norb29 Creative Commons License 2009.09.28 0 0 5488
BÉT

Nem vagyok éjszakai ember, a bulikat is azért nem bírom mert éjszaka vannak. Futni éjszaka sötétben az meg pláne nem megy. Ezért is örültem nagyon amikor Judit kitalálta, hogy részt venne ezen az őrültségen. Ha már megy, akkor nem hagyom egyedül, bár őszintén szólva az egész napi meló annyira lefárasztott, hogy egy kiadós alvásba kezdtem volna bele szombat este.
A maroknyi sereg aztán nekiindult. Az első emelkedőn különösebb gond nélkül felmentünk, álmos voltam és vegetatív. Aztán a lejtőn kaptam magam észre, hogy a Judit távolodik tőlem. Hoppá. Sötétben nem nagyon tudok futni, így muszáj voltam követni és persze nagyon figyelni. Csanya-Krisz ponton egy kis kaja, aztán irány a Csóványos. Ez a rész nem hagyott februárban jó élményeket, akkor a patak igencsak meg volt duzzadva, itt is estem bele. Most viccesen alacsony volt a vízállása.
Hol a szarvasbőgés, hol a vadak csörtetése törte meg a síri csöndet. Meglepett, hogy milyen nagy élet zajlik az erdőben. Itt-ott tábortűz, sátrazók és az éjszakai túrázók nagy meglepetést okoztak. A Spari-házhoz 4:13 ra érkeztünk. Energetikailag izomzatilag teljesen ok volt minden. Ettünk-ittunk, továbbmentünk. Nyilván ha Judit le akar kocogni a Sparihoz vele mentem volna. Meg ha egyedül vagyok akkor is. Nem voltam motivált. Esze ágába sem volt :-) A Csóvira könnyedén feljutottunk ismét, utána pedig egy kellemes futórész volt egy darabig. Egészen pontosan a Kőkorsóig. Vicces volt a jelölés a Kék Háromszögön, jó sok fényvisszaverő volt egyenesen lefele :-) Esés nélkül megúsztuk, igaz majdnem borultam egyet. Medvegyu pont előtt a sínek alatti talpfák egyike egy hídnál nem áll túl stabilan. Kicsit kibillentett egyensúlyomból, szerencsére nem lett további következménye. Hogy tempónkból nem vesztettünk ez tisztán látszódott. Sereghajtóként begyűjtöttünk pár embert a vége fele. A KÉK sávon elég sok állatcsörtetésre lettünk figyelmesek, gondolatvilágom a futásról elterelődött a Blair Witch Project film jeleneteire, így könnyebb volt a Piros + megmászása (szerintem ez a rész i-re a pont). A háznál bizonytalanságunkat csak az "Ide, Ide" kiáltás oszlatta el. Utolsó dugás és már csak 7 kili lefele. Nappal sokkal jobban futható ez a rész. A Taxi réten volt egy kis bizonytalankodás, de emlékezetből tudtam merre megy a piros, aztán a kellemetlen célegyenes :-) 8:27-el zártuk a menetet. Nagyon stabil tempóban.
Szép volt, jó volt, motiválatlanságom ellenére, most már ideje lenne egyszer világosban is megnézni ezt az útvonalat...