Röhögni fogtok, de én még mindig a zsanéroknál tartok :)
Ma végül is eldőlt, megvettem a többfelé is kapható spanyol MHA rozsdamentes darabját.














Hát, elég nagy csalódás volt, még jó, hogy pénztár után hozták csak ki a raktárból, mert akkor még mindig keresgélhetnék. Lényeg az, hogy képes voltam leülni és végignézni mind a 18 darabot, és azt kellett megállapítanom, hogy rohadt nagy a szórás közöttük, volt amit alig bírtam körömmel szétfeszíteni és volt, ami úgy lötyögött, mint az a bizonyos tyúkól zsanér. Végül a fickó szó nélkül kihozott még egy dobozzal és végül összeválogattam 18 olyat, ami nagyjából szoros. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a képen szereplő darabbal ellentétben mindegyik agyon van csiszolva, vagyis a durva lakatosmunkát egy durva csiszolással igyekeztek elkendőzni, amitől az élek kissé lenyalódtak. Persze, jó lesz ez, csak a mimóza lelkem...