Skippo Creative Commons License 2010.02.25 0 0 25731
Dehogy gondolom, hogy nyomulós lennél! Épp tetszik, hogy ilyen a hozzáállásod, hogy - egyrészt nem hagyod a lehetőségeket elsétálni -, másrészt meg megtiszteled az alkotót... :) Meg persze ez már kenyérkérdés is, nálad. :) S ez nem irigykedés részemről. Remélem nem annak vetted! :) Én inkább drukkolok neked, hogy tényleg közelebb kerülj ezzel a megélhetési szinthez! Szeretem az ilyen sikertörténeteket, amikor az embernek az lehet a hivatása, amit szeret, s mégha - szerényebben is - de megél belőle. Nekem anno volt egy kézműves ajándékboltom, ahol fiatal kézművesek termékeit árusítottam bizományban. Sajnos helyben volt, így nem is éltünk meg belőle, se mi, se a többi alkotó. Ha Pesten lett volna, mondjuk a Vácin... :) De nem úgy alakult... Mindenestre a többi, fiatal kézműves is díjazta a próbálkozást. Mifelénk csak ilyen útja lehet(ett volna), összefogással... De nem volt elég kereslet rá. :( Többször próbáltam/tunk összefogni a helyi fiatalságot vagy így-vagy úgy, de sajnos kevés eredménnyel... A sok kudarcba meg belefáradtam... Ezért is becsülöm azt, aki nem adja fel, s még van ereje, hite küzdeni. :)
Ezért nem gondolkodom még árusításon. Én inkább csak a magam örömére. Egyenlőre. Meg inkább tanuljam előbb ki a dolgokat... Aztán ha a GYEd lejár, már lehet nem szeretném kérdés lesz, hanem muszájé... :( Még lehet pnzügyi területre is vissza kell mennem, akárhogy nem szeretném...

Mindegy. Hagyjuk a piszkos anyagiakat, meg a kevésbé napos oldalakat... :) Aztat mondjátok meg inkább, hogy ezek a szívárványorrúak miben szerepeltek?! Annyira ismerősek, de nem tudom honnan...

Stigi! Nagyon jó ötlet így megőrizni a csipkéket. Sajna én a nagyrészüktől megszabadultam. Most meg már nagyon örülök, ha egy-egy darab a kezembe akad, ami véletlen megúszta a rövid úton történő elajándékozást. :)