„Az imáim veled vannak Odüsszeusz” - egy ithakai barlangban talált bronzüst felirata.

A NAJÁDOK BARLANGJA

Az Odüsszeiában azt olvassuk, hogy Odüsszeuszt a phaiákok hazavitték Ithakába, Phorkisz kikötőjének öblében, a Najádoknak nevezett vízi nimfák barlangjánál szálltak partra. A phaiákok az alvó Odüsszeusz mellé rakták a kapott kincseket. Innen ösvény vezetett a nimfák barlangjához. A parton elsőként Athéné istennővel találkozott, aki azt mondta, hogy a phaiákok az ő parancsára tették itt partra: "munkádban teveled maradok s őrizlek örökké... azért jöttem, hogy véled szőjjem a tervet". Majd azt mondja Odüsszeusznak, hogy rejtse a phaiák kincseket a najádok barlangjának mélyére. Ithaka mai székhelyétől, Vathitól 1,2 km-re található egy hegyoldalban 195 méterrel a tengerszint felett egy nyomorúságos cseppkőbarlang, melynek ajtaját vasrács zárja (tehát még véletlenül sem egy öböl partján, ahogy Homérosz mondja!). A görögök ma ezt mutogatják az idevetődő turistáknak, mint a najádok barlangját...

[[Egy régi rajz mutatja a Homérosz nimfák barlangját, mely igyekezett valamennyire kifejezni a leírás ezoterikus mondandóját, égítestekkel való párhuzamát.]]

A sokszor oly pontos tájleíró Homérosz úgy beszél bizonyos helyen Ithakáról, mint egy alacsony fekvésű, távoli szigetről, na most Ithaka (a mai Ithaki) hegyekkel borított és nem is a legtávolabbi Ión-sziget.
De Homérosz elbeszélésének eleje, a hazatérő hősről nem arról a bizonyos Ithakáról szól, hanem Pharoszról, ahová az óceánon bolyongó Odüsszeusz tért meg, míg a kikónokat és a partokat fosztogató akháj fejedelem valóban Ithakára jutott és ott valami véres leszámolás után visszaszerezte trónját…
Kezdve azzal, hogy az öblöt Phorkisz kikötőjének nevezi, és Phorkisz a "tenger vénje", a kikötőjéről nem messze egy "mélyöblű" barlang. Ugyanakkor Pharosz úgy írja le, ahol Próteusz kijön a tengerből és egy szintén mélyöblű barlangba vonul. Csakhogy Próteusz jelzője szintén a "tengeri vénje"! Homérosz most közli utolsó titkait, rejtve, üzenetként a jövőbe... és nem nehéz összeadnunk, hogy nem a nyavalyás Ithakáról beszél, hanem Pharosz prehisztorikus kikötőjéről.
Legérdekesebb persze a barlang leírása, ahová Pharoszon a minden titkokat ismerő isten, Próteusz vonul telkhin kísérőivel, mely ugyan az, mint a Najádok barlangja...
Az "istenek óhaja" volt, hogy ebbe barlangba vigyék a kincseket. Legérdekesebb persze a "boltozatos" barlang leírása:

"... egy bájos barlang, árnyas ölével, Néiaszoknak hívott nimfák szent pihenője. Nagy vegyitővödrök vannak benn, kétfülü kancsók terméskőből, mikbe nekik hord mézet a sok méh. S hosszu szövőszékek kőből, ezeken meg a nimfák tengeri bíbor szép szövetet szőnek, csoda látni; s vannak örök források benne; bejárata kettő: egyiken, északról, szállhat le a földi halandó, másik, dél fele, isteneké, s ezen át sose járhat ember, mert ez az út a haláltalan égilakóké..."

