Kedves LvT és rumci!

 

Köszönöm a válaszokat. Rumcinak annyit, hogy az Akh. nem következetes, mert az x részét képezi a 44 betűs nagy magyar ábécének, a ch viszont nem. LvT-nek tételesen válaszolok:

1) A 84 közszóhoz: ezeket nem tekintem teljesen meggyökeresedettnek, habár pl. a technika szót talán igen, de annak is érezni, még ma is, az idegenszerűségét, talán írásmódja miatt is.

2) Tehát jól sejtettem, hagyományos írásmód.

3) Érdekes, hogy az orosz hatás folytán vált a ch h-vá, holott az orosz h még a német ch-nál is érdesebb. Indokolt lenne pl. Szaharov nevét Szakharovnak vagy Szacharovnak írni, de ugye ilyen funkcióval a ch a mi mai helyesírásunkban nem rendelkezik. Apropó, a szacharin csak szaharin? A listában nincs benne.

4) > De a görögből közvetítve ugyanitt: Ahillész. Ez utóbbi ezért nem biztos, hogy  görög, lehet, hogy teljes magyarosodás, mert a forrás ismeri a Rihárd alakot is. Az arab kiejtés szerint: Ahmed. A héberből is kiejtés szerint: Ráhel, ill. Rákhel.

Ezt a bekezdést nem egészen értem. A szöveg kohézióját, világosságát nem akarom bírálni, csak azt kérdezném meg: az Ahmed arab névben a h mintha emfatikus h lenne, ami a kh írásmódot indokolná, persze ez csak egy laikus kérdés. Még annyit, hogy a görög nyelv kicsit háttérbe szorul a levezetésedben, holott az ógörögben a khi betű rendszerszerűen létezett, és következetesen ch-ra íródik át latinbetűs nyelvekben (vagy azok zömében), ezzel szemben a latinban a nem görög eredetű szavakat tekintve kivételes (hirtelenjében csal a pulcher [-a/um] és az inchoa jut eszembe)

5) Melyek a más szegmensek, írnál példát?*

 

Köszönettel: malaczky

*) Érdekesen kompenzálja számomra a szegmens (kontra "szegmentum") szót a "problematikus" (kontra "problémás").