:-)))

Októberben több szüretkezdő napot ismerünk: Ferenc, Teréz, Orsolya, Simon-Júdás. Egerben el is nevezték Teréz-szedésnek.
Élő néphagyomány a bortermelő vidékeken, hogy a sikeres szüretet szüreti maszkos felvonulással, majd bállal ünnepelik meg. A menetben szüreti dalokat énekelnek, zenélnek, táncolnak, szőlőfürtökből álló koszorúkat visznek.
Régen a felvonulások érdekessége volt a bodnártánc vagy kádártánc, melyek hordóabroncsokkal bemutatott mesterségről szóló táncok voltak. A mulatság rendezését egy-egy család vállalta fel, s a gazdát kinevezték „bálkirálynak”. Valamikor azok a leányok vehettek részt a bálon, akiket a legények meghívtak.

Dunaegyházán így történik:
Aznap csőszlányok és csőszfiúk járják énekelve, táncolva a falut, magyar népviseletbe öltözve. Szőlőt gyűjtenek a házaknál, ahol bőségesen megvendégelik a táncosokat. Csikósok és lovas kocsik kísérik őket, melyen a bíró és a bíróné ülnek. Ők őrzik estig az összegyűjtött szőlőt, és hívogatják a bálba a falu népét. Este a bálban a csikósok vigyáznak a szőlőre, a táncterem díszére, de a vendégek is igyekeznek túljárva az eszükön, ellopni egy-egy fürtöt belőle. Ha elfognak egy „tolvajt”, zálogot kell adni érte, ezeket a tárgyakat lehet kiváltani később a játékban. Egész éjjel tart a tánc és a mulatozás.

:-)))

Közhírré tétetik,
Kicsinyek és nagyok,
Füleljen mindenki
A kisbíró vagyok!
Öreg bíró uram,
- Amottan ül hátul -
Bölcsességet szívott ki
A pipájából.
Azt rendelte mára:
Mulasson mindenki,
Szontyolodott kedvű
Ne legyen most senki!
Nosza hát, egy-kettő
Akit csak bír lába
Jöjjön el mulatni
A szüreti bálba!

:-)))