A válasz a kérdésedre (inkább itt válaszolok):

Szerintem rám gondolt LZS topiktárs.
Mivel a filmeket magukban, véleményem szerint nehéz jellemezni, sokféle hívóval, hívásidővel, hívási móddal lehet előhívni és ezek mind mind eltérő eredményt adnak. De bármilyen hívást is alkalmazunk lesznek jellemzői, pl. a denzitáshatárok (alsó-felső (≈ gamma v. meredekség)) amikkel előhívjuk, szemcsézet, élesség. Ha veszünk 10filmet és 10hívot (ugye ez 100 változat) és ezt mind lecsekkoljuk, de úgy hívjuk elő, hogy ugyanazon valós (bizonyos filmeknél látszólagos) denzitás határokkal (≈ gamma v. meredekség), akkor valami nagyon minimális eltérés lehet a tónusokban (szemcsében, szemcse képben, élességben annál nagyobb).

Mivel ezen kitétellel szoktak vitatkozni, ezért gondolhatta LZS topiktárs, hogy vita lenne belőle.
Persze a kételkedőknek fel szoktam ajánlani, hogy csekkoljuk le együtt, de eddig nem álltak sorban…

A Felsorolt filmekkel kapcsolatban. Az, hogy a filmeket milyen denzitás határokkal (≈ gamma v. meredekség), hívjuk elő erősen befolyásolják a szemcsézette és az élességet is.

Ezért szoktam belekotyogni ha valaki a filmek kfl. Tulajdonságairól nyilatkozik ezek figyelembevétele nélkül.

Tehát ha ugyanolyan denzitás határral (I:0,1D VIII: 1,15D ) hívjuk elő a filmeket pl. Xtol 1:1 -ben, és szeretnénk sorrendet felállítani közöttük szemcse és élesség szempontból, akkor növekvő sorrendben

FP4 (50ASA); Foma100 (50ASA); Delta100 (100ASA);

És amiről nem szóltam, az érzékenység is változik, bizonyos határok között, a hívás függvényében.