Ejnye Iván!
Az ellenkezőjét állítod! Azt mutattam meg pár évvel ez előtt, hogy a specrel szerint úgy viselkedne a fény, mintha minden megfigyelőhöz külön-külön rögzített közegben haladna. (Lásd vonatos példa a hanggal!)
Nagy különbség!
Igaz nem csoda, hogy másra emlékszel, akkor sem értetted a magyarázatot.
Mint ahogyan most sem érted, hogy ha a föld rendszerében 16 km távolság van a müon keletkezési helye és a felszín között, akkor ugyanezen 16 km távolság a müon sebessége miatt kontrahálódott távolságként mérhető a felszínen.
Azaz a müon rendszerében 113 km a müon keletkezési helye és a felszín közötti távolság.
Bár el sem tudom képzelni, hogy miért nem érted, miután azt megértetted, hogy ha valami, mondjuk egy 113 km hosszú mérce, aminek a hossza a saját rendszerében természetesen 113 km, és 0,99c sebességgel közeledik feléd, akkor te a kontrahált hosszát méred 16 km-es hossznak.
Vagyis, ha ez a mérce a te rendszeredben 0,99c sebességgel közeledik feléd 16 km távolságról, akkor a mércének a rendszerében a távolság 113 km.
Azaz ez érvényes a müonra is. Tehát ha a te rendszeredben a felszíntől 16 km-es távolságra keletkezik a müon, akkor a müon rendszerében a felszín 113 km távolságra van a keletkezésének helyétől a specrel szerint.
No igen, de a felszíntől 113 km-es távolságon nincs lehetőség a müon képződésére.
Ezért a müon rendszerében sem lehet ez a távolság 113 km nagyságú.
Azaz a specrelnek a hosszkontrakcióról szóló része téves. Így ezzel a minden rendszerben állandó fénysebesség teóriából kiindulva az idődilatációról szóló része is téves.
Hiába ismételgeted, hogy a müon rendszerében a felszíntől mért 113 km-es távolság kontrahálódik 2,2 km-esre.. mert az ismételgetéstől sem válik igazzá.
Ugyanis a specrel szerint számolva a földről 16 km hossznak mért, a sebességéből adódóan kontrahálódott 113 km-es hossz csak 16 km-es hosszra tud kontrahálódni.. hiszen ezért mérhetted 16 km-es hossznak.
Ha más értékű lenne a hosszkontrakció, akkor azt a "más" értéket mérhetted volna a felszínen kontrahált hosszként.
