Sziasztok !

Megnéztem még korábban a tv2-es filmet , és egy apró technikai észrevételem lenne.
Tisztelem a szakértőt urat, de nem tudom elhinni , hogy nyomáskülönbség hatására lettek volna zárva az ajtók.
Láttam már néhány igazán masszív ajtót , de ilyet nem.
Miért is valószínűtlen a nyomáskülönbség mint záró erő?
Tekintettel az objektum atomcsapásnak kitettségére , a tervezők elsődlegesen számíthattak arra , hogy lökéshullám éri a tárolót. Ez nyilvánvalóan pillanatszerűen és meggátolhatatlanul deformálja az ajtót. ( lásd 17/5001 bunker kifelé íves kialakítású ajtajai, azok "direct hit"-re lettek méretezve) A lökéshullám kettős hatású , egy nagynyomású hullámfront és az utána jövő alacsony nyomású (légköri nyomás alatti) részből áll. Ha ez történik , a nagynyomású rész elérésekor az ajtó deformálódik legalább rugalmasan , az alacsonnyomású rész elérésekor pedig eltünik a záróerő és kinyilik az ajtó.
Szerintem a megoldás lényegesen egyszerűbb mint a filmben gondolták:
A rakodó valószínűleg egy atomcsapás utáni állapotra terezett légzsilip kamra. Erre utal a falain látható lemosható réteg ( dekontaminálhatóság). Persze lehet tévedek , de nem tudom elképzelni , hogy a vákuum közeli állapot fentartására az objektumból / ba állandóan szívnák be a zsilipből amúgy környezeti , tehát potenciálisan szennyezett levegőt. Ez nem logikus szerintem.
Feladata volt , hogy némi túlnyomás ( néhány 100 pascal) mellett a kivülről bekerülő harcanyagok és szennyeződések bejutását meggátolja.(hisz tökéletes zárás biztosan nincs) Ezt úgy éri el , hogy mivel egy picit nagyobb itt a nyomás , a folyamatosan szivárgó levegő kifelé fújja ( a közeg mindíg a nagyobb nyomású helyről halad a kisebb felé) a bejövő gázt. Szerintem kár ilyen átgondolatlansággal elrontani egy riportot. Ami a tároló egyedülállóságát jelenti , azt én is kétlem, osztom hpasp olvtárs álláspontját.
Szóval csak szakszerűen!
J.