2.5.1. Vízvezetékek szerelése

Új vezetékhálózatnál, amikor az egész rendszert rézcsőből készítjük, nincs
semmi probléma. Azonban meglévő hálózatoknál rézcsövek és horganyzott
acélcsövek egyidejű alkalmazásakor az anyagok különböző viselkedése
(elektrokémiai potenciálja) miatt ügyelni kell az alábbi szempontokra. Az
ivóvízben - a fűtési vízzel ellentétben - mindig nagyságrendekkel nagyobb az
oxigéntartalom. A réz reagál erre, jóllehet normál esetben egy rézoxid
védőréteg alakul ki. Általában egy fedőréteg jön létre, leggyakrabban
bázikus kémhatású réz-karbonból. Az ilyen rétegképződés közben kis
mennyiségben mindig oldódik réz a vízben (később, a patina kialakulása után,
már teljesen elhanyagolható lesz). Amennyiben az oldott réz (rézion)
érintkezésbe kerül a horganyzott acéllal, akkor az ott cementálódik, míg a
nem nemes horgany, vagy vas oldatba megy. A cementálódó réz révén az azután
következő vezetékekben vagy készülékekben pontkorrózió jöhet létre, amelyet
a réz vált ki. Ezért az ivóvízvezetékekben az ún. "folyásszabályt" be kell
tartani.
A folyási szabály: a rézcsöveket a víz folyási irányából nézve mindig a
horganyzott acél egységek után kell beépíteni.

2.5.2. Fűtési vezetékek szerelése

A hagyományos fűtések tervezésénél a rézcső kisebb súrlódási tényezőjét kell
figyelembe venni, vagyis kisebb csőátmérőkkel lehet számolni. Természetesen
ez nem azt jelenti, hogy minden acélcső méretnél egyel kisebb rézcső méretet
lehet választani, hanem azt, hogy az ellenállások kisebbek és az egész
hálózaton belül lesznek az acélcsőnél kisebb méretű rézcsőből készült
szakaszok (nem az összes).
A csőkötési módok bármelyike használható fűtési rendszereknél, mert itt
nincs állandó friss oxigén-utánpótlás mint az ivóvíznél. Ennek ellenére ha
forrasztásos kötést választunk, akkor a lágyforrasztás olcsóbb. Falon belül
illetve padozatban történő vezetésnél az eltakart helyeken nem szabad
bontható csőkötést alkalmazni.
Fűtési rendszerekben nem kell figyelni a vízellátásnál megismert folyási
szabályra, vagyis vegyesen lehet szerelni acél és réztermékeket (2.74.
ábra), mert a jól szerelt hálózatnál egy felfűtés után kiválnak a vízből a
gázok, nem marad szabad oxigén a rendszerben, s ezután nem válik le a rézcső
faláról rézion, s így nem kerül az acélhoz, vagy az alumíniumhoz korróziót
kiváltó rézion.
Arra viszont figyelni kell, hogy réz és acél, vagy réz és alumínium
közvetlenül ne érintkezhessen egymással, mert ez korróziót okoz. Réz-acél
csatlakoztatásánál az elemek közé sárgaréz-, vagy nikkelezett sárgaréz
idomot kell beépíteni. Réz-alumínium csatlakoztatásánál az elemek közé
sárgaréz-, vagy kadmiumozott sárgaréz idomot kell beépíteni. Lehetőleg zárt
fűtési rendszert kell kiépíteni, hogy ne juthasson be oxigén a rendszerbe.
[...]Amennyiben nem építhető be zárt tágulási tartály (szilárd tüzelésnél),
úgy a tágulási tartály kialakítását kell olyan megoldással elkészíteni, hogy
a lehető legkevesebb levegő jusson be a rendszerbe.
[...]Vigyázni kell arra, hogy a fűtési víz ne cirkulálhasson a tágulási
tartályban, s így nem tud oxigént szállítani a rendszer más részébe.

Cséki István: A rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve
Magyar Elektronikus Könyvtár

Forrás: