" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sok tapasztalatom nincs még a termőképességről, mert elmúlt két évben kezdtem csak a kertészkedést, de már nekem is van egy Tipo datolyaszilvám és a Nikitat szeretném mellé én is, valamint most sikerült végre oltott indián banán fácskákat szereznem, a primát és a wellset.
Nekem még van két gránátalmám, azokat is csak idén év elején ültettem, Acco és Mollar, de nagyon szépen fejlődtek. Fügéből is lett két új fajtám, mind a kettőn volt termés, de csak az egyiken érett be, Keszthelyi Fekete meg a Ronde de Bordeaux.
A kivit is nagyon tudom ajánlani, HaywardxTomury párosom van de egy golden kivit mindenképp szeretnék még. Egy szamóca guavat szintén, elvileg gyorsan fejlődik, átteleltethető és finom is valamint a kinai nagytermésű galagonya és a jujuba is izgatja még a fantáziám.
Nem tudom az ország melyik részén lakik, csak a nick névből gondolom, hogy Magyarország északi részén. Én itt Nógrádban kísérletezem pár különlegességgel, de ami nem különleges és teljes biztonsággal megterem, az a mini kivi. Nekem már vannak olyan 25-30 éves növényeim, amik rendszeresen teremnek, bár a tavaszi fagy időnként jelentősen csökkenti a termés mennyiségét.
Azt olvastam, gyökérsarjra kár energiát pazarolni.
A magok meg nagyon későn kelnek ki, akár júniusig is vermelnek. És magvetés előtti télen kell nekik a hideghatás a keléshez. Vagy már ősszel el kel ültetni, vagy télen hűtőben tárolni.
Még idén megpróbálnám ilyen gyökérsarjjal... Konténerbe ülteném és földbe ásott "üvegház"-ban lenne, amig nagyobb melegek nem lesznek. Vagy, ha jobb akkor az árnyékos részére tenném utána is?
Elvileg magokat is kapok ismét (igaz elvileg a lehullott és el nem fogyasztott termésben van ...lehet ott elveszti csiraképességét... mút éven ilyen volt???)
- 2 éve próbálom egy sem kelt ki belőle (másnak is adtam bőven, de nekik sem kelt ki egy sem). Lehetséges, hogy erről a fáról származó magok nem csiraképesek? Facen-n olvasgattam, hogy szinte mindegy, van akinek bárhogy kikel... Akár vehetnék is magoncot, vagy kész oltványt, de nem szeretem feladni, de ha azt ajánlod, hogy vegyek, akkor elfogadom tanácsodat...
Nem kell , sőt nem szabad semmit metszeni 6-8 évig a paw-paw-on. Utána alakítható.
A gyökérsarj, az nemes. Pontosabban az alany nemese, mert ha oltvány volt az a növény, aminek a gyökérsarját kiszeded, azzal az alanyt szaporítod.
Az indiánbanán gyökérsarja nem túl jó szaporításra. Nagyon mélyről és nagyon kevés gyökérrel tör elő.
Felborul a lomb-gyökér egyensúly.
Maga a növény is alamuszi, mert azért fejlődik nagyon lassan az első éveiben, hogy gyökérzetre gyúrhasson. Mikor kinevelt egy nagy gyökérzónát, onnantól indul be.
Viszont nagyon tarackol. Tavasszal likvidáltam egy 8-10 évest. Száznál biztos több sarjat szedtem már ki ezideig. 5-6 méterre az eredeti helyétől is.
Akkor a gyökérről kihajtott is tkp magonc? Ültettem két éve ilyet, de nem maradt meg. A többi gyümölcsben van tapasztalatom, de ez a növény uj, s még nincs belőle. Nem metszettem vissza, nem tudtam mennyire érzékeny (pl mint a dió?) erre, nem maradt meg. Kapok ismét, mikor metszem vissza, s kb. ugy mint a többi szabadgyökeres gyümölcsfát?
A pekándió gyönyörű növény - teljesen úgy néz ki mint a bálványfa egyébként, meg sem lehetne különböztetni őket (legalábbis fiatalon biztosan nem). Nálam a területet először bálványfa-mentesíteni kellett (markolóval 2 nap munka) mielőtt oda, ahol voltak pekánt (is) telepítettem. A bálványfától mindig ideges lettem - ennél meg tetszik. Eléggé skizofrén dolog.:)
Nagyon szereti a vizet, minél többet kap, annál jobban nő, félig vizinövény. Teljes nap, sok trágya (komposztálódott) és SOK, SOK + még több víz = siker.
