"A bírák kora előtt mikorról?"

Lipiński említett könyvében az áll, hogy - egyiptomi leletekkel datálva - a Kr. e. XVIII. századtól találtak olyan nyelvi szórványemlékeket Palesztinában és a Sínai-félszigeten, amelyek a zsidók előtti lakossággal kapcsolatba hozhatók. Ezek a rövid feliratok egyes, a felső-galileai Hazorból származó óbabiloni táblák nyelvével mutatnak rokonságot. A szerző szerint, ha elfogadjuk, hogy némely föníciai nyílhegyek és a gezeri naptár feliratai is ebbe a körbe sorolhatók, akkor időintervallumunk tovább tágul a Kr. e. X. századig. A XIV. századi Amarna-levelek ékiratos szövegeiben megint csak találtak olyan széljegyeket és nyelvi jellegzetességeket, amelyek szemitának tűnnek, de a libanoni Kámid el-Lóz kilenc textusában is ilyen szavakat és jellegzetességeket vélnek felfedezni. Ugyanakkor az egyiptomiak némely jövevényszavai, továbbá pár olyan kifejezés, melyeket kánaániták szájába adtak, szintén arra utalnak, hogy Kánaán őslakói között élhettek "szemita" nyelvűen ebben az időben (elfogadjuk ezt a megjelölést munkahipotézisül). Ez azonban csak az érem egyik oldala, mert emlékezetem szerint hurri és hettita nyelvemlékek például ugyanígy előfordulnak Kánaánban a Kr. e. II. évezredből.