A Kópaisz tóról az ókori görög szerzők már az i.e. 5. sz-tól megemlékeztek. A tónak nem volt természetes lefolyása. A 19. század végén francia és angol mérnökök jelentős mértékben lecsökkentették a vízszintet. A régi görögök is tudtak arról, hogy csatornák és alagutak révén már elvolt régen vezetve a tó vize, de Héraklész eltorlaszolta ezeket. Később sem sikerült ezeket kijavítani, pedig még Nagy Sándor is odakülte mérnökeit és munkásait.
Én először Robert Charrouxnak "A titkok felfedésének könyve" c. munkájában olvastam róla, amiben egy rövid szakaszban szólt a tóról: Azzal kezdi, hogy a hagyomány fecsegése arról, hogy Héraklész tette tönkre a Kópaisz síkságot, valójában elfedi az igazságot. A vízszint csökkenésével az 1800-as évek végén egy "5000 éves város romjai" kerültek napfényre. A régészek bámulattal fedeztek fel egy csatornarendszert, mely arra szolgált, hogy a vizeket a tengerbe ürítsék... Ezt a helyet egy nagy kataklizma pusztította el és eltűnt a görögök emlékezetéből, amit a haragvó Héraklész számlájára írtak. Gyűjtőcsatornái, gigantikus gátjai, hegyet átvágó alagútja volt, levegőztető aknákkal. "Összességében egy titáni művet alkottak -írja végül Charroux-, ami, sem a Periklész Görögországában, sem a maiban nem tudnának elvállalni és befejezni." (1965).
Még annyit, hogy az egykori tóban feküdt "Gla szigete", amelyet körben egy közel 7 m vastag 2,8 km hosszú kőfal védett. A domb tetején egy óriási királyi palota romjait találták a régészek, akik mind a Kópaisz sík 40-60 m széles mesterséges csatornáit, 19 m széles kőgátjait, mind Gla-sziget romjait a mükénéi civilizáció (i.e. 1400) nyakába igyekeznek varrni, hiszen szerintük nem volt ettől ősibb civilizáció görög földön, de azt hiszem, ugyanúgy felsülnek ezzel is, mint a görög piramisokkal.
Gla körbezárt területe hétszerese (!) Mükénének vagy tízszerese a híres Tirünsznek, nem kéne a Mükénéi civilizációt inkább Gla dombjáról elnevezni, amit régen "Arné"-nek neveztek?
Ide feltettem J. D. Champlin tanulmányát a Popular Science 1895. decemberi számából a Kópaisz tóból kibukkant csatornákról és a hegybe vájt alagútról, tervrajzokkal:
http://addat.hu/902ac0fc/Champlin-1895.zip.html