Kedves mézontófű!

Ad Kerepeczky: Mivel Békéscsabáról adatolt a köztes Kerepeszki alak, a Kerepes helynévből való eredet igen valószínű. Az šs /s-sz/ > s /sz/ egyszerűsödés még szláv ajkon végbement (vö. Békéscsaba telepesi közt volt Piliszki család), a sk /szk/ > ck változás pedig nem példa nélküli a magyarban, vö. szláv brosky /broszki/ > m. barack. Vö. még m. Szarvas ~ szlk. Sarvaš :> szlk. Sarvašský > /szarvaszki/ > m. Szarvaczky; Komlós :> /komloszki/ > Komloczky (1715); Ambróz(falva) :> /ambrószki/ > Ambróczki.

Bár nem teljesen kizárható, de a m. Kerepec ~ szlk. Krpec településnébvől való eredeztetés sokkal problematikusabb, ezért sokkal kevésbé valószínű. A magyar helynévből ugyanis magyar lakosnév képződik, magyar –i képzővel: *Kerepeci, a szlovák helynévből pedig szlovák lakosnév szlovák –ský/cký képzővel: *Krpecký. Ha feltesszük, hogy ez utóbbi magyar nyelvi környezetbe kerül, az utóbbi 2-300 évben, akkor is csak azt várható, hogy egy magánhangzó szúródik be a torlódásba, így *Kerpecki, esetleg *Krepecki forma alakulna ki.

Ugyanakkor: az említetted gömöri Kerepec – sokáig puszta – ma Včelince (magyarul: Méhi) része. A Včelince névről tudható, hogy tudatos szlovákosítás eredménye 1948-ból: így könnyen lehet, hogy a szlk. Krpec esetén is ez a helyzet. Ez esetben számolhatnánk azzal, hogy a Kerepec névalak kap szlk. –ský/cký képzőt, csak ebben az esetben az a gond, hogy egy etnikai magyarnak (mivel Méhi magyar lakosságúnak tudható), hogyan lesz szlovák neve. meg hát ez a Kerepec sokáig puszta (lakatlan hely) volt, még Vályi is ilyennek írja le, és egy puszta nemigen bocsáthat ki telepeseket.

Van még két (Alsó-, ill. Felső-) egymás melletti Kerepec Beregben, ha Ukrajna: ennek neve ukránul Koropec (Коропець; német Schönborn): ebből pedig szlk. Koropecký várható.

Tehát még mindig a m. Kerepes a legvalószínűbb eredetként.


Ad Kesjár: A szláv (itt szlovák) -ár ~ -iar képző nem képez lakosneveket, így a Keszi helynevekre nem vezethető vissza. Az -ár ~ -iar foglalkozás-, illetve cselekvőnevet képez, mint a magyar -ász ~ -ész. A Kessér, Kessir valami suta magyaros lejegyzési próbálkozásnak tűnik. — Ha viszont nem ilyennek fogjuk fel, akkor felötlik a szlk. keser /keszer/ ’kézi halászháló’ szó: egy ebből képezhető *keseriar /keszerjar/ ’kézi hálót használó halász’ szóból egyszerejtéssel talán előállhat *kesiar /keszjar/ > kešiar /kesjar/. Ez egy ötlet, de fonetikailag nem túlzottan megalapozott. Így nem nagyon jutottunk túl a #3097-esen.


Ad Labos, Lábas: Ezt vehetjük szó szerint magyarul: lábos, ill. lábas. Ebből, akiknél ez a ragadványnév megszilárdult, vezetéknév is lett: ezt Kálmán Béla ’fazekas’ jelentésben foglalkozásnévnek veszi. Fémlábosra is gondolhatunk, ekkor ilyet készítő iparos lehet a jelentése.


Ad Nyistár: Kővágótöttösön találtam ilyen felszínformanevet. Ez azonban vélhetően másodlagos (azaz vakvágány, minthogy éppen egy ilyen kérdéses személynévről veheti az eredetét). Nincs igazán ötletem, talán az ortodoxok közt gyakoribb Nisztor ’Nesztor’ név mellékalakja lehet.