Szia,

igen, pihentetem egy darabig, mert szerencsére fejlődik a beszéde, most éppen az ábécét tanuljuk - minden betűhöz egy-egy versike. Próbálja kimondani a betűket, de nem mindig sikerül. Nem baj, mindig megdicsérem, mert legalább akarja!!! Utána nézek a színjátszó körnek, beszédhibás gyerekeknek van-e lehetősége ilyenre.. Köszi az ötletet!

Ha kinyílik a gyerek, akkor úgyis kiderül, mi van a hallásával.

Látom rajta, próbál figyelni, most csináltam neki egy zenehengert (wcpapír gurigába riszt raktam és lezártam a két végét), erre felfigyel 3-4 méter távolságból. Tudom, gyenge próbálkozás, de a kórházban anno azt mondták, hogy zörögjek mindenfélével, és figyeljem a gyereket. A gyerek fél évvel ezelőtt itthon közölte, "nem hallom játék" és otthagyott. Most meg legalább rámnéz, ha valamivel zörgök.

Kicsit zavaró, hogy úgy akar mesét hallgatni, hogy az ölemben ül és a fülébe kell suttognom, de belegondoltam, lehet én szúrtam el, mert mindig is így meséltem neki és ezt szokta meg, és valahol jogosan ezt várja el. Nekem is így mesélt anyu mindig, sosem szemben ülve velem. Tehát ezen is gyakorlunk, hogy szokja, ha szemben ül velem.

Van feladat... Csináljuk!

M.