, te mi a túrót szívsz? Vagy csak így alapból vagy ilyen? Mindkét eset tök rémisztő.
Ha magadban beszélsz, az gáz, de ha egy zárt szobában csinálod, nem feltétlen derül ki. Ha kiírod a netre, akkor igen. Akkor is, ha napi egy új nickkel jössz.
Amúgy máskor ha kiraksz egy grafikont, írd le, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben méred. És ez csak egy a százból, ami a baj a hozzászólásoddal.
Igen, ez a kép mutatja igazán, hogy butaságot írtál.
Még egyszer, részemről utoljára. Ezt írtad: "Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Ez nem igaz. Az ábra azt mutatja, hogy mekkora erővel húz a sárkány a különböző helyzeteiben. Nem csak fent húz kevésbé, hanem bal és jobb szélen lent is. Abba pedig könnyen belegondolhatsz, hogy bal oldalt lent minden bizonnyal ugyanakkora a szél, mint középen lent (ahol a legnagyobb az erő). Szóval a kisebb erőnek nem a kisebb szél az oka, hanem a sárkány másik helyzete.
Ki kell probálni, ilyenek vannak tervezve a sárkonyprofilok.
A spotsárkány egy nagyon egyszerű és szorakoztató eszköz.
A profi kiteszörfősök max. 25- 30 fokban tartva a vitrolát haladnak a leggyorsabban.
Képesek arra, hogy felmeve az ernyőt, elhagyák a víz felületét, figuráznak és pörögnek, de sokkal lasabban és látszik az ernyőn, hogy meglazult, aztán ahogy a gravitáció kezdi visszahúzni őket a víz fele, leengedik az ernyőt és lesiklanak a vízre, újra nagy sebességgel haladva, de már más irányba.
Ez is off, de ha már, akkor valmennyire ez legalább fizika:
"Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Oh, pont fordítva! A föld- vagy vízfelszínhez közel kisebb a szél, magasabban nagyobb.
Viszont ha előtted van a sárkány, akkor a lapját éri a szél, nagy felületen, fent csak az élét, kis felületen. Azt érzed, amit leírtál, de épp fordítva van.
