Nem adsz meg semmi adatot, aztán csodálkozol, hogy nincs használható ötlet.
Pl.:
- konkrétan mik azok az alkatrészek, amiket ellenállással jelöltél?
- a négy kivezetés hozzáférhető, más műszerrel is lehet mérni?
A konkrét áramköri elemek ismeretében legtöbbször meg lehet mondani, hogy a gyanús mérési érték egyáltalán lehetséges-e mint valódi mérési adat (azt feltételezve, hogy a szenzorok, vezetékek jók). Pl. szimmetrikusan mozdult-e el a két ág, vagy egyik durván elmozdult, a másik normális stb.
Nyilván sok és megviselő neked ez így egyben. Első körben már az is segít, ha rákeresel, mit is jelent az, hogy "közlekedő edény". Általános iskolás anyag.
Nekünk is. Most épp Hydra non coronatnak hívják, de ez gyakran változik. A probléma sajnos nem.
Hallod, te mi a túrót szívsz? Vagy csak így alapból vagy ilyen? Mindkét eset tök rémisztő.
Ha magadban beszélsz, az gáz, de ha egy zárt szobában csinálod, nem feltétlen derül ki. Ha kiírod a netre, akkor igen. Akkor is, ha napi egy új nickkel jössz.
Amúgy máskor ha kiraksz egy grafikont, írd le, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben méred. És ez csak egy a százból, ami a baj a hozzászólásoddal.
Igen, ez a kép mutatja igazán, hogy butaságot írtál.
Még egyszer, részemről utoljára. Ezt írtad: "Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Ez nem igaz. Az ábra azt mutatja, hogy mekkora erővel húz a sárkány a különböző helyzeteiben. Nem csak fent húz kevésbé, hanem bal és jobb szélen lent is. Abba pedig könnyen belegondolhatsz, hogy bal oldalt lent minden bizonnyal ugyanakkora a szél, mint középen lent (ahol a legnagyobb az erő). Szóval a kisebb erőnek nem a kisebb szél az oka, hanem a sárkány másik helyzete.
Ki kell probálni, ilyenek vannak tervezve a sárkonyprofilok.
A spotsárkány egy nagyon egyszerű és szorakoztató eszköz.
A profi kiteszörfősök max. 25- 30 fokban tartva a vitrolát haladnak a leggyorsabban.
Képesek arra, hogy felmeve az ernyőt, elhagyák a víz felületét, figuráznak és pörögnek, de sokkal lasabban és látszik az ernyőn, hogy meglazult, aztán ahogy a gravitáció kezdi visszahúzni őket a víz fele, leengedik az ernyőt és lesiklanak a vízre, újra nagy sebességgel haladva, de már más irányba.
Ez is off, de ha már, akkor valmennyire ez legalább fizika:
"Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél."
Oh, pont fordítva! A föld- vagy vízfelszínhez közel kisebb a szél, magasabban nagyobb.
Viszont ha előtted van a sárkány, akkor a lapját éri a szél, nagy felületen, fent csak az élét, kis felületen. Azt érzed, amit leírtál, de épp fordítva van.
A kite-ot úgy kell vezetni, mind a sprotsárkányt (szénszálas váz és egy spéci könnyű és erős szövet)- kb. 20-25 méter a zsinorozása, 4 darab szokott lenni rajta.
Háttal kell beállni a szélirányra. Előtted van egy képzeletbeli szélkupola, egy félkör, aminek a sugara kb. a zsínor hosszával egyezik.
Ebben a félkörben az alsó sávba a legerőssebb a szél, feljebb gyengébb, 25 méteren már alig van szél. Le kell tenni a sárkányt a talajra, visszafele haladva ki kell feszíteni a zsínorokat és egy határozott modulattal meg kell húzni hátrafele a zsínorokat, a sárkány felemelkedik 15 méterre egy szempillantás alatt. Aztán kell játszadozni vele a szélkupolába. Jobbra-balra engedni, 45 fokig , vissza függőlegesbe, stb. Finoman mozdatva a zsínorokat a kezünkbe levő két fogantyúval.
A kite-al is a szélkupolát kell megkeresni, csak az sokkal nagyobb felületű és más az alakja is (a széleresősség és a sportoló súlya szerint van osztályozva). Csak a zsinorok annál egy rúdra vannak rögzítve, amit két kézzel lehet irányítani. A kite-al egy csomó szabályt kell betartani. Csak kijelőlt tengerparti szakaszokon szabad ezt a sportot űzni, kell legyen egy felelőse a szakasznak, be kell jelenteni, amikor elindusz, létezik egy Kressz is.
De sokkal könnyebb megtanulni mind szörfözni, mert annál a szélsebesség állandó és a csuklósan rögzitett vitorlát a billegő deszkán elég nehezen irányítani, ha lassan halad.
Van ilyen kis hajóban is, a moly (moth) típus. Egy haver csinált ilyet, és bár nagyon tud vitorlázni, ennek a használatát így is hosszú hónapokig (évekig?) tanulta. Amikor megy, akkor nagyon megy.
Régebben a Velencei tó is befagyott rendesen, de ahhoz kellett a hetekig -10 ... -20 fok. Plusz hogy ne fújjon a szél, amikor befagy, plusz hogy ne essen rá hó, plusz, hogy legyen egy kicsi, de nem túl sok szél, amikor mennél. Valóban három évente egyszer ha összejött egy pár órára, de az nagyon jó volt :)))
Amúgy az volt a trükk, hogy akik ott éltek, felderítették a jeget, és elmondták hova lehet menni, hova nem.
Divatba jött a szárnyas hajók mintájára a szárnyon haladó windsurf, nem jut eszembe a neve. Kis deszka, méter mély svert, rajta keresztben szárny a víz alatt. Mikor beindul, kiemelkedik a vízből a deszka, csak a svert meg a szárny van a vízben. Megy mint a bolond.
Azt nem teljesen értem, hogy hogyan képes a szörföző így ellentartani az oldalirányú erőnek, hogy nem törik ki a lába. Csak messziről néztem, gyanítom, hogy rögzíteni kell a lábat a deszkához valami papuccsal.
Van ugyanez villanymotorral, azt sokkal könnyebb vezetni.
Mindig szerettem volna kipróbálni, de a Balaton a legritkább esetben fagy be úgy hogy elég sima legyen, ha bármi van, csúszó halál. Kilométerek kellenek hibás jég nélkül, nem is látni időben.
