Nem azt jelenti a harmatpont, hogy az adott levegőből milyen hőmérsékleten kezdene el kicsapódni a pára? Azaz mikor éri el a páratartalom 100%-os telítettségét? Azaz akkor ott már elkezd kicsapódni a pára (harmat).

Ha van egy 20fokos szoba 60%-os páratartalommal, de az ablak üvegfelülete eléri a 12 fokot, akkor azon kicsapódik a pára.

Ha a páratartalom nem 60, hanem 80, akkor nyilván már hamaradd telítetté válik a levegő... ha nem 20fokos, hanem 30 fokos 60%-os relatív páratartalmú levegő van, akkor az nem 12 fokon fog kicsapódni, mégpedig azért nem, mert a 30fokos 60%-os levegő durván több vízgőzt tartalmaz mint a 20fokos 60%-os. (emiatt relatív a páratartalom).

Ja, és még a légköri nyomástól is függ (6000m-en később kezd (alacsonyabb hőmérsékleten) kicsapódni (párologni) a vízgőz, mint tengerszinten).

Lehet, hogy magyarországon nincsen akkora hőmérskleti differencia ami szükségessé tenné, hogy pl északon csak 1.5m alá lehet építeni a vízvezetéket a földbe, mert addig átfagy a télen, míg szegeden elég 60cm...

De különféle hőmérsékletű, páratartalmú levegővel megtöltött szobából már lehet egypár. Még ha a légnyomásban nem is nagyon különböznek, hacsak nem Szeged-Bánkút viszonylatban nem. :-)