Két mondatot idézek: 'Szívesen gondol hazájára, de meghalni már csak szeretett bennszülöttjei körében kíván. Ő már akkor is „határok nélkül" élt a végtelen Isten iránti bizalomtól vezetve amikor a politikai és gazdasági határok örökkévalónak tűntek.'

 

Isten kegyelméből megadatott Végvári "Viszmeg" Jani bácsi, azaz Fr. János Vegvari akarata: ez a nagyszerű jámbor egyéniség 2009. július 15-én, 96 esztendős korában örökre lehunyta szemét, miként ez a Societas Verbi Divini elhalálozottjainak a sorában is látható.

Ott, azok között a "vademeberek" között vett búcsút a földi élettől, akik az ő kitartó jóságának és szeretetének köszönhetően voltak képesek beilleszkedni hittel a lelkükben a mai civilizált világba.

 

Isten nyugosztalja János bácsit, kinek az emléke örökké élni fog!

 

Gyurityi szeretteivel ezen az úton fejezem ki familiárisan szívből fakadó együttérzésünket.