Érdekes dolog ez. :D
Még hangfestő szavaknál jobban elképzelhető távolabbi nyelveknél is egyezés szerintem. Szóval pl. a magyar bim-bam, olasz din-don, orosz "gyin-gyin" véletlen egybeesés. Hangulatfestő szavaknál nem tudom, szintén ilyen nagy-e a valószínűsége a hasonlóságnak, mint hangfestő szavaknál, hiszen egy hangulat többféleképpen ragadható meg, és erre biztos jobban kihat az adott nyelv beszélőit körülvevő társadalmi és egyéb környezet.
Persze még az is lehet, hogy a jövő időre vonatkozó igenév a latinban és a magyarban is azért alakult így, mert a jövőt "elől", a múltat "hátul" képzeljük el, ezért a jövő idő kifejezésére elől képzett mássalhangzókat (n, d) használnak. Igaz, ennyivel meg a többi jövő időt kifejező nyelvtani szerkezetben is lehetne elől képzett hang. :D Bár van, is, így a "fog", "majd" szavakban is ott van a szavak elején egy elől képzett hang. :D Meg a latin jövő idő ragjai (-bo, -bis, -bit) is elől képzett hangot tartalmaznak. Ez már biztos belemagyarázás. :D
Amúgy olvastam valahol, hogy pl. az itt-ott szavakban több nyelvben is hasonló magánhangzók vannak (itt-ott; hier-dort; ici-là). Ennek oka lehet, hogy az "itt" közelebbre mutat, ezért az ember a szájával is "közelebbre próbál mutatni", az "ott"-nál pedig fordítva. Meg a kicsi-nagy szavakról is valami hasonló mondható el egymástól távoli nyelvekben is, a kicsire több nyelvben is "i" betűs szavak vannak.

Lehet, hogy ennél összetettebb okokra visszavezethetők lennének ezek a véletlen egyezések... :D