Kedves Nagypolc

A "titkos objektum" mint fogalommal kapcsolatban írnák neked pár sort.
Jogi oldalról az államtitok törvény az ami mértékadó és ez alapján a különböző titokgazdák "titokcsinálásai" Kis hazánkban sokszor úgy gondolják ( mint a poszt szovjet rendszerekben általában) hogy valamely szervezet fontossága és jelentősége arányos a kezelt titkok , titkos objektumok számával illetve a titoklisták hosszával. Ez utóbbit gondolom nem kell magyaráznom , lásd Bars 501 esete, az értelmetlen magáértvaló titkoskodásra. Ami mostanság a kommunikációban figyelemreméltó , hogy az ügyészségi szóvivő a HM-Ei zRT -t maffiózók gyülekezetének mondta , és bizony az ilyen létesítmények őrzését és ezért a pénzt pont ez a bagázs intézi. ( néhol saját maguk , néhol alvállalkozók).
Szóval e kis kör után biztosan lehet mondani , hogy vannak titkos objektumok.
Ami "geopolitikai " sajátosságaingból következik ( kicsi ország) nem igazán lehet eldugni itthon valamit , és egyébként is meglehetősen töketlenül csinálják az utóbbi 60 évben az ilyesmit, sok helyszin vált ismerté a leépítések átszervezések nyomán elbocsátott emberek emlékei alapján. És mivel újakat nem volt pénz építeni így pl az jobbágyi andezit művek helye és létezése ismerté vált a rendszerváltás környékén már. ( nekem ez utóbbi objekt a kedvencem, ezért ezzel példálózok)

Szóval , ha nagyon feszegetné az ember az ilyesmit , valószínű kihúzná a "gyufát" ugyanis az államtitoksértés nem csak szándékosan hanem gondatlanul is elkövethető (tehát az illetőnek nem is muszáj tudni hogy államtitkot terjeszt , kifürkész) ha a titokgazda úgy tartja egyszerűen indul az eljárás , ami elég zicces lehet. ide másolom a btk részletét ( 2008 májusig hatályos jogtárból , asszem azóta ez nem változott)

Államtitoksértés
221. § (1) Aki
a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi,
b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi,
bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.
(3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
BH2007. 397. I. Az államtitoksértés megvalósulásának nem feltétele az adott dokumentum helyes vagy helytelen minősítése és a titkosítás hosszabb vagy rövidebb idejének sincs jelentősége. Annak van jelentősége, hogy az irat titkos minősítését az ahhoz hozzájutó személyek, az iraton lévő jelzések, vagy az irat tartalma alapján felismerhették-e [1978. évi IV. törvény 221. § (1) bek.].
1. E bűncselekmény jogi tárgya a Magyar Köztársaság minden olyan érdeke amelynek megóvása céljából valamely adat államtitokká nyilvánítható. Nem csak az olyan adat, tény irat, képes ábrázolás, tárgy lehet titok, amelyet valamely jogszabály titoknak nyilvánított, hanem az olyan is, amely illetéktelen személy tudomására jutása esetén az állam biztonságát, az állami társadalmi szervezetek zavartalan működését sérti, vagy veszélyezteti.
Abszolút titok az, amelyről csak az erre feljogosítottak tudhatnak, relatív titok pedig az, amely bár szélesebb körben ismert, ennek ellenére illetéktelen személyek tudomására jutása esetén a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyezteti, hátrányára felhasználható.
2. A Btk. 221. § (1) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezés négy elkövetési magatartást tartalmaz:
- az államtitok jogosulatlan megszerzése minden esetben aktív tevékenységet tételez fel. A titok véletlen tudomásra jutását kizárja. A törvény csak a jogellenes megszerzést nyilvánítja bűncselekménynek.
- az államtitok jogosulatlan felhasználása azt jelenti, hogy az elkövető a jogszerűen, vagy véletlenül birtokába került államtitkot engedély nélkül, vagy rendeltetésétől eltérő céllal aktivizálja, saját, vagy más személynek érdekében szolgálatába állítja.
- az államtitkot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele alatt azt a tevékenységet, vagy mulasztást értjük, amelynek eredményeként lehetővé válik az, hogy illetéktelen személy a titok birtokába jusson, azt megismerje.
- az államtitok illetékes személy részére történő hozzáférhetetlenné tétele azt feltételezi, hogy az elkövető az államtitkot birtokolja, és ebben a helyzetben kirekeszt annak megismeréséből olyan illetékes személyeket, akik a tudomásul vételre jogosultak.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elkövetési magatartás csak szándékosan valósítható meg, a b) pont szerinti elkövetési magatartás gondatlanságból is megvalósítható. A (4) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően büntetni rendeli az államtitoksértés minősített eseteinek elkövetésére irányuló előkészületi cselekményeket is.
Az államtitok jogosulatlan felhasználása esetén a cselekmény befejezetté válik.
A Btk. 221. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző bűncselekmény közvetlen, egyedüli tettese csak az adott titok megismerésére jogosulatlan személy lehet, míg a b) pontjába ütköző bűncselekményt bárki elkövetheti.
3. A Btk. 221. § (2) bekezdése szerint súlyosabban minősül az államtitoksértés, ha a bűncselekményt különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el, illetve ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.
Az államtitok értékét, fontosságát az összes körülmény figyelembe vételével, esetenként kell eldönteni.
A minősítő eredmény vonatkozásában már a gondatlanság is elegendő.
A §-hoz kapcsolódó jogszabályok:
- az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény,
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény.

Bizony , a 221§ (2) bek gondatlanságból is elkövethető és ez a paragrafus ( a szabadelvű sajtó nagy ajvékolása ellenére) bizony eléggé gumi§ ahoz hogy egy "kutató" embert is elmeszeljenek ez alapján.
Szóval egy szó mint 100, csak óvatosan!
és ha véletlenül kiderül valami , a megosztással és közzététellel még óvatosabban!

Addig is, kalandra fel, de óvatosan!