A net-ről összeszedtem sok citátumot. A ló előfordulása durván a Kelei Kárpátoktól a mai Mongol sztyeppékig tartott a neolit idején. Valahol itt történt először húshasznosítású domesztikálás, de a lovaglás és szekerezés pontosan hol és mikor kezdődött, két központ körült folyik a vita jelenleg. Az egyik feltételezett indo-irániak területe  Dnyeper-Ural folyók közötti terület a másik a Kazasztáni sztyeppe vidék. Itt a régészeti leletek fognak dönteni meg a kormeghatározás majd. SZVSZ a Dnyeper-Volga Urál folyó vidékre szavaznék, mert a ló domesztikálódást követően történt a hettita-indoiráni- és melepő nyugati indoeurópai dialektusú tokár és a gutti-kasszita vándorlások.

Meglepő módon a magyar nyelv ló szava és néhány lótenyésztési szókincsbe tartozó fogalomnak a szavai ugor kori és nem jövevény szó. SZVSZ a kelet finnugor dialektusból származó magyar nyelvet beszélők a ló előfordulási területén élve a korai lódomesztikálásban részt vettek. (Először itt is hús hasznosítás volt először).