Kedves újvári,

Az asztronómiai telihold az idén április 8-án, szerdán volt, a kovásztalan kenyerek ünnepének nyitó napján, ez a bibliai niszán 15. A nagy ünnep valóban a teliholdra esik így az idei Niszán 15.-e, azaz a peszah napja április 8.-ra esett. (Niszán 14 nem ünnepnap, az a felkészülés napja, amikor a pászka bárányt feláldozzák, valamint ennek a napnak a kezdetén történik meg az Úrvacsora is, de az ünnep naplemente után, azaz Niszán 15.-én kezdõdik. Ezért tartottuk mi kedden az Úrvacsorát, majd szerdán a peszachot)

>>>Mit kell alapul venni és mikor van Új Év (Nissan 1) - az asztronómiai újholdtól, vagy a hold megjelenésétől?

Leegyszerûsítve, az újév a tavaszi equinox (napéjegyenlõség) utáni elsõ újholdjával kezdõdik. Az újév és a hónapok az “elfedett,” vagy asztronómiai újholddal kezdõdnek. Az idén március 26.-án volt újév, szerdai napon. Ezzel kezdõdött a 120.-ik Jubileum 32.-ik évének elsõ hónapja.

>>>Ezt a zsidók mikor tartottákgondolom, mivel a zsidóknak nem voltak olyan jó megfigyelő eszközeik,

A zsidók a templomperiódus alatt a helyes idõben tartották a napokat, a helyes naptárt használták. Az eredeti héber, illetve bibliai naptár csak i.sz. 358-ban adott helyet végleg a rabbinikus naptárnak, amelyet a babiloni II. Hillel rabbi állított ösze. Az új naptárra való átállás egy folyamat tetõzése volt, hiszen egy nagyon fontos és mélyen gyökerezõ tradiciót kellett elhagyni az újítás érdekében. A Mishnát i.sz. 200 körül állítottak össze, késõbb erre épült a Talmud, mint a Mishna kommentárja. A Mishna hézagosan bár, de lejegyezte ennek az átalakulásnak a folyamatát és az idevonatkozó részeibõl lényegében belátást nyerünk arra, hogy miként is ment végbe ez a folyamat. Az évszázadok folyamán még tettek hozzá szabályzatokat, így mai formájában használt zsidó naptár a tizedik században (!) jött létre. Ekkor véglegesítették a halasztási szabályzatokat.

Elmondhatuk tehát, hogy Krisztus után a zsidók etéren is aposztáciába estek.

>>>ezért a "szemmel való megfigyelés, azaz a holdsarló megjelenése" lehetett a mérvadó.

Ez nem így van. Az ún "megpillantásos módszer" megkívánja, hogy az erre elrendelt megfigyelõk meglássák az hold a kibukkanó sarlóját, illetve annak fényét, majd jelentsék azt a temlomi hatóságoknak, ahol hivatalosan kijelentik az új hónap kezdetét. Ezzel több probléma is van. Részben az idõjárási viszonyok: Ha pl. túl felhõs az ég akkor nem látható a sarló megjelenése, márpedig addig nem kezdõdhet meg az új hónap, míg meg nem pillantják és jelentik azt. A holdsarló, vagy félhold a pogány kultuszok egy fontos szimbóluma, ami az iszlámba is bekerült, s a mai napig fontos szimbólum. A megfigyeléssel még egy gond van. Mivel csakis a megpillantás után nyilváníthatják ki az új hónapot, így nem lehet a naptárt elõre meghatározni,az új hónap eltolódhat, stb.

Az ókori emberek nagyon érttek az asztronómiához, ki tudták számolni pontosan a hónapokat az asztronómiai újhold alapján, amit számításokkal elõre is meg lehet határozni. A suméroktól kezdve a majákig meg a kínaiakig évezredekre elõre ki tudtak számítani naptárnapokat (lásd a 2012 körül forgó mániát, ami a maya naptár utolsó éve). Az izraelitás sem voltak hülyék etéren. Hogy az asztronómiai kalkulációt használták, azt a 1Sámuel 20:5 verse is elárulja, amikor Dávid kijelenti: “Holnap lesz az újhold napja, …” Nos, a megfigyeléses módszer ilyet nem enged meg, hiszen ott elõször meg kell pillantani a kibukkanó holdat, csak azután lehet deklarálni az újholdat.

>>>De ezek szerint akkor az interneten található zsidó naptárak mind rosszak? Ugyanis csak egyféleképpen lehet helyesen ünnepelni: vagy kedden este, vagy szerdán este, vagy csütörtökön este. Most tehát melyik a bibliai?? - Vagy megint valami értelmezésbeli különbségek vannak? Hogy lehet valamit így is értelmezni meg úgy is??

A zsidó naptár elvileg nem rosszabb, mint a nyugati világ naptára, csak éppen ugyan annyira nem biblikus. A rabbinikus zsidó (Hillel) naptár mellett ismert még a karaita zsidó naptár, a karaiták szintén holdsarló pillantók, így az õ naptáruk sem korrekt. Igen, egyféle képpen lehet csak ünnepelni, a bibliai módon. Erre rendelte Isten az égitestek mozgását (1Móz. 1:14; Zsolt. 104:19), majd azok alapján határozta meg a megfelelõ, (szószerint “kijelölt”) napokat, vagyis az ünnepeket. A keresztények nagyrésze nemcsak a naptárt nem ismeri, de az ünnepek menetrendjét sem. Te az Emlékünnep alatt gondolom az Úrvacsorát érted, ami ugye Niszán 14-én van, de ez nem ünnep a bibliai értelemben. Ez egy szakramentum (mint a bemerítkezés), a Bibliai ünnep maga Niszán 15.-én van, ez a kovásztalan kenyerek ünnepének nyitó napja, amit meg ugye általában nem tartanak a keresztények. Ehelyett kinevezték a niszán 14.-i Úrvacsorát az ünnepnek. Tehát itt úgy naptárilag, mint a biblikus törvények tekintetében is helytelenül cselekednek. Nem, nem lehet így is, meg úgy is értelmezni. A törvény lefektette a kijelölt napok pontos megtartását, Jézus aszerint teljesítette be áldozatát, aszerint végzi megváltó munkáját és aszerint fog visszatérni. Nem a rabbinikus, nem a keresztény, nem maja a maja naptár szerint, ahem a naptár szerint, amit Maga fektetett le.