Mikor Homérosz valamiért a mézgyűjtésről és edényeiről beszél, misztériumot közöl és avat be, mert a görög isteneket - mint Zeuszt vagy Dionüszoszt- csecsemőkorukban mézzel táplálták, olyan méz-nimfák mint makrisz. Maga a méhészkedés, a méhek háziasítása egy misztikus, ősi cselekvés. Kezdete Atlantiszra vezet. Hagyományaink éppen ezért teszik az észak-afrikai partokra és a hispániai Tartesszoszba a méhészet "feltalálását". Az egyiptomiaknál a méh jele a királyt jelenti ezoterikusan. A majáknál a méh a Vénusszal áll kapcsolatban, de egy távoli bennszülött néptörzs meg a Plejádok csillagait Méhkaptárnak nevezi. Márpedig Atlasz hét lánya, a Plejádok ugyanúgy megfelelnek a pelazg-líbiai hagyománynak megfelelően az Azori-szigetekkel. Az Atlasz hegység távoli gyermekei, kik egy ősi korban "elszakadtak atyjuktól". És csak mi értsük, mikor a görög geográfusok hitetlenkedve írják, hogy az ősi kultuszhely Delphoi első templomáról azt magyarázzák a helyi papok, hogy "méhszárnyakból" épült...
Porphüriosz föníciai származású görög filozófus írt egy értekezést "a Nimfák barlangjáról", mert tudta és el is mondta, hogy itt Homérosz eltitkolt valami nagyon fontosat. Porhüriosz írja: „Démétér papnőit –kiket beavattak a Föld-istennő misztériumaiba- az őseink méheknek nevezték és Perszephonét magát az ő mézüknek.” Itt nem azoknak az istennőknek volt a barlangja, akik ugyanúgy segítették az Atlanti-óceán szigetein?
Egyáltalán miféle barlang ez?
Mert maga "méz" nála titkos szó, sokkal mélyebb és titkosabb jelentésű. Hiszen a méhek egy emberszámára érthetetlen anyagátalakítást végeznek és hasonlatában nem csak az alkímiai arany fedőneve, hanem az istenek eledeléé, az ambrósziáé. Amit akár Homérosznál, akár a keresztény Grál-legendákban galambok visznek, akik lehetnek Perszephoné galambszárnyú papnői. Odüsszeusz is látta a Formigas szikláinál bukdácsolva amint vitték az égen a galambok. De ezzel táplálták a leláncolt alvó Kronoszt, egy régebbi világ istenét, Hádész szigetének börtönében. Ha az ambrósziát nem a csillagok világából hozzák, itt a földön is előállítható, akár az alkímiai arany és éppen annak a szerkezetnek, az alkímisták valódi athanorjának, a Grálnak a segítségével, amit Odüsszeusz most vitt be a Najádok barlangjába.
Porphüriosz a pogány ókori tudós rájött arra, hogy a Költő allegóriák leple alatt elrejt bizonyos misztikus jelentéseket, és ezért ő úgy értelmezi a nimfák barlangját, mint a Kozmosz képét, ahol mindennek jelentősége van és Homérosz planetáris szimbólumokra utal.
Odüsszeusz vegyítőedényeket, tartályokat és "kőszövőszékeket" lát ezen a nem mindennapi helyen, mert egy alkimista műhelyben vagyunk, az emberiség történelmének hajnalán. Az alkimisták "teremtést", piciben a világ teremtését játsszák el, itt mindig fontos az égitestek állása, "sugárzása". Kozmokrátok és "csillagok pásztorai" egyben. Kétségtelenül egy ősi, de "másik" tudomány birtokosai és mint "teremtők", bármit előállíthattak, mindent amiről a homályos alkímiai legendák szólták, mely tárgyakból és anyagokból, mint mondják, sokat a piramisok titkos kamráiba rejtettek...
A Najádok barlangjának két bejárata van, az egyik az istenek számára, a másik az emberek, azaz a beavatottak számára. Olyan hely lehet, ami egy építmény, egy gránit építmény, ezért említ boltozatokat is, de aminek a mélyét a sziklákba vájták, ahogy látjuk Egyiptom és Kelet megannyi templománál és korunk titkos tudományos bázisánál, laborjánál.
A Grált az isteni tervnek megfelelően ekkor "munkára fogták", olyasvalamit gyártottak itt vele, amiről nekünk már sok fogalmunk nem lehet, mert nem a mi tudományunkból fakadt és messzebb áll tőlünk az ő elgondolásuk, mint egy primitív pápuai bennszülötté, mert a civilizációs haladás teljesen más irányba tett szélső végletét mutatják... Ezt még azok érthették meg, akik tudták, hogyan kell apró méhszárnyakból templomot építeni...
De bizonyára nagyon fontos dolog kellett legyen és hosszabb idő fog eltelni, mikor innen a phaiákok titkos ládáját elszállítják az ország és világ szívébe, hogy egy kőhegy alá rejtsék, mely kőhegy tetején a Héliupoliszi Testvériség papjai felállították az új világkorszák mundán-házát, azaz horoszkópját. De ez már egy másik történet...
Visszatérve a Najádok barlangjára, Perszephoné papnőinek kultuszhelyére, melyet a Telkhinek titkos alkimista műhelyének gondolok, ahol a prehisztorikus világ szinte utolsó csínyeként működésbe hozták a Grált!
Nos, ez a hely talán a Pharoszt ért ókori földrengések és a tengerszint megemelkedések nyomán -akár a gigantikus kikötője- a tengerbe süllyedt, lerombolódott? Vagy gondoljam azt, hogy talán ma is fellelhető lenne, hisz éppen az ókor legmagasabb építménye a pharoszi Világítótorony fedte a helyét, melynek lerombolódott alapjaira az arabok 1480-ban egy katonai erődöt emeltek és ami ma is ott van? Gondolhatom azt, hogy a Világítótorony alapja egykor magában foglalta azt a gránitépítményt és sziklába vájt termeket, melynek eltitkolása volt a feladata? Hát nem így néznek ki ma is sok titkos, katonai kutatóintézetek elhelyezkedései, mélyen a föld alá és sziklába vájva? Nem tűnök-e őrültnek, ha azt gondolom, hogy a pharoszi Gyémánt-sziklán álló Qaitbay-erőd alapzatának mélyén elfedett titkos járatok lehetnek, melyek a Telkhin alkimisták műhelyeibe vezetnek, mely titkok felfednék annak az ősi, történelem előtti rablásnak a történéseit, melyek egykor megváltoztatták a világot és amelyet hercegünk, a Kiválasztott követett el még abban az időben, mikor Görögország még nem is létezett és Egyiptomot pásztorok uralták...

Ég veled Odüsszeusz....