„Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön…”
Beszélgetés Regőczi Miklóssal, a BKV Zrt. volt vezérigazgató-helyettesével
2010. március 23. 20:58

– Milyen politikai kérések voltak még?
– Például, hogy vegyünk fel embereket. Egyszer Antal Attila keresett meg, hogy Lendvai Ildikónak valamilyen ismerősét kell elhelyezni, tegyek valamit, mert Lendvai már vagy ötször hívta. Találkoztam a kedvezményezett úrral, de teljesen alkalmatlan volt, nem tudtam felvenni, képtelenség volt. Végül egy külső cég már létező szerződéséhez a cég beleegyezésével hozzácsaptuk a fizetése összegét, és rajtuk keresztül megkapta.

– Mekkora fizetést kapott ez a derék ismerős?
– Úgy emlékszem, háromszázezer forintot havonta.
– És ezért nem csinált semmit.
– A BKV-nál biztos nem.
– Lendvai Ildikó örült ennek a megoldásnak?
– Nem tudom, én jeleztem Antalnak, hogy ebben a formában sikerült elintéznem az ügyet, azt mondta, hogy rendben lesz.
– Fel kellett még venni valakit?
– Persze. Lelovics Ottó szólt, hogy menjek be Lamperth Mónikához a minisztériumba, ott egy államtitkárral vagy államtitkár-helyettessel találkoztam, aki kérte, hogy a feleségét vegyük fel a céghez. Mondtam, hogy ez nem túl szerencsés megoldás, de megnyugatott, hogy a felesége a leánykori nevét használja, senkinek nem fog feltűnni. Fel is vettük.
– Nos, végül is ez egy apró siker a munkanélküliség elleni harcban. Voltak egyedi, ritka kérések is?
– Persze. Mondjuk, Nyakó Istváné.

A teljes interjú a Magyar Nemzet szerdai számában olvasható.