>>És okfejtésed szerint, noha vándorlásuk során a népességkibocsájtás irányaiban jelentsen szétszóródtak, épp a feltételezett kiindulópontjaik ürültek ki szinte teljesen. Azok, amelyek a legsűrűbben lakottak és legfejlettebbek voltak. Nem valami meggyőző.

Amennyiben azt feltételeznénk, hogy kialakulási hely az, ahol legmagasabb arányban vannak jelen napjainkban, akkor viszont kettő ilyen kialakulási helyszínnel kellene számolni párhuzamosan, már pedig ez még érdekesebb eshetőség lenne. Sokkal logikusabb az, hogy több vándorlási hullám nyomán a központ kiürült, majd az elgyérült népességet ki is szorítoták onnan. A kibocsátott népesség pedig addig volt expanzív, amíg ellenállásba nem ütközött és ott feltorlódott, esetleg az ellenkező irányból érkezők visszaszorítása nyomán dúsult fel.


>>2) Ilyen jelentős klímaváltozásnak, természeti kataklizmának nyilván fennmaradtak volna nyomai, az extrém lakosságcserével járó népvándorlások elméletei ellen meg egyenesen súlyos érvek szólnak (a másik oldalon a bizonyítékok teljes hiányával.

Folyamatosan áramlott népvándorlási hullámokban a népesség az Uraltól nyugatra.
Semmi akadálya, hogy az andronovói népesség akár magától legyen részese ennek, vagy akár úgy, hogy a mindenkori regionális hatalomra vergődött sztyeppei lovasnomád elit magával vigye részeit azért, hogy a meghódított új területeken előállítsa a szükséges élelmiszert és iparcikkeket. A védekező fél logikusan azzal biztosította a birtokolt vidéket az ellenfél távozására várva, hogy a termelő eszközöket, közte a munkáskezet és a tartalékokat védhető helyekre menekítette.
Ahány új támadó keletről, annyiszor új földműves és egyéb szolgáltatónép, általában ugyanabból a népességből, míg az keletre folyamatosan csökkenő, nyugatra fokozatosan növekvő képet mutat egészen addig, ahol a hódítók lendülete megtorpant.


>>Amennyiben is ezek a törzsek viselői voltak az M17 markernek, legalábbis necces olyan területekről eredeztetni őket, amely területeken ennek a markernek a jelenléte egyáltalán nem jellemző. Természetesen az M17 markert viselő területeken belüli vándorlásukról semmit nem mond.

Ez igaz, lehet, hogy egy részük M17 markerrel jellemezhető, de akár előfordulhat olyan eset is, hogy mtDNS mutat irányt a nyelvhordozó népesség kapcsolataira.

Lényegében én sem hiszem, hogy bármiféle közvetlen kapcsolat lenne a sumérok és honfoglaló magyar törzsek között.
Ami elméleti síkon akár, nagy jóindulattal elképzelhető lehetne, hogy a nem ismert és ezért a mai korban akár minimális kimutathatósággal bíró genetikai jellemzőjű sumér telepesek az urali vidéken olyan hatással voltak az alaplakosságra, hogy a békés egymás mellett élés és kultúra átvétel következtében a termelékenység robbanásszerű megnövekedésének köszönhetően magasabb életszínvonal mellett az alaplakosság dominánssá vált, miközben átvette a civilizációs eredményekhez kötődő terminológia egy részét, vagy akár a nyelvet is valamilyen formában.
Ha arra gondolunk párhuzamként mondjuk, hogy az USA angol telepeseinek civilizációfejlesztő, eltartóképességet kitágító munkásságának eredményeképpen mondjuk a mexikóiak le fogják szaporodni a kaukázusiakat, de angolul fognak beszélni. Ez persze csak találgatás.

>>Pedig a honfoglalás legalábbis olyan mértékű katonai inváziót feltételez, amely versenyre bírt kelni a már itt élő népekkel, még ha teljes létszámában el is maradt tőlük


Katonai tekintetben ez igaz, de egy ilyen konfliktus mindkét oldalán állhattak akár valóságos testvérek is.
A szláv Szvatopluk féle kombináció doktrináját a régészet lényegében kizárja és mivel nép a szlávoktól függetlenül is akad, elgondolkodtató, hogy kik is ők, miként viselkedtek a honfoglalás alatt.
A magam részéről inkább egy továbbélő frank befolyás alatt álló avar és a honfoglaló törzsi arisztokráciával rokon bolgár, bolgár-avar, tiszta avar, váltakozó képű és nem egységes törzsi hatalmat gondolok, akikkel szemben a honfoglaló törzsek nem is biztos, hogy nyertek rögtön(vagy egyáltalán fenn állt a konfliktus), hanem valamiféle vegyes hatalom keretében az egymással törzsi/vallási rokonságban álló avarok és a honfoglaló törzsi részek megosztoztak. Úgy gondolom, hogy a "török" etnikumú megyer törzs vezette hatalmi csoportosulás mélyebb kapcsolatokat épített ki a magyar nyelvet hordozó alávetett földművelő etnikummal, amit magával hozott a Kárpátokon túlról, és jelentős itt talált, státusában alávetett népelemmel tudott ezen az alapon egymáshoz tartozást felmutatni képes kapcsolatot kialakítani, egészen addig a szintig, hogy képes volt a hatalmat monopolizálni.

>>Márpedig a honfoglalók és az a népesség, amivel itt találkoztak, genetikailag nem különösebben tért el.

Szerintem a honfoglalók egy nagyon heterogén társaság voltak mind etnikai, mind vallási szempontból, törzsszövetségként rövid előzménnyel, a részelemek viszont többnyire a sztyeppén korábban szerepet vitt nagy népek maradékai.
Így fordulhat elő, hogy az emlékezet számon tart törzsi kapcsolatokat mondák képében, csak, hogy azok nem az egész nép, de még csak nem is a törzsi elit egészéhez kapcsolódnak.