T. Hozzászólók!

Ad Rimavetz: Úgy van, ahogy hive #7005 mondja: a Rimavec ’a Rima vidékére való’-t jelent. A név maga ennél pontosabb lokalizációt nem tesz lehetővé: azt konkrét levéltári kutatásokkal lehet tisztázni (ha lehet) Szarvason. Mindenesetre Szlovákiában 1995-ben Rimaszombaton és Gömörlipócon mutatták ki <http://slovnik.juls.savba.sk/?w=Rimav&s=prefix&c=i4cb&d=priezviska&ie=utf-8&oe=utf-8>.


Ad Ladánszky:

Ladánszky először. Az helytálló, hogy ez ilyen formában egy m. Ladány hn.-hez képzett szlovák lakosnév lehet. A kontemporális anyaországi szlovák névkincsből azonban ez nem mutatható ki (csak a m. Ladányi formában): ezért itt nehezen gondolhatunk arra, hogy ez forrásterületet jelölne, sokkal inkább átmeneti lakhelyet. Annál is inkább, mert szlovák nyelvterületen nem tudok Ladány nevű helységet (Trencsénladány 1913-beli tudatos magyarítás, azelőtt m. Liszic[z]a a neve; Vámosladányról később).

Az alföldi szlovák telepítések tipikus átmeneti területe az Alföld északi szegélye, elsősorban Pest, illetve Heves megye. Itt azonban én nem látok olyan települést, amelybe kapaszkodhatnék. Ladánybene neve az információim szerint onnan van, hogy Benepusztát jászladányiakkal telepítették be a XIX sz. végén: ez tehát kilőve (egyébként sem várható az, hogy az előtagból képződjék lakosnév). Sárit is kizárnám, mint forrást: életszerűtlennek találom (az időrendi problémától eltekintve) ui., hogy egy közeli magyar településnévről neveznének el a valódi szlovák forrás helyett. Miként Sári ilyen módon adott is szlovák lakosnevet: vö. m. Sáránszky (-i) csn.

Ami (másodlagos és nem kimerítő) irodalmat tegnap éjjel sikerült átnéznem az egyes települések mo.-i szlovák lakosneveiről, Ladánszky nem volt említve (Szolnok ~ Szolnocky, Nagykáta ~ Kátyanszky pl. volt). Az körvonalazódik benne, hogyha itt tényleg egy Ladány helynévről vett lakosnévről van szó, akkor ez valami egyedi eset lehet, amelyet etimológiailag nem foghatunk meg.


Vámosladányhoz: 1808-nél korábban számomra nem ismeretes a Ladány névforma: azelőtt és eredetileg Ludány, miként a mai szlovákban is (Mytné) Ludany. Ha innen feltételeznénk lakosnevet, akkor Ludánszky alakot várhatnánk. Ugyan ez a név sem része a mai szlovák névkincsnek, de a mai magyarnak igen; ellentétben a Ladánszkyval. Ebből több következtetést vonhatunk le: (1) A Ludánszky név elsősorban a török utáni szlovák telepítésekhez kapcsolható, mint a forrásra utaló lakosnév. (2) Némely Ladánszky adat lehet, hogy valójában Ludánszky, csak a belmagyarországon gyakoribb Ladány hn.-ek magukhoz hasonlították.

Magam Vámosladányt nem vélem a Ludánszky csn.-ek legvalószínűbb forrásának. Ennek oka hasonló a Sári kapcsán fent elmondottakhoz. A magyar Vámosladány melletti szlovák Csánk (szlk. Čankov) esetén inkább lesz Csánkból lakosnév, mint Ladányból; ahogy jelenleg is adatolható is: m. Csankovszky (-i), ill. szlk. Čankovský (-á).

Van viszont Nyitraludány (szlk. Ludanice) – a XIX. sz. közepe előtt két falu: Alsó- és Felsőludány (szlk. Dolné, Horné L.) – amely szlovák lakosságú és zömében katolikus.


Ladánszky még egyszer: Átgondolva a fentieken kívül még az alábbiak lehetségesek:
– Lakosnév, de az alap nem Ladány (v. Ludány), hanem Lada; vö. m. Láda (régebben és szlovákul Lada) Sáros vm.-ben, vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=^Lada$>. Ez 1873-ban katolikus szlovák lakosságú.

– Apanév. A szlovákban ritka, de a lengyelben gyakori, hogy a -ský / -ski végződés nem helynév lakosnevet képez, hanem személynévből apanevet. Ez, illetve a -ský végződés analogikus felvétele a szlovák áttelepülők körében sem zárható ki. Az 1891. évi iparosjegyzék pl. a Lad kezdetű szláv személynevek alábbi származékait hozza (megengedve, hogy ezek közül némelyek magyar alakulatok is lehetnek): Lád, Láda, Lada, Ladák, Ladancsics, Ladár, Ladics, Ladik, Ladika, Ladina, Ladits, Ladó, Lado, Lados. Az -an szláv személynévképző (ez van a Ladancsicsban is), így a Ladan származékot is feltehetjük, amelynek „bővítése” lehetne a magyaros Ladánszky.

– Más hasonló nevek: az iparosjegyzékben szerepel két ide vonható lakosnév (ill. annak tűnő alakulat): Ladvenszky (Szepesben) és Ladzianszky (Hontban). Az előbbinek a forrása is megtalálható itt: Ladvenicza (Pozsonyban). Ez utóbbi köznévi eredetű lehet, vö. szlk. (dny.) nyj. ladvenice ’vese’: a Ladvenszky is inkább egy ehhez képzett apanévnek tűnik, mint lakosnévnek.

A Ladzianszky kelet-szlovák forma, nem dzekálós Ladianszky alakban megtalálható az 1715 évi összeírásban <http://www.arcanum.hu/mol/> a Hont vm.-i Bát (Asszonyvásár; n. Frauenmarkt, szlk. Bátovce) szlovák-magyar rk. lakosságú községben, illetve a közeli Márianosztrán. Azt el tudom képzelni, hogy ez a név kerül át áttelepüléssel délre úgy.