Bőhm András
Szavaink

Hullott levél, tükrén a tónak,
elszállt szavaink ringatóznak.
Merülnek mind a lomha szók,
süllyesztgetik a kisbukók.
Sikló, nyakán torz igével,
bújik, s nádat hajlít széjjel.
Mást fürdő fecskeszárny emel;
és csak az ember nem felel.