......."Azért nem Páva Zsolton kellene egyeseknek az egészet elverni, miután a teljes közgyűlés felhatalmzta őt erre az akcióra.

Ne is zavarjon senkit e tény, csak mantrázzatok..

 

"A közgyűlés október 1-jén elfogadott határozatában az szerepel, hogy szeptember 30-tól az önkormányzat megvonta a francia befektető által irányított cég működtetési jogait, így a továbbaikban nem ez a cég működteti a helyi vízművet. A közgyűlés ezért felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, ezeket azonban a határozat már nem részletezte"........

 

Jó estét kívánok!

 

No, azért nem egészen van így.

 

Én viszont azt állítom, hogy ez az egész nem jogszerűen történt. Megpróbálom röviden kifejteni, hogy miért nem.

Először is már ott súlyos törvénysértést követtek el, hogy a Pécsi Vízmű-vel összefüggésben önkormányzati döntéseket hoztak. Álláspontom szerint ezt nem tehették volna meg. Minden döntésük, ami ebben a körben született törvénysértő volt. Így pl. a már Tettye Forrásház létrehozása is.

A következők miatt:

A Pécsi Vízműben az önkormányzat tulajdonostársként szerződéses jogviszonyban állt a másik tulajdonostárssal, a frakciákkal. És ebben a szerződéses jogviszonyban mindkét fél egymáshoz képest mellérendeltségben, egyenrangú félként volt jelen.
Aztán a Pécsi Önkormányzat, mint egyik tulajdonostárs ezt a szerződées jogviszonyt kvázi felrúgta. Ami már azzal kezdődött, hogy a Pécsi Önkormányzat az ebben a szerződéses jogviszonyban, mint szerződő fél, hirtelen alá-fölérendeltségű hatósági jogviszonyt teremtett és ebbéli misőségében lépett fel.

Az Alkotmánybíróság már korábban kifejtette, hogy alkotmányellenes az, ha egy szerződés vonatkozásában a szerződő felek egyidejűleg mellérendeltségi és alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak egymással. És ebben az esetben pontosan ez történt.

A Pécsi Közgyűlés, mint az egyik szerződő fél (mellérendeltség), hatósági jogkörével élve ugyanazon jogviszony keretében egyidejűleg alá-fölérendeltségi viszonyt teremt és a mellérendeltségből fakadó jogosultságait, a felek egyenjogúságának az elvét felrúgva, hatósági jögkörben, alá-fölérendeltségi viszonyt teremtve érvényesítette azzal a féllel szemben, akivel egyidejűleg szerződéses mellérendeltségi jogviszonyban áll.

Az Alkotmáybíróság már korábban az egyik határozatűban kifejtette, hogy súlyosan alkotményellenes az a helyzet, ha egy szerződésben mellérendeltségi jogviszonyban álló fél egyidejűleg alá-fölérendeltségi hatósági jogkörben érvényesíti az akaratát a másik szerződő féllel szemben. Nem lehet egy jogviszony keretében egyszerre az egyenrangúságon alapuló mellérendeltséget és hatóságként megjelenített alá-fölérendeltséget egyszerre alkalmazni és megjeleníteni. Ezért ezen szerződés vonatkozásában a Pécsi Közgyűlés mint szerződő fél a saját szerződéses jogviszonyát érintőleg egyidejűleg hatósági döntést egyáltalán nem is hozhatott volna. Csak és kizárólag olyan jogosítványokat vehetett volna igénybe, amelyet bármely más szerződés esetében bármelyik szerződő fél jogosult lenne igénybe venni. A Pécsi Közgyűlés ez esetben kifejezetten csak a mellérendeltlgből fakadó jogosítványait éervényesíthette volna, a hatóságival nem volt törvényes joga élni.

És mivel a Pécsi Közgyűlés hatósági jogkörben nem is járhatott volna el, ezért semmiféle hatósági intézkedést sem tehetett volna törvényes keretek között. Ezt az idézett felmondást, amelyet a Közgyűlés hozott, kizárólag a mellérendeltségi jogviszony keretében rendelkezésre álló törvényes feltételeket vehette volna igénybe és alkalmazhatta volna, hatósági jiogkörben egyáltalán nem.

A puccsszerű végrehajtás semmiképpen sem illette meg a Pécsi Közgyűlést, sem a polgármestert. A Pécsi Közgyűlésnek ebben a konkrét ügyletben semmilyen hatósági jogosítványai nincsenek és nem illetik meg. Ezért bármilyen hatósági lépést is tett, az valamenyi törvénysértő. A hatóság, amennyiben szerződéses fél is, a saját szerződéses jogviszonyát illetően hatóságként, hatósági jogkörben semmilyen módon nem léphet fel. És ezt Páva Zsoltnak, mint ügyvédnek, illene tudni!