Hát, figyelj, ne bizonyításból akarj ott lenni. Őszintén kérdezd meg magadtól, hogy valóban ott akarsz-e lenni és az után dönts erről, ne érezd kényszernek, elvárásnak, stb ... Nem szoktak erről beszélni, de a pasik számára néha kifejezetten traumatikus élmény lehet a szülés, aminek lehetnek következményei a párkapcsolatban.

A vértől való félelem általában alaptalan, a legtöbb szülésnél nincs patakvér, sőt. A szülésfelkészítőn azért érdemes részt venni, mert megismerheted a helyszínt, elmondják a dolgok menetét. Sok felkészítőn mutatnak (videón) szülést is, aminek megtekintése után még egyszer át lehet gondolni a dolgokat.

(Nálunk a férj teljesen elzárkózott a szülésen való részvételtől, ő a vértől és minden orvosi buzerától fél (nem jó szó, de nem találok jobbat), az első szülésemkor a kórházat is elhagyta, a másodiknál viszont - szándékán kívül - benn maradt (expressz szülés volt), szerencsére nem volt neki traumatikus tapasztalat, de nem is szokta élete legnagyobb élményeként emlegetni. Az apaságnak a legkevésbé fokmérője ez, az én párom pl. a világ legjobb apukája mindennek ellenére is.)

Viszont nagyon sokan meghatározónak tartják a szülésen való részvételt, látni egy kisbaba első lélegzetvételét, az fantasztikus élmény. De szerintem ahhoz, hogy valóban élmény legyen kívülről látni egy szülést, kell egy bizonyos nyitottság, ami nincs mindenkiben meg.